Délmagyarország, 2002. augusztus (92. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-12 / 187. szám

MEGYEI TÜKÖR* HÉTFŐ, 2002. AUGUSZTUS 12. Komlósi Ildikó bravúros címszereplésével Bizet operája nagysiker a szabadtérin Carmen szabad marad, míg meg nem hal Nemzetközi rangú magyar énekes sztárokkal újították fel a Dóm téren Nagy Viktor bevált, régi Carmen-produkcióját. Bizet operája mindkét este telt házat vonzott és nagy sikert aratott. A nézők nem rohantak cl rögtön az előadás után, hanem brávózva, vastapssal ünnepelték a szereplőket. A hatalmas esőt látva pénteken délután sokan aggódtak, megnézhetik-e az esti Carmen-előadást a szabadtérin. Szerencsére a viharfelhők időben elvonultak; bár alaposan elázott a színpad és vizes maradt a nézőtér is, tiszta, csillagos égbolt alatt csendült fel az opera nyitánya. Először a Magyar Táncművészeti Főiskola növendékei Fodor Antal zenei kíséret nélküli táncfantáziáját mutatták be, valójában csak utána kezdődött Bizet zenedrámája. Vitathatatlan, hogy Komlósi Ildikó a legjobb az elmúlt évtized Dóm téri Carmenjei közül. Ibit, gyönyörű hangjának, remek énektechnikájának, kifinomult mozgáskultúrájának és izgalmas szépségének köszönheti, hogy világszerte a legnagyobb operaházak és a legrangosabb fesztiválok közönsége ünnepli. Van a személyiségében valami démoni vadság, elementáris Komlósi Ildikó (Carmen) szenzációs játékával és éneklésével megbabonázta a közönséget is. Fotó: Schmidt Andrea vonzerő és rafinált nőiesség, rá- cipált és céltudatos nő, akinek gyakrabban találkozhatnánk padán. Bándi János korban és adásul mindehhez érzéki orgá- tényleg elhisszük: szabad, mint ilyen kivételes énekes-színészi főként alkatilag kissé túl van num is társul. Carmenje eman- a madár. Milyen jó lenne, ha alakításokkal a szabadtéri szín- már Don Jósé szerepén - nincs ezzel egyedül a produkcióban -, de éneklése meggyőző volt, és mindig magas hőfokon izzott. Szilágyi Károlytól tudom: vissza szokta utasítani a meghívásokat, ha Escamillónak kérik, mert távol áll tőle a nárcisztikus, macsó torreádor figurája. Szerencsére a szabadtérivel idén kivételt tett, mert imádja Szegedet, és immár a negyedik nagy szerepre szívesen jött vissza, így élvezettel hallgathattuk magvas, szép baritonját. Tokody Ilona - akinek évtizedek óta egyik legjobb szerepe a tizenhét esztendős, naiv parasztlány - most sem okozott csalódást rajongóinak. Micaela szólamát megrendítő líraisággal énekelte. Az apróbb zökkenőket leszámítva Oberfrank Péter dirigálásával a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a fesztiválkórus előadásában karakteresen szólalt meg Bizet muzsikája. Nagy Viktor Csikós Attila nagyszerű alapot adó arénadíszletében az óriási színpadi apparátussal, lovakkal, parádés kocsival, fáklyákkal, máglyákkal látványos produkciót rendezett. A nézők elégedettségét az is mutatta: ezúttal nem rohantak el rögtön, hanem brávózva, vastapssal ünnepelték a szereplőket. H. ZS. Strectfighcr show-t és versenyt rendeztek vasárnap a szegedi Felső Tisza-parton. Bőgtek a motorok, sírtak a gumik, ám délután a csepegő cső kicsit lelassította a kétkerekűeket. A streetfigher szó szerinti fordítása: utcai harcos. A kétkerekűek szerelmesei ugyanis az utcán harcolnak meg a legjobbnak járó címért. A motorosokra azonban jobban illik a motorzsonglőrök kifejezés, nagy teljesítményű gépeikkel azt próbálják kifejezni, hogy minden helyzetben és tekintetben uralják járműveiket. Vasárnap Szegeden, Porpáczy Richárd szervezésében, a Felső Tisza-parton ók mutatkoztak be a több száz érdeklődőnek. A borsos belépőjegy ellenére sokan voltak kíváncsiak a motorzsonglőrökre. Persze akadtak olyanok is, akik a Tisza-part menti zöld terület felől próbáltak meg belógni a rendezvényre, azonban erre esélyük sem volt. A város- és biztonsági őrök kitessékelték őket. Sokan megelégedtek azzal is, hogy csak hallották a motorok hangját. Látványnak ugyanis ott volt két hiányos ruházatú lány, akikkel motort lehetett mosatni. A lányok néha nemcsak a motort, hanem egymást is lelocsolták. - Tapsoljatok gyerekek! Ez élteti őket, ez kell nekik. Kivégezte a gumit és a hűtővizet is! Képzeljétek el, mit csinálhat este a nőjével! - kiáltotta a mikrofonba Pacsika Miki, a vasárnapi streetfighter show és verseny műsorvezetője. A budapesti Borsay Szabolcs ugyanis addig pörgette motorja kerekét állóhelyben, míg kidurrant. Ám a Guinness-rekorder még ekkor sem hagyta pihenni a sportgépet, ezért a motor hűtővize is felforrt. Ez a produkció azonban csak egyike volt a számtalan fantasztikus és lélegzetelállító kunsztnak, amit a motorosok bemutattak. Borsay Szabolcs egyébként többek között azzal vált híresessé, hogy 200,7 kilométer/órás csúcssebességgel motorozott - hátrafelé. Ezzel bekerült a rekordok könyvébe. - Aki lát valamit, szóljon, mert mi itt csak a hatalmas füstöt látjuk. Megőrült ez a gyerek. Ó már Lipótmezőn játszik! kommentálta a műsort a műsorvezető. Erdős Csaba, tavalyi bajnok show-elemeket sem nélkülöző műsora sem volt akármi: segítőivel megmutatta, hogyan takarít pályát egy bajnok. Egyikük arccal a beton felé feküdt a motoron, kezében egy lapáttal és seprűvel „sepregetett". Egészen addig, míg Csaba egy kerékre állította a gépet. - Leér a földre a bukósisakja! Ez ...! - fogalmazott nyomdafestéket nem tűrően a láthatóan és hallhatóan izgatott állapotba kerülő műsorvezető. Mókus produkciója láttán még maguk a streetfighterek is eltátották a szájukat. Mókus ugyanis 3 lóerős Simson Sztárral bemutatott kunsztjain mindenki ámult. A kaposvári férfi például leállított motorral egykerekezett, elengedett kormánnyal pedig egy keréken körbe-körbe forgott. Mókust nemrégiben az angol Európa-bajnok vitte magával Angliába, mivel ilyet még ő sem látott. - Jövőre megkoronázunk, Mókus, akkora király vagy! mondta Pacsika Miki, majd hozzátette: „Ez a streetfighter show kész állatkert." ARANYT. JÁNOS Mindenkinek ízlett a mártélyi struccpaprikás Guinness-rekorder és Mókus, a leendő királya Felső Tisza-parton Motoros utcai harcosok Ha valakinek még mindig nem világos, mi is az a globalizáció, gondoljon a mártélyi struccra. A Bütyök csárda tulajdonosai egyszersmind strucctulajdonosok - és vendégei tapasztalhatták: legjobb a strucc vadasan, de bécsi szeletnek sem utolsó. A mártélyi strucc eredetileg többes számban létezett: nem egy, hanem három volt belőle, de a két strucckakast le kellett vágni, mert szerfelett agresszívnek bizonyult, s Suti Gergely tulajdonos - a mártélyi Bütyök csárda gazdája - úgy gondolta: mindennek van határa. (A strucctyúk is csak addig lehet biztos benne, hogy nem kopasztják meg, amíg tojik. Eddig már produkált két tojást, csak így tovább!) A csárda vendégei mindenesetre csak jól jártak a strucckakastalanítással, mint tapasztalták: a strucchús minden formában élvezhető. Különösen vadas mártással hívja föl a figyelmet Suti Gergely -, de a rántott szelet (olyan, mint a borjúbécsi), a struccpaprikás, és a sütvestrucc is teljes joggal megemlíthető. Nemcsak a vendégek élvezték az afrikai ízeket - amíg el nem fogyott a strucc, amelyet egyébként nem konyhakéssel, hanem golyóspuskával kell „levágni", a Suti család kolbásznak, szaláminak is földolgozta a futómadarak húsát. - Szalonnája meg olyan, mint a libazsír - hallom a halételeiről is ismert csárda tulajdonosától, akitől azt is megkérdeztük: gondolt-e arra, hogy a struccot a vendéglátóegység egyik specialitásaként hasznosítsa, tenyéssze. Erre nemigen lát esélyt a tulajdonos, mert mint mondja: a csárda, különösen télen, viszonylag kiesik a forgalomból, külön strucctenyészetet fönntartani emiatt nem érdemes. Látványosságnak mindenesetre nem utolsó a csárda melletti, elkerített kifutóban sétálgató-tollászkodó strucctyúk, mely ráadásul szelíd is. - A kakas úgy oldalba rúgott, párzási időben, hogy egy hétig alig kaptam levegőt - emlékszik vissza a háromstruccos időszakra a csárdagazda. Megtudjuk még azt is tőle a strucctartás általános alapelvei közül, hogy az égvilágon semmiféle különös igényt nem támaszt ez az egzotikus madár, ugyanazt eszi, mint a baromfiudvar lakói, kukoricát, búzát, árpát, nagyon szereti a zöldet csipegetni. Vizet is kell adni neki, de ha egyszer teleissza magát, utána két-három napig is elvan folyadék nélkül, akár a teve. Jól bírja a hideget is: télen úgy üldögél a hóban, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne: egy alapvetően szavannai éghajlathoz szokott madár fagypont alatti vízzel találkozik. Ennek alapján arra gondolhatunk: két eset lehetséges - vagy rendszeres túlélőtúrákat szerveztek a struccősök a Kilimandzsáróra egykoron, vagy: ma már a strucc is tudja, mi a globalizáció. F.CS. Az Afrikából származó strucc igazi globális madár. Fotó: TésikAttila 1 :— A motorosok egy kereken is harcolnak a legjobbnak járó címért. Fotó: Schmidt Andrea