Délmagyarország, 2002. augusztus (92. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-27 / 199. szám
_ ELLA A narancsbőr véglegesen nem szüntethető meg, a súlyossági fokozat javítható A cell olt és a hormonok KORUNK EGYIK NEPBETEGSEGÉNEK, A CELLULITNAK A KIALAKULÁSÁBAN DÖNTŐ SZEREPE VAN A TÁPLÁLKOZÁSNAK ÉS HORMONTARTALMÚ FOGAMZÁSGÁTLÓ TABLETTÁKNAK. A SOKAK ÁLTAL JAVASOLTTORNA ÉS ANTICELLULIT-KRÉMEK HASZNÁLATA NEM ELÉG, HISZEN A SZERVEZETEN BELÜLI NYIROKMÜKÖDÉS SERKENTÉSE A CÉL A cellulit, vagy közismert nevén a narancsbőr korunk egyik népbetegsége: a nők kilencven százalékát érinti, és az utóbbi időben már a férfiakat sem kíméli. A narancsbőr valójában nem más, mint olyan felfúvódott zsírsejt, melynek belsejében az anyagcsere végtermékei, a salakanyagok tárolódnak. Ilyenkor a nyirokműködés lelassul, így a nagy molekulájú .salakanyagok elszállítása a nyirokkeringésen keresztül nem történik meg. A bőr kötőszöveti rugalmasságának csökkenése okozza a nyirokkeringés lassulását, elégtelen működését ezáltal a cellulit kialakulását. A kialakult cellulit miatt-a test különböző részein, a combon, a hason, a fenéken és a felkaron narancsbörössé válik a bőrfelület, deformálódik az egész alak. A narancsbőr kezdeti szakasza még csupán kellemetlen esztétikai problémát jelent, azonban súlyosabb esetben visszérképződés és trombózis is kialakulhat. Az utóbbi húsz évben kortól függetlenül jelentősen nőtt a cellulitos elváltozások száma. - Kevesen tudják, hogy a cellulit kialakulásában milyen fontos szerepe van a hormonoknak - magyarázza dr. Kálmán Tibor szülész-nőgyógyász főorvos. Ugyanis a kötőszövet rugalmasságát • Az ápolt, egészséges r nem csak a sportolóknak fontos. (MTI-fotó) nagyban befolyásolják az ösztrogének. Az ösztrogének a kötőszöveti tágulékonyság elősegítésével a szülésnél pozitív hatásúak, de ugyanakkor a kötőszövet rugalmasságának csökkentésével a cellulit kialakulásának fő tényezője lehet. A szervezetben lévő hormon mennyisége részben genetikai adottság, másrészt aktív korban a különböző szintű hormontartalmú fogamzásgátló tabletták, a klimax alatt és utáni időszakban pedig a hormonpótló készítmények is befolyásolhatják a mértéket. Emellett narancsbőrhöz vezethet a helytelen táplálkozás, a stressz, a felfokozott élettempó, a mozgásszegény életmód, a dohányzás és a kevés folyadékfogyasztás is. - A cellulit elkerülése érdekében az alacsony hormontartalmú, biztonságot adó fogamzásgátló tabletták használatát javaslom a hölgyeknek - teszi hozzá Kálmán Tibor. A tapasztalatok szerint ugyanis minél alacsonyabb a hormontartalma egy fogamzásgátlónak, annál kevesebb cellulitos bőrtünetet okoz. A strandon látható, hogy a nők 80-90 százalékánál különböző szinten jelentkeznek a bőrproblémák. Az idősebb korosztálynál jelentősebben, hiszen a 70-es években magas hormontartalmú fogamzásgátló tablettákat szedtek. A hölgyek döntő többsége nem adja fel a küzdelmet, különböző alakformáló tornagyakorlatokat és bőrön át felszívódó kozmetikai szereket hív segítségül. Azonban a narancsbőr felszámolására nem elegendő a sport, a diéta és az anticellulit-krémek használata. - A kötőszövet feszesítésével a nyirokműködés serkentésére van szükség - részletezi a szakember. A differenciált cellulitterápia lényege a nyirokkeringés aktivizálása, a depozsírok csökkentése, a kötőszövet-feszesítés és a lábbetegségek megelőzése. A cellulit súlyosságától függően személyre szabott kezelési terv szerint különféle technikai eljárások javasolhatók. A narancsbőr véglegesen nem szüntethető meg, azonban a súlyossági fokozat jelentősen javítható személyre szabott fogamzásgátlással és hormonpótló terápiával. L. G. A kenyér tápértéke a gabonamagvak fajtájától és minőségétől függ Kövön sülttől a tönkölybúzásig • A gabonamag héja gazdag ásványokban. (Fotó: Schmidt Andrea) A KENYERROL - AZ UJ MEGSZEGESENEK ÜNNEPE KAPCSÁN - A SZOKÁSOSNÁL IS TÖBB SZÓ ESETT AZ ELMÚLT NAPOKBAN. DICSÉRIK, BÍRÁLJÁK, ABBAN AZONBAN EGYETÉRTÉS VAN, HOGY AZ EMBERISÉG EGYIK