Délmagyarország, 2002. június (92. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-25 / 146. szám
KEDD, 2002. JUNIUS 25. • AKTUALIS" 3 Lottó-Szám-Mágia Peugeot 206-os 600 forintért! Akik holnap fél hatig legalább 600 forint értékben játszanak a Skandináv lottón, július 6-án megnyerhetik a Peugeot 206-os nyereményautót. A sorsolásra egy fantasztikus zenés buli, a Szerencseparty II. keretében kerül sora Lurdy ház parkolójában. A program délben indul és este tízig tart. A belépés ingyenes! Tovább tart a páratlanok jó sorozata, közülük három került a nyerő ötösbe. A 2-re végződök most sem tudtak beleszólni a szombati sorsolás eredményébe, lassan két hónapja bujkálnak az őket ikszelók elől. Nem volt telitalálatos, így a héten már 150 millió forint vár az egyedüli ötösre. Három számot is kihúztak a leggyakrabban játszottak közül (7,13, 21), egy szerencsés fogadó mellettük eltalálta a másik három nyerőszámot is. Nyereménye több mint 502 millió forint. A 14-es kihúzásával megtört végre a 4-re végződök másfél hónapos sikertelen szériája. Azért továbbra is szem előtt tarthatjuk őket. Mellettük az 5-re végződőkre is érdemes lehet figyelni, az utolsó két hónapban mindössze kétszer kerültek ki a sorsolási gömbből. Volt egy telitalálat a JOKER-en, nyereménye majdnem 86 millió forint. Tulajdonosa ezután is biztosan „igen"-t fog mondani a JOKER-re. Továbbra sem maradnak ki az 1-esek, a negyedik számjegy helyére sorsolt egyes (374145) idén már a huszonharmadik volt. A 6-os ezalatt a majd fél év alatt csak nyolcszor fordult elő. Az utolsó számjegy ebben az évben még nem volt 2-es. A skandinávon is a páratlanok jó sorozata folytatódott. Az utolsó három hét hat sorsolásának LGjtSTO' mind-egyikén diadalmaskodtak. Hamarosan olyan húzásnak is kell ^ következnie, ahol a párosokból lesz több. Talán éppen holnap? És ne i felejtsük, a szerdai sorsoláson a 43 milliós telitalálat mellett a s Peugeot 206-ost is megcsíphetjükl Szerencsejáték Rt. Szegedi Területi Igazgatóság Csongrád megye: 3 8 fok árnyékban Kétszáz éves a szegedi városi kórház Folytatás az 1. oldalról Az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa, Kalmár Györgyné tájékoztatása szerint az elmúlt száz évben Szegeden a legmelegebbet, 38,8 fokot 1935. június 26-án mérték. Két éve, 2000-ben éltük át a leghosszabb kánikulát, ekkor júniusban 14 napon keresztül tartotta magát a hőmérséklet az országban 30 Celsius-fok felett. Ebben az évben augusztus 21-én 41,7 Celsius-fokot mértek Békéscsabán, ahol tegnap is országos melegrekord született: 38,2 fok árnyékban. A tizedik napja tomboló sivatagi hőség megviselt mindenkit, mégsem riasztották a szokásosnál többet rosszullétekhez a mentőket. Ennek magyarázatát a Csongrád megyei mentősök szolgálatvezetője, Zakuszki János abban látja, hogy az emberek megtanultak védekezni a kánikula ellen, s megtesznek minden tőlük telhetőt az emberi szervezetet ért megpróbáltatások kivédésére. Az elmúlt forró napokban a mentőket a leggyakrabban epilepsziás rohamokhoz, ájulásokhoz, illetve szívbetegekhez hívták. A Szegedi Tudományegyetem belgyógyászati intenzív osztályának adjunktusa, Zöllei Éva kérdésünkre elmondta: a hőség a szív-érrendszeri betegségben szenvedőkre a legveszélyesebb, a hosszan tartó, nagy meleg szívelégtelenséget okozhat, mert a beteg szív a forróságban nem képes a keringést megfelelően biztosítani. A nagy meleg az agyvérzés és az agyembólia előidézője is lehet, mint ahogyan a kiszáradás is gyakori következmény. Sokan félnek a hőgutától, ami akkor léphet fel, amikor a szervezet már nem képes hőt leadni. Ez azokat veszélyezteti, akik több órát töltenek a tűző napon, s nem isznak folyadékot. A meleg ellen védekezni igazából nem lehet, a szervezet tűrőképességének határait tágítani azonban igen. Az adjunktusnő azt ajánlja, hogy ne menjünk a tűző napra, igyunk legalább napi két liter ásványvizet, a nehéz, zsíros ételek helyett pedig sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasszunk. Szegeden a környezetgazdálkodási kht. öt locsolóautója öntözi a város utcáit, virágait, fáit, hogy a meleg elviselhetőbb legyen, s a növények se száradjanak ki. KALOCSAI KATALIN Semmelweis Ignác születésének 184., a szegedi városi kórház építésének pedig a 200. évfordulójáról emlékeznek meg az intézmény és az önkormányzat vezetői csütörtökön 14 órától a városháza dísztermében. A rókusi kórház alapkövét még 1801-ben szentelték meg, az építkezés egy évvel később kezdődött, de pénzszűkében csak 1829-re készült el. Az 1879-es árvíz a kórházat sem kímélte, de Ferenc József adományából hamarosan felépülhetett a ma is álló I. számú épületegyüttes. A városi kórházban ma megyei szinten végzik az egészségügyi ellátást. Az elmúlt évben 23 ezer 134 fekvő beteget és közel 170 ezer járó beteget láttak el. Jelenleg 118 orvos és 463 szakdolgozó lát el egyszerre 673 betegágy körüli feladatokat. A kórházban működik két önálló egyetemi tanszék is, az intézmény az orvosjelöltek mellett közép- és felsőfokú szakápolók képzését is biztosítja. Dolgoznak, míg a harmat le nem száll Pokol a gabonatáblákon Embert és gépet próbáló körülmények között zajlik az aratás a tiszaszigeti gabonatáblákon is. Fotó: Schmidt Andrea Folytatás az 1. oldalról A gazdálkodók idén a csapadék hiánya és a meleg miatt közepes termésre számítanak. - Volt már rosszabb, de jobb évünk is - fogalmazott Kiss Antal, a helyi gazdakör elnöke. A mezőgazdasággal foglalkozók most leginkább a hirtelen időjárás-változástól tartanak. - Minél melegebb van, annál nagyobb a jégeső veszélye. Ha jön egy nagy vihar, erős szél kíséretében, tönkremehet a kukorica és a napraforgó - osztotta meg velünk aggályait Bodó Imre, Tiszasziget polgármestere. -Én már 73 éves vagyok, de ilyen kegyetlen időjárásra nem emlékszem - szállt le kerékpárjáról az idősebb Széli Mátyás. - Mikor Péter-Pálkor, június végén kaszával arattunk, soha nem volt melegebb 26-28 foknál - tette hozzá az idős férfi, majd felpattant biciklijére, és sietett megnézni, milyen termésre számíthat az idén. • Csongrád megyében a közepesnél gyengébb gabonatermés várható - tudtuk meg Cserjési Lajostól, az FVM megyei hivatalának osztályvezetőjétől. Megyénkben a hektáronkénti 4,5 tonna körüli termés számít jónak, az idei becslések szerint azonban 3,5 tonna alatt maradnak az átlagok. Ennek oka egyértelműen a csapadékhiány. A megye gabonaföldjein ugyanis tavaly októbertől május derekáig mindössze a szokásos csapadék fele hullott. A. T. ]. A végső kielégítés SULYOK ERZSÉBET Arra derült fény, hogy talán mégis valami baj van a bankár szakértelmével. Ezúttal Baranyay Lászlóról, a Magyar Fejlesztési Bank i'MFB) menesztendő elnök-vezéréről van szó. Ki hitte volna ?Mármint, hogy baj van a szakértelmével. Fliszen az MFB eddig valóságos csodabanknak számított, ahonnan minden, nemzetfejlesztésileg fontosnak ítélt projektre jutott pénz, a Vegyépszer-autópályától kezdve a Defenden, a postán, az állami gazdaságokon keresztül egészen a focifinanszírozásig, sót bizonyos médiumok és (volt) kormányreklámok cechjét is bírta állni. Jobb volt, mint a költségvetés. Annál inkább, mert hiszen a parlament sem dumálhatott bele, hova teszi a közpénzt. Most az van, hogy amikor a Mol gázüzletág állami megvásárlásának terve forgott szóban, a csodabank rögtön gondoskodott ugyan a vételárról (hitel), ám amikor az üzlet mégsem valósult meg, a 450 milliónyi eurót a bankközi pénzpiacon helyezték el, ami nemhogy előnyősnek nem bizonyult, hanem másfél milhárd forintos kárt jelentett. Hopp, itt a hiba, ami följogosít, hogy ne kapja meg Baranyay úr a 200 milhós végkielégítést. Mondjuk én a bankközi pénzpiacot nem ismerem, de azt eddig sejtettem, hogy nem kéne a menesztett vezér bánatát ilyen gavallérosan kompenzálni. Csakhogy elmehetünk mi a hétköznapi igazságérzetünkkel, ha az jogilag nincs alátámasztva... Úgyhogy most kíváncsian várhatjuk, hogyan nem lesz kifizetve Mendreczky tévéelnök úr előbbinél jóval szerényebb, egy híján 30 milliós végkielégítése. Hiszen pillanatnyilag az a jogi állás, hogy jár neki, mert még a csonka, tehát az MSZP és az SZDSZ embereivel i<i nem egészített kuratórium az utolsó pillanatban a duplájára emelte az elnök bánatpénzét. Ügyes, mondtuk volna cinikusan, mert emlékezhettünk volna, hogy amikor Mendreczky úr alelnökből elnökké avanzsált, és a sok szerencsétlen köztévés hónapokig nem kapta meg a munkája után járó juttatását - neki már akkor is járt húsz milka. Az addigi tévés pályafutása után. Mivel addig az MTV alkalmazta, azután meg a kedves kuratórium. De nem mondhattunk semmit, mert a bánatpénzemelést titokban tartotta a köz vagyonából gavallér testület. Ezek mennek mostanában, plusz eszelős meleg van. De - ha szabad elereszteni legalább egy populista ízű mondatot - alighanem a kánikula sem érint egyformán rosszul bennünket. Most már kinőhet a földből a makói kórház új épületszárnya Négyszázmillió, új műszerekre Még az idén megvásárolja a makói kórház az új épületszárnyba való berendezéseket. A műszerbeszerzésre szánt négyszázmillióból eddig hatvanmilliót költöttek el. Az új szárny építése a tervek szerint halad. Bár a szigetelés idején egyhetes eső hátráltatta a munkát, most pedig a meleg teszi próbára az embereket, a terveknek megfelelően halad a makói kórház új szárnyának építése. Mészáros András, a Délépítő Rt. generál főmérnöke lapunknak arról számolt be, hogy időben sikerült új helyre költöztetni a labort, elbontani a korábbi épületét, és a közműkiváltásokkal is elkészültek. Most következik a munka látványos szakasza: az alapozást követően ezután kezd „kinőni a földből" az új épület. A Délépítő Rt. a Csongrád megyei közgyűléssel kötött megállapodás értelmében 2003. február végéig elkészül a makói kórház új épületével. Az rt. 912,8 millió forintból - harminchárommilliós opcióval - vállalta az építést, így a makói intézménynek még mintegy 400 millió forintja marad arra, hogy új műszereket, gépeket vásároljon. Az új szárny megépíttetésével a Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház-Rendelőintézetnek két fontos célja van: a sürgősségi betegellátás javítása, és a Lonovics sugárúti telephelyen működő osztályok beköltöztetése a Kórház utcai telephelyre. A célok megvalósulnak, a rekonstrukció befejezésével egytelephelyes lesz az intézmény. Az új műszereket - mint dr. Takáts István igazgatótól megtudtuk három ütemben vásárolják meg. Hatvanmillió forintot már elköltöttek a négyszázmillióból, hiszen az ultrahangkészülék és a labor egyik új berendezése már itt van. A nyár végén azokat a gépeket veszik meg, amelyeket már most is használni tud a kórház, ősszel azokat, amelyeket be kell építeni az új épületbe, végül pedig az új ágyakat, szekrényeket vásárolják meg. B. A. Az alapozás után kezdődhet a munka látványos szakasza. _ Fotó: Karnok Csaba