Délmagyarország, 2002. augusztus (92. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-16 / 191. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. AUGUSZTUS 15. • MEGYEI TÜKÖR* 7 Hudoba lelke Uramisten, micsoda idők voltak azok! Veretes utánérzés következik most, elnézést ké­rek. A jázminlelkületü Bálint Sándor kicsinyke kötetet szentelt annakidején a betyárságnak: Tör­ténetek a szegedi betyárvilágból. {Tiszatáj Irodal­mi Kiskönyvtár, 1961.) Nem maga írta, Tömör­kény István, Palotás Fausztin, Békefi Antal és Cserzy Mihály elbeszéléseit rakta bele. Oka van, hogy eszembe jutott. Az egyik címe ez: A fehér zsandár. A Sötét idők­ből való. Gajgonya sokkal előbb volt, mint Balástya, ha a falu nevét vesszük. Határ neve volt valaha Balás­tya is, ilyen minőségében talán egyívásúak lehet­nek. Tejtestvérként melléjük veszem Szatymazt is, Tázlárt és Bodoglárt is. Hogy melyik török nyelvben köpülődtek össze, nyelvészek se nagyon tudják. Az biztos, betyárok és zsiványok lova pat­kója jócskán megjárta a gajgonyai homokot is. A betyár, a futóbetyár, a kapcabetyár és a sze­génylegények mindenféle válfaja listába foglal­ható hajdani pályatársaink írásai alapján, de a zsivány egészen más volt. Bizonyos Hudoba ne­vezetű ragyaverte haramiáról szól az említett történet, és Cseke Vincéről, aki párját ritkító tiszta gondolkodású, jóindulatú, szelíd termé­szetű egyén volt, megátalkodott zsandári minő­ségben. Jó lova volt Hudobának, még jobb Cse­kének. A gajgonyai csárda mellől indul a nagy üldözés - ki tudja ma, hol lehetett az a csárda! -, s ott ért véget a hosszú futás, ahol már tanyák is voltak, és az erdő kezdődött. Csengele alatt ta­lán1 Gajgonyai pusztai zsivány volt tehát Hudoba, azért jutott eszembe. Mintba-mintha folytatóját termette volna meg az elmúlt század vége, át­nyúlván emebbe a századba is. Igaz, nem a gajgo­nyai csárdában tanyázott, presszók szolgálnak a mai zsiványoknak leginkább. Nem külön ismer­tetője a ragyás arc, a cifra ruha se talán, nyugod­tan élhet, mint a többi léhűtő. Röpülő paripájáról se hallani semmit, a ma embere nem lovon futja be alvilági útjait. Nem is tudna vágtában tüzelni, biztosra veszem, bár azt se tudom, volt-e egyálta­lán fegyvere. Vagy ha volt is. kiderül-e egyáltalán ? Változott a gajgonyai lelkület, a mi zsivá­nyunk bülbülszavú lehet, ha annyi nő bedőlt neki. írják az újságok, pénzre utazott, de kicsit se jött zavarba, ha ölnie kellett érte. Szerelmi rezdületre várhatott akármelyik lány vagy asz­szony, ez lett a veszte. Hű maradt Gajgonyá­hoz, áldozatait mind ott temette el. Ha volt rá egyáltalán ideje vagy ándungja. Tóba is bele le­hetett dobni. Valakivel beszélgettem a minap. Született gaj­gonyai. A presszóban is sokszor megfordult. Azt kérdeztem, mivel magyarázná, hogy ennyi nő közül egyik se fogott gyanút1 Nemcsak azok nem, akik keze által kaptak másvilági útlevelet, de azok se, akikkel évek alatt egy levegőt szívott, még ha konyakos-füstösét is. Összes gajgonyai­ságát összeszedve is csalt ennyit tudott mondani: nem tudom. Szemrebbenés nélkül ment vissza újra meg újra, kávéra, konyakra, dúskeblű másik prédá­ra. És járt, csak járt, mint korsó a kútra, presz­szóból a tanyára, aztán egyszer csak mégis eltö­rött. Istenem, micsoda nyomozói fifikákat, ta­lajrengető böhömnagy gépeket és detektorokat vetettek be, hogy áldozatait megtalálják! A cso­dafenomént még nem hívták meg, de Mancs már vendégeskedett a tavon. Lehetetlen, hogy valakinek el ne mondott volna akárcsak töredé­keket is. Nem divat napjainkban azokat a régi iromá­nyokat