Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-24 / 171. szám

4 •KAPCSOLATOK" KEDD, 2002. JÚLIUS 23. Szabadtéri szigor Szokatlan szigorral találkozhatott nemrégiben a főpróba nézője a szabadtérin. Az előadás végén ugyanis egy darabig csak azokat engedték ki a kapun, akik a próbákon való részvételre jogosító kártyát felmutatták. A marcona biztonsági őr azonban főállásban valószínűleg közlekedési jegyellenőr lehet, hiszen az összvonalas bérlet felvillantására készségesen félreállt az útból. SZ.A.K. Alternatív színházak a régi zsinagógában A független alkotók és a Thealter Az alternatív színjátszás kísérletező produkcióiból ad válogatást a ma kezdődő Thealter International, a szabad színházak nemzetközi találkozója, amit tizenkettedik alkalommal rendeznek meg Szegeden. 1991 nyarán néhány színházszerető egyetemista nagy lelkesedéssel takarította az évtizedek óta használaton kívüli szegedi régi zsinagógát. Nem volt könnyű dolguk, több mázsa guanót kellett kihordaniuk a patinás épületből, hogy elindulhasson a Thealter International, azaz a szabad színházak nemzetközi találkozója, amely mára a magyar színházi élet egyik rangos fesztiváljává vált. Olyan független alkotók mutatkoznak be a rendezvénysorozatban, akik kívül állnak a hivatásos állami vagy magánszínházi struktúrán, de a kísérletező, új utakat kereső színházi munkát és műhelygyakorlatot életformaként választják. A fesztivált szervező MASZK Egyesület munkája révén eddig 26 ország 114 színháza fordult meg Szegeden, felléptek már balkáni, orosz, lengyel, szlovén, amerikai és határon túli magyar együttesek. Az idei program a régi zsinagógában a ma este fél nyolckor kezdődő megnyitóval indul, amelyen közreműködik a Mehari Garoba Zenekar. Kilenckor a Hólyagcirkusz Társulat előadásában, Szőke Szabolcs rendezésében a Kontrapunkt című zenés végjáték látható. Szerdán 14 órától a régi zsinagógában Schilhng Árpád rendezésében a Krétakör előadásában Georg Büchner drámája, a Leonce és Léna kerül színre, 18 órától pedig a Cuhárés Bábműhely Boszorkányos históriák című produkcióját adják. A fesztivál másik helyszínén, a Pinceszínházban csütörtökön 21.30-tól a Számadás című Kosztolányi-est látható Kondász Rózsa és Balog József előadásában, majd 23 órától: Zene - soron kívül. A vasárnapig tartó rendezvénysorozatban fellép többek között a Közép-Európa Táncszínház, az Andaxinház, a Duna Táncműhely és a Nemodin Színház társulata. H. ZS. Három hónap Csádban, egy afrikai misszióban Éváért húsz tehenet kínáltak A pitvarosi Fekete Éva ötvenfokos kánikulában, a legviszontagságosabb körülmenyek közepette tanított írni és olvasni afrikai gyerekeket. Kalandvágy és elhivatottság egyaránt kell ahhoz, hogy valaki a világ végére, az afrikai Csádba vágyódjon és nélkülöző gyerekekkel foglalkozzon. Ezt tette a pitvarosi Fekete Éva, igaz, nem sokáig, mert a 45-50 fokos hőség rajta is kifogott: három hónap után hazatért. Ám nem biztos, hogy végleg feladta küldetését. Az 1998-ban a szegedi tanárképző főiskola technika-pcdagógia-hittan szakán végzett és franciául beszéló tanárnő régi álma volt, hogy egyszer eljusson Afrikába. Am hogy ott jót is cselekedjen, ne csak turistáskodjon, azt a Caritasnak köszönhette. - Végleges helyemre, a 11 ezer lakosú Bongor nevű városba csak némi kitérő után érkeztem meg, mivel még nem épült meg a házam, amelyben a misszió területén belül laktam - mesélte Éva, s megemlítette: ennek köszönhetően láthatta Csád fővárosát, NDjamenát is, ahol mindössze egy emeletes épület található. Lift abban sincs, mert úgysem tudná senki megjavítani, ha elromlik. Amikor elkészült a kerek „típusház" égetett téglából, Fekete Éva elutazhatott Bongorba és belakhatta. Akkor még nem tudta, az eljövendő időszakban ó is többször segédkezik hasonló, ám sárból összetákolt kunyhók felhúzásában. Ott ez nem nagy dolog, ha nagy esőzések jönnek, akár évente újraépítik otthonaiÉva csádi halászokkal a Logone folyón. kat a csádiak. A házikóban mellesleg volt mosdó, de a vizet fúrt kutakról hordták. - A misszióban egy hűtő működött, az is