Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-02 / 152. szám

Ezv százalék 2IXEM 2000 Kft. A •wfcijuü utini/amul ul 6 félelmi D/A4S OM CITROEN —o V A DÉLMAGYARORSZÁG ÉS A 1 DÉLVILÁG GAZDASÁGI MELLÉKLETE • SZERKESZTI HEGEDŰS SZABOLCS Idén várhatóan tovább nő az ásványvízfogyasztás A melegtől pezsdül a piac Perzselő forróság, izzó napkorong, sivatagi klíma, szárazságvalódi paradicsomi környezet ez az ásványvízgyártók és "kereskedők számára. A hosszú, forró nyár ugyanis egyet jelent a biztos profittal. A -hazai ásványvíz-kereskedelem trendjei biztatóak, hiszen az ingyen csapvíz fogyasztása mellé bravúrosan felzárkózott a palackozott ásványvíz. Ez utóbbiból a magyarok 2001 -ben 424 millió litert ittak, 32 millió literrel többet, mint a megelőző évben. Az egy főre jutó átlagfogyasztás adatai egyre kedvezőbbek, a gyártók reményei szerint a vízfogyasztást mutató grafikonok oszlopai feltörhetnek az évi hatvan-hetven literes álomhatárig. Hogy van még hová fejlődnünk, azt némi nemzetközi összehasonlítás is mutatja. A németek évente 100, az olaszok 130, míg az osztrák szomszédok csaknem 80 liter palackozott szomjoltót vásárolnak. Az ásványvíz idényjellegű termék, s hogy mennyit sikerül belőle értékesíteni, az nagyban függ az időjárástól. A tavalyi esztendő eladási statisztikáját csak az első félév javította, a második hat hónapban ugyanis a szokatlanul hűvös nyár végi, ősz eleji időjárás Adél-alföldi régióban mára kizárólag a Sante maradt talpon az ásványvízpiacon. Fotó: Miskolczi Róbert miatt némiképpen megrövidült a szezon, s vele kurtább lett a bevétel is. A Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács titkára, Bikfalvi Istvánné szerint az idei esztendő jobbnak ígérkezik, s bizakodásra ad okot az, hogy egyre többen en60 Egy főre jutó ásvány vízfogyasztás Magyarországon, 1994-2002 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 gedhetik meg maguknak az egészséges táplálkozás, s benne az ásványvízfogyasztás luxusát. A belföldi fogyasztáson belül évek óta változatlan az import vizek 5 százalékos részesedése, és stagnál a magyarországi, öszszesen 25 palackozóból származó export 0,5 százalékos aránya. A szövetség adatai igazolják azt, amit a bevásárlókosarakba pillantva sejteni lehet: a kedvencek a szénsavas termékek, ezek 82 százalékos részesedésükkel uralják a piacot, a szénsav nélküli és az enyhén szénsavas vizek részesedése 14 százalék. A kiszerelést tekintve az élelmiszerboltokban leginkább a másfél literes műanyag ásványvizek, a gasztronómiai egységekben pedig a 0,33 literes termékek keresettek. Az ásványvízfogyasztás világszerte dúló divatja tehát hazánkat is elérte, s a csinos kis palackok már nemcsak a mediterrán országokban, hanem hazánk nagyvárosaiban is kedvelté váltak. Ami szűkebb régiónkat e szempontból jellemzi: nekünk is van jó minőségű, valódi ásványvizünk. Nemrégiben még három kút, a hagyományos Anna, a Napos úti Szent László és az 1997 nyarán a Pick által felfedezett, 1998 óta palackozott Sante volt versenyben egymással. Mára kizárólag az utóbbi maradt a piacon. Frányó István, a Pick palackozó üzemének vezetője a tőkehiányban látja a „vízbe fulladás" okát. Az ásványvízről ugyanis mindenki azt hiszi, a világ legnagyobb üzlete, hiszen az alapanyag a természet ajándéka. Ám ahhoz, hogy az „ingyenvízből" márkás termék legyen, fel kell hozni a mélyről, a siker pedig beruházást, palackozót, csomagolóanyagot, logisztikát, szállítást, s főként kiváló marketingmunkát igényel. Ezek olyan költséget jelentenek, amelyet kevés kis cég tud hosszú távon beépíteni a költségei közé - magyarázza a szakember, aki felhívja a figyelmet arra, hogy a hazai nagy gyártók egy kivételével mind több lábon állnak, azaz az ásványvíz-palackozás kiegészítő üzletág. A verseny így inkább a piaci részesedésért folyik, mintsem a nagy üzlet ígéretéért. A Sante, bár országosan forgalmazott ásványvíz, mégis a régió vize, s itt fogy a legtöbb az évi több millió palackos termelésből. A régió egyetlen megmaradt nagyvállalata, s a márkanév iránti bizalom mellett a kedveltség másik oka lehet, hogy a Sante összetétele csaknem megegyezik az igen népszerű Anna-vízével. katkó krisztina Az euró bevezetése növeli a GDP-t A Magyar Nemzeti Bank szerint az euró magyarországi bevezetése jelentős növekedési többletet eredményez majd az országnak - jelentették ki a jegybank vezető munkatársai budapesti sajtótájékoztatójukon. BUDAPEST (MTI) A Magyar Nemzeti Bankban (MNBj bemutatták Az euró hazai bevezetésének várható hasznai, költségei és időzítése című tanulmányt. A tájékoztatón elhangzott: a gazda-* ságpolitikai koordináció és a csatlakozás kereteit rögzítő Előcsatlakozási Gazdasági Program (angol rövidítéssel: PEP) új változatát augusztus közepéig kell elküldeni az EU-nak, ebben rögzíteni kell a Gazdasági és Monetáris Unióba (angol rövidítéssel: EMU) való belépés stratégiáját. Az új PEP-ről szóló konzultációkat a kormány és a jegybank ezen a héten kezdi meg. Az MNB azzal számol, hogy 2007 az eurózónába való belépés, az euró magyarországi bevezetésének dátuma. Csermely Ágnes, a jegybank főosztályvezető-helyettese, a tanulmánykészítő munkacsoport vezetője elmondta: az MNB több szempontból is megvizsgálta az eurózónához való csatlakozás lehetőségét, legelőször is a költségek és a számszerűsített előnyök vonatkozásában. A belépés esetén a költségek és előnyök elemzése alapján a jegybank szakértői három legjelentősebb hasznot számszerűsítettek: mégpedig a tranzakciós költségek csökkenése, a külkereskedelem bővülése, illetve az alacsonyabb reálkamatszint nyomán bekövetkező nyereségeket. Összességében a rövid távon jelentkező számszerűsíthető költségek és hasznok közel azonos nagyságúak, azaz nagyjából kioltják egymást. Hosszabb távot tekintve azonban húsz év átlagában az euroövezeti tagság Magyarország GDP-jének növekedési ütemét 0,6-0,9 százalékponttal emeli meg. Az eurózónába való belépéshez az országnak tételesen is teljesítenie kell a maastrichti előírásokat. Ezek közül napjainkban igazi problémát valójában az infláció magas szintje és az államháztartási hiány GDP-hez viszonyított aránya jelenthet. Az országnak ugyanis az eurózónába lépéskor maximum 3 százalékos pénzromlást kell felmutatnia, miközben az államháztartási hiány is maximum a bruttó hazai termék 3 százaléka lehet az Európai Unió módszertana alapján számítva. Hamecz István felhívta a figyelmet arra, hogy a többi kritérium teljesítését nem veszi olyan szigorúan az EU és abban igen jól is állunk, hisz közülük az államadósságnak a GDP maximum 60 százalékára vonatkozó előírását már most is teljesítjük. Megjegyezte azonban, hogy Magyarország számára jelenleg annak a két kritériumnak teljesítése a legproblémásabb, amelyeket a legszigorúbban vesznek az eurózónába való belépés előtt, nevezetesen az infláció mostani magas mértéke, illetve az, hogy az EU módszertanával mérve az államháztartási hiány az idén várhatóan a GDP 6 százaléka lesz. Az MNB azonban optimista és mindent megtesz annak érdekében, hogy 2005 végére el lehessen érni az inflációs kritériumot, vagyis azt, hogy Magyarországon a pénzromlás mértéke évi szinten maximum 3 százalék legyen. A vevők többsége érzékeny az árakra A Media Markt Szeged Kft. a helyi gazdasági környezethez igazítja üzleti filozófiáját. Az áruháznak tekintettel kell lennie arra, hogy a vásárlók itt szinte kizárólag az árak alapján döntenek. Október óta szegedi származású igazgató irányítja a Media Markt áruházat: Sánta Károly, aki a Tömörkényben érettségizett és