olvasni, pedig haszon is lehetne belőle. Uramisten, micsoda idők vannak most1 Sötét idők! Amióta konvertibilis a forint, naponta arra ébredünk, egy-két-három bankrablás történt, pénzszállító-hitványság aztán kocsik, buszok égnek ki robbantás, vagy más akármi következ­tében, és ahogy a nótában megöltek egy legényt hatvan forintjáért, megölnek mai is, néha keve­sebbért is. Igaz, leginkább öregeket. És újra elköt­nek lovat, marhát, elporoznak birkanyájjal. Üt­hetik a nyomukat! Fájdalom, közöttünk nevelődtek valamennyi­en. Lefogadom, Hudobát hírből se ismerik, csak a lelkük közös. És Csekéről se tudnak. HORVÁTH DEZSŐ Megjelent az augusztusi Tiszatáj A szlovéniai magyar íróktól válogat MUNKATÁRSUNKTÓL Marno fános, Lázáry René Sán­dor, Ácsai Roland, Dobozi Eszter és Király Levente verseit, Tando­ri Dezső esszéjét, Balogh Tamás és Kiss Ottó prózáját olvashatjuk a szegedi irodalmi folyóirat, a Ti­szatáj legfrissebb számában. El­térített Pegazus címmel Annus József készülő könyvéből irodal­mi visszaemlékezéseket, anek­dotákat ad közre Báhnt Sándor­ról, Halász Elődről, ferzy Róbert Nowakról. A szlovéniai magyar irodalomról szól a Néző rovat, amelyben Szíjártó Imre és Papp Tibor tanulmányát, Zágorec Csutka Judit, C. Toplak fános és Balazsek Dániel verseit találjuk. Az eklézsiaépítő emlékezete címmel Imre Mihály Grezsa Fe­renc 70. születésnapjáról emlé­kezik meg, Orosz László pedig a kecskeméti diákévekre tekint vissza. Az újra meg újra felfede­zett Petelei Istvánról Pozsvai Györgyi készített tanulmányt. Mihály Árpád rajzairól Lovakrul címmel a hódmezővásárhelyi művészettörténész és festőmű­vész, Lelkes István ír. Sándorfalva nemzetközi fesztiválja Negyedik alkalommal ad ott­hont a nemzetközi falu járó fesz­tiválnak Sándorfalva. A Kas­tély-kerttől holnap délután 4 órától menettánc indul a telepü­lés utcáin. A fesztivált Darázs Sándor polgármester nyitja meg 17 órakor. A Csongrád Megyei Közgyűlés Kulturális és Sport Bizottsága va­lamint a nagyközségi önkor­mányzat által támogatott ren­dezvényen, a Kastély-kertben fel­állított színpadon a helyiek mel­lett maroslelei, szegvári, vala­mint észt, portugál és török nép­táncosok lépnek fel. Az autós pihenőhelyeket elborítja az odahordott szemét Birka tetem a konténerben A közútkezelők az önkormányzatok segítségére is igényt tartanának. Fotó: Kamok Csaba Belefulladnak a szemétbe a Csongrád megyei ra fordítható keret ki is merült. Az állami utak ke­utak autós pihenőhelyei: a konténerekbe ház- zelői három éve küzdenek az illegális szemetelők tartási hulladékot, döglött állatokat csempész- ellen. nek. A harc egyre kilátástalanabb: hiába ürítik ki a konténereket, egy-két nap múlva kezdhetik elölról. Szeméttel dugig rakott gyűjtőedények szegélyezik A kht. vezetői az érintett utak melletti települések Csongrád megye főútjait. Az E75-ÖS és 43-as utak segítségét kérték a helyzet javítása érdekében. A menti autós pihenőhelyekre kitett konténereket közútkezelők Juhász Gyula utcai központjában tar­természetesen nem szendvicset és üdítőt fogyasztó tott megbeszélésre a települések jegyzői mellett úton járók töltik tele szinte pillanatok alatt. A fém- meghívták az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi ládákból kilógó, degeszre tömött műanyag zsáko- Felügyelőség szakembereit is. kat föltehetőleg a környékbeliek hozzák, vagy az ar- Abban mindannyian egyetértettek, hogy sürgő­ra járó gépjárművekről dobják a kukákba. sen tenni kell valamit. Nem jutottak viszont dűlő­Ellepi a szemét az utakat! - mondta Rigó Mi- re abban a