petróleummal, olykor pedig csak 30 fokra hűtötte le az ivóvizünket. Márpedig folyadékra nagy szükségünk volt, napi öt litert ittunk meg fejenként. Egyszer a nővérek próbáltak a fővárosba telefonálni - egy hét kísérletezés után sikerült is nekik érzékeltette Éva, milyen fejletlen Csádban az infrastruktúra. Az iskolát, amelynek könyvtárában órák után egyenként foglalkozott a gyerekkel, kőből készült ülőkékkel, asztalokkal rendezték be. Egy osztályteremben százan, százötvenen ültek. Bádogteteje a kánikulában átforrósodott, nagy elszántság kellett ahhoz, hogy valaki beüljön és a tudománnyal ismerkedjen. Mivel tankötelezettség nincs, nem is tartják számon, ki jár iskolába. Az elmaradott Csádról szólva külön fejezetet érdemel a nők helyzete. Képzeljünk el egy társadalmat, amelyben a férfiak nem dolgoznak - munkahelyek ugyanis nincsenek. Olykor házakat építenek, csereberélnek, máskülönben pedig a portájuk előtt gyékényeken üldögélnek, fekszenek és beszélgetnek. Eközben feleségeik - a muzulmán vallás négyet engedélyez - reggeltől napestig dolgoznak, állatokat tartanak, rizsból és kölesből szerény ételeket készítenek és - gyerekeket szülnek. Sok a kicsi, a szó szoros . értelmében számon sem tudják őket tartani, a nagyobbak csak körülbelülre tudják megmondani korukat. A pitvarosi lány igyekezett hozzászokni a fura helyzetekhez, szokásokhoz, az éghajlathoz, az emberekhez. Akik megbámulták, ám szerencsére sosem bántották. Sőt még ajánlatot is kapott, húsz tehenet is feláldoztak volna érte a szokásos nyolc helyett: ennyit fizetnek ugyanis Csádban a férfiak egy lányért, amikor feleségül kérik. FEKETE KLÁRA Dóm téri hangélmények, folytatás a hét végén Eddig kiváló a szabadtérin a hangosítás és remélhetően ezután sem fordul elő a tavalyihoz hasonló fiaskó, melyet rendőrségi feljelentés követett. Mint emlékezetes, tavaly a Szörényi-trilógia szabadtéri előadásait bosszantó hangosítási malőr zavarta meg: az Attila - Isten kardját ötvenperces kényszerszünet szakította félbe, és kísértetiesen azonos módon tűnt el a hang' másnap, az István, a király előadásán. Korognai Károly főigazgató ismeretlen tettes ellen rendőrségi feljelentetést tett, mert a szabadtéri hangosítását végző szakemberek idegenkezűségre utaló jeleket fedeztek fel. A rendőrségi vizsgálatot már tavaly lezárták. Mint a főigazgatótól megtudtuk, a nyomozás során nem találtak elég bizonyítékot az idegenkezűségre. Akkor is, most is a Votec Kft. dolgozik a téren. A színházzal 1999-ben tíz évre megkötött keretszerződésük értelmében a kőszínházban térítésmentesen bocsátják rendelkezésre alapfelszerelésüket, amelyet a produkciók igénye szerint bővítenek. Mivel a cég forgalmazza is a korszerű berendezéseket, a szegedi színház így a kiemelt referenciahelyük. A szabadtérin azonban már pénzért dolgoznak. A cégvezető, Elek Sándor szerint az idén eddig hibamentesen sikerült kiszolgálniuk a produkciókat. Úgy véli, ez annak is köszönhető, hogy a tavalyihoz képest elónyösebb feltételeket kaptak. Míg tavaly a Votec csak a technikát bocsátotta rendelkezésre, most a technikát működtető szakembereket is ők választhatják meg. A szegedi színháziak mellett ezúttal más, bízvást az ország legjobbjainak mondható hangmérnököket is szerződtettek, köztük a Madách Színház vezető hangmérnökét, az eddig 150 lemezfelvétellel (köztük az István, a királlyal) elismerést szerzett Kálmán Sándort. A föltételek megteremtése mellett technikai modernizációt is végrehajtottak, az idén vadonatúj mikroportrendszert alkalmaznak. A mostani szegedi évadban a hét végén műsorra kerülő Ennio Morricone-koncert professzionális teljesítményt igényel a hangosítás szempontjából is, hiszen több mint száztagú zenekar és nagy létszámú énekkar működik közre. A világhírű vendéggel hangmérnök jön, ő lesz a „parancsnok"; örömmel vette, hogy Szegeden ugyanaz az amerikai gyártású rendszer áll rendelkezésre, amelyet otthon is használnak. S. E. Hazánkban egyedül itt él a dél-amerikai teveféle Vikunya született Szegeden Vikunya született a Szegedi Vadasparkban. A dél-amerikai teveféle