Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-23 / 170. szám

1 KEDD, 2002. JULIUS 23. • A K T U A L I S Csak Békés, Hajdú és Szolnok megye fejlődött lassabban Csongrádnál Egyre inkább lemaradunk Folytatás az 1. oldalról Ennek hatására 1994 óta - amióta területi GDP adatokat számítunk - Csongrád megye pozícióvesztése igen jelentős: 1994-ben az egy lakosra jutó GDP elérte az országos átlag 94 százalékát, 2000-ben pedig már csak 83 százalékát tette ki. Ugyanezen idő alatt az országos rangsor igen előkelő ötödik helyéről visszacsúszott a nyolcadikra, hat év alatt megelőzte Zala, Komárom-Esztergom és Veszprém megye is. Az 1994 és 2000 között elért gazdasági fejlődés megyénkénti nagyság sorrendjében Csongrád Tolnával a 15-16. helyen áll, mindössze Békés, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye fejlődött lassabban nála. Hátrányunk két tényezőre vezethető vissza, a kedvezőtlen gazdasági szerkezetre és a fejlődést megalapozó beruházások elmaradására. A megyében a 90-es években az ipar termelése is jelentősen és tartósan visszaesett. Az ország ipari teljesítménye 1992-höz képest az évtized végére megduplázódott, nálunk mindössze 15 százalékkal emelkedett. A gazdaságszerkezeti problémák okai között a térség sokat emlegetett autópálya-nélkülisége, a nyugati országhatárhoz képest távoli földrajzi elhelyezkedése minden bizonnyal fontos Gazdasági fejlődés Magyarországon 1994-2000 Növekedés Csökkenés 1 I 31% (2) ••1-5% (2) 10-20% (2) •• 6-8% (4) •• 0-9% (3) ••9-11% (4) ••12-14% (3) szerepet játszik, de legalább enynyire okolható a gazdasági érdekérvényesítés sikertelensége is. Mind ez ideig nem sikerült ugyanis a megyébe csábítani egyetlen olyan multinacionális feldolgozóipari céget sem, amely a fejlődés motorja lehetne, pedig erre számos példát találni a Dunától keletre is. A külföldi befektetők közismerten a fővárost és a Dunántúl nyugati felét részesítették előnyben. Az egy lakosra jutó befektetett külföldi tőkét figyelembe véve Csongrád megye az évtized első felében kedvezőbb pozícióban volt, mint azt követően: 1995-ben még a 7., öt évvel később már csak a 9. legmagasabb értékkel rendelkezett a megyei rangsorban. Az évtized végi fejenkénti 139 ezer forint kevesebb mint fele az országos átlagnak. Egyébként megelőzzük Veszprém megyét. KOVÁCS ANDRÁS Isten hozott! KISIMRE FERENC A lakodalmas sátrak bejáratán korábban az Isten hozott, kedves vendég! feliratot biggyesztették ki. De lassan eltűnnek a sátrak, meg a felirat is. Pedig kedves színfoltja volt a menyegzőnek ez kis felirat. Különösen, ha esetenként az összes szó nagy kezdőbetűvel jelent meg a fehér kartonon, vagy egy-egy elírás történt, s a kedves helyett például heves vendéget pingáltak a bejárat fölé... Ez jutott az eszembe, amikor vasárnap az európai népek fesztiváljáról ballagtam hazafelé. S hogy miért éppen ez a hajdanvolt emlék tolult elém ? Mert az elmúlt hét végén Szegeden igazi búcsújárás volt, s megyannyi „istenhozott"-tol köszöntöttük a T5sza-parti vendégeket. A kajak-kenu Eb négy napon keresztül tízezreket csalt ki a Maty-érre, a Dóm téri színpadon az Evita három este töltötte meg a nézőteret, mindegyik alkalommal mintegy 4 ezer színház szerető emberrel. A fürdöudvari esték előadásait is százszám látogatták az Anna-kúti gőzfürdő gyönyörű udvarán. A táblaképfestészeti biennálé alkotásaira is rengetegen voltak kíváncsiak. Az általam már említett fesztiválon ezerszám sétáltak az emberek, de a szép időt kihasználva sokan sétáltak a füvészkertben a vadasparkban is. Este, miután már elfáradt a jónép a sok sétától, nézelődéstől, betérhetett a Dugonics téri fesztiválra, ahol a kézművesek gyönyörű portékáin kívül a sörteraszon leöblíthette a torkát. Ugyanezt tehette a Vedres iskola udvarán, csak az ottani sörfesztiválon a Lustige Bűben zenekar igazi talpalávalót is húzott. A felsorolás a teljesség igénye nélkül készült. Az azonban nyilvánvaló, hogy a megyeszékhely alaposan felkészült a nyárra, merthogy augusztus végéig ilyen tempóban sorjáznak a programok. Sőt, hamarosan kezdődik a Muzsikáló udvar a városházán, az alternatív színházi fesztivál, a nemzetközi néptáncfesztivál. Hogy csak néhányat említsek. Nem lesz minden hét végén ilyen „fölhajtás" a városban. Azonban nagyon rosszmájúnak kell ahhoz lenni, hogy lekicsinylően nyilatkozzunk a szegedi nyárról. Inkább örüljünk a pezsgésnek, a sokadalomnak, nézzük el, ha időnként hangoskodnak a vendégek, segítsünk az idegeneknek a tájékozódásban. Isten hozott, kedves vendég! Össznépi sakkozás a vasárnapokkal Az új kormány módosította a munka törvénykönyvét, a vasárnapi munkát a jövőben jobban meg kell majd fizetni. Az új országgyűlés gyorsan hozzáfogott a munka törvénykönyvének módosításához. A változások, amelyek majd szeptember l-jétől lépnek életbe, egyértelműen a munkavállalókat segítik. Szinte kivétel nélkül olyan módosítások lépnek hatályba, amelyeket a szakszervezetek hiányoltak. így a jövőben a törvény szerint a munkavállalókat heti két pihenőnap illeti meg, amelyek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. A három, illetve ennél több műszakban dolgozókat a vasárnapi foglalkoztatásért a rendes munkabéren felül 50 százalékos bérpótlék illeti meg. Nem változott a korábbi szabály: a heti pihenőnapon végzett munkáért 100 százalékos pótlék jár. A változások leginkább azokat az ágazatokat érintik majd, amelyekre jellemző a hét végi, szombat-vasárnapi foglalkoztatás: többek között a kereskedelemben, a vendéglátásban, a szolgáltatásokban, a tömegközlekedésben, az egészségügyben alkalmazottak számolhatnak azzal, hogy sorsuk jobbra fordul. Közülük is elsősorban a kis- és középvállalkozások alkalmazottai kíváncsiak leginkább arra, mit lép a főnökük, hiszen két-három ember munkáját nehéz úgy megszervezni, hogy mindenkinek jusson heti két pihenőnap, s az egyik közülük természetesen vasárnapra essen. A plusz pénz külön „teher" a munkáltató számára, ám ehhez már az sikerült hozzáedződniük. A szegedi Botond étterem üzletvezetője, Bánfi László azt mondta el lapunknak, a törvényt be kell tartani, hiszen nagyon gyakran ellenőrzik őket. Hogy a két pihenőnap kiadását miként oldják meg, leginkább a nyári idegenforgalmi szezonban lesz nehéz feladat, de muszáj megoldást találni a helyzetre - odafigyeléssel, nagy szervezettséggel. Már jelenleg is heti beosztást készítenek a dolgozók, s törekszenek arra, hogy minden alkalmazott biztosítsák a havi két vasárnapot. A Szeged Plazában mindennap, így vasárnap is nyitva tartó B&B bőrdíszmű üzlet tulajdonosa - aki nem kívánt teljes névvel nyilatkozni - hozzátette: nehéz megoldani, hogy negyvennyolc órás pihenéshez jussanak a dolgozók, valamint az üzletben is álljon valaki. Már eddig is sokat kellett sakkozni a vasárnapokkal - tette hozzá -, legtöbbször ő maga állt be dolgozni. A vasárnapért járó 100 százalékos pótlék pedig már beépült a kiadások közé. A nagyobb cégek, főleg a multik sosem fizettek rossz pénzt a vasárnapi munkáért - emlékeztetett a nagy- és a kisvállalkozók közötti különbségekre Martonosi István, a Kisosz, a kereskedők és vendéglátók érdekképviseletének megyei titkára. Az intézkedések miatt leginkább a kicsiknél adódnak majd problémák, akik már eddig is csak nehezen tudták kifizetni az alkalmazottak után járó közterheket. Szerinte különben a legtöbb kisboltos úgy oldja majd meg a hét végét, hogy a beosztott szombat délután 2-től, a zárástól hétfő délután 2-ig kap „kimenőt". A közbeeső időben pedig a családtag áll a pult mögé. FEKETE KLÁRA Bordányi baleset Eddig tisztázatban okokból megcsúszott és fának ütközött tegnap késő délután egy személyautó Bordány közelében. A Volkswagen típusú személygépkocsi Bordány felől Szeged irányába tartott, amikor a település közelében az autó vezetője előzésbe kezdett. A Volkswagen azonban megcsúszott, a vezetője pedig elvesztette az uralmát a jármű felett, majd az út menti fának ütközött. Az autóban utazó négy személy közül egy súlyosan, egy pedig könnyebben sérült, valamennyiüket kórházba szállították. A kitágult erek összehúzódása bajt okozhat Infarktus és front Hét infarktusos beteget szállítottak a szegedi belgyógyászati klinika intenzív osztályára a hét végén. Qten szegediek, egy beteg Kecskemétről, egy Békéscsabáról került a klinikára. A két nő és öt férfi életét sikerült megmenteni. Rudas László docens, az intenzív osztály vezetője a hirtelen érkezett hidegfronttal magyarázza az ugrásszerűen megnőtt infarktusszámot. A melegben elernyedt erek ugyanis a hideg hatására összehúzódnak, s könnyebben repednek. Az esetek kapcsán elmondta: a hét végén beszállított betegeket - egy kivételével az első infarktus érte, korábban nem észleltek magukon figyelmeztető jeleket, nem voltak panaszaik. Az infarktus tünetei a nagyon erős, szorító mellkasi fájdalom, ami testhelyzet-változtatásra sem múlik, valamint a hányinger, hányás, verítékezés, rossz közérzet. Aki ezeket észleli magán, azonnal hívja a mentőket, a gyors orvosi beavatkozásnak döntő szerepe van. Autókat fosztogatott A vásárhelyi N. Róbert észrevette, hogy nyitva van egy autó az utcán. Beszállt, s ellopott belőle mindent, amit csak tudott. Kiszakította a helyéről az autórádiót, de vitt bankkártyát, hangszórót, bőrdzsekit, sőt bölcsek köve kabalát is. Később egy nyitva felejtett Zsukba ült be, magához vette a tulajdonos irattárcáját pénzestül, jogosítványostul, bankkártyástul. A zsákmánynak azonban nem örülhetett, mert a tulajdonos a helyszínen nyakon csípte. N. Róbert azonban nem tanult az esetből, máskor egy élelmiszerbolt elől kötött el egy női kerékpárt. Lopott újabb biciklit, fúrógépet, megrongált egy autót. A vásárhelyi városi bíróság bűnösnek találta a büntetett előéletű N. Róbertet 4 rendbeli lopás bűntettében, melyből egy kísérlet, 2 rendbeli lopás és 11 rendbeli közokirattal visszaélés vétségében. Ezért 3 év fegyházra ítélte, s 4 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Kimondta ugyanakkor a városi bíróság, hogy N. Róbert nem lehet feltételesen szabadlábra helyezni. B. K.A. A víziiobogó használatához engedélyt kell kérni Feloldhatják a jetskitilalmat A jetski szerelmesei a megyében hivatalosan nem hódolhatnának a szenvedélyüknek. Am a vízirobogósoknak van lehetőségük arra, hogy törvényessé tegyék szórakozásukat. A vízirobogó, ismertebb nevén jetski használata egyedül a tiszaugi híd alatti rövid szakaszon engedélyezett; a megyében a Tiszán és a Maroson is tilos a használata. Miközben Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Makón is laknak szenvedélyes jetskizők, nem is kevesen - tudtuk meg Körmöczi Imrétől, aki telefonon kereste meg szerkesztőségünket, a Maros-parti strandnál kialakult konfliktusról szóló írásunk kapcsán. A szegedi fiatalember a vízirobogósok csoportjának tagjaként és a társaság ismerőjeként mutatkozott be. Elmondta: állampolgári jogon igényt tartanának arra, hogy a lakóhelyükhöz közeli folyókon hódolhassanak szenvedélyüknek. Mint mondta, tisztában van azzal, hogy a jetski adott esetben veszélyes lehet a vizén, ezért támogatná, hogy az illetékes hatóságok szabad területeket jelöljenek ki számukra. A szolnoki vízi rendészeti kapitányság helyettes vezetője, Szappanos Mihály őrnagy szerint a megoldás egyszerű: ha eljárást indítanak a jetskisek, érvényt szerezhetnek igényüknek. Több hatóság engedélyét kell ennek érdekében beszerezniük, többek között a folyószakasz melletti területileg illetékes önkormányzattól, a közlekedési felügyelettől és a vízi rendészettől. Az úgynevezett nyílt pályán 18. életévét betöltött, kedvtelési célú hajóvezetői engedéllyel rendelkező vízirobogó-vezetók haladhatnak, a zárt pályán a korhatár 16 év, s itt nem szükséges a vezetői engedély. A jelenlegi helyzetben a Tiszán és a Maroson sehol nem szabad jetskizni, aki a szabályt megsérti, 20-tól 100 ezer forintig terjedő bírságra számíthat. A vizirobogó szerelmesei szerint az algyői Tisza-szakasz a 190-es folyamkilométernél volna a legalkalmasabb terület a jetskizésre. Ez a part rendelkezik kikötővel, kiépített út vezet oda, fürdőzők nem látogatják, a hajóforgalom minimális. B. G. A Tisza és a Maros Csongrád megyei szakaszain egyelőre mindenhol tilos vízirobogóval közlekedni, ám reménykedhetnek a száguldás szerelmesei. Fotó: Tésik Attila