LEGFONTOSABB TÁPLÁLÉKA. A gabonamagvak evése egyidős a civilizációval: nyersen és egészben, szemesen pörkölve, szétzúzva, őrölve, vízzel keverve és kövön megsütve, lisztként bekovászolva és kisütve fogyasztódon, s nélkülözhetetlen. Történetének számos érdekessége van, például, hogy az egyiptomiak véletlenül találták fel az élesztőt az időszámítás előtt kb. ötezer évvel, hogy a görögöknél már az i. e. 600 táján 72félét sütöttek belőle, hogy a középkorban a fekete nem volt még „szegénykenyér", mert mindenki azt evett, hogy a cipóvég valaha kanál gyanánt is szolgált, a karéj kenyér meg helyettesítette a tányért, rá szedték az ételt. A magyaroknál a XIV. század óta sütik és rengeteg változata ismert, de a fehér volt „az igazi". Aztán egyszerre azt kezdték állítani, hogy a fehér kenyér egészségtelen, hizlal - s mégse ment ki a divatból, csak kevesebbet eszünk belőle. A reformkenyerek felé fordulás tény, napjainkban egyre több tönkölybúzás, rozsos, magvas mindennapi betevő falat fogy - ám a táplálkozáskutatók egy része állítja, hogy azok sem mind egészségesek. Merthogy a teljes kiőrlésű táplálékhoz bizony nem sok köze van az olyan kenyérnek, amit teljes őrlésű gabonából készítenek ugyan, de úgynevezett műkovásszal. Az igazi kovásszal készültek az élettanilag értékes kenyerek. Ajánlatos megnézni a boltban vásárláskor, hogy milyen kovásszal készült a kenyér, s milyen tartósítószerekkel, vegyszerekkel „kezelték". Érdemes a pékségek által garantáltan természetes anyagokból, teljes kiőrlésű gabonákból készült termékeit választani. A kenyér tápértéke a benne lévő gabonamag fajtájától és minőségétől függ. Héjával jó a benne lévő mag, mert abban van a vas, a kalcium, a magnézium, a mangán, a szelén, a folsav, a B- és E-vitamin. A szervezetünk számára a legjobb az ősi kenyéralapanyagból, a tönkölybúzából sütött kenyér (369 kcal energiája van 100 grammonként). Nem annyira rostos, mint a búza, de jó íze van, s hamar meg lehet szokni mindenféle más ételhez is. Gyerekeknek nagyon javallott. A rozskenyér - főleg a sokmagvas változata - különlegesen értékes táplálék, a valódinak jellegzetesen savanykás illata van. Hígítja a vért, segíti az emésztést, jótékony a szívre is. A hántolatlan árpából készült kenyér is jó a szívre, és csökkenteni képes a koleszterint. A fehér búzakenyérbe sajnos a magvak értékes élettani anyagainak egy része már nem kerül bele, de finom. Legtanácsosabb, ha teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret eszünk. S lehet otthon is sütni, manapság már mindenféle alapanyag kapható, vegyíthető ízlés szerint (s az egyszeri beruházásnak tűnő kb. 40 ezer forintos sütőgép behozza az árát). SZABÓ MAGDOLNA Védekezés izonban AZ ELMÚLT EVEK A HAZAI ALLERGIASOK SZAMANAK MINDEN ELŐZETES BECSLÉST TÚLHALADÓ NÖVEKEDÉSÉT HOZTÁK MAGUKKAL. AZ ADATOK MÉG ÍGY IS CSALÓKÁK, MIVEL A BETEGEK NAGY RÉSZE NEM KERÜL BE A SZÁMSZERŰ NYILVÁNTARTÁSBA. Az allergia (túlérzékenység) a szervezet védekező rendszerének (immunrendszer) kóros túlműködése. Allergiás betegség alakul ki, ha a szervezet az egészségre ártalmatlan anyaggal (allergénnel) szemben olyan válaszreakciót ad, mintha az anyag kóros lenne. Az allergiára való hajlam öröklődik, családon belül halmozódik. A genetikai faktorok mellett azonban a környezeti tényezők is jelentős szerepet játszanak kialakulásában. Az érzékennyé váláshoz idő kell, az első találkozáskor még nem alakul ki allergiás tünet, csak a későbbiek folyamán. Legfontosabbak azok az allergének, melyek a belégzés útján jutnak az orrba és a hörgőkbe. Ezeket a mindennapi élet során nem tudjuk elkerülni, csak a szervezet terheltségét tudjuk csökkenteni. Hazánkban a pollenszezont három főbb szakaszra lehet osztani. Az első március elején kezdődik a tavaszi fák virágzásával. A második májustól nyár közepéig tart, melyben a fűfélék és gyomok okozzák a tüneteket. A harmadik szakaszban pedig a parlagfű, feketeüröm és libatopfélék keserítik meg az allergiások életét júliustól októberig. A növény allergológiai