Délmagyarország, 2002. augusztus (92. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-24 / 197. szám

SZOMBAT, 2002. AUGUSZTUS 24. • NAPOS OLDALII. Közös karrier, saját élmények Boros-Bochkor show: Se vele, se nélküle BOROS LAJOS ÉS BOCHKOR GÁBOR KÉT ELVÁLASZTHATATLAN SHOWMAN. LEGALÁBBIS ILYENEKNEK LÁTJA ŐKET A KÖZÖNSÉG, HISZEN KÖZÖS MŰSORAIK RÉVÉN A LEGTÖBBEN MÁR CSAK MINT „BOROS-BOCHKORT" EMLEGETIK ŐKET. - Hogyan ébrednek a kora reggel induló rádióműsorokhoz ? Boros Lajos: - Mindenkinek más a módszere: van, aki vekkert használ, van, akinek már beállt a biológiai órája. Én rendszerint a vekkercsörgés előtt negyedórával szoktam felébredni. A műsor indulásához képest egy órával később megyek be a rádióba. Gyakorlatilag egyre később fogok bejárni, így eljön egyszer a nap, amikor megint csörögni fog a vekker, de már nem kell többet bemennem dolgozni... Bochkor Gábor: - Nekem két vekkerem van: az egyik rádiós, ami a Sláger Rádió borzalmas éjjeli számaira kapcsol be fél ötkor,illetve szól egy csipogós vekker. Ez hangra érzékeny: ráüvöltök és elhallgat. Boros Lajos: - Az egész ház felül, amikor ő elhallgattatja a vekkert, hogy a csipogás ne zavarja a többieket. Jómagam egyébként háromnegyed hatkor ébredek, amikor a Bochkor megszólal a Sláger Rádióban. Ki korán kel... - Nem igazságtalanság, hogy egyikőtök egy órával hamarabb kell Boros Lajos: - Én lemondtam a fizetésem egy részéről annak fejében, hogy kipihentebb lehessek. Bochkor Gábor: - Néha irigylem őt, de biztos vagyok benne, ha én is átállnék arra, hogy egy órával később keljek, attól még nem indulna könnyebben a napom. -Az esti szórakozást így megvonjátok magatoktól 1 Boros Lajos: - Este inkább otthon vagyok, a Bochkor viszont önkizsákmányoló... Bochkor Gábor: - Azt az életet, amit régebben éltem - hétköznap is gyakran elmentem mulatni a haverokkal -, ma már megvonom magamtól. Kénytelen vagyok, hiszen nem tehetem meg, hogy másnapos fejjel menjek be reggel dolgozni. Ahhoz, hogy a Sláger Rádióban ezt a reggeli négy órát jó formában végig tudjam csinálni, ahhoz ki kell pihennem magam. - Nem lenne könnyebb, ha saját magatok által menedzselt produkciókban dolgoznátok 1 Bochkor Gábor: - A televízióban ez felmerült, de végül úgy éreztük, hogy a rádiózás mellett nem tudunk egy egész csapatot, egy irodát jól működtetni. A rádióban el tudnám képzelni, hogy azt a műsort, amit készítünk, saját gyártású produkcióként adjuk el, de a rádióállomásoknál ez még nem bevett gyakorlat. - Nem érzitek úgy, hogy ki vagytok zsákmányolva 1 Boros Lajos: - Permanens háborúban vagyunk a kifacsarás ellen. Mi már többet költöttünk ügyvédre, mint én a feleségemre. De nagy szerencsénk van, jól meg vagyunk fizetve. Bochkor Gábor: - Elég szép fizetést kapunk, de ez is relatív. Ha belegondolunk abba, hogy a televízió- vagy rádióállomás menynyit keres bizonyos műsorokon amivel egyébként semmi probléma nincs -, akkor az ember elgondolkodik azon, hogy esetleg többet is kérhetne. Ettől függetlenül elégedettek lehetünk azzal a fizetéssel, amit a televízióknál és a rádióknál kapunk. - Ez a jó ügyvédeknek is köszönhetői Boros Lajos: - Az ügyvédek nélkülözhetetlenek a szerződéskötésnél. Egyrészt a csatornák nem szívesen adnak annyit, mint amennyit mi kérünk. Másrészt ügyvédeknek kell a szerződéseket megfogalmazniuk, hogy a kézrázást követően ne fogyjon el a pénz. Marketingszempontok - Nehéz veletek üzletet kötni 1 Boros Lajos: - Az üzlet mindig azzal kezdődik, hogy egy rádióvagy tévéállomás úgy dönt, megszerez minket. Egy ilyen döntést alapos piackutatás előz meg: a mi piaci értékünket nem körbekérdezéssel, hanem az ismertségi és népszerűségi mutatóink alapján határozzák meg. Ha úgy látják, hogy az embereknek kellünk, akkor meg akarnak szerezni bennünket. - Marketingszempontból milyenek a mutatóitoki átvenni. Ezek nélkül viszont elveszett a műsor lényege, és így kellett elkészíteni az első adásokat. Boros Lajos: - Ott álltunk a súlytalanság állapotában, kész díszlettel, beindult reklámkampánnyal; ebbe a helyzetbe kellett egy teljesen más, kész műsort betolni. Eleinte a stáb sem állt jól össze. Ez a kezdés - pláne a nagy beharangozó után - másoknak is, nekünk is nagy csalódást okozott. A jövő még bizonytalan - Az eredeti elgondolástól megfosztott produkció ehhez képest mégis jó pár adást megért... Boros Lajos: - A csatorna vezetői jó szándékúak voltak, hiszen más műsorokat három-négy adás után egyszerűen leállítanak. De érezték, hogy ebből még kijöhet valami. Mindig kaptunk segítséget, de sajnos egy kicsit későn. Bochkor Gábor: - A műsor így is kezdett lassan beérni, a dolog elindult, az utolsó adásokra, úgy érzem, már kezdtük megtalálni magunkat. - Ha úgy érzitek, végül megtaláltátok a show jó irányát, tervezitek a folytatást 1 Boros Lajos - A tanulságok levonása után szerintem folytatható, de egészen más műsor beindítása is elképzelhető. Az egyébként már az adás leállítása előtt felmerült, hogy szeptembertől ezen a néven esetleg egy teljesen új produkcióval állunk elő. - Lehet, hogy végül nemcsak a Boros-Bochkor show-tól, hanem a TV 2-től is meg kell válnotok 1 Boros Lajos: - A TV 2 új vezetése saját elhatározásából akarja felbontani a szerződésünket - az indokokat egyébként vitatjuk. Bochkor Gábor: - Semmi nincs kizárva; az sem elképzelhetetlen, hogy az új vezetés a későbbiekben mégis igényt tart majd ránk. - Most, hogy a tévéműsor-készítés már nem köt le benneteket, mire fordítjátok a felszabadult időtöket 1 Bochkor Gábor: - A tv-műsor készítése az eredeti tervek szerint is szünetelt volna mostantól a nyári szünet miatt. A rádiózás viszont így is sok energiát elvesz; a televíziózás erre már csak rátett egy lapáttal. KERTÉSZ DÁNIEL ahol szó esett arról, hogy egy-egy célcsoport elérése érdekében mely témákat érdemes erősíteni. Boros Lajos: - Ezért is mentünk ki a sydneyi olimpiára. Már háromnegyed évvel az olimpia előtt végigzongoráztuk azt, hogy ez az esemény érdekelheti-e az érintett célközönségünket. - Gondolom, a piaci racionalitás mellett a személyes érdeklődésetek is vonzott benneteket az olimpiára. Bochkor Gábor: - Persze, hiszen e nélkül nem lehetne élvezetesen átadni az esemény hangulatát. - A mostani futball-vb is nagy hatást gyakorol rátok 1 Boros Lajos: - Mi kocadrukkerekvagyunk... Bochkor Gábor: - A rádióban mindig egy kicsit más megvilágításból kommentáljuk az eseményeket. Az alapinformációkat, azat a meccs pillanatnyi állását, vagy a góllövők nevét az őrült drukkerek is megtudják tőlünk, de megkapják a gellert is. -A TV 2-n futó Boros-Bochkor show viszont lekerült a képernyőről. Miért 1 Bochkor Gábor: - Mielőtt aláírtuk a TV 2-vel a szerződést, elkészítettük a műsor tervét, ami tetszett is a vezetőségnek. Eszerint a műsor jelentős része a különböző csatornákon elkövetett bakikon alapult volna; de végül kiderült, hogy ma Magyarországon ilyeneket nem lehet másoktól Boros Lajos: - Bár nem ismerem részletekbe menően ezeket a kutatásokat - úgy érzem, hogy a mi közönségünk a piaci szempontból a legértékesebb, a 19 és 45 év közötti korosztály. - Nekik szól reggel háromnegyed hattól a Slágeren a Bumeráng2 Boros Lajos: - A műsor elsősorban az érettségizett városi embereknekcszól. Tudomásul kell vennünk, hogy a média a fizetőképes keresletre épít. -A csatornák piacorientáltsága befolyásolja a műsoraitokat 1 A tulajdonosok mennyire szólnak bele a műsorkészítésbe 1 Bochkor Gábor: - A rádióban már voltak olyan megbeszélések, • Az álompáros elégedett a fizetésével. Az indiánok ugyanúgy szövik-fonják, mint Tápén WALESBEN TALÁN MÉG MA IS HASZNÁLJÁK AZOKAT A GYÉKÉNYBŐL KÉSZÜLT, KÁTRÁNNYAL VÍZHATLANÍTOTT, KEREK CSÓNAKOKAT, AMELYEK LEHETŐVÉ TESZIK AZ ÁTLÁTSZÓ-BARNA VIZŰ KIS TAVAKON (MELY TAVAK MINDEGYIKÉNEK MEGVAN A KÜLÖN-KÜLÖN TÜNDÉRE A KELTA HAGYOMÁNYOK SZERINT) A HALFOGÁST. AMI VISZONT EGÉSZ BIZTOS: A GYÉKÉNYNEK ENNÉL JÓVAL KÖZELEBB, TÁPÉN, MA IS ÉL A KULTUSZA. AMI MINDKÉT HELYSZÍNBEN KÖZÖS: SOK A VÍZ. AHOL PEDIG SOK VÍZ AKAD, OTT A GYÉKÉNY IS MEGTEREM. A gyékényben az az érdekes: ahol van, mindenütt helyi unikumként tartják számon, mindenütt úgy néznek rá, mint a lehető leglokálisabb specialitásra. Amikor a számtalan kézművesdíjat - többek között országos közönségdíj arany fokozatát is - elnyert Török Gizella tápéi gyékényszövő, az itteni gyékényesműhely vezetője kiment az Amerikai Egyesült Államokba, és bemutatta gyékényből készült termékeit, nagyon nagy sikert aratott. Érthető: gyékénykészítményei művészi színvonalúak, amit ebből a sokoldalú anyagból ki lehet hozni, ő kihozza. Még gyékénytündéreket is előállít - névjegyén épp ezek láthatók -, alkalmasint hasonlók a kelták egykori tótündéreihez. Ugyanakkor amerikai múzeumokat látogatva Török Gizella észlelhette: a gyékényfonás errefelé indián népművészetként ismerős. Számtalan ezt meg azt állítottak elő - talán állítanak elő ma is - gyékényből az indiánok, Észak- és Dél-Amerikában egyaránt. Japánban pedig a papírkönnyű, hagyományos házak szintén hagyományos berendezési kellékei közül nem hiányozhat a gyékény. Gyékény lenn, gyékény fenn - ha földrengés van, és omlik a ház, nagyságrendekkel jobb, ha gyékény esik az ember fejére, mint ha fél tégla. S víz itt is van, a Mariana-árok tízezer méternél is mélyebb; igaz, az itteni gyékény nem azonos a tápaival, még csak nem is édesvízi, hanem tengeri, más faj, de gyékénynek gyékény az is. Olyannyira - beszéli Török Gizella -, hogy a délkelet-ázsiai, óriási tömegű, olcsó munkaerő előállította, fonott gyékény-, sás-, egyéb • A Tápéi Hagyományőrző Egyesület keretén belül működő gyékényesműhely tagjait sokfelé meghívják. (Fotó: Gyenes Kálmán) fűfélékből készült termékek alaposan visszaszorították a hozzájuk hasonló, de drágábban készülő hazaiakat. Valamikor - nem is oly rég, a rendszerváltozás előtt - jól menő háziipari szövetkezet működött Magyarországon tápéi központtal, bedolgozói rendszerben. A gyékényértő tápéi asszonyok betanították a szintén e növényből megélni igyekvő, egyéb vidékieket - ha nem is Hencidától Boncidáig, ám hogy Hencida is e helységek között lelhető, az bizonyos -, az alapanyag ott is megvolt, a szövetkezet pedig virult. - Ha széküléslapot kellett fonni, akkor azt fontak, ha gyékényszatyrot, akkor azt, és így tovább - mondja Török Gizella. S kinek ne lenne ismerős a strand füvére leterítendő „gyékény", melynek még elnevezése is magával a puszta anyagnévvel azonos? Földolgozása a világ minden táján hasonlóan történik e nagyon-kozmopolita, és ugyanakkor nagyon-helyi növénynek. Tápén pontosan úgy fonják a gyékényt - bizonyosodhatott meg róla az amerikai múzeumokban Török Gizella -, mint az Újvilágban az indiánok, s (föltehetőleg) Japánban a japánok. A hasonló alapanyag minden vidéken kitermeli a maga hasonló földolgozási módját, egymástól függetlenül; gyékényt nem lehet homlokegyenest ellenkező módon szőni a Titicaca-tónál és Tápén. - Ugyanúgy beszúrnak négy karót a földbe az indiánok, mint ahogy mi csináljuk, s éppúgy a földön ülve szőnek mint mi - mondja Török Gizella, hozzátéve: ennél célravezetőbb, és egyszersmind egyszerűbb gyékényszövési technika máig nem létezik. Föltehetőleg ugyanígy dolgoztak a gyékénnyel azok a neolitikum-korabeli emberek is, akinek időtálló készítményei mellett gyékénylenyomatokat is találtak Tápén az ásatást végző kutatók. A neolitikum nem mától holnapig tartott, de ameddig tartott, az semmi - hisz a neolitikumot is magába foglaló, s a XXI. századig ívelő intervallumot a kőkor, bronzkor és hasonlók mintájára gyékénykornak is nevezhetünk. Hiszen Tápén ma is él a gyékényezés, igaz, aratására ritkán akad vállalkozó. A gyékényt ugyanis gyakran derékig érő vízben vágják, minél közelebb a tövéhez, darunyakú kaszával, és e munka alighanem minden munkák legnehezebbjei közé tartozik. Földolgozása pedig - mint Török Gizella és az általa vezetett gyékényesműhely példája mutatja - kellő művészi érzéket kíván. Ez meg is van a tápéi emberben. Sok-sok itteni diáklányt érdekel a gyékényszövés-fonás, szívesen foglalkoznak ezzel az anyaggal - még néhány év, és talán ők is elő tudnak állítani gyékénytündéreket. Mikor pedig hazamennek, alkalmasint e-mailt küldenek osztálytársaiknak - akár japán kortársaik. így élnek egymás mellett távoli földrészek, így kerülnek egy idősíkba évmilliók. FARKAS CSABA