kérdésben, hogy ki ürítse ki a szeméttá­hály, a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. rolókat. A parkoló az állami tulajdonú közút része, műszaki igazgatója. A kht. a várakozóhelyen meg- ezért az önkormányzatok szerint a feladat is a köz­pihenők kiszolgálására tette ki a gyűjtőedényeket, útkezelőké. nem pedig a parkolókat vadlerakóvá változtatók A kht. véleménye szerint viszont a települések­számára. A konténerekben viszont háztartási hul- nek is részt kellene vállalniuk a felelősségből, mert ladék, többzsáknyi söröskupak és kólásflakon la- a szemét jó részét nyilvánvalóan a környékről pul. Döglött állat is akad: előfordult, hogy birkate- hordják össze. temre akadtak a parkolótakarítók. Egy oszlásnak - Minthogy a vitában nem született megegyezés, indult disznódög pedig annyira bűzlött a melegben, az ügyben állásfoglalást kértünk a Csongrád Me­hogy nappal meg sem tudták közelíteni a gyűjtőt: a gyei Önkormányzattól és a Csongrád Megyei Köz­hajnali hűvösségben távolították el az állat marad- igazgatási Hivataltól - mondta Rigó Mihály. Az ön­ványait... kormányzat jegyzőjét és aljegyzőjét nem sikerült Hiába hozzák zsákokba csomagolva a szemetet, elérnünk. Gábor Erzsébet, a közigazgatási hivatal a kukázók kihasítják a zacskókat, a szél pedig az hatósági főosztályvezetője úgy nyilatkozott, hogy a egész környéket beteríti hulladékkal. A szemét- hivatal a jogszabályok értelmezésében nyújthat se­szedés és -szállítás természetesen pénzbe kerül: a gítséget - a megoldást az érintetteknek közösen kht. csupán ebben az évben 17 millió forintot köl- kell megtalálniuk. tött a pihenőhelyek rendbetételére - ezzel az e cél- NY. P. Családi események Főzőverseny a nyári fesztiválon A töltött káposzta és Pusztamérges Házasságot kötött Szécsi József és Szécsi Gabriella, Csobán László Norbert és Korom Andrea Ilona, Dohor István és Kostyál Zsuzsanna Éva, Bencsik Péter és Szirom Szonja, Ábra­hám István, Ferrovics Klára Er­zsébet, Oláh Csaba és Böröcz Ka­talin, Nagy Sándor és Takács Ka­talin, Kohut Balázs és Kiss Dóra, Nyilas István és dr. Turai Kriszti­na Anna, Herczeg Csaba és Kecs­keméti Ágnes, Hraskó András és Tóth Ildikó Mária, Barkóczi Csa­ba és Kiss Edina, Rádóczi Attila és Szalóky Mária, Kustiák Dániel Tamás és Rabi Tímea Zsuzsan­na, Sörös Tamás Ferenc és Mó­ricz Mónika Anett, Borossebesi Zsolt Ferenc és Bab Henriett Anita, Kerepes Tamás Mátyás és Árgyelán Beáta Erika, Tot Kalo­cai Zsolt és Nagymihály Katalin, Birinyi Miklós és Király Enikő, Barna Norbert és Ocskó Andrea, Biró Ferenc és Csajkás Katalin Rita, Lukács József Attila és Nó­vák Réka Emese, Kulcsár Leven­te és Dobai Edit, dr. Pap Róbert és dr. Dongó Ágnes, Bencze Ist­ván és Frányó Tímea Anna, Szondy György László és Bárká­nyi Orsolya Zsuzsa, Kiss József és Vigh Judit, Kászonyi Lajos és Jancsó Ildikó, Molnár Géza és Halász-Szabó Renáta, Kocsis At­tila és Szilágyi Gyöngyi Erzsébet, Szilágyi László és Dékány Edit, Molnár Róbert Zsigmond és Orosz Tímea Erzsébet, Bures Ta­más és Rafael Diána Krisztina, Tróbert Roland és Gut Gabriella, Sebők Ferenc Zoltán és Uracs Szilvia Zsuzsanna, Laczi Zsolt és Kertes Anikó, Kékes-Szabó Attila és Rácz Tímea, Pusztai László és Halápi Bernadett, Baka Gábor és Csomos Edina, Illés Gábor és Csala Márta Mária, Balog Ro­land Sándor és Bugyi Mónika Anita, Bálint Kálmán és Kois Szilvia Anita, Gonda András Zoltán és Lehmann Edina Anita. Született Németh Józsefnek és Hegedűs Erikának Zsófia, Gál Vilmosnak és Fórius Tündének Vilmos, Var­ga Lajos Zoltánnak és Szabó Magdolnának Enikő, Fuisz