Délmagyarország, 2002. június (92. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-11 / 134. szám

KEDD, 2002. JÚNIUS 11. • AKTUÁLIS­5 Bartha adna pénzt a kosárlabdára Bartha László polgármester reméli, hogy a Naturtex-Szedeák férfi kosárlabdacsapata Szegeden marad. Ez ügyben tárgyalni is haj­landó Bonifert Domonkossal. Bartha László a sajtóból értesült-arról, hogy a Naturtex-Szedeák férfi kosárlabdacsapata anyagiak miatt nem tudja vállalni a következő idényben az NB I A csoportos indulást. Azt is meglepetéssel olvasta lapunkban, hogy a kecskemétiek megvásárolnák a csapatot működte­tő kft.-t. A polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: azért lepő­dött meg a híreken, mert a kft. tulajdonosaival igazán jó kapcsolatban áll, s ők nem jelezték, hogy ennyire drámai a helyzet. Igaz - tette hoz­zá -, másfél-két hónappal ezelőtt már voltak arra utaló jelek, hogy va­lami nincs rendben az együttes körül. Elhangzott: az önkormányzat az elmúlt három évben csaknem 50 millió forinttal támogatta a férfi kosárlabdacsapatot. Ebben az idényben azt a célt tűzte ki maga elé a csapat, hogy bentmarad az A csoportban, amit teljesített is. Ezért 15 millió forintot és ingyenes teremhasználatot kapott az együttes a vá­rostól. Ezzel az összeggel számoltak a következő versenyévadra is. Bartha nem tudja elképzelni, hogy tíz év munkája vész a semmibe, éppen ezért tárgyalóasztalhoz ül Bonifert Domonkossal. A fiatal tré­ner az NB II-től az NB IA csoportig minden sikert és kudarcot átélt a csapattal. A polgármester hangsúlyozta: furcsa lenne, ha azok után, hogy a város több tízmillióval támogatta az együttes, elmennének Szegedről a nagy népszerűségnek örvendő férfi kosarasok. Szerinte, ha egy többségében városi tulajdonú cég működtetné a csapatot, ak­kor valószínűleg az önkormányzat is nagyobb támogatást adna, mint 15 millió forint. A pénteki közgyűlési előterjesztésekről szólva elmondta: nem tá­mogatja, hogy a Makkosházi körút, Ortutay, Gyöngyvirág és Agyagos utca által határolt területen élelmiszer-áruház épüljön. Mint ismere­tes, a Lidi-áruházlánc szeretne itt üzletet építeni. Bartha szerint a SZEOL-pálya melletti Defag-telep alkalmasabb terület lenne az áru­háznak. SZ. c. sz. Egy éjszaka alatt két munkagépet is ellopott Kitartó traktortolvaj Két traktort is ellopott egy szó­regi tanyáról D. Sándor, akit még mindig keres a rendőrség. D. Sándor a munkaadójának szó­regi tanyájáról a hét végén ello­pott egy három és fél millió fo­rint értékű mezőgazdasági mun­kagépet. A férfi, miután a kor­mány mögé pattant, betért a szomszédos tanyára, ahonnan a próbaútra magával vitte két cim­boráját is. A háromfős társaság azonban nem sokáig élvezhette az uta­zást, ugyanis a jármű néhány száz méter után egy vízelvezető árokba borult. A két utas és a ve­zető könnyebb sérülésekkel meg­úszta a balesetet, a munkagép azonban totálkárosra tört. D. Sándor a történtek ellenére nem esett kétségbe. Visszament a tanyára és elhozott egy másik, 150 ezer forint értékű traktort és elhajtott. A Szegedi Rendőrkapitányság lopás bűntett elkövetésének ala­pos gyanúja miatt indított eljá­rást D. Sándor ellen. A férfit lap­zártánkig még nem fogta el a rendőrség. Magándetektívek figyelik az utcai lomkupacok fosztogatóit Elriasztott guberálók esete Folytatás az 1. oldalról Mindezt a helyszínen mesélte Szolnoki László, a környezetgaz­dálkodási kht. műszaki igazgató­helyettese, miközben egyre-más­ra érkeztek a szemétszállító au­tók. Naponta úgy hatszáz kocsi for­dul meg itt, s 500-600 tonna hulladékot borítanak a domb ki­jelölt szakaszára, ahol egy lánc­talpas munkagép azonnal földet túr a kupacra. A 12-14 méter magas szemétfennsík szinte percről percre növekszik. A rendszeres guberálókat még a kilencvenes évek közepén le­szoktatták a telep látogatásáról. A tűz óta pedig már nem csak a kapunál, de a depó szélén is éj­jel-nappali őrszolgálat vigyáz a rendre. Huszka Antal személy­és vagyonőr, a Trióda munkatár­sa. Nyakában távcső, övébe tűz­ve mobiltelefon. Járőrözés köz­ben állandó összeköttetést tart a kapusokkal, így ellenőrzésük alatt tartják a 36 hektáros terüle­tet, amelyből 24 hektárt foglal el a földdel borított szemét. Az őrszolgálat lakókocsijának megjelenése elriasztotta a mara­dék guberálókat is. Éjszaka nem jönnek, mert az orrukig sem lát­nak a sötétben (a lámpagyújtás elárulná őket), az élesen merede­ző betonvasak és üvegcserepek között botladozni egyébként sem ajánlatos. Aki mégis bemerész­kedik, könnyen szembe találhat­ja magát Kormival: az őröket se­gítő német juhászkutya még Lerakó a Sándorfalvi úton. A guberálás igazi üzletág. Fotó: Gyenes Kálmán láncra kötve is félelmetes... Amíg Rózsa Gábor telepvezető a mázsaház melletti válogató­csarnokba küld vissza egy papír­ral megrakott furgont, az igazga­tóhelyettes kifejti, hogy a guberá­lás igazi üzletág, amely „nem a szegények asztalára ad kenye­ret." Az igazi szervezők valódi profik, akik főleg a lomtalanítási akciókra hajtanak: pontosan tudják, mikor, hol kerülnek utcá­ra a ház körül fölöslegessé vált bútorok, hasznavehetetlen mo­sógépek, öreg tévék és javíthatat­lan hűtőszekrények. A guberálók főnökei Mercedesekből és más luxusautókból irányítják embe­reiket, akik egy lépéssel a gyűjtő­autók előtt járva, kimazsolázzák a legértékesebb darabokat. A kht. magánnyomozókat al­kalmaz a papírra, színesfémre, akkumulátorra szakosodott cso­portok elriasztására. Annyit máris elértek, hogy más telepü­lésről már nem jönnek portyá­zok Szegedre. Gyűjtő akad itt is elég: a detektívek azt is tudják, mely házak udvarán emelkednek egész vashegyek. A guberálók szemében a szeméttelep igazi kincsesbánya. Szolnoki László hozzátette, hogy az ISPA-program keretében 2003 végére megépül a lerakóra érkező hulladékot újrahasznosí­tó rendszer. Beindítása uniós kö­vetelmény is: Nyugaton a sze­mét mintegy 75 százalékát hasz­nálják föl ismét. NYILAS PÉTER Nemzetiségi napok A szegedi nyár nemzetiségi napjai címmel június 15-29-e között nagyszabású rendezvénysorozatot szervez a szegedi nemzetiségi ön­kormányzatok társulása és a nemzetiségi szövetség. A szombaton esti nyitórendezvényen 7 órakor a városháza udva­rán a Nemzetiségek folklórkincséből elnevezésű gálaműsorban fel­lép a magyarországi görögök kulturális egyesületének Iliosz nevű néptáncegyüttese és a Bánát szerb kulturális egyesület néptánccso­portja. Megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgák Babits, az ókori Róma és a szél Folytatás az 1. oldalról A Mars téri Gábor Dénes Gim­náziumban hétfőn két osztály kezdte meg a szóbeli érettségi vizsgát, egy pedig a vámügyinté­ző szakmai szóbeli vizsgáját. Ez utóbbira készült Dékány János is, aki ugyan tavaly már túlesett az érettségin, most mégis idege­sen járkált a folyosón kezében szorítva jegyzeteit. Az öltönyös fiatalember kedvesen, de határo­zottan elzárkózott a beszélgetés­től. Osztálytársa, Kojnok Roland épp másfél óra alatt esett túl a szóbelin: - Jó tételeket húztam, szerencsém volt. Nagyon izgul­tam, de vizsga előtt aludni kell, én a vihar ellenére ki tudtam pi­henni magam - mondta, s azt is elárulta: este levezethetik a fel­gyülemlett feszültséget bankett­jükön, a Kiskőrössy Halászcsár­dában. Az iskola igazgatója, Mustos Tamás is izgalommal várta ezt a napot, mint mondta: az érettségi megmérettetés az iskolának is, a diákok teljesítménye a tanárok munkájáról is képet ad. Az egyik érettségi bizottság el­nöke, dr. Gyovai Ferenc, aki az erdészeti szakközepeseket oktat­ja biológiára és kémiára, egy percre hagyta csak magára a bi­zottságot, hogy bekapjon egy szendvicset a felkészülésre kije­lölt teremben. - Izgulnak a fele­lők, de ez fontos is, a minimális stressz fokozza teljesítményüket - vélekedett, majd belépett azon az ajtón, amin Seres Attilának csak kedden kell a sorsolás sze­rint. Attila a reggeli megnyitó után megvárta az első körbe ke­rült barátját, hogy a bent tapasz­taltakról kikérdezhesse. - Egyál­talán nem izgulok, egy napot szántam a magyarra, ma átné­zem az angolt és a törit. Ha egy hete néztem volna át valamit, azt már elfelejtettem volna ­mondta. Ábrahám Levente sem riasztotta el történeteivel barát­ját: - Csak összejön a kettes, ha már négy évig itt ültem. Magyar­ból Babitsot húztam, a Jónás könyvéről elég sokat tudtam. Töriből viszont nem néztem át a magyar történelem alakulását 1944 és '45 között, Róma állam­berendezkedéséről ellenben so­kat beszéltem. Délután hazauta­zom Magyarcsanádra, a haverok már készülődnek az ünneplésre - tette hozzá. A másik érettségiző osztály számítástechnika-tanára, Reck­tenwaldné Erőss Valéria is csak egy szendvicsért szaladt ki a te­remből, s ment is vissza nyom­ban, mert sokan választották tárgyát szóbelin: ellenőriznie kellett a gépeken készülő táblá­zatokat és dokumentumokat. Gazsó Róbert füzetét szorongat­va várta, hogy hívják: - Kettőig tudtam csak aludni, aztán feléb­resztett a vihar. Magyarból szin­te mindegy, hogy mit húzok, tö­riből jó lenne Julius Caesar vagy a démosz győzelme, földrajzból a szél, a földrengések vagy a Föld geoszféráinak kialakulása ­sorolta. Kisné Pernyész Edit fiát, Ta­mást várta a titokzatos ajtó előtt. A tolókocsival közlekedő fiú az első körbe került: - A fiam ma­gántanuló, csak vizsgázni járt be a gimnáziumba, ahol a négy év alatt nagyon sok segítséget kap­tunk. Több hete együtt készü­lünk, azt hiszem, a matek kivé­telével én is le tudnék vizsgázni most mindenből. Számítástech­nikai tudásával talán sikerül el­helyezkednie valahol érettségi után a fiamnak - fedte fel remé­nyeit az izguló anyuka. WAGNER ANIKÓ Nehéz pillanatok: szemben a vizsgabizottsággal. Fotó: Gyenes Kálmán Eltűnt Kulbert György egyik alkotása Őrizetlen kiállítások A szentesi fafaragó nagyon sajnálja a történteket. Fotó: Tésik Attila Folytatás az 1. oldalról Kulbert György a körülbelül ti­zenkét centiméter magas fafara­gást még 1995-ben készítette a nagyapjáról. A szobornak számá­ra generációs jelentősége van. Nem tett feljelentést a rendőrsé­gen, mert álláspontja szerint nincs esély arra, hogy ekképpen a szobor megkerülhetne. Azt mondta, ha visszakapja a Tatát, a becsületes megtalálónak szó nél­kül farag egy másikat. A Tata zsűrizetlen, egyedül az alkotó monogramja van rávésve, a kiál­lítás egyéb darabjai között akadt viszont több zsűrizett is. A szentesi ifjúsági házban van riasztó, azt éjszakára kapcsolják be, és akkor működik, ha valaki behatol az épületbe. Ugyanígy üzemel a biztonsági rendszer pél­dául a csongrádi Városi Galériá­ban, ott azonban a tárlatlátoga­tót végigkísérik a kiállításon. Fo­dor Gyöngyi, a galéria vezetője szerint talán ennek is köszönhe­tő, hogy az utóbbi húsz évben ná­luk arra nem volt példa, hogy egy kiállítási tárgynak lába kelt vol­na. A különösen értékes tárgyak bemutatásakor a vitrint is riasz­tóval biztosítják a Csongrád me­gyei múzeumok. Például egy fő­ként nemesfémdarabokból álló numizmatikai kiállítás esetében ez feltétlenül indokolt - hangsú­lyozta Vörös Gabriella megyei múzeumigazgató. Az efféle biz­tonsági rendszer üzemeltetése viszont nagyon sokba kerül. A műalkotások árát elsősorban a művész, másodsorban a keres­kedő és a piac határozza meg. A szentesi Árkád Galériában példá­ul Kulbert György művei tizen­kétezer forinttól háromszázezer forintig terjedő összegért vásárol­hatók meg. A művész azonban úgy gondolja, hogy szobra eltű­nése nem anyagi jellegű okra ve­zethető vissza. Azt feltételezi, va­laki személyes indíttatásból vet­te el tőle a számára elsősorban érzelmi értéket képviselő Tatát. BLAHÓ GABRIELLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom