Délmagyarország, 2002. augusztus (92. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-12 / 187. szám

HÉTFÓ, 2002. AUGUSZTUS 12. ••A K T U A L I S * 3 Felszállt az első menetrend szerinti légi járat Szeged és Dubrovnik között Repülőgéppel az Adriára Üdv, mindenkinek! - int a pilóta a felszállás előtti búcsú perceiben. Fotó: Miskolczi Róbert Folytatás az 1. oldalról Lévai Gizella, a budapesti Airc­raft cég műszaki igazgatója és Kiss László másodpilóta, akik most az utaskísérő szerepkörét vették át, igyekezett lelket önteni a kissé riadt társaságba: semmi gond, az időjárás megfelelő, „csak" hazafelé várható kisebb vihar, esetleg eső... Közben a gép nekilendült hir­telen a levegőbe. A 4 ezer méte­res utazómagasságból tisztán lát­szott Szentmihály, a Maty-ér, majd a röszkei határátkelőn veszteglő kocsisor, s ekkor ka­nyarodott balra a gép, hogy felve­gye a majdani déli útirányt: Szer­bián és Montenegrón át az Adri­ai-tenger felé. Bácstopolya, Óver­bász, Újvidék, Belgrád, Valjevó, Moljkovac, Podgorica (az egykori Titograd] érintésével jutott el a szegedi repülő a Kotori-öbölig. Itt a tivati reptér felett jobbra for­dult és néhány perc elmúltával már Horvátország légterében volt. Egy „tiszteletkört" tett a szép­séges Dubrovnik és az édenkert­hez hasonlító Lokrum szigete felett, majd ráállt a Cilipi falu­hoz tartozó légikikötő kifutópá­lyájára. A landolást hatalmas taps követte. Az arcokon enyhe pír, megkönnyebbülés, egy-egy sóhaj is hallható volt, s nagy megelégedéssel nyugtázta min­denki, hogy az egészségügyi zacskót nem kellett használ­nia... A visszaúton sem volt semmi­lyen „megrázkódtatás", talán csak annyi volt a különbség, hogy a montenegrói hófödte csú­csokat felhők borították. Azért Arvai kapitánynak és társainak most is kijárt a taps, mert itthon simán tették le a gépet a füves pályára... A járatot szervező Far­kas Andrást, a C&T utazási iro­da vezetőjét még a gépben, vala­hol a bácskai róna fölött kérdez­tük az első úton tapasztaltakról. - Kiváló volt az út is, a fogadó repülőtér is. A továbbiakban a je­lentkezések alapján megpróbál­juk feltölteni a gépet és szomba­tonként elindítani Dubrovnikba. Szeptember közepéig tervezzük az utakat, s a tapasztalatok alap­ján indítjuk jövőre a járatokat. Ekkor már nemcsak Dubrovnik­ba, hanem Tivatba és Bracs szi­getére is - mondta Farkas And­rás. Néhány óra a levegőben, s alig egy óra földön. Ennyi idő alatt meg lehet járni a tengert. Ha egy­szerűbben fogalmaznánk, akkor imígyen is lehetne: reggel 8 óra 16 perckor még a szegedi Gyöngyvirág diszkontban vásá­rol az ember cigarettát, elutazik Dubrovnikba, eszébe jut, hogy nem vett gyufát. Délután 14 óra 12 perckor már ezt is megteheti ugyanabban a kisdiszkontban. KISIMRE FERENC Az eltakart lámpák és táblák balesethelyzetet okozhatnak Túlszabályozták a közlekedést Sokszor előfordul, hogy fő- és mellékutakon a fák lombjai lát­hatatlanná tesznek közlekedési lámpákat vagy táblákat, ami balesethelyzetet idézhet elő. Környezetismeret, tanórán kívül Megyénkben 147 általános iskola és 70 középfokú oktatási in­tézmény működik. Az ÁNTSZ felméréséből az is kiderült, hogy a megye 40 általános és 15 középiskolájában hibásak a vizesblokkok, három település iskolájában még ma is toppantós vécé van. Csongrád megye általános isko­láinak mintegy 50 százalékában nincs orvosi rendelő, ennek elle­nére biztosított az iskolaorvosi ellátás a település háziorvosi, il­letve házi gyermekorvosi rende­lőiben. A megye középiskoláinak 90 százalékában van orvosi ren­delő, de felszereltsége az intéz­mények több mint felében nem felel meg a minimumfeltételek­nek. A szegedi tisztiorvosi szol­gálat rendszeresen ellenőrzi a vá­ros oktatási intézményeinek kör­nyezetét, s erről tájékoztatást ad az önkormányzatnak. A szolgá­lat 2001-et értékelő vizsgálódása szerint a szegedi önkormányzati óvodák egy része lelakott, kopott bútorokkal, berendezésekkel. Az