Má­ria Zsoltnak és Lantos Gabriella Katalinnak Rafael, Török Zsolt­nak és dr. Molnár Cabrialla Amáliának Péter, Antal Zoltán­nak és Szügyi Piroska Izabellá­nak Tamás Zoltán, Ladányi Ti­bornak és Balázs Erzsébet Viktó­riának Gergő, D. Nagy Sándor­nak és Benkő Krisztinának Lili, Szarvas Gábornak és Brindza Zsuzsannának Ádám és Dávid, Csehó-Kovács Sándornak és Rei­ner Ágnesnek Rebeka, Kovács Kálmánnak és Antal Erzsébet­nek Eszter, Bata Lászlónak és Si­ke Orsolyának Márton László, Abonyi Zsoltnak és Huber Ágnes Mártának Henrietta Ágnes, Kö­vesdi Zoltánnak és Tardi Tündé­nek Emese, Márta Lászlónak és Soós Gizellának Debora, Kinyó Lászlónak és Kecskés Orsolyá­nak Kincső, Nagy Jánosnak és Csurár Katalinnak Stefán, Ko­vács Kornélnak és Fazekas Judit­nak Enikő, Horváth Andrásnak és Kunstár Andreának Bálint, Pa­taki Zoltánnak és Mészáros Emesének Petra, Mesterházy Zoltánnak és Szűcs Anitának Máté, Bárkányi Richárdnak és Széli Erzsébetnek Richárd, Dó­zsa Istvánnak és Mészáros Fran­ciska Máriának Franciska, Mu­hari Gábornak és Kuti Andreá­nak Fanni, Papp Béla Károlynak és Farkas. Tündének Bella Blan­ka, Lerinc Róbertnak és Horvát Piroskának Róbert, Lajos József­nek és Veszelovszki Mártának Petra, Paragi Györgynek és Szász Ibolya Katalinnak Enikő nevű gyermeke. Meghalt Pávlisz Gyula, Vidéki József, Ábrahám András, Gotlieb Lász­ló, Magyar András, Virág fózsef­né Bodonyi Csilla Mária, Apáti Miklósné Zahorán Judit, Földi Dezsőné Kádár-Német Veronika, Seres Sándorné Szatmári Eszter, Szatmári Sándor István, Batki Sándorné Rózsa Ilona, Széli Jó­zsef Ernő, Pigniczki Andrásné Víg Anna, Kormos Ferenc, Stumpf László, Berta Istvánné Szél Aranka Gizella, Géczi Ist­ván, Ankes Jenő, Kátai-Benedek Krisztián, Hadobás Pálné Kádár Etelka Erzsébet, Mucsi János Pál, Szani Bálint, Szekeres Józsefné Bózsó Rozália, Ézsiás Sándorné Bálint Erzsébet, Vig Tibor, Kádár Lászlóné Kirschteier Ilona, Bi­ezók Lajos Endréné Rudisd Anikó Olga, Péter Antal, Csik Ferencné Kovács Piroska, Kaszab Ferenc, Gyuris (ózsef, Szél Józsefné Ba­logh Etelka, dr. Szabó Béláné Ző­di Terézia, Pál György Lászlóné Márta Erika, Török Béla László. Nyári fesztivált és töltöttká­poszta-főző versenyt rendeznek augusztus 17-én, szombaton a pusztamérgesi középiskola ud­varán. A szakácsok és segítőik már reg­gel 7 órakor nekilátnak az ételek elkészítésének. Míg a verseny­zők a bográcsok körül szorgos­kodnak, addig kiállítások nyil­nak az iskola aulájában. Többek között Dancs Miklós, Bálint Ist­ván képeit, illetve Győri Erzsébet agyagtárgyait nézhetik meg az érdeklődök. Délben a zsűri érté­keli a káposztából készített étele­ket, amit bárki meg is kóstolhat. Délután 4 órától zenészek, tán­cosok, bűvészek szórakoztatják a közönséget. Az eredményhirde­tés után este 7 órától torzsabálon mulathatnak hajnalig a puszta­mérgesiek és vendégeik. Falunappal ünnepel a község Ötvenéves lett Dóc Falunappal ünnepli 50 éves fennállását Dóc augusztus 17-én, szom­baton. A 8.30-as szentmise után megkoszorúzzák a kopjafát. A mű­velődési házban 10 órakor köszöntöt mond Belovai Pál polgármester, majd a Csillagfű kórus pásztordalokat énekel. Délután 2 órakor ku­tyabemutatót tartanak. A színpadon közben tréfás jelenetek, táncok, kórusok váltogatják egymást. A nóta és napdal kedvelőinek délután 4-re érdemes Dócra látogat­ni, mert Ürmös Ilona és barátai lépnek fel. Este 6 órakor Robi szóra­koztatja a közönséget, majd utána utcabálon és nosztalgiadiszkóban táncolhatnak. A jubileumi falunapot tűzijáték zárja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom