Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-10 / 159. szám

4 •AKTUÁLIS" SZERDA, 2002. JÚLIUS 10. Üvegre lehelt varázslatok Kárpáti Tibor grafikusművész meseillusztrációi Különdíjat kapott a Tökfej nagybácsi MŰEMLÉKVÉDELEMRŐL ATELINEN „Mit ránk hagytak a századok" címmel a hazai műemlékvéde­lemről készített riportfilmet Pa­csika Emília szerkesztő-riporter, amit ma 19.30-tól vetítenek a Telin csatornán. A filmben egy rangos szegedi konferencia kap­csán elősorban a 20. századi mű­emlékvédelem helyzetéről be­szélnek a szakma legkiválóbb képviselői. STATISZTAVÁLOGATÁS A TÖMÖRKÉNYBEN Követelem a börtönt címmel té­véfilmet egy francia stáb július 23. és augusztus 13. között Sze­geden. A film rendezője a szegedi forgatáshoz 20 és 60 év közötti, nói és férfistatisztákat keres, a válogatás ma délután 2 és 8 óra között lesz a Tömörkény gimná­zium földszinti, 6-os számú ter­mében. TEMESVÁRI KÉPZŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA Ana-Monica Hoble temesvári képzőművész faliszőnyeg- és kárpitkiállítása nyílik csütörtö­kön este 7 órakor Szegeden, a Victor Hugó utca 6. szám alatt, az Aranykorona |egykori tiszti klub) nagytermében. A kiállítást a Délmagyarországi Civil Szer­vezetek Szövetsége és a Temes­vári Magyar Nőszövetség szer­vezte. Három hónapig tartott az az üvegfestő tanfolyam a szegedi Juhász Gyula Művelődési Köz­pontban, amelynek legszebb „termékeit" a hét végén állí­tották ki az intézményben. A Sugár Ibolya iparművész által vezetett tanfolyamon résztvevő hallgatók voltaképpen vizsgatár­gyaikkal vállalták a megmérette­tést, s a közönség előtt való bemu­tatkozást is. Madurkáné Marton Erzsébet, a Juhász Gyula Művelő­dési Központ igazgatója a tárlatot Az idén ünnepli 156 éves fenn­állását a magyar vasút. Szege­den július 10-12. között vas­utasnapokat rendeznek. Ma nyílt napot tartanak a MAV Rt. területi igazgatóságán, a Ti­sza Lajos körúton, ahol délután 4 órakor kiállítás nyílik Pfaff Ferenc MÁV-főépítész életét, munkásságát bemutató fotók­ból, emléktárgyakból. Emellett működő vasútmodelleket lát­hatnak az érdeklődők, illetve bemutatják a forgalomirányító központot. Este 7 órától a Bé­megnyitó beszédében méltatta azt a munkát, amelyet a zömmel hölgytanulók folytattak az elmúlt időszakban, s azt az eredményt is, amelyet az iparművész-oktató ré­vén fel tudtak mutatni a kiállítás közönségének. Nagyra értékelte a több hónapos rendszeres együtt­létnek azt a szegmensét is, amely az emberi kapcsolatok elmélyíté­sét eredményezte. Ez a jó kis csa­pat az alkotás mostani lendületé­vel sokág el tud jutni, s meggyőző­désem, hogy el is fog, mondotta az igazgatónő. késcsabai Vasutas Fúvószene­kar és „A vasút a gyermeke­kért" alapítvány mazsorettjei lépnek fel, majd Kegye János pánsíppal, Szaniszló János pe­dig zongorán ad koncertet. Utá­na kilenc órától tűzijáték lesz, majd Nagy József diaporá­ma-bemutatója következik. Csütörtökön a Boldogasszony sugárút 4. szám alatti diákott­honban folytatódnak az 52. vas­utasnap programjai. Elsőként ünnepi megemlékezést tarta­nak 10.30-tól, majd elismerése­ket, kitüntetéseket adnak át. Ezt egyébiránt megerősítették a kiállításon résztvevő alkotók is, akik szinte egybehangzóan állították, hogy tovább szeret­nék képezni magukat, még