Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-27 / 174. szám

SZOMBAT, 2002. JÚLIUS 27. • AKTUÁLIS* 5 Szeretik a Csap utcát a rablók? Öt fegyveres rablás történt Sze­geden április óta. A legutóbbi Petőfitelepen, abban a posta­hivatalban, amelyet már máso­dik alkalommal fosztottak ki. Szegeden az elmúlt hónapokban öt alkalommal próbálkoztak fegyveres rablók pénzhez jutni. Ebből háromszor sikerrel jártak. Két esetben azonban a bűncse­lekmény után a helyszínen, vagy annak közelében elfogták a tette­seket. Legutóbb kedden Petófitele­pen, a Csap utcai postahivatalt fosztotta ki egy magányos fegy­veres, aki gépkocsival menekült el a helyszínről. Ebbe a hivatalba már második alkalommal nyi­tott be valaki azért, hogy kirabol­ja. A korábban gyalogosan mene­külő postarablót a szomszéd há­zon dolgozó tetőfedő munkások fogták el néhány perc alatt. A bún útjára tévedt emberek kifejezetten kedvelik a petófitele­pi Csap utcát. A postától nem messze lévő takarékszövetkeze­tet pár évvel ezelőtt már három alkalommal kifosztották. Az el­követőket egyik esetben sem si­került elkapni. A szakértő szerint számos oka van a rablásoknak. - Szegények az emberek, a pénzintézetekben hiányosak a biztonsági berende­zések és közönyösek a járókelők - mondta Kumbor Tibor rendőr alezredes, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozó osztályának vezetője. Mivel a rablások általában meghatáro­zott időpontban történnek, ezért az alezredes szerint fontos, hogy a postai alkalmazottak jobban fi­gyeljenek záráskor, nyitáskor, va­lamint ebédidőben. Az osztály­vezető javaslata szerint rugalma­sabban kellene kezelniük az al­kalmazottaknak ezeket az idő­pontokat, így a rablók számára kevésbé lenne kiszámítható. Egy fiatal anyuka két kisgyer­mekével éppen lottószelvényeket adott fel tegnap a petőfitelepi postahivatalban. - Megdöbbentő az, ami történt, hiszen nap mint nap bejön ide az ember. Mi lett volna, ha mi is bent vagyunk a rabláskor? - kérdezte az asszony. Majd hozzátette: karácsony kör­nyékén még volt biztonsági őr a postán, azóta viszont nem látott őrt a hivatalban. - A petőfitelepihez hasonló kispostákba előre bc nem jelen­tett időpontban, az anyagi lehe­tőségek függvényében, központi­lag küld ki biztonsági őröket az igazgatóság - tájékoztatta lapun­kat Tóth László, a Magyar Posta Rt. Szegedi Igazgatóságának há­lózatüzemeltetési igazgatóhe­lyettese. A.XJ. SÍMASZKBAN, FEGYVERREL Április 10.: símaszkos fegyveres férfi kirabolja Makkosházán az Ortutay utcai játéktermet. Április 12.: símaszkos fegyveres férfi kirabolja Újszegeden a Fé­sű és Csanádi utca sarkán lévő totó-lottózót. Június 1 Íz két fegyveres fiatal próbálja meg kirabolni a Belvá­rosban a Zrínyi utcai nonstop üzletet. (Elfogták a tetteseket.) Június 12.: Fegyveres férfi kirabolja a Szilléri sugárút egyik éj­jel-nappali üzletét. (Elfogták a tetteseket.) Július 23.: símaszkos fegyveres férfi kirabolja a Csap utcai pos­tahivatalt Petófitelepen. Adócsalás miatt nyomoztak a polgármester húga ellen Még nincs döntés a vádemelésről Bartha László szegedi polgár­mester húga, annak férje és hat másik személy ellen adócsalás miatt folytatott nyomozást az APEH Csongrád Megyei Nyo­mozóhivatala. Az ügyet vád­emelési javaslattal továbbítot­ták a Szegedi Városi Ügyész­ségnek, ahol a feldolgozás fo­lyamatban van. MUNKATÁRSUNKTÓL Huszonnégymillió forint plusz áfa értékben elkövetett adócsalás miatt indított nyomozást az APEH Csongrád Megyei Nyo­mozóhivatala fuhászné Bartha Ildikó Zsuzsanna és hét másik személy ellen. A szegedi polgár­mester húga egyéni vállalkozó­ként fogadott be vállalkozásába ilyen értékben fiktív számlákat. Az asszony vállalkozóként egy beruházáshoz állami támogatást szeretett volna igénybe venni. Ennek feltételeként azonban a beruházás egy részét önerőből kellett volna elkészítenie. Ju­hászné Bartha Ildikó Zsuzsanna és férje, /uhász József fiktív számlák bemutatásával akarták bizonyítani a munkák elkészül­tét. Információink szerint ugyan a számlák begyűjtését Juhász Jó­zsef végezte, ám felesége nevén fut az egyéni vállalkozás, így a jo­gi felelősség őt terheli. Lőrinczy György, a Csongrád Megyei Főügyészség vezetője la­punk kérdésére megerősítette: az APEH Csongrád Megyei Nyo­mozóhivatala nyomozott Ju­hászné Bartha Ildikó ügyében, amelyet vádemelési javaslattal adott át a Szegedi Városi Ügyész­ségnek. Az ügy feldolgozása je­lenleg is folyamatban van. Az ügyészség várhatóan jövő hét vé­gén dönt arról, hogy vádat emel-e. luhász József egyébként előze­tes letartóztatásban van fegyver­rel és lőszerrel való visszaélés miatt. Bartha László polgármester le­szögezte: emberileg mindig is húga mellett fog állni. Egy koráb­bi nyilatkozatát megismételve azonban hangsúlyozta, minden­kit törvényesen el kell számol­tatni cselekedetei miatt. Csak a sajtóból értesült a történtekről, húgával nem is tudott beszélni az ügyben, így semmilyen részle­tet nem ismer. A Szegedi Művésztelep tárlata a Bartókban Tisza-parti kísérletek, ecsettel és irónnal A hazai képzőművészet legki­válóbb alkotói vesznek részt minden nyáron a Szegedi Mű­vésztelepen, amelynek idei ki­állítását Szuromi Pál művészet­történész nyitotta meg a Bartók Béla Művelődési Központban. 1995-ben azzal a céllal indult a Szegedi Művésztelep, hogy a hosszú évek után megszűnt eu­rópai rangú makói grafikai mű­vésztelep haladó hagyományait, szellemiségét folytassa. A Ma­kón alkotó művészek annak ide­jén a grafikában hajtottak végre frontáttörést, s követőik eleinte Szegeden is ezen az úton indul­tak el. Am nem sikerült az alko­tómunkához szükséges olyan korszerű, használható gépeket szerezni, amelyek felvehették volna a versenyt a makóival, ezért két-három év után elhatá­rozták, hogy inkább univerzális, kísérleti művésztelepet szervez­nek Szegeden. Nem szabtak me­rev műfaji korlátokat, hanem a kortárs képzőművészet legaktuá­lisabb kérdéseinek vizsgálata és a kísérletezés volt a fő céljuk. - Büszke vagyok arra, hogy a művésztelep vezetőjének, Kótai Tamásnak a segítségével Bukta Imrétől Imre Mariannig a fiatal és a középkorú kortárs magyar képzőművészet színe-java jár nyaranta Szegedre. Míg a legtöbb művésztelep programszerűen, mereven szerveződik, és állandó tagjai vannak, addig a szegedibe Kótai Tamás mindig a legprog­resszívebb, legtehetségesebb al­kotókat igyekszik bevonni ­mondta Szuromi Pál művészet­történész, aki szerint a most ki­állító művészek - Fábián Noémi, Gyenis Tibor, Imre Mariann, Ko­ronczi Endre, Kovách Gergely, Kótai Tamás, Nagy Attila, Pálos Miklós, Sáfrán Dóra és Sinkó Já­nos - szinkronban vannak azzal a fajta minimalista, konceptuális tendenciával, ami az egyetemes képzőművészetben ma a legprog­resszívebb vonulatnak számít. Szuromi Pál tanulmányával a Szegedi Művésztelep első hat évéről színes katalógus is ké­szült, amit ugyancsak tegnap mutattak be a Bartókban. H. ZS. Fegyveresek már többször kifosztották a petőfitelepi pénzintézeteket Dusha Béla: Magaménak érzem ezt a várost. Fotó: Schmidt Andrea A közelmúltban jelent meg Dusha Béla fotóművész Szeged fényei című könyve. Az 504 színes fotót és a hozzájuk tartozó szöveget kétszáz oldalon jelentette meg a kiadó. Dusha Béla szegedi fotográfus néhány évvel ezelőtt kezdte fényképez­ni a várost, s eddig mintegy 100 képeslapot készített. Két évvel ezelőtt fogalmazódott meg benne, hogy a sok felvételt könyvalakban is meg lehetne jelentetni. Talált magának kiadót, s ettől kezdve céltudatosan járta a várost, s megjelenítette azokat a történelmi épületeket, tere­ket, szobrokat, de az újonnan épült szegedi létesítményeket is, ame­lyek a kötetbe „kívánkoztak" „Az ember nem akkor fényképez, amikor van ideje, hanem amikor olyan az idő" - fogalmaz Dusha. „A városképek készítésénél figye­lembe kell venni a légköri viszonyokat, a belső szöget, a térviszonyo­kat, az esti felvételeknél pedig külön oda kell figyelni minden apró körülményre." így készült el a két év alatt mintegy 2 ezer felvétel. Ebből válogatták ki a könyv anyagát. A 2 ezerből 700-at készítettek elő a nyomtatásra, s összesen 504 került a könyvbe. A többiek sorsa? Mivel folyamato­san készülnek a képeslapok, így , a „maradékokból" is jut majd né­hány motívum ezekre a lapokra. „Magaménak érzem a várost. Ismerem minden utcáját, épületét, az embereket. Szeretem a-környezetet, amelyben élek, így nem is esik nehezemre, hogy megörökítsem az utókornak mindazt, amit látok" ­vallja Dusha Béla. K. F. Még az idén átadják a Szent Istvánon épülő önkormányzati lakásokat Szabják a tér új ruháját Mesteravató ünnepséget tartott a Csongrád Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara (CSMKIK), amelyen 28 új mestert köszön­töttek. A Csongrád Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara tegnap este mesteravató ünnepséget rende­zett Domaszéken, a Rózsakert vendéglőben. Szeri István, a CSMKIK elnöke és a mestervizs­ga-bizottságok elnökei 28 mes­terlevelet nyújtottak át: Bagi EmÜia, Balogh István, Godó Fe­renc, Kiss István, Kószó András, Kovács Tibor, Kovács Zoltán, Molnár Tibor, Nagy Istvánné, Sárközi Sándor, Simon Szilvesz­ter, Szél János, Szkaliczki Ferenc, Tárnok Péter, Tóth Mihály és Ző­di Antal szakácsnak; Muhari Zsolt, Somodi /ózse/ és Tóth Jó­zsef gázvezeték- és készüléksze­relőnek; Gugolya István, Nemes fános, Pataki István és Tanács Szilveszter kőművesnek; Bartók Krisztián, Faragó Péter, Galam­bos Titusz és Martonosi László péknek, valamint Murvai Kata­lin cukrásznak. Az új típusú mestervizsgáztatás bevezetése, 1997 óta 406 mestert avattak Csongrád megyében. Nem fejeződik be a Szent István tér rekonstrukciója a készülő lakóházak felépítésével. A ter­vek szerint nem csupán piac­csarnok épül a téren, parko­sítanak is, és 2004-re megújul­hat a víztorony. Mestereket avattak Domaszéken Dusha Béla fényei Még az idén befejeződik az ön­kormányzati lakások építése a Szent István téren. A beruházás­hoz, amelyet a Széchenyi-terven keresztül az állam is támogat, szorosan kapcsolódik a sarki sze­cessziós ház és az új épületek kö­zé beékelődött telken folyó épít­kezés. Nóvák István DLA városi főépítésztől megtudtuk: a telek magántulajdonban van, de tulaj­donosa az önkormányzati beru­házással szinkronban építteti te­rületén a lakóházat. Az önkor­mányzat tervei között szerepel a Szent Mihály utca 9. számú épü­let, azaz a Móricz-, vagy más ne­vén a Faludy-ház felújítása is. - Elkészültek a kertépítészeti tervek, így röviddel azután, hogy megkezdődik a tér rekonstrukci­ója, megindulhat egy közpark ki­alakítása a jelenlegi piac helyén ­tette hozzá Novak István. A köz­gyűlés még a nyár elején bízta meg az IKV Rt.-t, hogy nyílt pá­lyázat útján értékesítse a tér 1882 négyzetméteres részének bérleti jogát, amelyen egy piac­csarnokot építhetne a bérlő. A bérleti jog induló ára negyven­millió forint a közgyűlés döntése értelmében, és négyzetméteren­ként havi 300 forintot is fizetnie kell a bérlőnek. A befolyó összeg­ből fedeznék a tér rekonstrukciós költségeinek egy részét. A teljes költséget mintegy 180 millió fo­rintra becsülik. A főépítésztől megtudtuk: jelenleg a Szegedi Vásár- és Piacigazgatóság tárgyal Két év múlva megújulhat a műemlék torony is. Fotó: Schmidt Andrea a Szent István téri piac állandó földterület-használati joggal ren­delkező bérlőivel a kárpótlásról. Az önkormányzat a park kiala­kítása mellett gondol a Szent Ist­ván téri víztorony felújítására is. Az ipartörténeti műemlék 2004-ben fesz százéves. A Mar­git-szigeti víztoronnyal egy idő­ben épült, és az ország elsó vas­beton építménye. Az önkor­mányzat a Szegedi Vízmű Rt.-vel együtt pályázott a víztorony fel­újításához szükséges forrásokra. A víztorony külső felújításának tervei már elkészültek, Nóvák István az ismert szegedi építészt, színdinamikust, Szögi Lászlót kérte fel a tervek elkészítésére. A főépítész szerint ezentúl fo­lyamatosan zajlik majd a tér re­konstrukciója. A lakóépületeket 2002-ben átadják, a térfal felújí­tása akár már jövőre folytatódhat a Szent Mihály utca sarkán álló szecessziós ház felújításával. Nóvák István egyébként a kö­zelmúltban ismertette a tér ren­dezésének terveit a Szent István tér sorsával foglalkozó, szám sze­rint tizenegyedik lakossági fóru­mon. A megyeszékhely főépíté­sze 1995-ös hivatalba lépésekor megakadályozta, hogy körbeépít­sék a víztornyot. Az elképzelések szerint az új piaccsarnok a Búza utca felőli oldalon épülne, így nem zavarná a tér arculatát. KB.

Next

/
Oldalképek
Tartalom