Délmagyarország, 2002. június (92. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-21 / 143. szám

-AKTUÁLISPÉNTEK, 2002. JÚNIUS 21. CSALÁDI ESEMÉNYEK HÁZASSÁGOT KÖTÖTT Fehérvári Mihály és Szélpál Erzsébet, Barta Balázs és Taskó Henriett, Német László és Tóth Katalin, Sebők Krisztián Gábor és Hídvégi Bernadett, Vélek János Dénes és Mezey Tünde, Oláh Sándor és Hóhágyi Emőke Tünde, Farda Norbert és Dudás Anita Györgyi, Puskás József és Strohmayer Ágnes, Tóth Gábor és Mészáros Krisztina, Makula Tibor és dr. Dékány Éva, Szekeres Antal és Bernáth Andrea Mónika, Ottlik Roland és Fülöp Adriana Erika, Ketseti Ferenc és Járosi Éva, Csorba Csaba Levente és Szántó Judit, Apáti László Tibor és Tóth Zita Mária, Bencsik Gábor István és Oláh Henrietta, Szügyi Zsolt Sándor és Noel Zita Katalin, Ökrös László és Makra Edit, Kuhn Péter és Szabó Kinga. SZÜLETETT Balogh Zsoltnak és Kotormán Máriának Bálint, Kovács Zoltán Ernőnek és Ludányi Editnek Botond Balázs, Irsai Ákosnak és Ászity Zsuzsannának Erik, Kozenkay János Józsefnek és Tóth Andreának Réka, Gera Imrének és Nagy Katalin Erzsébetnek Dániel Tamás, Kocsispéter Zoltánnak és Laska Mária Emesének Tamás, Gyalog Tamásnak és Klajkó Eszternek Nóra, Varga Zoltánnak és Ternován Mónikának Patrik Zoltán, Kispéter Ferencnek és Gál Mónikának Viktória, Kiss Sándornak és Csíkos Erzsébetnek Dominik, Bárányi Istvánnak és Deák-Nagy Mariannának Balázs, Bezdán Mihály Györgynek és Ördögh Mónikának Mihály István, Révész Mihálynak és Savanya Ildikónak Liza, Boldizsár Attilának és Kezes Zsuzsannának András Antal, Pintér Péternek és Temunovic Andreának Petra Gvendolin, Mesaros Mihaljnak és Vörös Beátának Valentin, Kerekes Szabolcsnak és Nagy Éva Ildikónak Antónia, Vass Csabának és Fülöp Ildikónak Ildikó, Pólya Balázs Lajosnak és Forró Rékának Emese, Kálmán Imrének és Gát Klárának Csongor, Koczó Ferencnek és Labancz Zitának Attila István, Bleszák Zsoltnak és Farkas Erikának Bence, Czirják Györgynek és Mándity Ivett Emesének Zoé, Bezzeg Dezsőnek és Tóth Gyöngyi Csillának Dániel, Albert Istvánnak és Kenéz Judit Emőkének Júlia, Tóth Pálnak és Szklenka Gabriellának Kata, Kocsó István Eduárdnak és Kardos Zsuzsannának Bence Eduárd, Pintér Tibornak és Stecz Mónika Évának Gergely, Fehér Lászlónak és Ládonyi Anette Klárának Barnabás László, Panta Zsoltnak és Pajzos Brigittának Jázmin Brigitta, Kedves Loránd Lászlónak és Kiss Renátának Lőrinc András, Óré Mihálynak és Vőneki Editnek Csenge nevű gyermeke. MEGHALT Kovács Jánosné Hevesi Eszter, Perneki Ferencné Tamási Anna, Vecsernyés Vilmosné Pap Anna, dr. Maróti László, Rácz Kálmán, Furák József Pál, Palatínus Józsefné Fekete Rozália, Megyesi Sándorné Koszó Rozália, Bodócsi Zoltán Józsefné Marosi Mária, Pataky Ferencné Pozsgay Ferencné Pozsgai Ilona, Baksa Bálint, Mecserics Sándorné Chawát Anna, Végh Lajos, Kovács József, Kálló Jolán Erzsébet, Borbély Péter, Antal János Istvánná Csóvics Piroska, dr. Körtvélyessy László, Nagymihály Istvánná Zádori Matild, Benkő Zsuzsanna, Kovács Lajosné Földi Verona, Balogh Sándor, Boldizsár Kálmán Márton, Jakab Árpád Miklós, Lakatos Pálné Juhász Veronika, Domonics Sándor, Papp Mihályné Horváth Rozália, Papp József, Kúsz Ferencné Pandúr Anna, Hornyák Endre, András Erzsébet, Sárdi Mihály, Tóth Andrásné Nógrádi Matild, Bundula Józsefné Somoskövi Gizella, Winter Mihályné Lukács Mária, Bokor Imréné Kozák Ilona Erzsébet, Hargittay Hedvig Erzsébet, Vér Antal, Boros Péterné Váii Ilona, Róka András, Bakó Antal Iván, Barth Györgyné Szabó Matild, Zsótér Lajosné Valkovics Terézia, Gémes Sándor, Gyuris János, Csüllög Sándor, Ballai Ferenc, Kovács József, Tóth Pál, Megyeri Lászlóné Kovács Tünde, Juhász József, Kalamusz Zoltán, Tüsér Ferenc, Mándoki Józsefné Biró Eszter, Gábor János. Életem, halálom! A klinikai halálállapotokat kutatók szegedi klubjának szervezésében Egy életem, egy halálom! címmel tart előadást ma, pénteken ötkor Isvara Krisna a Kálvária sugárúti Dél-alföldi Bibliotéka könyvtárában. A magyar előírások néhol szigorúbbak, mint az EU-normák Állatkerti kezdeményezés Eltűnt Irén Sándor János színháztörténeti kutatásai mellett Kodolányi-bemutatón gondolkodik Örökös színházi tagság a rendezőnek Az állatkertek túl szigorúnak találják a három éve hatályban lévő állatvédelmi törvény azon részét, amely a működésüket érinti, ezért kezdeményezték a jogszabály módosítását. A Szegedi Vadaspark vezetősége is a változtatásra voksolt. Az állatvédelmi törvényhez kapcsolódó, az állatkertekre vonatkozó jogszabály módosítását kezdeményezi a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM). A rendeletet több állatkert irányítója is túl szigorúnak találta. A 11 magyarországi állatkert képviselői elsősorban azt kifogásolták, hogy 2003-ig teljesíteniük kell a rendeletben előírt ketrecbővítést, valamint a gondozók alkalmazásának szakképzettséghez kötését. - A nyolcvanas évek elején alapított Magyar Állatkertek Szövetsége, amelynek 1987 óta tagjai vagyunk, kérte a törvény könnyítését - nyilatkozta lapunknak a Szegedi Vadaspark igazgatója, Gósi Gábor, aki egyben a szövetség felügyelőbizottságának az elnöke is. A magyar állatvédelmi rendelet kimondja, hogy 2003-ig korszerűsíteni kell az állatkerteket. Ez sokkal szigorúbb szabályozás, mint az EU országaiban elfogadott. A szövetség kérésével egyetértve Kóródi Mária környezetvédelmi miniszter enyhíteni kívánja a törvényt, vagyis a korszerűsítést elég, ha 2005-ig elvégzik az állatkertek. A változtatás csak akkor lehetséges, ha minden szaktárca és illetékes szerv rábólint. A szegedi park vezetője szerint ez nem lehet akadály, hiszen közös ügy az állatok védelme, a magyar állatkertek fejlesztése. A napokban tartott megbeszélésen a felek megegyeztek abban, hogy míg néhány helyen könnyítést kérnek, máshol azonban csak kisebb változtatást javasolnak. Ilyen például a gondozók szakképzettsége is. A hároméves törvény ebben a kérdésben nem egyértelműen fogalmaz. A szövetség tagjai úgy vélik, hogy az állatkertekben csak képzett személyek dolgozzanak. - Nálunk a 26 főállású alkalmazott mellett alkalmanként 8-10 közcélú munkást, illetve polgári szolgálatost foglalkoztatunk - tette hozzá a szegedi igazgató. Az alkalmi munkások többnyire a takarításban, karbantartásban segédkeznek, de akad köztük olyan képzettségű is, akire zoopedagógiai feladatokat bízhatnak. A budapesti állatkertben újabb szegedi gondozók szerezték meg a szakvizsgát. Az állatkertekkel foglalkozó törvény mellett a KvVM más rendelet módosítását is indítványozza. így többek között az állatmenhelyek finanszírozási feltételeinek javítását, hiszen a miniszter szerint mintegy 3 millió állat kóborol Magyarországon. Ezen kívül be akarják tiltatni a cápashow-kat és delfináriumokat, illetve a kóbor állatokon folytatott kísérleteket, de szabályozni kívánják az élő állatok szállítását és a díszállat-kereskedések működését is. K.T. A szegedi papagájröpde már megfelel az európai elvárásoknak. Fotó: Miskolczi Róbert Eltűnt lányt keresnek a rendőrök. A 19 éves szegedi Bakai Irén Ilona (képünkön] még május 30-án ment el otthonról, tartózkodási helye azóta ismeretlen. A lány 164 centiméter magas, molett testalkatú, haja egyenes, festett vörösesbarna színű, vállig érő, szeme barna, fülei fejhez simulóak. Szemöldöke vékony, csípője széles, különös ismertetőjele nincs. A Szegedi Rendőrkapitányság kéri, hogy aki bármit tud a 19 éves Bakai Irén Ilonáról, jelentkezzen személyesen a kapitányság bűnmegelőzési alosztályán (Párizsi körút 22-26.), vagy telefonon munkaidőben a 06-62-562-400-as szám 18-26os mellékén, munkaidőn túl pedig a 107-es, vagy az ingyenesen hívható telefontanú 06-80555-11 l-es számán. A Szegedi Nemzeti Színház örökös tagjává választották Sándor János kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes művész rendezőt, aki nyugállományba vonulása után színháztörténeti kutatásaival is letette névjegyét a városban. - Az örökös tagságot több évtizedes szolgálat után, megbecsülésképpen szokták adni a színházak. Hogyan fogadta az elismerést 1 - Meglepetésként ért, olyanynyira, hogy az is előfordulhatott volna: ott sem vagyok. A társulati ülés előtti délután találkoztam Korognai Karcsival, aki megkérdezte: Ugye ott leszel holnap? így derült ki, hogy nem kaptam meg a méghívót, ezért a szóbeli invitálásnak tettem eleget. Örültem a kitüntető címnek, mert ahogy mondani szoktam - sok vérem van azokban a falakban, s talán ezentúl az alapokban is. - Mikor vehetik kézbe az olvasók a szegedi színház történetét feldolgozó kötetét 1 - Már januárban elkészültem vele, az ünnepi könyvhétre kellett volna megjelennie, de külső okok miatt nem kerülhetett rá sor. Eredetileg A szegedi kőszínház és társulatainak története 1883-tól 1944-ig címet szántam neki, de végül valamilyen rövidebb címváltozat kerül majd a borítólapra. Úgy tervezzük, hogy a körülbelül ötszáz oldalas kötet néhány héten belül megjelenik, és a szabadtéri valamelyik premierjéhez kapcsolódva mutatjuk be. A folytatásán, vagyis az elmúlt évtizedek történetéről szóló második köteten Gyémánt Csilla dolgozik, valószínűleg a karácsonyi könyvvásárra az is megjelenhet. - Az 1945 utáni szegedi színháztörténetnek élnek még szemtanúi, de az azt megelőző időszakról ma már keveset tudunk. Milyen érdekességekre bukkant 1 - Mintegy tízévnyi kutatómunka eredménye a kötet, rengeteg izgalmas és ismeretlen adatot találtam a levéltárban. Sok közülük revelációként fog hatni. Juhász Gyuláról például úgy tudtuk, hihetetlenül boldog volt, amikor színházigazgató lett. Kiderült, hogy a kinevezése utáni napon tett egy nyilatkozatot: csak a proletárdiktatúra terrorjának engedve lett direktor, vagyis ezt a könyvet írtam, hatalmas anyagom gyúlt össze a múlt század elejétől a szabadtéri megnyitásáig virágzó szegedi nyári kabarék történetéről is. Három-négy előadás erejéig olyan színészek fordultak meg például az Európa Szálló - a mai Démász - udvarán vagy a Korzó moziban, mint Kabos Gyula, Salamon Béla és a Latabárok. - Rendezőként milyen feladatokra készüli - Megtisztelő felkérést kaptam egy remek darab márciusi pesti bemutatójára, de egyelőre nem döntöttem el, hogy elvállalom-e. Nagyon izgat egy másik dolog is: Péter László hívta fel a figyelmem Kodolányi János Vizsgálat című kisregényére, amely egy tárgyalásról szól. Nagyszerű kamara-előadást lehetne belőle csinálni, amelynek három érdekes szereplője van: a bíró, valamint a baloldali és a jobboldali peres fél. Kodolányit előbb baloldalinak, majd 1945 után jobboldalinak tartott nézetei miatt támadták, ezért hihetetlenül izgalmas lenne ma ez a darab. Talán a Pinceszínházban megrendezem majd. HOLLÓSI ZSOLT egyáltalán nem akart az lenni. Annak persze biztosan örült, hogy így közelebb került a primadonnákhoz... Elolvastam a régi szegedi polgármesterek magánlevelezését is, amiben a színházzal kapcsolatban sok izgalmas információt találtam. Miközben Sándor János szegedi rendező színházi anekdotagyűjteményét is kiadná. Fotó: Karnok Csaba