állatkertekben igen ritka, Magyarországon is csak a Tisza-parti városban látható. Az alig fél méter magas kis kanca igen félénk, nem tágít anyja mellől. Az európai fajmegmentő program keretében 1999-ben került a Szegedi Vadasparkba egy hím és egy nőstény vikunya a berlini, illetve a frankfurti állatkertből. A dél-amerikai tevefélét igen ritkán lehet látni állatkertben, Magyarországon egyedül a Tisza-parti városban él három példány. A fiatal hím tavaly érte el az ivarérett kort. Mindkét nőstény vemhes lett tőle. Az egyiknél azonban két hete szülési probléma lépett fel, ezért műtéti úton el kellett távolítani a kicsinyét. A másik kanca viszont a hét elején világra hozta egészséges csikóját. Az új jövevénynek még nincs neve, csak annyit tudnak gondozói, hogy nőstény. A barnás színű apróság mindössze nyolc kiló, magassága pedig alig éri el a fél métert. Szülei közel 50 kilót nyomnak. A csikó nem tágít szülei mellől. A felnőttek senkit sem engednek borjúk közelébe. A pici születése után rövid időn belül talpra állt és már szaladgál - tájékoztatta lapunkat Gősi Gábor, a Szegedi Vadaspark igazgatója. A vikunya hazája az Andok. Az állat akár hétezer méter magasra is felmerészkedik. A dél-amerikai őslakosok ruhákat szőnek a hihetetlenül finom bundájából. A spanyol hódítás előtt kizárólag az inka uralkodók hordhattak vikunyagyapjúból készített ruhát. Ha egyszerű indián próbált ilyen ruhába bújni, kivégezték. A spanyolok nem fáradoztak az állatok befogásával, mint az inkák, hanem egyszerűen halomra lőtték őket. így szerezték meg az értékes gyapjúkat. A mészárlás következményeként a faj eredeti hazájában szinte teljesen kipusztult. Néhány állatkertben, mint Szegeden, illetve rezervátumokban él még néhány száz példány. K.T. Trio Venezia a városházán Paolo De Rossi hegedűművész, Flavio Zaccharia országában felléptek már, s csütörtökön 20.30-tól a zongoraművész és Andrea Amadio csellóművész szegedi városháza udvarán adnak koncertet. A mű1996-ban alapította meg a Trio Venezia elnevezésű sorban Schubert és Wolf-Ferrari egy-egy hegekamaraegyüttest, amellyel Európa szinte minden dű-zongora-cselló triója csendül fel. A Vadkerti téren megszépül Jézus, Mária és Magdolna alakja Restaurálták a kálváriát A szobrok restaurálásával folytatódik a szegedi Vadkerti téri kálvária helyreállítása. Erősen megkoptatta az idő a szegedi Vadkerti tér közel kétszáz éves kálváriaszobrát. A keresztre feszített Jézus, a kezében koponyát tartó Magdolna és az ég felé fohászkodó Mária alakját 1817 óta verte az eső, pusztította a fagy. A szoboregyüttes alakjain helyenként szinte föl sem lehetett ismerni az eredeti formákat. Bánvölgyi László szegedi szobrász-restaurátor munkája nyomán azonban hamarosan eredeti szépségében áll majd előttünk az ismeretlen, barokk kori művész alkotása, amelyet annak idején Vadkerti József, az alsóvárosi ispotály gondnoka állíttatott. A szobrász-restaurátor a föláll- ványozott szobor mellett mondta el, hogy a sóskúti mészkőből készült szoboregyüttes rendkívül kopott, töredezett állapotban volt a munka kezdetén. A kálvárián mostanáig nem is végeztek jelentősebb helyreállítást, leszámítva néhány cementes tapasztást. A lekopott formák pótlása után a szobrokra és a keresztre por- és víztaszító, valamint ultraviola sugárzást visszaverő védőréteg kerül. A kálvária íelújítása augusztus közepére készül el. A kompozíció a három szegedi műemlék szobor egyike. (Ezen kívül védett még a Széchenyi téri Tisza Lajos-szobor, valamint a felsővárosi templom kertjében álló Mária-oszlop.) Helyreállítását a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal felügyeli. A Vadkerti téri kőkereszt talapzatát Papp Vilmos A barokk műalkotás helyreállítását Bánvölgyi László szobrász-restaurátor végzi. Fotó: Schmidt Andrea építési vállalkozó állítja helyre. A kerítés javítását és a kertészeti munkákat is magában foglaló restaurálás építészeti terveit V. Zákányi Ildikó, a Tér és Forma Szeged Építéstervező Kft. építészmérnöke készítette. A teljes munka 4 millió forintos költségét az önkormányzat fedezi. NY. P.