óvodák nagy részében nincs tor­naszoba, így a testnevelési órákat a folyosón, a foglalkoztató szobá­ban, jó idő esetén az udvaron tartják. A szegedi általános iskolák és a középfokú oktatási intézmények higiénés felmérése során kide­rült, hogy az elavult vízvezeték­rendszerek hibáiból fakadóan gyakoriak a csőtörések, a dugulá­sok. Altalános tapasztalat, hogy a mellékhelyiségek tisztasági meszelése elmarad. A 2000/200l-es tanévben a szegedi oktatási intézmények osztálylétszáma a közoktatási törvényben leírtak szerint ala­kult. A belvárosi iskolák osztá­lyainak létszáma inkább a meg­engedett felső határt közelíti, míg a külterületi intézményeké a mi­nimumot. Az iskolák zömében van tornaterem, s a tömegsport egyre nagyobb hangsúlyt kap. Az alsó és középfokú oktatási intézmények mindegyikében biztosítják a szervezett étkezte­tést, az iskolai büfék árukészlete azonban általában nem igazodik az iskolás korúak táplálkozási szükségleteihez. Az oktatási minisztérium szá­mításai szerint 2003-tól évente 7 milliárd forintra lenne szükség az iskolák felújítására és fejlesz­tésére. Az elmúlt tanévben Csongrád megyében több önkor­mányzat végeztetett felújítási és karbantartási munkákat: így pél­dául Szegeden 9 iskolában kor­szerűsítették a világítási rend­szert, 6 középiskolában történt nagyobb felújítás, 2 általánosban tornatermi rekonstrukció. Ma­kón az általános iskolák mind­egyikben volt valamilyen szintű felújítás, Csongrád új középisko­lával gazdagodott. K.K. Európai uniós szabvány szerint megkezdik hazánkban a közleke­dési táblák cseréjét a főutak mentén. Az utazók nemsokára már kékre festett lemezekről ol­vashatják le a legfontosabb infor­mációkat. Igen ám, de lehet az a tábla zöld is, kék is, ha egyszer nem látszik a nagy lombú fák, vagy egyéb akadályok miatt. Mert ugye azt mondani sem kell - különösen azoknak, ajdk gya­korta kocsiba szállnak - , hogy napjainkban efféle gond több út mentén is zavarja az autósokat. Kovács Mihály alezredes, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság közlekedésrendészeti osztályvezetője szerint térségünk­ben valóban előfordul, hogy a dús növényzet miatt a kormány mel­lett ülő csak későn veszi észre az utasítást adó KRESZ-táblát, ám a rendőrök járőrözésük során azon­nal jelzik, ha ilyen problémával találkoznak. - A főközlekedési utakon, vá­roson kívül, s a városokban, fal­vakban is a Közútkezelő Kht. munkatársait értesítjük, mig például Szeged egyéb utcáiban a Környezetgazdálkodási Kht. felel az utak környékének rendben tartásáért. Azt tapasztaljuk, hogy jelzésünkre gyorsan intéz­kednek is az illetékesek - mond­ta Kovács Mihály. Majd hozzá­tette: megítélése szerint nem is az a gond, hogy fák, bokrok ta­karják a táblákat, hanem inkább Lombos táblákról nehéz leolvasni a közlekedési rendet. Fotó:Miskolczi Róbert az, hogy napjainkban éppen a sok-sok táblával, villanyrendőr­rel túlszabályozott a közlekedés. Ez pedig hamis biztonságérzetet ad az autósoknak. Azt hiszik: ha egyszer már van tábla, roboghat­nak nyugodtan. Az elmúlt években kiderült, nagyon helyes, hogy megkezdő­dött régiónkban is a körforgalmú csomópontok kiépítése. A bal­eseti statisztikák azt bizonyítják, ilyen helyeken az autósok jóval óvatosabban vezetnek, jószerével nem is történik baleset a körfor­galmakban - mondta az alezre­des. A közutak és azok környéké­nek tisztán tartásáról érdeklőd­tünk a Közútkezelő Kht.-nál is. Kárász József osztályvezetőtől megtudtuk: ők arra törekednek, hogy a főutak mentén még vélet­lenül se zavarja akadály az autó­zókat. Ezért gépeikkel rendszere­sen ritkítják a növényzetet, taka­rítják a padkát. A gond csak az: a tennivalók­hoz képest rendkívül kevés pénz áll rendelkezésükre. Az idei kere­tet szinte már el is költötték, így más forrásokból kell átcsoporto­sítani pénzt, hogy elvégezhessék feladataikat. A szegedi Környe­zetgazdálkodási Kht.