Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-09 / 158. szám
252 • AKTUÁLIS" CSÜTÖRTÖK, 2002. JÚLIUS 11. Móra, Juhász Gyula vagy Vaszy még mindig Szegedé Aki keres, megtalálhatja Juhász Gyula sírját is. Fotó: Schmidt Andrea Szeged történetében eddig még nem készült sem térkép, sem más olyan kiadvány, amelynek segítségével bárki könnyen megtalálhatná a szegedi temetőkben nyugvó hírességek sírjait. Sem a különböző Szegedről szóló, vagy a városhoz kapcsolódó kiadványokban, sem a világhálón nem található a leghíresebb szegediek sírjait tartalmazó térkép. A történelmi jelentőségű síremlékek többsége egyébként a Belvárosi temető Kálvária sugárút felőli kapujához közel, néhányszáz méterre található. A kiváló művészek, tudósok és politikusok sírjai gondozottak és szépek. - A város közgyűlése rendeletben írja elő negyvenegy díszsírhely, köztük Móra Ferenc, Vaszy Viktor és Juhász Gyula nyughelyeinek önkormányzati felügyeletét és gondozását - nyilatkozta lapunknak Kerek Attila, az önkormányzat kulturális irodájának vezetője. A közgyűlés döntése értelmében a város költségvetéséből fedezik a legnagyobb szegediek sírjainak ápolását, ami a Szegedi Temetkezési Kft. feladata. - Törvény kötelezi az önkormányzatokat, hogy a díszsírhelyeket rendben tartsák, a kulturális iroda a városi közgyűlés előtt rendszeresen beszámol a sírok állapotáról és a temetkezési kft. karbantartó munkájáról mondta az irodavezető. Kerek Attila hozzátette: komoly problémát jelentenek azonban a díszsírhelynek nem minősített, ám a városért kiemelten sokat tett polgárok nyughelyei, hiszen fennáll annak a veszélye, hogy a hosszú évtizedekkel ezelőtt elhunyt kiváló mérnökök, építészek és professzorok sírhelyét eladják, így már esélyünk sem lesz rá, hogy temetői emléküket megőrizhessék. Már számos nyughelyet védetté nyilváníttatott az önkormányzat kegyeleti bizottsága, ám sok sír gondozásában szükséges volna, hogy a kiválóságok korábbi munkahelyeinek dolgozói, vagy az elhunytakról elnevezett intézmények, iskolák tanulói törődjenek névadójuk sírhelyével. Kerek Attila elmondta: a város történetében eddig még sem kiadvány, sem térkép nem készült a szegedi díszsírhelyek pontos helyéről, és az önkormányzat a közeljövőben sem tervez ilyen jellegű kiadványt. Egyébként a kulturális iroda segítséget nyújt a szegedi temetőkben nyugvó hírességek iránt érdeklődőknek, ám az irodavezető szerint nem jellemző, hogy a turisták igényelnének temetői sétákat. ILLYÉS SZABOLCS Őrszoba az emlékparkban A megyei rendőr-főkapitányság és az Ópusztaszeri emlékpark kht. együttműködési megállapodást írt alá, amelynek értelmében a főkapitányság rendőrségi őrszobát működtet a nemzeti történeti emlékpark területén. A megállapodást Lukács János főkapitány és Nagy László, az emlékpark igazgatója írta alá. Mától kaphatók a sétálójegyek a Fenyő-musicalre Made in Hungária - megérkezett a Dóm térre A III. Richárd díszleteit már vasárnap lebontották, és rögtön felépítették a következő produkcióét, a Made in Hungáriáét. Fenyő Miklós és Tasnádi István musicaljére hónapokkal ezelőtt minden jegy elkelt, a sétálójegyeket mától árusítják. Tavaly ősszel mutatták be a József Attila Színházban a Made in Hungária című rockmusicalt, amely tulajdonképpen Fenyő Miklós élettörténetére épül. A Hungária együttes frontembere kilencéves korában, 1956-ban hagyta el a szüleivel az országot, és New Yorkba költözött. Ott járt iskolába, és élőben látta például Elvis Presley-t is énekelni. 1959-ben úgy döntöttek a szülei, hogy hazatérnek. Angyalföldön csodabogárnak tartották az iskolatársai az amerikai élményeiről beszámoló kis Fenyő Mikit, aki imádta a rockzenét, és hamarosan zenekart is alakított. A forrongó, lázadó legendás hatvanas években a hazai könnyűzenei életben is sok minden történt, valójában erről az időszakról szól a darab. Fenyő Miklós visszaemlékezéseit Tasnádi István gyúrta fordulatos, feszültséggel teli darabbá, amelyben a Hungária együttes legnépszerűbb régi slágerei éppúgy felcsendülnek, mint a musical kedvéért írt új Fenyő-dalok. A Gyalog galopp és az Indul a bakterház rendezőjeként Szegeden is jól ismert Méhes László állította színpadra a produkciót, amely Budapesten nagy sikert aratott, néhány hónap alatt túljutott a félszázadik előadáson. A színpadképet a Szegeden nemrégiben Dömötör-díjat kapott Rózsa István tervezte, akinek most a Dóm téri hatalmas színpadra kissé át kellett alakítania, ki kellett egészítenie az eredeti díszletet. A címszerepben az utóbbi évek egyik legnépszerűbb musicalszínészét, Miller Zoltánt - a neves baritonista fiát - láthatjuk, és Jerry Lee Lewis szerepében színpadra lép Fenyő Miklós is. Idén a Made in Hungária a Dóm téri slágerdarab, mindkét előadására már májusban elfogyott az öszszes belépőjegy. A szabadtéri vezetése ezért úgy döntött, hogy felerősíttetnek egy 3x4 méteres kivetítőt a nézőtér hátsó falára, amelynek segítségével nyomon lehet követni az előadást. Az erre feljogosító úgynevezett sétálójegyeket a legolcsóbb ülőhelyekre szóló belépőkkel azonos áron, azaz 700 forintért ma kezdik árulni a szabadtéri Kelemen utcai jegyirodájában. Bárányi Iréntől, a színház gazdasági igazgatójától megtudtuk: előadásonként ezer darab sétálójegyet bocsátanak ki, természetesen ezek nem jogosítanak a nézőtérre való belépésre. Hasonló megoldást kínálnak az augusztus 17-i operettgálára, valamint a 100 Tagú Cigányzenekar és a Boban Markovié Orkestar másnapi koncertjére, amelyekre szintén nem lehet már belépőt kapni. Bárányi Irén azt is elmondta: a további előadások többségével is jól állnak, többnyire telt házas estékre számítanak. Egyelőre az augusztus 11-i dixie-gála a sereghajtó, erre eddig csak a jegyek 24 százalékát adták el. Nem tartanak azonban attól, hogy negyed ház előtt kell majd megtartani a koncertet, hiszen hosszú évek tapasztalata azt mutatja: a dixie-gálára mindig az utolsó pillanatban kel el a belépők többsége. Hasonló a helyzet az augusztus 2-i és 3-i nemzetközi néptáncgálával, amihez a fellépő együttesek utcai bemutatkozásai szoktak kedvet csinálni. H. ZS. Polgár, a Tisza és a Jóbarát Folytatás az 1. oldalról Polgár Kálmánhoz a politikusok mellett színészek, orvosok, ügyvédek is gyakran betértek a szállodába. A városba érkező neves vendégművészeket is itt szállásolták el, Tordai Teri és Básti Lajos többször is megfordult a szálló tükörtermében és „megvacsoráltak". Számtalan cikk is született a Tisza falai között. Míg a pincérek Polgár Kálmán szemét figyelték, mivel ő így adott utasításokat, addig az asztaloknál az újságírók faggatták a színészeket vagy a politikusokat. Orvosok, úgyvédek, valamint a bíróságok és ügyészségek dolgozói is felkeresték a messze földön híres szállodát. Délidőben zsúfolásig megtelt az étterem. Harminc év elteltével váltásra kényszerült Polgár Kálmán. A Tisza Szállót 1991-ben bezárták. Néhány évvel később ismét kinyitott a nagy múltú hely, de már az egykori üzletvezető nélkül. Zsombón az áfésztől megvette a Jóbarát vendéglőt. - Szeged után nagyon furcsa volt a vidéki élet. A faluban korábban három, most meg már tíz kocsma is működik, igen olcsó italokkal. A helyiek nem nagyon járnak étterembe, marad a közétkeztetés és persze kitelepülés rendezvények. Zsombó nem a világ közepe, de így megtalálják az egykori „szállodást". Beszerzett egy hútőkocsit, így mindenhová eljutnak a különleges hidegtálak és ételcsodák. A Polgár-féle remekeket fogyasztották már a győri színház egyik premierjén, a bécsi magyar nagykövetség fogadásán, orvoskongresszusokon. A legnagyobb rendezvénye Ópusztaszeren volt, kétezer személynek rotyogott a pörkölt a bográcsokban. A szegedi egyetem díszebédeit a mai napig ő szervezi. - Úgy kezdődött, hogy egyszer a zsombói vendéglóm ajtaja előtt megállt a fekete rektori autó, a titkárnő bejött és megrendelt kétszáz főre díszebédet - mesélte. Ha nem lennének a megrendelések, valamint a helyi iskolások és ovisok étkeztetése, nehezen maradna talpon Polgár Kálmán. Az idősödő vendéglátós most sem a főnöki székből parancsolgat. - Ha kell, felveszem még a hangedlit (pincérek karján lévő fehér kendőt), vagy beállok a söntésbe csapolni - mondta végül Polgár Kálmán. K.T. Kamionos találkozó Sziksóstón MUNKATÁRSUNKTÓL Az idén július 12-14. között rendezik meg Sziksóstón a nemzetközi kamionos találkozót. Az ország különböző részeiből és a környező országokból érkező járművek Szeged határában, az E5-ös út mentén, a kamionparkolóban gyülekeznek, majd konvojban vonulnak a városon át Sziksóstóra. A hagyományoknak megfelelően az idén is megrendezik a kamionok szépségversenyét, a kamionhúzó viadalt és a borfesztivált. Vasárnap délután a Felső Tisza-parton tartják a kamionok gyorsulási versenyét a Szent Kristóf-díjért. A rendezvény egyik szenzációja lesz az a 2002-ben gyártott fekete, csőrös,.amerikai Ford típusú kamion, amelyből egyetlen példány van Európában, illetve a csaknem 50 éve gyártott tűzoltóautó. Közlekedni tanulnak az öttömösi táborban MUNKATÁRSUNKTÓL A Csongrád Megyei Baleset-megelőzési Bizottság negyedik alkalommal rendez közlekedésbiztonsági nyári tábort. A rendezvényt az öttömösi Gyarmati Vendégházban Lukács János dandártábornok, a Csongrád Megyei Rendőr-főkápitányság vezetője nyitotta meg. - Nyáron is fontos, hogy felhívjuk a fiatalok figyelmét a közutakon rájuk leselkedő veszélyekre - fogalmazott a főkapitány. A táborban azok a 10 és 14 év közötti diákok vesznek részt, akik sikeresen szerepeltek az idei tanévben megrendezett különböző közlekedésbiztonsági vetélkedőkön. A péntekig tartó rendezvényt felkeresik a vízi rendészet és a bűnmegelőzési osztály munkatársai is. A gyerekeknek az oktatás mellett látványosságot is kínálnak a rendezők, például csütörtökön kommandós bemutatón vehetnek részt. A közlekedésbiztonsági tábor sétahajó-kirándulással zárul. Szegeden folytatná a Pesten abbahagyott tanulmányait A kilencvenéves diák nem adja fel A szegedi Kubinyi László volt az ország legöregebb egyetemistája. A 90 éves férfi több mint fél évszázad után próbálkozott újra a jogi karon, de betegsége közbeszólt, abba kellett hagynia tanulmányait. De nem végleg, ősszel újra megpróbálja. MUNKATÁRSUNKTÓL Kubinyi László a szegedi egyetemen 1948-ban szerezte meg a jog- és államtudomány tudora címet. Érdekesség, hogy az oklevelét az Orbán-kormány külügyminiszterének, Martonyi Jánosnak édesapja írta alá. A fiatal Kubinyi László nem elégedett meg ennyivel, tovább szeretett volna tanulni. Ez azonban nem sikerült, mivel a felvételi vizsgán Rákosi Mátyáson kívül más közép-európai kommunista vezetőt nem tudott felsorolni. Eltelt 47 év, Laciból Laci bácsi lett ugyan, de vágyát nem adta fel. Ismét próbálkozott a József Attila Tudományegyetem Államés Jogtudományi Karán, de elutasították. A férfit azonban ez sem keserítette el, idős kora ellenére mindent megtett, hogy újból tanulhasson, és, mint mondta, a szerencse is mellé szegődött: személyesen találkozott az akkori külügyminiszterrel és megmutatta neki az édesapja által szignózott oklevelét. Martonyi János is továbbtanulásra biztatta. A külügyminisztertől rövid időn belül levelet kapott, amelyben az állt, hogy nyújtsa be kérelmét a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre. A tanulmányi osztályon eleinte azt hitték, hogy végzett doktor, de utána tisztázódott, hogy csak „gólya". Felvették, tanulmányait harmadéves joghallgatóként levelező szakon kezdte meg. Ezzel Kubinyi Laci bácsi a maga 90 évével az ország legöregebb egyetemistája lett. A nagyapa, sőt üknagyapa korú férfi alig járt másfél hónapot az iskolába, amikor influenzás lett. Igaz, hogy levelezőn tanult, de sokat kellett ingáznia Szegedről Pestre és vissza. Betegsége azonban ebben megakadályozta, otthon maradt. A lábadozás sok időt vett igénybe, így „elvesztette" a félévet. Az ingázás amúgy is fárasztotta, ezért arra gondolt, átjelentkezik Szegedre. Kérelmet nyújtott be a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) jogi karának dékánjához, bár azt még - mint Márkus Andrásáétól, az SZTE jogi kar dékáni hivatalának vezetőjétől megtudtuk - az egyetem nem kapta meg. Kubinyi Laci bácsi betegsége miatt félévet ismétel. Karnok Csaba