szebb, esztétikusabb és a művé­szet magasabb elemeit is tartal­mazó munkákat kívánnak ké­szíteni. A kiállítás egyébként július 12-ig hétköznap 10-18, szomba­ton és vasárnap pedig 14-18 óra között tekinthető meg a Juhász Gyula Művelődési Központban. K.F. Kegye János pánsípművész és a tánckar megismétli szerdai mű­sorát. Pénteken délután három órá­tól családi sportnapot rendeznek az SZVSE-pályán, lesz női és fér­fi foci, asztalitenisz, kötélhúzó­verseny, játékos vetélkedő. Érde­kességnek számít a futópályán lefektetett vasúti síneken rende­zett kézihajtányverseny. A szege­di vasutasnapokon egyforintoso­kat gyűjtenek, a befolyt összeg­ből pedig karácsonyi ajándékot vesznek a rászoruló gyermekek­nek. A fiatal szegedi grafikusmű­vész, Kárpáti Tibor szép siker­rel szerepelt Chioggiában egy nemzetközi képzőművészeti pályázaton: meseillusztrációi­val sikerült elnyernie a zsűri különdíját. A huszonnégy éves Kárpáti Ti*, bor pályája Szegedről indult, itt érettségizett a piarista gimnázi­umban, majd két éven át Szeke­res Ferenc növendékeként a Ju­hász Gyula Tanárképző Főiskola rajz szakán tanult. Jelenleg a Magyar Iparművészeti Egyetem negyedéves tervező-grafika sza­kos hallgatója, mestere Felvidé­ki András és Pálfi György. Ta­valy már beszámoltunk sikeré­ről, amikor Bolognában egy me­seillusztrációs pályázaton ­egyetlen magyarként - beválo­gatta a zsűri az alkotásait a kiál­lított művek közé. Olaszországi kapcsolata azóta erősebbé vált, hiszen márciustól május végéig a neves milánói képzőművésze­ti iskola, az Accademia de Belle Arti ösztöndíjasa volt. A velencei székhelyű Associa­zione Culturale Teatrio a tavasz­szal nemzetközi pályázatot írt ki mesekönyvek elkészítésére. Kár­páti Tibor a Tökfejnagybácsi cí­mű meséhez készített illusztrá­cióival pályázott. Tíz grafikáját az erős nemzetközi mezőny 20 legjobb pályamunkája közé válo­gatták, sőt lényegre törő, kissé groteszk látásmódját a zsűri kü­löndíjjal jutalmazta. így mexi­kói, amerikai, lengyel, francia és olasz művészek társaságában egyedüli magyarként vehetett részt a Chioggiában megrende­zett kiállítás megnyitóján. A tárlat az olaszországi bemu­tatkozás után világ körüli útra indul. A szegedi grafikus fontosnak tartja, hogy nemzetközi szinten mérethesse meg munkáit. Má­jusban három plakáttervével szerepelt a legjelentősebb euró­pai design-iskolák seregszemlé­jén, az European Way(s) of Life című reprezentatív kiállításon, amelynek a párizsi Louvre adott otthont. A chioggiai siker után most egy torinói pályázatra ké­szül, amelyre kulturális témá­ban - mozi, színház, zene, iro­dalom - kell grafikákat készíte­nie. H. ZS. Egyforintos" vasutasnap Meglepő hallani, hogy az elmúlt hetek belpo­litikai történései nemcsak Shakespeare monda­tait tették aktuálissá, hanem a hatvanas években játszódó Made in Hungária szövegei is furcsán frissnek hatnak. Rickyt, a Fenyő-musical New Yorkból hazatérő fő­hősét azzal vádolja meg Róné, az angyalföldi csók­király, hogy azért jött vissza a szüleivel Amerikából, mert az apja szovjet ügynök, esetleg ipari kém volt. Terheli-e felelősség a fiúkat az apák bűnéért? - fo­galmazódhat meg a naprakész kérdés. A hatvanas évek sok tekintetben ma már abszurdnak ható vilá­gát idézi a vérpezsdítő rockslágerekkel teli Made in Hungária. A gimnázium bejárata fölött a régi Ká­dár-címer virít. Úgy hírlik, az őszi pesti bemutató előtt a díszletgyártók nem akarták rátenni a vörös csillagot, nehogy tiltott önkényuralmi jelkép hasz­nálata miatt perbe fogják őket... Feltűnik a színpa­don a pártfunkcionárius Bigali elvtárs, aki rendőri kísérettel arról próbálja meggyőzni az amerikai él­ménybeszámolójával és dedikált rocklemezeivel az angyalföldi kamaszokat elámító Rickyt: hagyjon fel politikailag veszélyes tevékenységével, és zenéljen inkább a baráti NDK-ból érkező vendégeknek. A Dóm térre is a József Attila Színházban hasz­nált díszletet hozták, bár a tervezőnek, Rózsa Ist­vánnak az ottani 10 méter széles színpadnyílással szemben itt 40 méteressel kellett számolnia. Egé­szen elöl építették fel a falakat, így minden jelenet a színpad előterében játszódik. Erre azért is szük­ség volt, mert nem áll rendelkezésre több száz sta­tiszta a tömeghatás megteremtéséhez. - A hatva­nas évekbeli Angyalföldet, azon belül is a Szent Ist­ván parkot igyekeztünk a pesti házfalakkal felidéz­ni - mondja Rózsa István, aki május végén a szege­di Salemi boszorkányokért már második alkalom­mal vehette át a legjobb díszlettervezőnek járó Dö­mötör-díjat. A produkció rendezője, Méhes László - épp tíz éve Don Quijotét játszotta itt a La Mancha lovagjá­ban - az első próbákon igyekezett szellőssebbé ten­ni a kőszínházban bejáratott jeleneteket. - Szeret­nénk elérni, hogy ez a nagyszerű darab ugyanolyan erővel szólaljon meg és hasson a Dóm téren is, mint Budapesten, a József Attila Színházban. Nemcsak Fenyő Miklós slágerei segítenek ebben, hanem Tasnádi István sodró lendületű története is - mondja a rendező, aki csupa jó emléket őriz Sze­gedről, hiszen itteni produkciói, a Gyalog galopp és az Indul a bakterház az elmúlt évek legnagyobb kő­színházi sikerei voltak. Itteni színészkollégáihoz azóta is szoros baráti-szakmai kapcsolat fűzi. - Amikor 1992-ben a búsképű lovagot játszottam, akkor még a régi, közel hétezres állandó nézőtér állt a Dóm téren. Bevallom megrémültem, amikor az el­ső próbán megláttam a színpadról a hétezer üres szé­ket. Felmentem a leghátsó sorba, ahonnét hangyá­nyinak látszottak a színpadon rohangáló emberek. A bemutató estéjén, amikor kinéztem a teljesen megtelt nézőtérre, éreztem, hogy sokkol, de stimulál is a rengeteg ember - emlékszik az első szabadtéris megmérettetésre immár a színpad másik oldaláról Méhes László, akin csöppet sem látszik a főpróbahét szokásos zaklatottsága. - Megkönnyíti a dolgunkat, hogy a Made in Hungáriából ötven sikeres kőszínhá­zi este van már mögöttünk. Ám nincs tűi sok időnk, összesen hat színpadi próbát kaptunk. Igyekeznünk kell, hogy elkészüljünk. H. ZS. Hogyan mérjük a tudást? A tanárok hagyományos szegedi továbbképző fóruma, a 39. pe­dagógiai nyári egyetem tegnap nyílt meg a Szegedi Biológiai Központban(SZBK). Évtizedek óta a Koch Sándor ne­vét viselő Csongrád megyei Tu­dományos Ismeretterjesztő Tár­sulat (TIT) szervezi meg az or­szág pedagógusainak nyári to­vábbképző kurzusát, a szegedi pedagógiai nyári egyetemet. Az idei a 39. előadás-sorozat, a hely­szín az SZBK újszegedi székhá­za. Komlóssy Ákos egyetemi do­cens, a továbbképző fórum titká­ra hagyományosan az közoktatás aktualitásai közül választja ki az előadás-sorozat központi témá­ját, olyan kérdéseket, amelyek tudományos kutatások tárgyai, ám az iskolai gyakorlatban is fontosak. Az idén a diákok tu­dásszintjének mérésével, a vizs­gákkal foglalkoznak azok a szak­mai tekintélyek, akiket felkértek az előadásokra. A kurzusra mint­egy száz tanár fizetett be az or­szág minden részéből, az előadá­sokat természetesen szegedi pe­dagógusok is hallgatják. A tegnapi nyitóelőadást Bene­dek András, az Oktatási Minisz­térium (OM) helyettes államtit­kára tartotta a szakképzés témái­ról, Csapó Benő egyetemi tanár (SZTE) pedig a tudásszint válto­zó mérési szisztémáiról beszélt. Ma Gazda István tudománytör­ténész lesz a vendégelőadó, a régi magyar tudásvilágról beszél, Bán­fi Ilona pedig a mostanában sokat emlegetett témáról: milyen a ma­gyar diákok tudásszintje - nem­zetközi összahasonlításban. A to­vábbiakban Hiller Istvánt, az OM politikai államtitkárát várják, a tervek szerint csütörtökön reggel 9-től beszél az új kormány okta­táspolitikai terveiről. Az egy hét múlva záró nyári egyetem témái közül tágabb ér­deklődésre tarthat számot Forray Katalin beszámolója, a cigány fi­atalok útja a felsőoktatásban (jú­lius 12., péntek, 11 óra), továbbá a kétszintű érettségi előnyeit és hátrányait taglaló előadás, amely július 13-án, szombaton délelőtt 11-kor lesz. A szervezők az idén is ügyeltek, hogy a képzés mellett a szünide­jüket töltő pedagógusok szóra­kozhassanak is Szegeden. A nyári fesztivál több eseményét „beépí­tették" a programba és a környék­re is szerveztek kirándulásokat. S. E. A hatvanas éveket idézi a rockslágerekkel teli musical A csókkirály vádja Méhes László rendező (balról) a főszereplőkkel a Dóm téri színpadon. Fotó: Schmidt Andrea Elbocsátott munkásaira gyanakszik Bacskulin Folytatás az 1. oldalról A tettes vagy tettesek nem érték be ennyivel, kiszúrták a nyugal­mazott szemorvos autójának gu­mijait is. - Egy-egy abroncsot há­romszor-négyszer is átböktek ­mutatta a már megjavított kere­keken is látható nyomokat Szögi Károly, az orvos alkalmazottja. - Egyszerűen nem akartam el­hinni ezt a gazemberséget - tette hozzá a megfélemlített szemész. - A hibás magyar szavak és a gátlástalanság egyértelművé te­szi számomra, hogy az alig öt hónapja elbocsátott, négy hor­gosi és zentai munkásom vala­melyike lehetett. A férfiakat mezőgazdasági munkára fogad­tam fel, ám rájöttem, hogy meg­lopnak, ezért elkergettem őket. Azóta sem hagytak nyugodni, többször is megzsaroltak, a már kifizetett bérüket követelték új­ra és újra. Az idős szemorvos egyébként hozzátette: csaknem harminc évvel ezelőtt Németországban is átélt már hasonló zaklatásokat. Akkor az NSZK szélsőséges mozgalmai tartottak törvényte­len demonstrációt Rüsselsheim utcáin, amiről Bacskulin József fényképeket készített. Elmondta: napokig, hetekig zaklatták és fe­nyegették a fényképek miatt. Az­óta tudja, mi a halálfélelem. - Négy éve, azután, hogy kényszerűségből megváltam egy haszontalan munkásomtól, brutálisan megvertek. Azóta fo­lyamatosan félelemben élek ­mondta remegő hangon a nyug­díjas orvos, majd hozzátette: a rendőrséghez fordul, feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen. I. SZ. A gazda és a tornyos röszkei birtok. Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom