Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-01 / 151. szám

I Két napon át zajlott az ópusztaszeri honfoglalás kori rendezvény, a Hunniális. Őseink szellemét idézték a merész és ügyes lovasok, a céhes mesterek, a zenés traktával felszolgált étkek, a garabonciások, a néptáncosok. Szájtátva bámulta szombaton kora délelőtt az aprónépség a lovasok látványos bevonulását az Árpád-emlékmű előtti térre. A honfoglalás kori öltözetben lévő harcosok alig nyugtatták meg állataikat a kijelölt felvonulási téren, máris megérkeztek a garabonciások, gólyalábakon. Ettől a szemek még nagyobbra kerekedtek. A VI. Ópusztaszeri Hunniálison Nagy László, a Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatója megnyitó beszédében kiemelte: a rendezvény lényege, hogy a határon innen és túlról érkező vendégek e történelmi hely szellemének varázsában éljék meg a két napot,, s ezáltal közelebb kerülünk múltunk megismeréséhez és jobban is kötődünk majd hozzá, miközben pedig a jövőbe pillantunk. A kétnapos történelmi rendezvény programján olyan mű•sorok szerepeltek, amelyekben mindenki kedvére válogathatott. A családi összejövetelnek is minősíthető ópusztaszeri Hunniálison ugyanis apa és fia együtt hajította a dárdát, az anyuka és a kislánya közösen próbálkozott a kosárfonás és a nemezelés fortélyaival. A gyerekek nagy örömére lehetett íjjal célba lőni, hordón lovagolni, megpróbálni gólyalábon járni, az elfáradt „embört" pedig fejedelmi étkek várták. Voltak bábjátékosok, vásári pajzán komédiások, többször is felléptek a nemzetközi táncfesztivál hazai és külföldi együttesei, a lovasok pedig honfoglalás kori huszáros csatákat vívtak, az ezernél is nagyobb létszámú közönség előtt. A kézművesek bemutatóját is sokan megcsodálták, és volt, aki „csak" a skanzenben bolyongott csodálva múltunk (nem is oly régi) emlékeit. Este főleg a fiatalok vették birtokukba az emlékparkot: a Republic együttes koncertjén szórakoztak, majd a Tatros együttes parázson járását csodálhatták meg, s aki vette magának bátorságot, be is szállhatott a buliba... A Hunniábs második napján, vasárnap bemutatkozott a Szent Vince Borrend, és szeri haditornát tartottak. A kézművesek tovább dolgoztak a skanzenban és a honfoglalás kori faluban, végül pedig a maskarások búcsújával zárult a kétnapos gazdag program. KISIMRE FERENC EMLÉKPARKI ELISMERÉSEK A korábbi évek hagyományaihoz híven idén is elismeréseket adományoztak az emlékpark támogatóinak, munkatársainak. Ebben az évben Sós László, az emlékpark alkalmazottja érdemelte ki az aranygyűrűt, emlékérmet kapott Vörös Gabriella múzeumigazgató, Lukács fános dandártábornok, Csongrád megyei rendőrfőkapitány és Makra József, Ópusztaszer polgármestere. Külön elismerésben részesült Laczkó Ferenc, kisteleki plébános, Benke György, az Ativizig főtanácsosa, Mihály Illés idegenvezető, G. Nagy Ferenc mérnök, Tóth Imre Csongrád megyei főtanácsos, Vass Imre újságíró-szerkesztő. A díjazottak munkáját Ott József, a megyei közgyűlés alelnöke és Szabó László, az emlékpark szakmunkatársa méltatta. HETFO. 2002. JULIUS 1. Határsértők a déli végeken Százharmincan érkeztek a hét végén MUNKATÁRSUNKTÓL Hazánk déli határ szakaszán 130 határsértőt fogtak el szombaton és vasárnap a kiskunhalasi határőr-igazgatóság járőrei. A legtöbb menekült - hatvanöt - Jugoszláviából érkezett, nyolcan pedig román állampolgárok. Szombaton Bácsalmás közelében 14 afgán, 11 szudánit és 6 iraki kurdot, Szeged térségében pedig 4 irakit tartóztattak fel a határörök. Vasárnap hajnalban Ásotthalom mellett fogtak el 22 afgánt, köztük egy gyereket is. Lökösháza közelében pedig nyolc iraki határsértőt állítottak elő. A menekültek kihallgatásuk során elmondták, hogy politikai, illetve vallási okból kellett elhagyniuk hazájukat. Az embercsempészeknek 1700 és 3 ezer 500 dollár közötti összeget fizettek fejenként. A menekültstátust kérő külföldieket a határőrök átadták a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak. Hunniális Ópusztaszeren lovasokkal, garabonciásokkal néptáncosokkal Honfoglalás kori vigalmak A korhű ruhába öltözött lovasok valóban honfoglalás kori időutazásra invitálták az emlékpark látogatóit. Fotó: Gyenes Kálmán Gellért úr gesztikulál KOVÁCS ANDRAS Protokollátadásról nehéz jó sajtófotót készíteni, az emberek állnak és hallgatnak valakit, aki a kánikulában is begombolt zakót visel, s ha még az újonnan elkészült háttér sem izgalmas, elég pocsék lehet a végeredmény. A minap Hangár Expo sajtóbejárásán Gellért Ákos megkönnyítette a fotósok dolgát, olyan hévvel gesztikulált, hogy számos mozgalmas kép készülhetett. Nem profi szónok, hadar is rendesen, ráadásul állandóan a feje felett van mind a két keze, miközben azt tanítják: mellmagaság fölé emelni csak egészen indokolt esetben szabad. Sokat szépült a megyeszékhely az elmúlt négy - tizenkét - esztendő alatt, de gazdasági területen már korántsem gyarapodott megfelelő ütemben. Inkább ment, mint jött a működő tőke, s erre valaki azt mondja, új vásárközpontot épít, ideális helyen, közel a városhoz és az autópálya-lejárókhoz... Igaz, az utóbbihoz nagy gázzal is kell legalább negyven perc, de majd csak ideér egyszer a sztráda. És akkor felértékelődik ez a vásárközpont, aminek talán legnagyobb előnye az, hogy a földön épült. Miközben a város évekig álmokat kergetett, Gellért Ákosék finanszírozhatót építettek. Ráadásul mindenkivel elhitették: ez működni is fog. Most ott tartanak, hogy az első vásár megtelt, pedig nagyon nehezen indult a szervezés és még hadiállapotok közepette kellett győzködni a potenciális kiállítót: időre elkészülnek. A három felújított „hajó" minden négyzetmétere elkelt, jövőre pedig hozzácsaphatnak egy-két hajót, van még nyolc tartalékban. A hitelező pénzintézet vezetője is megjelent a protokoilbejáráson, s bevallotta, bizony erős hitre volt szükségük ahhoz, hogy pénzüket kockáztassák. Azt már csak én teszem hozzá, a bank nem jótékonysági intézmény, s szinte biztos, hogy szükség esetén akár a Gellért Szabadidőközpontra is rátáblázza a hitelt. A vásárépítők mára a várost is maguk mögött tudják - az infrastrukturális beruházásból, az útépítésből alaposan kivette részét Szeged -, s ezt a lendületet az sem törheti meg, ha ősszel esetleg változik a váras vezetése. Gellért úr hadar, gesztikulál, s olyan tempóban megy előre, hogy egyszerűen nem lehet mögüle kihátrálni. Csalogató hiperplazák, olcsó szupercenterek Az idegenforgalomban a vásárlás a nagy vonzerő diek . száza artozKodasana Vendég Üdülés Rokonlátogatás Üzleti út Bevásárlás Munkavégzés Osztrák 25.2 7.7 33.2 6.0 18.5 29.8 11.5 42.8 4.4 7.7 Román 15.4 34.9 30.7 10.9 5.9 Szlovák 18.1 13.7 32.3 2.8 22.8 12.3 35.7 42.4 2.3 4.5 „Valódi" turistából keveset, határon túli szomszédból annál többet üdvözölhetünk térségünkben. Tényként kell tehát elfogadnunk: többeket biztat határátlépésre a hipermarketek kínálata, mint a szegedi halászlé íze. Ha valamely településen az egy boltra jutó lakosok száma, pontosabban az ez alapján kiszámított vásárlóerő tartósan és jelentősen a megyei átlag alatt marad, ám az üzlet mégis pompásan működik, akkor ott kiegészítő vásárlóerőnek is lennie kell, különben le lehetne húzni a redőnyt. Az országban számos ilyen, tipikusan „idegenek eltartotta" helységek a határ menti kistelepülések, a határhoz közeb városok és a közlekedési csomópontok. A turisták kedve A Földrajztudományi Intézet munkatársa, Michalkó Gábor azt elemezte, hogy az elmúlt években miként alakult a vásárlóerő, az üzletek száma és típusa, valamint a pénzváltóhelyek sűrűsége ezeken a speciális adottságú vagy örökségű településeken. A szerző 1994-től figyelembe vett adatok szerint készített tanulmányában mintegy harminc olyan települést sorol fel, amelyek boltjaiban a helyi vásárlók mellett szép számmal költenek külföldiek is. Az összegzésből kiderül, hogy Battonya, Biharugra, Öttömös, Tompa, a határhoz közeli nagyvárosok, mint például Baja, Békéscsaba, Szeged és Pécs, illetve a közlekedési csomópontok és pihenőhelyek - külön kiemelve Kecskemétet, Soltvadkertet, Laiosmizsét és Kiskunfélegyházát -, bizony nagyban függnek a bevásárlóturisták kedvétől. A bankfiókok városa Bár a tanulmány is rávilágít, mégis a gyakorlat illusztrálja igazán látványosan, hogy ezeken a településeken a helyi lakosság igényeit jóval meghaladó mértékben nőttek ki a földből új üzletek, áruházak, bevásárlóközpontok és a szórakoztatást is szolgáló plazák. Az elmúlt néhány évet tekintve Szeged és Kecskemét vezet e versenyben. A bevásárlóturizmus jelenlétét egyébként nemcsak a hiper- és szupermarketek számának gyarapodása jelzi, hanem a pénzváltóhelyek száma és területi megoszlása is. A főváros után Szegedet évek óta a bankfiókok városaként lehet említeni, s itt található a legtöbb bankautomata is. Ki a bevásárlóturista? Bevásárlóturistának nem csak költeni való pénze, de definíciója is van. Bevásárlóturista az, aki útja és vendégeskedése során több pénzt fordít vásárlásra, mint a szállásra étkezére, szórakozásra együttvéve. Ilyen vendégből sokat üdvözölhetnek a régió kiskereskedői - mondja Halasiné Bacsa Ildikó röszkei vámparancsnok, aki elmondja: a jugoszláv területről érkező vendégek mindent vásárolnak, az élelmiszertől a luxuscikkig, s jellemzően az olcsó, nagy választékot kínáló multikat látogatják. Az itthoni kereseti viszonyokhoz mérten drága áruféleségeket, számukra azért éri meg itt megvenni, mert a határon az áfa az ötven ezer forint feletti vásárlásoknál újra a pénztárcába vándorol. Tavaly több, mint 70 ezer ilyen áfa-visszaigénylést regisztráltak Röszkén. Nem csak visznek, hoznak is A romániai határszakaszon más a helyzet, onnan jellemzően a szerényebb keretek között vásárlók érkeznek. Ők nemcsak visznek, hanem hoznak is árut: még mindig jellemző, hogy apróbb népművészeti tárgyakból Magyarországon csinálnak némi pénzt, majd azt kiegészitve elsősorban alapvető élelmiszereket és olcsó műszaki árut, gázüzemű berendezéseket, kazánokat vásárolnak - mondja Wenczel Ágoston, a nagylaki határátkelő vámparancsnoka, aki a romániai határszakasz jellemzőjeként azt is megemlíti a cigarettából és az üzemanyagból még mindig túl sokan remélnek odaát biztos megélhetést. Minden negyedik turista A bevásárlóturizmusra vonatkozóan a GfK Piackutató Intézet is végzett felmérést. E szerint minden negyedik turista vásárlási céllal érkezik hazánkba. A kutatásból az is kiderül, hogy az osztrákokat és a horvátokat főként a jó minőségű delicatesse termékek a bor, a libamáj és egyéb különlegességek, a románokat a márkás műszaki cikkek és a ruhaneműk vonzzák, s csak a távolabbról érkező vendégeknek jut ideje arra, hogy a dél-alföld idegenforgalmi, turisztikai kínálatában is elmerüljenek. KATKÓ KRISZTINA