Délmagyarország, 2002. augusztus (92. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-21 / 194. szám
SZERDA, 2002. AUGUSZTUS 21. • AKTUÁLIS5 Újjáavatták és átadták az alsóvárosiaknak a Vadkerti téri kálvária szobrot. A csaknem kétszáz éves műalkotás különösen fontos Szegednek, hiszen ez is egyike a város kevés szabadtéri műemlékeinek. Újjáavatták és újraszentclték Alsóváros egyik legnevezetesebb szabadtéri műemléknek minősített szobrát, a Vadkerti téri kálváriát. Az augusztus 20-i ünnepségen Bartha László polgármester is felszólalt, beszédében kiemelte: a feszület felújítása a folyamatosan megújuló és szépülő Alsóvárost is jelképezi. A megemlékezést követően Horváth Pál Achilles alsóvárosi plébános megszentelte a keresztre feszített Jézust, valamint a kereszt tövében álló Máriát és Magdolnát ábrázoló szoborcsoportot. Az újjáavatáson a városrész lakói közül számosan részt vettek, az ünnepség végén közösen elénekelték a Boldogasszony Anyánk kezdetű egyházi népéneket. - Különösen fontos Szegednek és Alsóvárosnak a kálvária, hiszen ez a kompozíció egyike a város kevés műemléknek minősített szabadtéri szobrainak - nyilatkozta lapunknak Bánvölgyi László, a felújítást végző szobrászművész. A csaknem kétszáz évvel ezelőtt, 1817-ben átadott, barokk stílusú műalkotást a tér későbbi névadója, Vadkerti József állíttatta fel, az alkotó neve ismeretlen. Az azóta eltelt évszázadok alatt a szobor szinte a fehsmerhetetlenségig korrodálódott, így felmerült a teljes rekonstrukció, azaz az eredeti kompozíció teljes újrafaragásának lehetősége is. - A kálvária anyaga sóskúti homokkő, ami a fagykárok és a természeti erők mellett komoly kémiai károsodást is szenvedett, hiszen évtizedekig autótanpálya működött a téren, így a kipufogógáz is roncsolta a szobrokat - mondta Bánvölgyi László, aki még hozzátette: a helyreállítás csaknem másfél hónapig tartott. Megtudtuk: az elmúlt két évszázad alatt emberi rongálás nyomát nem találták a felújítás során. I. SZ. Gyimesi elkéri a rendőrség felvételét Tiltakozás, toborzás Kétszázötvenen tiltakoztak aláírásukkal a Magyar Televízióban történt személycserék ellen tegnap Szegeden, a Klauzál téren rendezett demonstráción. Néhányan kifogásolták, hogy az eseményt a rendőrség videóra rögzítette. MUNKATÁRSUNKTÓL Mintegy százötven-kétszázán vettek részt azon a demonstráción, amit a szegedi székhelyű Hajrá Magyarok Polgári Szövetség rendezett augusztus 20-án Szegeden, a Klauzál téren. A tiltakozás szervezője és szónoka a Hajrá Magyarok Polgári Szövetség vezetője, Gyimesi László kijelentette: csatlakoznak ahhoz az országos kezdeményezéshez, amely elítéli a Magyar Televízióban történt leszámolásszerű tisztogatást. - Követeljük, hogy a kormányváltás után politikai nyomásra lemondott, valamint kényszerszabadságra küldött vezetőket helyezzék vissza! szólított fel Gyimesi. A szónok a jobboldal választási vereségéért - a jelenlévők egyetértésével - a balliberális sajtót okolta. Gyimesi, beszéde végén, arra szólította fel a jelenlévőket, hogy aki egyetért a tiltakozással vagy/és be akar lépni a polgári körökbe, lépjen közelebb (a nemzetiszín lobogóval letakart műanyag asztalhoz) és írja alá az ívet. Gyimesi sikeresnek nevezte a demonstrációt, lapunknak nyilatkozva elmondta, kétszázötven tiltakozó aláírás gyűlt össze, ami azért tér el a jelenlévők számától, mert néhányan már „teli" íveket hoztak. A résztvevők közül többen kifogásolták, hogy a rendőrség videón rögzítette az egyébként békés demonstrációt. Thczakov Szilva na, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője lapunknak elmondta: a hatályos törvények értelmében munkatársai jogszerűen jártak el. Az ilyen és ehhez hasonló rendezvényeket azért rögzítik, mert ha bármilyen rendkívüli esemény történik, a felvétel segítséget nyújt az esetleges büntetővagy szabálysértési eljárásban. Ha a felvételt nem használják fel, akkor azonnal megsemmisítik. Gyimesi egyébként ma a rendőrséghez fordul, szeretne másolatot kérni és kapni a felvételből, ugyanis videójuk elromlott, emiatt nem tudták felvenni a demonstrációt. Békés szegedi városi ünnepség Tápai kenyeret osztottak Szegeden a Széchenyi téren, a városháza előtt, valamint István király és Gizella szobránál tartották meg az augusztus 20-i ünnepséget. MUNKATÁRSUNKTÓL Kedden már fél tíztől térzene szórakoztatta a szegedieket a Kárász utcán és a Széchenyi téren: a dán Danish Vicking Bank Fúvószenekar vikingjelmezekben mutatkozott be a városlakóknak. Az augusztus 20-i ünnepség előtti percekben a Fricsay Ferenc Városi Fúvószenekar játszott indulókat a városháza előtt, majd a Himnusz dallamára felvonták az országzászlót és ezzel elkezdődött a megemlékezés. A látványos műsorra kíváncsi több száz fős tömeg - a népviseletbe öltözött Tápéi Hagyományőrző Együttes, s a korhű jelmezeket viselő Honvéd Hagyományőrzők után - a Széchenyi téri István király és Gizella szobrához vonult. Itt Ványai Éva, Szeged alpolgármestere mondott köszöntőt, majd felkérte Bartha László országgyűlési képviselőt, a város polgármesterét ünnepi beszédének megtartására. Bartha kiemelte, minden nép történetében van egy nap, amely kiemelkedik a többi közül, ez a magyarság számára augusztus 20., az államalapítás ünnepe. A polgármester hangsúlyozta, István király művét siker koronázta, hiszen a népből nemzet lett, amely ezeréves fennmaradását ünnepelheti. Ót követően Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök István király művével kapcsolatban azt fejtegette, a kereszténység felvétele Szent István számára nem a Nyugatnak megfelelést jelentette, mert azt nem politikai lépésnek szánta. Ó ugyanis a hitre épített, a vallás számára életforma volt. Majd a püspök megáldotta azokat a kenyereket, amelyeket a tápéi hagyományőrzők az ünnepségre elhoztak (és a beszédeket követően később felszeleteltek a városiak számára). Ezt követően a Lassus Énekegyüttes Kodály 150. zsoltárát énekelte el, majd Szeged vezetői, Bartha László, Ványai Éva és Mezey Róbert jegyző elhelyezték a polgárok koszorúját István és Gizella szobránál. Őket a Honvéd Hagyományőrzők, a cserkészek, valamint a MAV területi igazgatósága nevében Szabó Gyula követte. A műsort a Szózat, a Fricsay fúvószenekar, valamint a Pavane zászlóforgató csoport előadása zárta. Újjávarázsolták az alsóvárosi kálváriát Bartha László polgármester a megújult feszület előtt a megszépülő Alsóvárost köszöntötte. Fotó: Miskolczi Róbert A Széchenyi térre is begördültek a veterán autósok Matuzsálem vezette a menetet Tízezrek vettek részt a rakpartin Deszkről indult augusztus 15-én, és a községen áthaladva Szegedre érkezett vissza augusztus 20-án a veteránautósok három országot érintő konvoja. A szegedi, augusztus 20-i ünnepség végére, pontosan fél 12-re gördültek be tegnap a Széchenyi térre a nemzetközi veterán autós túra résztvevői olyan autómatuzsálemeken, amelyeket „élőben" ritkán láthatnak az érdeklődők. Hogy az illúzió tökéletes legyen, az autósok korabeli öltözékben, az őket kísérő hölgyek például a kis sebességhez alkalmazkodó nyári kalapokban, no meg hoszszú szoknyákban, sálakban és kesztyűkben integettek a szegedieknek. A sikeres landolást követően az autókat egyenként mutatták be, minden fontos információ elhangzott róluk, úgy mint teljesítmény, sebesség, hengerek és köbcentik száma. A 24 automobil közül a legidősebb az 1904-ben gyártott Corre, a legfiatalabb pedig egy 1962-es Volkswagen volt. A konvojból a legöregebb remekmű, valamint további négy autó a bordányi Kisapáti család tulajdona, de a mezőnyben akadtak még szlovák, francia és cseh szereplók, tulajdonosok is. A nemzetközi veterán autós túrát, amelynek 500 kilométer hosszú útvonala a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégió városain, Aradon, Temesváron, Kikindán, Újvidéken haladt keVéget ért a négynaposra nyújtott hétvége. Kilencvenhat óra alatt tízezrek fordultak meg a szegedi rakpartin. A közlekedési rend azonban csak ma déltől áll helyre. Egy folyóparti városban mi mással kezdődhetett volna az ünnepek nyújtotta ajándék hétvége, mint halfogással, s mi más tölthette volna ki a szabadidőt, mint séta, halászlé- és csülökevés, új kenyérrel, no meg számtalan zenés program, tánccal. Szombat reggel rakparti horgászversennyel indult Szegeden az augusztus 20-i ünnepséget keretező programsorozat, majd a hivatalos programokon túl folytatódott a már megszokott rakparti vurstlival, vásárral. Négy nap alatt tíz családi program, tánciskola, szépségverseny, divatbemutató szórakoztatta a vendégeket, s a partit szervezők csaknem húsz ismert vendégművészt hívtak Szegedre koncertezni. A rakparton rendezett vigasságok fénypontját a tegnap esti tűzijáték jelentette, majd késő éjjelig tartó szabadtéri koncertekkel zárult a buli. Négy napon át szórakoztak a Tisza partján. A rendezvény kevésbé látványos és egyáltalán nem nyilvános záróakkordja, a takarítás és a Fotó: Karnok Csaba terep eredeti állapotának visszaálhtása azonban időt igényel, így a rakpart Belvárosi híd és Belvedere közötti részét csak ma, déli 12 óra után nyitják meg a forgalom előtt. Az elmúlt négy nap során a rakparti parti szervezői szinte minden napszakban új helyzettel találták szembe magukat. Bár emberemlékezet óta nem fordult elő, hogy az augusztus 20-i rendezvényeket teljes egészében elmossa az eső vagy a programot „átírja" a rossz idő, a hét végén ettől lehetett tartani. Az ország más területein tapasztalható kedvezőtlen időjárás, ha részleteiben nem is, de összességében megkímélte e négy szegedi napot a szélsőségektől. Az érdeklődök, talán éppen a kiszámíthatatlan idő miatt, most kissé óvatosabbak voltak, mint korábban, a reméltnél kevesebben keresték fel a rakpartit. A hétfő késő esti záporok után a keddi kánikulai meleg, majd az esti tűzijáték újra tömegeket csalogatott a folyópartra. A tűzijáték egyébként nem csak a szegedieket és a környékbelieket vonzotta, sokan érkeztek a fővárosból az égi parádé látványáért, miután Budapesten az árvíz miatt elmaradt a leglátványosabb augusztus 20-i program. O.K.K. resztül, a magyar Veterán Autó Club rendezte (elnöke nem más, mint Kisapáti István). A menetet minden városban a polgármester fogadta, így történt ez tegnap Szegeden is. Mint ahogy azt a Közép-Európában egyedüliként számon tartott mozgó múzeum tulajdonosától, a bordányi gyűjtőtől megtudtuk, tavaly már szerveztek egy bő 1100 kilométeres millenniumi túrát magyar tájakon. Szegeden különben először csaknem száz éve, 1903-ban ment át automobil, most pedig hasonló látványban lehetett részük a városiaknak. A gyerekek a szervezők és a tulajdonosok határozott kérése ellenére is megmászták a matuzsálemeket, nem tisztelve korukat és becsült értéküket sem. Pedig akadt közülük olyan is, amelyiknek nincs párja a világon. F.K. Fotó: Miskolczi Róbert A mozgó autómúzeum nagy sikert aratott a városban.