Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-11 / 160. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. JÚLIUS 11. • MEGYEI TÜKÖR" 7 A megyében kétezren számíthatnak a segítségre Megkezdődik a fagykár enyhítése A szőlő- és a gyümölcsültetvényeket tavaly télen és idén tavasszal jelentős fagy pusztította. A károk enyhítésére július 20-áig nyújthatják be igényüket a termelők. A Magyar Közlöny 2002/89. számában megjelent földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri rendeletet megyénkben mintegy kétezer gazdálkodó várta. Körülbelül ennyien jelezhetik joggal azon igényüket, hogy a fagyok okozta károk enyhítéséhez állami segítséget is kérnek - tudtuk meg az Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Csongrád Megyei Hivatalában. Érdeklődésünkre Cserjési Lajos osztályvezető elmondta: mintegy négyezer hektár összterületű ültetvényről kaptak előzetes kárbejelentést, ezek egy részének ellenőrzését már megkezdték. Elsődlegesen a meggy- és a cseresznyeültetvényeken végzik el a vizsgálatokat. A későbbiekben az alma, a körte, a kajszi, a szilva, az őszibarack, a dió, a mogyoró, a mandula, a ribiszke, a málna, a szamóca és a köszméte, valamint a szőlő termőhelyeken ellenőrzik a fagykárok mértékét. Akik előzetesen nem jelezték a hivatalnál a kárukat, azok e hiányosságot a legkésőbb július 20-áig beadható kérelmek elküldése előtt még - bizonyos ültetvényeid esetében pótolhatják. Az igénylőlapokat a hivatal már postázta, akik ezeket a héten nem kapják meg, a falugazdászoktól is kérhetnek nyomtatványt. A rendelet alapján csak az ötvenszázalékos, vagy annál nagyobb mértékű károk esetén lehet a támogatást igényelni, legfeljebb a tényleges kár ötven százalékáig. Az állami segítségnyújtásban csak azon nyilvántartásba vett termelők részesülhetnek, akik a művelési kötelezettségeiknek ez idáig eleget tettek. Továbbá: teljesítették a növényvédelmi jogszabályok előírásait, azaz vezették a permetezési naplót és a növényvédőszer-nyilvántartást, és a kiadásaikat számlákkal is igazolni tudják. A károk enyhítésére szolgáló támogatást két részletben vehetik majd fel a termelők. A jogosultak az igénybejelentést követően hektáronként 30 ezer forint ültetvényművelésre fordítható előleget kapnak. Az előlegben részesült gazdálkodók ültetvényeinek kezelését ezt követően a falugazdászok a megyei növény-egészségügyi és talajvédelmi szolgálat, valamint - szőlő esetében - a területileg illetékes hegybíró bevonásával minden esetben megvizsgálják. A felmérés eredménye alapján a megyei földművelésügyi hivatal október 20-áig állítja ki a kár összegéről szóló igazolást, mellyel a támogatást legkésőbb november 15-éig lehet igényelni az adóhatóságtól. M. SZ. J. CSALADI ESEMENYEK HAZASSAGOT KÖTÖTT Szalma Róbert és Lakatos Beáta, Engi Béla és Tanács Erzsébet, Keceli Mészáros Ákos és Budavölgyi Anikó, Szél Ferenc László és Timár Mónika, Nóll Zoltán és Cséke Nikoletta Zsuzsanna, Tápai András Balázs és Schmidt Krisztina, Laudisz Tamás és Fehér Éva Bojána, Vörös Zoltán és Bagi Éva Mónika, Balla Róbert és Soós Anita Edit, Pataki Ervin Antal és Szabó Anna, Bogdán Péter és Novkov Bojána, Hlaváthy László Sándor és Petrási Ildikó. SZÜLETETT Virágos Bálint Lajosnak és Jékli Mercédesz Évának Bálint, Zagyva Zoltán Albertnek és Dósa-Rácz Szilviának Rebeka Mária, Tóth-Godó András Istvánnak és Ábrahám Juditnak Olga, dr. Szepes Attila Zoltánnak és dr. Maráz Anikö Csillának Annamária Sára, Csesznegi Ferenc Sándornak és Fekete Évának Márk, Dóka Ferenc Zoltánnak és Hebők Ildikónak Flórián Kristóf, Temesvári Mártonnak és Fűz Katalinnak Szonja Hanna, Simon Istvánnak és Körösi Erikának Dániel, Kertai Zsoltnak és Kanyó Annamáriának Júlia Zita, Ördög Zsolt Tibornak és Jonácsik Krisztina Évának Szabolcs Ádám, Péter Zoltánnak és Márton Tünde Ilonának Zsombor Zoltán, Andó Györgynek és Ésik Klárának Viola, Bíró Tamásnak és Németh Gabriellának Ádám, Benkovics Oszkárnak és Bodnár Edinának Richárd, Újhelyi Istvánnak és Péntek Évának Eszter, Welker Józsefnek és Bárányi Katalin Ágnesnek Tamás, Terbán Péternek és Elekes Tünde Andreának Ágnes, Zsótér Istvánnak és Szél Anna Máriának Attila István, Sipos Attilának és Szauter Szilviának Attila, Nagy Gábornak és Szögi Edinának Kata, Boronkai Tamás Kálmánnak és Gera Juditnak Fruzsina, Dékány Attila Zsoltnak és Tóth Erika Máriának Fanni Anna, Varga-Tóth Zoltánnak és Fodor Patrícia Évának Krisztián, Kiss Lászlónak és Szarka Erikának Dóra, Varga Sándornak és Kis-Jakab Csillának Sándor, Köleséri Jánosnak és Berkó Regina Máriának Dávid, Bárkányi Zoltánnak és Szabó Klárának Laura Veronika, Balogh Attilának és Kurai Szilviának Attila, Korbély Zsoltnak és Fodor Edit Mariannának Marianna Erzsébet, Bakai Mihálynak és Molnár Éva Editnek Adrienn, Martus Bélának és Laczkó Erikának Béla, Zsoldos Bertalannak és Oláh Angéla Editnek András, Gál András Miklósnak és Bánfi Katalinnak István, Sárdi László Lajosnak és Szőri Anikónak Rebeka, Czellár Tamásnak és Debreceni Mónikának Botond, Göbölyös Istvánnak és Mityók Ibolyának Karina nevű gyermeke született. MEGHALT Miklós János, Árvái Sándor Mihály, Szőke Mihály, Szerencse János, Dávid János László, Bózsó Istvánné Németh Etelka, Hódi Jánosné Sulyok Mária, Berninger Jánosné Sajgó Margit, Pánczél Antal Ferenc, Nagy János, Tóth István, Simon László, Kurtyák Antalné Mikó Mária Magdolna, Vörös Sándor Sámuel, Adorjányi Sándorné Ocskay Ágnes Anna, Vig András, Pap Pálné Buknicz Mária, Máthé Lajosné Sposzta Irma, Fenyvesi Géza István, Szúnyog Mátyás István, Hemzó Imre Mihályné Holczwardt Mária, Koza Ferencné Herczeg Anna, Kordás István, Kotlár József, Takács Sándor, Czombos József, Jójárt Vincéné Szalai Viktória, Návai Lászlóné Lajos Margit, Szöllösi Zoltán, Tamás Gyuláné Czesznak Anna, Racskó József, Lovászi Antal, Balog Lajos, Juhász íózsef, dr. Varga-Dudás József, Vecsernyés György István, Magony Józsefné Tóth Piroska, Lippai Istvánné Dobák Erzsébet, Bán Imre, Kakuszi Istvánné Rovó Veronika, Süli Józsefné Szabó Erzsébet, Daka Imre, Vincze Sándorné Miklós Anna, Váradi Ferenc, Szalai Istvánné Vízhányó Julianna, Szegedi Dezsőné Dienes Jolán, Török Antal, Harkai István, Gárgyán Istvánné Nyári Margit, Sánta Imréné Balla Erzsébet, Makra Imréné Tanács Ilona, Tóth Lajos, Burány Kázmér, Dr. Hanuska Sándor, Kun Sándor Józsefné Szentesi Margit, Mikuska Istvánné Valenti Erzsébet. Az egyetemisták közül egyre többen választják a lovárít Cigányútra mennek Egy fürgébb észjárású egyetemista öt nap alatt megtanulhatja a lókupecek nyelvét. A cigány lovárit, az ismert reklámszlogenre utalva, úgy ajánlják egymásnak a végzős hallgatók, hogy „Ne ítélj elsőre! A lovári ronda és finom". És praktikus, mert nyelvvizsgázni lehet belőle. Jóllehet lováriból korábban is le lehetett tenni az állami nyelvvizsgát, e cigány nyelv mostanában lett igazán népszerű az egyetemisták között. Ennek pedig az az oka, hogy megfelelő szintű nyelvvizsga hiányában nem kaphatnak diplomát a végzős felsőiskolások. Lováriból országosan az elmúlt évben csaknem kétezren vizsgáztak le. A Gandhi-nyelvstúdió június végén indított intenzív cigány nyelvtanfolyamot Szegeden, amelyre tízen jelentkeztek. A végzős főiskolásokból, önkormányzati és bírósági dolgozókból álló csoportot Papp János tanítja. A nyelvtanár lapunknak elmondta, hogy a lovarit úgy oktatja, mint bármely más európai nyelvet. Ezt tükrözi a tematika is. Míg a nyolcvanas években készült cigány nyelvtankönyvben másról sem lehetett olvasni, mint arról, hogyan lopott a roma, ki és miért verte meg, addig a Gandhi-nyelvstúdió kétszáz oldalas könyvében pozitív élethelyzetekkel ismerkedhetnek meg a hallgatók. így központi téma a család, a tanulás, az utazás, a szabadidő hasznos eltöltése és a kulturált szórakozás. A lovárinak egyszerű a nyelvtani szerkezete, így nagyon könnyen elsajátítható e dallamos cigánynyelv. Papp szerint száz óra alatt meg lehet tanulni lováriul, ugyanis az alapszókincs mintegy ezer szóból áll. Megtudom, akadnak olyan magyar szavak, fogalmak, amelyeknek nincs cigány megfelelője. A bank például nem fordítható le lovárira. Ilyen esetekben körbeírják a szót a romák - így Elég ezer szót megtanulni ahhoz, hogy az ember átmenjen a vizsgán. Fotó: Schmidt Andrea lesz a bank lovengo kher, azaz a pénz háza. Más esetben honosítják a magyar szót - így például a baj cigány megfelelője, merthogy az sem fordítható magyarra, a bajo. Az orvos szót sem ismerik, helyette a gyógyítót (sastyari) használják. Ha a hallgató nem tudja körülírni a szót a vizsgán, akkor honosíthatja a magyar kifejezést, ami más nyelveknél elképzelhetetlen. A fentiek miatt igen nagy az érdeklődés a lovári iránt. Papp János elmondta, hogy főként azok az egyetemisták tanulnak cigány nyelvet, akiknek elengedhetetlen a diplomához az állami nyelvvizsga. De az önkormányzatok, segélyszervezetek és munkaügyi központok munkatársai, sőt tűzoltók és rendőrök is beiratkoznak a tanfolyamokra. - Noha tanultam az iskolában angolt, németet és oroszt, nem tudnám ezekből az európai nyelvekből két hónap alatt letenni a nyelvvizsgát - válaszolt egy végzős főiskolás lány tegnap arra a kérdésre, miért iratkozott be az intenzív cigány nyelvtanfolyamra. A matematika-fizika szakos tanárnak már megvan a munkahelye, ahol szeptemberben kezdhet. Jóllehet „leállamvizsgázott", diplomával még nem rendelkezik, ahhoz ugyanis fel kell mutatnia egy megfelelő szintű nyelvvizsgát. Tudomása szerint sokan vannak olyanok az évfolyamtársai közül, akik hasonló problémával küszködnek. Azt CSAK TOLMACCSAL ÉRTIK EGYMÁST A magyarországi oláhcigányok között a lováriknak van a legnagyobb presztízsük. Nevük a cigány lóvo (pénz) és a magyar ló szóból származik. Szó szerinti jelentése: lókupec. A lovári nyelvet főként Csongrád, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a másik ismert cigány nyelvet, a beást viszont jórészt csak Baranya megyében beszélik a cigányok. Bármennyire is furcsa, de a lovárik és a beások nem értik egymás nyelvét. nem tudta megmondani, hogy használja-e majd valamikor is a lovárit. Szerettük volna megkérdezni a bíróságon és az önkormányzaton dolgozó tanfolyami hallgatókat, hogy ők miért tanulnak cigányul, de nem kívántak nyilatkozni az ügyben. Demeter Éva, a Szegedi Tbdományegyetem Idegen Nyelvi Központjának vezetője lapunknak elmondta: a lovárit két-három évvel ezelőtt akkreditálta az Idegen Nyelvi Továbbképző Központ (ITK), ismertebb nevén a Rigó utca. Az ITK szerette volna, ha az angol, német és francia mellett cigány nyelvből is vizsgát tehetnek a hallgatók a szegedi egyetemen, ám ezt az Idegen Nyelvi Központ nem tudta felvállalni. Megtudtuk: az SZTE-n a karok szuverén módon döntenek arról, hogy elfogadják-e a cigány nyelvből tett vizsgát. Korábban eszperantóból is lehetett vizsgázni, ám később olyan döntés született, hogy a hallgatók csak élő nyelvből tehetik le a diplomájuk megszerzéséhez szükséges nyelvvizsgát. SZ. c. sz. Az orvosi pályához különleges lelkület kell Mindenkin lehet segíteni Hartai Tamás modern, európai színvonalú fül-orr-gége osztályt szeretne létrehozni Vásárhelyen. Fotó: Tésik Attila Alig van olyan kórkép, amin nem lehet segíteni - vallja Hartai Tamás fül-orr-gégész szakorvos, akit a Semmelweis-nap alkalmából a vásárhelyi Erzsébet-kórház osztályvezetőjévé neveztek ki. Fül-orr-gégész édesapja és gyógyszerész édesanyja mellett egy pillanatig sem volt kétséges, hogy Hartai Tamás a szegedi orvostudományi egyetemen szerez diplomát. A kórbonctani munka után fül-orr-gégész szakvizsgát tett, és a megyeszékhelyen kezdett gyógyítani. Mivel azonban azt vallja, mindig ott kell dolgozni, ahol a legnagyobb szakmai kihívással néz szembe az ember, Ausztriában, majd német kórházakban kezelte a betegeket. Hartai Tamás hat évig volt főorvos külföldön, majd Kalocsán és Békéscsabán vezette a fül-orr-gége osztályt, mielőtt Vásárhelyre jött. Az osztályvezető mindössze négy hónapja gyógyít az Erzsébet-kórházban, de úgy érzi, végre olyan környezetbe került, ahol vevők az ötleteire. Az országban elsőként hozta létre a szaglásambulanciát Vásárhelyen, és szeretné a fül-orr-gége osztályt európai színvonalúvá fejleszteni, elérni, hogy senkit ne kelljen máshová küldenie. Megnyugtatónak érzi azt is, hogy ugyan kis kórházban dolgozik, de itt szinte minden szakterület képviselteti magát, és nagyon magas színvonalú munka folyik körülötte. Persze az orvosi pálya tele van buktatókkal. Hartai Tamás, mint mondja, nem tűri a kudarcot. Szerinte alig van olyan kórkép, amelyen ne lehetne segíteni - ha másképp nem, fájdalomcsillapítással, a páciens testi és lelki panaszainak csökkentésével. Az egy-egy beteg elvesztése természetesen hatalmas lelki teher, de az osztályvezető vallja: a halálesetek nem tántoríthatják el attól, hogy tovább gyógyítson. Ehhez a szakmához ugyanis különleges lelkület kell. Hartai Tamás állítja: orvosnak született, és minden egyes sikeres operáció után érzi, megéri a pályán maradni. SZÖGI ANDREA