jelentősége attól függ, mennyire elterjedt, mennyi pollent termel, a pollenje mennyire allergén és milyen gyakran, milyen erősségű tüneteket okoz. A szénanátha korunk egyik leggyakoribb, egyre hatalmasodó, öröklődő hajlamon alapuló allergiás betegsége, ami a népesség 15-20 százalékát érinti. Főleg a fiatal felnőttek és gyermekek között fordul elő. A kellemetlen, hetekig-hónapokig elhúzódó tünetek a mindennapi életvitelt korlátozzák. Csökkentik a teljesítőképességet a munkában, tanulásban, fejfájást, alvászavart, kimerültséget és fáradékonyságot okoznak. Magyarország legfőbb allergénje a parlagfű. Az allergiás tünetek tüsszögés, szem-, orr-, torokviszketés, vizes orrfolyás, orrdugulás, köhögés, súlyos esetben asztmás roham formájában jelentkeznek. Ha a pollenszezonban hirtelen kezdődő, banális megfázásnak induló tünetek két hét alatt nem szűnnek meg, feltétlenül forduljunk orvoshoz. A szakorvosok bőrtesztekkel és specifikus vérvizsgálattal tudják megerősíteni vagy kizárni az allergiát. A pollenallergiás tüneteket teljesen megszüntetni nem lehet, de gyógyszerekkel - antihisztaminokkal, allergia elleni orrcseppekkel és szemcseppekkel - mérsékelhetők a tünetek, esetleg hosszabb ideig tünetmentessé lehet tenni a beteget. Az ideális az lenne, ha az allergént sikerülne kiiktatni a mindennapokból. Sajnos a parlagfű esetében ez komoly problémát jelent, ezért igyekezzünk betartani az alábbi fontos szabályokat: - szezon előtt 1-2 héttel már kezdje el szedni az allergia elleni gyógyszert, - ne sétáljon olyan területen, ahol pollenszóró növények vannak, - hazai pollencsúcs idejére tervezze a nyaralást (tengerpart, hegyvidék), - cserélje és mossa gyakran ruházatát és ágyneműjét, - haját naponta, lefekvés előtt mossa meg, - kerülje a szabadtéri sportolást és erős fizikai igénybevételt, - magas pollenkoncentrációban tartsa zárva az ablakokat este is, - pollenszezonban kerülje az aktív és passzív dohányzást, - figyelje a reggeli pollenjelentést, - irtsa lakhelyén és környezetében a gyomnövényeket! DR. ALTMAYF.R ANITA BÓRGYÓGYÁSZALLERGOLÓGUS Mikor, mit iszunk? Mikor kell inni? Eddig gondolkodás nélkül feleltünk erre a kérdésre: akkor, ha szomjasak vagyunk. A legújabb kutatások szerint a szakemberek azt mondják, a folyadékveszteséget folyamatosan pótolni kell - igyunk hát akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. A folyadék alapelem a sejtek működéséhez (felnőtteknek napi 1,5-2 liternyi fejadagban), ha már szomjazni kezdünk, az nem jó jel. S nem jó, ha pl. napjában háromszor iszunk csak, de akkor sokat. A „kevesebb több" elve itt is érvényes, egészségesebb többször inni (mi magyarok naponta kb. nyolcszor emeljük poharunkat). S hogy mit egészséges inni? Kutatók, tanácsok, divatok jönnek-mennek, de a kútvíz és a csapvíz marad az első helyen, ahol jó minőségű. Ahol nem, ott egyre kedveltebb az ásványvíz meg egyre divatosabb is. Némelyeknél már-már státusszimbólum egy-egy márkásabb ásványvíz. A korábban népszerű buborékos víz, a szóda kicsit leértékelődött. Futnak viszont a szénsavas üdítők (a felmérések szerint élen a Coca-Colával), bár helyettük a gyümölcsleveket egyre jobban ajánlják. Persze, csak a valódiakat, az igazán gyümölcsből készülőket. Közülük is az „s.k. készített" a leginkább egészséges, a friss gyümölcsből fogyasztáskor facsart, centrifugázott lé. Nyáron különösen frissítő, vitamindús a friss narancs- és sárgarépalé-koktél, az alma-, az őszibaracklé, s persze a zöldséglevek. A paradicsom- és az almaié akárha vitaminbomba lenne: nagyon érdemes házilag eltenni télire is. A házi készítésű szörpök is az egészséges italok élmezőnyébe soroltatnak, ásványvízzel hígítva igazán üdítők. A bio gyümölcsös zöldséglevek ugyancsak az éhe kívánkoznak, kiváló szomjoltók, vitamin- és ásványianyag-források. Még a friss citromból facsart limonádé, a most menő kombuchaüdítők is csak utánuk jönnek, meg a teák is. A sörnél pedig még a hideg tej vagy a kakaó is jobb, egészségesebb szomjoltónak minősíttetik. SZ. M.