-nál Szege­diné Kovács Katalin, a cég mun­katársa arról tájékoztatott ben­nünket, hogy társaságuk folya­matosan gondozza a város útjai mentén a fákat. Évente 6-7 ezer fa ágait nyesik vissza. Ha valaki mégis találna olyan forgalmi cso­mópontot, ahol bármi is zavarná a látási viszonyokat, hívja a 06/80/820-043-as ingyenes zöld­számot, s a lehető legrövidebb időn belül eltávolítják az akadá­lyokat. BÁTYI ZOLTÁN Mikor kell abbahagyni1 KOVÁCS ANDRÁS A múlt héten nagy nyilvánosság előtt kifacsarták Magyarország miniszterelnökét, a komolyabb napilapok legalább másfél oldalt szenteltek a kormányfő ügynökmúltjának. Kézírásos önéletraj­zot, kisatírozott nevekkel tördelt jellemzést, pecsétes felterjesz­tést, felmentést egyaránt olvashattunk. A világhálón ennek a do­kumentummennyiségnek többszöröséből csemegézhetett aki akart, s pártállása szerint lehetett kárörvendő, vagy éppen pirul­hatott valamelyest. Az utóbbiak azért várják a visszavágást. A miniszterelnöki múltat vizsgáló Balogh-bizottságra válasz­ként létrehozott Mécs-bizottság messze van még a végétől, vagyis attól, hogy elmúlt tizenkét esztendő miniszterei, államtitkárai közül megnevezze az ügynökmúltúakat. Megszámolni már meg­számolta őket, természetesen elég szerencsétlenül: a bizottság­vezető horvátországi nyaralása közben nyilatkozgatott az érintet­tek számáról, azt követően, hogy a „segéderő" itthon szupertitkos borítékokat bontott, s megszámolta a neveket. Kabarénak is mi­nősíthetnénk - ami azért még nem éri el a fideszes Kosztolányi egykori kígyóetetését a megfigyelési bizottságban, de közel van hozzá -, ha nem volna sokkal komolyabb ez az egész. Azt mondják, bármennyire is megromlott a viszony a két nagy erő között, maradt még azért szűk fél tucat tabutéma, íratlan egyezség, s ezek közé tartozott az ügynökmúlt is. Ez borult fel lát­ványosan a Magyar Nemzet leleplezésekor, s ha igaz, hogy az elő­ző nap délután Orbán Viktor a szerkesztőségben járt, akkor talán nem véletlenül került elő a csatabárd. Előkerült, s azt az exmi­niszterelnök Pokorni Zoltán kezébe adta, aki apja érintettsége miatt - példaszerűen - gyorsan visszavonult. A csatabárdot azután Balogh képviselő úr ragadta meg, de hát hol van ő Pokorni egyéniségéhez ? (Mint később kiderült, a pisz­tolygolyó közelebb állt hozzá.) Nem is tudta megszorongatni a bi­zottság elé idézett Medgyessyt, sem 6, sem ellenzéki társai nem készültek eléggé abból a történelmi időszakból, amelyről a mi­niszterelnököt kérdezték, aki persze ki is siklott a kezük közül. Nagy dolog itt már nehezen bukkanhat fel, s ha minden így ma­rad. miniszterelnökünk megúszhatja ezt az ügynöközést. Megté­pázva is bírja a többség bizalmát - legalábbis minden eddigi repre­zentatív felmérés ilyen eredményre jutott. Ami persze nem feltét­lenül a kormányfő érdeme, hanem azé a többségé, amely már a múlt rendszerben is felnőtt volt, és nagyon unja már ezt a vissza­felé mutogatást. Tulajdonképpen itt is abba lehetne hagyni az egészet, kibírnám, ha nem ismerném meg az Orbán-kormány érintett miniszterei­nek, államtitkárainak nevét, az előző kabinetek ügynökszáma pedig végképp nem érdekel. De ezt a mostani hatalom erős embe­rei már nem fogják hagyni, hiába fogalmazott meg érdemi törvé­nyességi aggályokat a válaszcsapó Mécs-bizottság felkérésére az adatvédelmi biztos, alaposan elmarasztalva vele a felkérőt. Az el­lenzék, érthetően, azonnal fel is függesztette munkáját, s az elle­hetetlenülés határára sodorta a vizsgálósdit. Könnyen elképzelhető, hogy nem lesz Medgyessy-féle nagy ki­terítés a nemrég leköszönt kormány érintett tagjairól, de a nevük előbb vagy utóbb nyilvánosságra kerül. Nem történik más, csak annyi, hogy a bizottság, esetleg egyik szürke eminenciása némi ­vihar előtti - csönd után mond néhány nagyon ismert nevet: őket mindenképpen szeretné meghallgatni. És utána már mindegy, milyen titkos, mennyire zárt ülésen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom