Délmagyarország, 2002. augusztus (92. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-17 / 192. szám

DELMAGYARORSZAG SZOMBAT, 2002. AUGUSZTUS 17., 92/192. FÜGGETLEN NAPILAP, ALAPÍTVA 1910-BEN ÁRA: 68 FT (ELŐFIZETVE: 46 FT) TÉMÁINKBÓL Újszeged után a Belváros is helyet adna a képtárnak CUKRÁSZOK HÁBORÚZNÁK A röszkei újság cikkében azt állí­totta a helyi cukrász, hogy hód­mezővásárhelyi kollégája kétes eredetű, akár szalmonellával is fertőzött fagyit árul mozgóstand­ján. A vásárhelyi vállalkozó ezt tagadja, mivel minden szükséges engedélye megvan. Emellett per­•rel fenyegeti rágalmazóját. 4. oldal SZÜRET ELŐTT TELE A PINCE Még mindig megoldatlanok a szőlősgazdák értékesítési gond­jai. Sokan már annak is örülné­nek, ha költségeik megtérülné­nek. Ráadásul az elfagyott szőlőt is ápolni kell, mert különben nem jár az állami támogatás. En­nek ellenére Csongrádon készül­nek a borfesztiválra. 4. oldal HÍ954HWríí nyi: i nyi­nyi ESOKERGETTE VENDEGEK A balatoni mellett a szegedi ide­genforgalmi szezont is megté­pázta az egy héten át tartó hű­vös, csapadékos időjárás. A strandok akár be is zárhattak volna, hiszen a „törzsúszókon" kívül nem sokan váltottak je­gyet. Mind az üzemeltetők, mind a strandolok abban re­ménykednek, hogy jó idő jön a hét végén. 5. oldal www.delmagyar.hu A művészeté lehet a Reök-palota Szeged egyik legszebb épülete, a Kölcsey utcai Reök-palota a jö­vőben akár kiállítóteremként is működhetne. A szegedi képző­művészek szerint a csaknem százéves épületben állandó kép­tár is helyet kaphatna. Mind építészeti, mind képző­művészeti szempontból alkal­mas lenne a városi képtár befo­gadására Szeged legeredetibbnek és legszebbnek mondott épülete: a Reök-palota, állítják a szakem­berek. Az utóbbi hónapokban több terv és diplomamunka is készült az épület közcélú hasz­nosításáról, de az önkormányzat eddig még nem döntött a végle­ges megoldásról. Az építészszakmában nemzet­közi hírű, díszes, belvárosi épü­let a Reök család palotája volt. 1907-ben készült el, alkotója Magyar Ede. Az évtizedek alatt elhanyagolt palotát, amelynek felső részében több polgári lakást is kialakítottak, 1991-ben kezd­ték el felújítani. A renoválás so­rán kicserélték a kéményeket, a tetőszerkezetet, a pince feletti fö­démet és teljesen felújították a homlokzatot. Ezután a lakások teljes belső felújítása következett volna, ám a tervjavaslatot az ön­kormányzat 1996-ban elvetette. A város egyik legszebb szecessziós épületében kiállításokat is lehetne rendezni. Fotó: Gyenes Kálmán Folytatás az 5. oldalon Várólistára kerülhet Tamás Már csak egy vizsgálat vár a túdőátültetésre készülő Csányi Tamásra. A férfi nemrégiben járt a bécsi klinikán, ahol majd megmútik. A 32 éves zákányszéki férfi életét csak egy tüdő­transzplantáció menthetné meg, amit Magyarorszá­gon nem végeznek. Az osztrák orvosok megnézték a korábban Szegeden elvégzett vizsgálatok eredménye­it. - Egyeztettem a bécsi kollégákkal, akik elmond­ták, még milyen vizsgálatokra van szükség - tájékoz­tatta lapunkat Furák József, a szegedi sebészeti klini­ka mellkassebészeti osztályának adjunktusa. Három vizsgálat hiányzott még a sikeres műtét el­végzéséhez. A klinikán Tamás már átesett egy túdő­érfestésen, s csak a komputer tomográf maradt hát­ra. Ha ez elkészül, következik egy újabb bécsi vizit. - A szervátültetéseknél nem lehet megmondani az életmentő műtétek pontos dátumát - mondta az adjunktus. - A betegek úgynevezett várólistára ke­rülnek. Ha sikerül olyan donort találni, akinek a szerve - Tamás esetében a tüdő - megfelel a beteg­nek, azonnal mútik. így az operáció lehet néhá­nyan órán belül, de akár hónapok múlva is. K.T. Reggeli teniszpartik, 82 évesen A ludovikás, sportos kályhásmester Négy évtizedes rekord a Dunán A Duna rekordmagas vízállása miatt elmarad az augusztus 20-ra tervezett vízi- és légipa­rádé, a körpanorámás tűzijáté­kot megtartják. A Szigetközben pénteken meg­dőlt a 37 éve mért árvízrekord; a Duna mellett lakókat költöztet­nek ki, illetve megkezdték a fel­készülést az evakuálásra; az ár a Margitszigetet is veszélyezteti; a folyó vízhozama a normál érték négyszerese. Rajkától Budapes­tig rendkívüli készültségi foko­zatban vigyázzák és erősítik a gátakat. Különösen nagy erők dolgoznak Ásványrárónál a fővé­delmi vonalak erősítésén, Ko­márom és Szőny között is maga­sítják és megtámasztják a gáta­kat. Jelenleg több mint 1100 ka­tona vesz részt az árvíz elleni vé­dekezésben, szükség esetén pe­dig akár ötezer egyenruhás is be­vonható. A négynapos hétvégén nem mehetnek haza a sorkato­nák, mert bármikor szükség le­het rájuk. Az öt nyelvet beszélő Endreffy Lóránt 1956 után csak segédmun­kát kaphatott. Fotó: Miskolczi Róbert A Lánchíd és környéke: a pesti alsó rakpartot elárasztotta a víz. MTI Telefotó: Rózsahegyi Tibor Részletek a 2. oldalon A felvidékiből szegedivé lett End­reffy Lóránt nyolcvankét eszten­deje alatt volt katonatiszt, hadi­fogoly, sportszázadszervező. Megjárta a Csillag börtönt is. Szabadulása után az öt nyelven beszélő tisztviselő csak az építő­iparban kapott munkát - kita­nulta hát a kályhásmesterséget. A sors hányattatásai közepette is megőrizte fiatalságát: erőnlétét, mozgékonyságát a mai negyvene­sek is megirigyelhetnék. Egész életében sportolt: fiatal korában két atlétikai számban és öttusá­ban is országos bajnokságot nyert, de a labdajátékokban sincs szégyenkezni valója: röplabdában egészen a válogatottságig vitte. Később áttért a teniszre: gyermek­kori barátjával, Boda Domokos gyermekgyógyásszal minden reg­gel játszanak az újszegedi pályán; ha rossz az idő, a tenisz asztali változatát űzik. A Délmagyarország egyik leg­régebbi előfizetőjeként több mint fél évszázada olvassa a lapot. írásunk a Napos oldalban

Next

/
Oldalképek
Tartalom