Pécsett szerezte közgazdász diplomáját. A Media Markthoz a biztosítási szakmában és egy építőipari cégnél eltöltött évek után került. Majd egyéves betanulás következett Budapesten, az igazgatói székbe pedig 2001 őszén pályázat útján nevezték ki. - Milyen forgalmat bonyolít le a szegedi áruház, összevetve többi, magyarországi társával1 - A Media Marktnak összesen hét hazai áruháza van, közülük négy Budapesten található. Az első 1997-ben nyílt meg, majd egy hosszabb kivárás után 1999-ben kezdődött a terjeszkedés. A szegedi áruház teljesítménye természetesen csak a székesfehérvári és a debreceni kft. - a cégen belül valamennyi áruház önálló társaságként tevékenykedik - eredményeivel vethető öszsze, hiszen valamennyi vidéki egység forgalma alatta marad a fővárosiaknak. Sok múlik persze azon is, hol fekszenek az áruházak, a többség ugyanis bevásárlóközpontokban, centerekben nyílt. A szegedi „különcnek" számít azzal, hogy egyedülálló épület egy lakótelepen, majdnem a belvárosban, aminek természetesen úgyszintén megvannak az előnyei. A forgalommal elégedettek vagyunk, a vidékiek közül mi vezetjük a sort. De tudomásul kell vennünk, hogy Budapesttel nem versenyezhetünk. - Hogy sikerült lekörözni a másik két vidéki áruházat, köszönhető-e ez annak, hogy Szegeden újra feléledt a bevásárlóturizmus 1 - Úgy érzékeljük, hogy a vevők zöme Szegeden és vonzáskörzetében él. A nyitás után fokozatosan alakult ki az a törzsközönség, amelyik visszajár hozzánk. Idő kellett ugyanis ahhoz, hogy az emberek megismerjék a választékunkat, hogy egy termékből a legolcsóbbtól a legdrágábbig minden típus kapható nálunk. A szegediek megtanulták „használni" a Media Marktot. - Melyek azok a vásárlói szokások, amelyek leginkább a szegedieket jellemzik1 - Itt nagyon erős a - ahogy mi fogalmazunk - „no name" termékek piaca. Az emberek többsége árérzékeny, és szinte csak egyetlen ismérv alapján döntenek a vásárláskor: azt nézik, hogy egy tévé vagy egy mosógép mennyibe kerül. Budapesthez hasonlóan viszont egyre szélesebb az a vevőréteg, akik már az áron kívül arra is kíváncsiak, ki a gyártó, milyen márkájú a termék, mit tud, mekkora az élettartama. Éppen ezért a helyi sajátosságoknak megfelelően reklámban is sokat kell áldoznunk arra, hogy a széles választék mellett mindig legyen egy-két olyan típus az adott termékből, amelyik természetesen nem egy világmárka, de nagyon olcsón adjuk. Abban is keressük a fogyasztók kegyeit, hogy nálunk az öszszes áru ki van pakolva, tehát a vásárló mindent megfoghat, kipróbálhat. - Ez megmozgatja a tolvajok fantáziáját is. - Felkészültünk a lopásokra. Kameráinkkal például rá tudunk állni egy emberre és követhetjük a mozgását az egész áruház területén. A felvételeket digitálisan rögzítjük, elküldjük a többi egységnek. Biztonsági szolgálatunk már belépéskor „megismeri" a gyanús személyeket. Egyszer az egyik tolvaj az egymilliós projektorokra állt rá, Pesten, a WestEndben kezdte, folytatta Budaörsön és végül nekünk sikerült rajtakapnunk. fekete klára Sánta Károly: az áruházlánc vidéki egységei közül mi vezetjük a sort. Fotó: Karnok Csaba Értesítik az adózókat Az adóhivatal ezen a héten megkezdi a folyószámla-kivonatok kiküldését. Az adózás rendjéről szóló törvény alapján a túlfizetést, illetve a tartozást mutató egyenlegeknél július elsején kell megkezdeni a kiértesítéseket. Szintén ez a határidő vonatkozik a 2001. évi késedelmi pótlékkal érintett folyószámláknál is. Az egyéni vállalkozók illetve a magánszemélyek augusztus 31 -ig, míg a gazdálkodó szervezetek és a társas vállalkozások október 31 -ig kell, hogy kézhez kapják elszámolásukat. Az adóhivatal tájékoztatása szerint, ha valaki eltérést észlel kimutatásában, azt elsősorban írásban jelezze a feltüntetett APEH-igazgatóságon.