Délmagyarország, 2002. június (92. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-01 / 126. szám

V •NAPOS OLDAL* SZOMBAT, 2002. JÚNIUS 1. Einsteinnel is találkozott a magyar tudós TOBB MINT HAT EVTIZEDDEL EZELŐTT VÁNDOROLT KI CSALADJAVAL AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBA, AHOL MÉG DIÁKKÉNT BEMUTATTÁK ALBERT EINSTEINNEK, SORKATONAKÉNT JELEN VOLT LOS ALAMOSBAN AZ ATOMBOMBA MEGSZÜLETÉSÉNÉL, KÉSŐBB PEDIG EGYÜTT DOLGOZOTT A SZÁMÍTÓGÉP ATYJÁVAL, NEUMANN JÁNOSSAL. A BUDAPESTI SZÁRMAZÁSÚ LAX PÉTER MATEMATIKAPROFESSZOR (KÉPÜNKÖN) KALANDOS ÉLETÉRŐL MESÉLT LAPUNKNAK. A második világháború előtt és a harcok kirobbanása után több magyar matematikus vándorolt ki az Egyesült Államokba, legfiatalabbként Lax Péter érkezett az Újvilágba. Az akkor tizenöt éves fiú szüleivel és bátyjával 1941. december 5-én szállt hajóra Liszszabonban, két nappal azelőtt, hogy a japánok megtámadták Pearl Harbort, és emiatt az Egyesült Államok belépett a világháborúba. A portugál kikötővárosig Németországon keresztül vonattal utaztak. A most hetvenhat éves tudós még arra is emlékszik, hogy velük egy kupéban német katonák is ültek. Azt mondja, 1941-ben nyilvánvaló volt számukra, hogy ideje elmenni az országból. - Szüleimnek nehezükre esett az elszakadás. Főleg apámnak, aki Budapesten nagyon sikeres orvos volt. Anyám, aki vele dolgozott, és a laboratóriumát vezette, égett a vágytól, hogy elmehessen. Nem volt azonban könnyű beutazási engedélyt szerezni A'merikába. Mikor elindultunk a tengerentúlra, sok mindent vittem magammal, elsősorban magyar irodalmat: Arany János, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Berzsenyi Dániel, Babits Mihály és Ady Endre verseit. Valamint jó barátok emlékét, akik közül sokkal később az USA-ban újra találkoztam. Abban az időben Amerika volt minden gyerek álma. Igaz, keveset tudtam arról a földrészről, angolul sem beszéltem jól, bár már két éve tanultam idézi fel az indulás nehéz pillanatait. Amerikában New Yorkban szálltak partra és ott is telepedtek le. Szüleinek több barátja is élt az Egyesült Államokban, ők segítettek nekik. Jól ismerték például a filmes Korda családot is. Miután megérkeztek, néhány napig az emigránsok számára kialakított szálláshelyen laktak. Mivel a szülőknek sok pénzük volt, később jó körülmények között tudtak élni. Az apa hamar ismertté vált, és sok beteg járt hozzá. Lax Péter szerint talán még sikeresebb orvos lett New Yorkban, mint Budapesten. így a családnak nem voltak anyagi gondjai. Jó ajánlólevelet kapott A fiú az Egyesült Államokban folytatta otthon elkezdett matematikatanulmányait. - Kőnig Dénes, akit még a középiskolai versenyek alkalmával ismertem meg, írt több Amerikában élő magyar matematikusnak - Neumann Jánosnak, Szegő Gábornak, Szász Ottónak -, hogy figyeljenek rám. Egy évet egy kiváló középiskolában töltöttem. Sok híres matematikus és fizikus került ki onnan. Mindenki barátságos volt hozzám, a tanároktól kevésbé féltem, mint Magyarországon. Az ott tanulók megbecsültek, mert benne voltam a matematikacsapatban és nagyon jól szerepeltem. Abban az évben megnyertük a városi bajnokságot. Neumann János egyszer New Yorkban járt, és meglátogatott bennünket. Arra volt kíváncsi, milyen feladatokat tudok • (Fotó: Schmidt Andrea) megoldani. Azt tanácsolta, hogy menjek el Richárd Couranthoz a New York-i Egyetemre. Nem kedvelte különösebben Courantot, de őt ajánlotta, mivel jól értett a fiatalokhoz - meséli. Atombomba vagy félmilliós emberáldozat? Lax Péter számos híres tudóssal találkozott az Újvilágban. Egyik alkalommal, 1942 tavaszán - még középiskolásként Albert Einsteinnél is járt. Közelebbi kapcsolatba nem került vele, de a találkozásra ma is tisztán emlékszik. - Sokszor meglátogattam Erdős Pált Princetonban, ahol Einstein is dolgozott. Erdős akkor odavitt a híres tudóshoz, és azt mondta: szeretnék bemutatni egy tehetséges fiatal magyar matematikust. Einstein megütközve kérdezett vissza: miért magyar? O ugyanis nem volt nacionalista, számára nem volt fontos, ki honnan származott mondja. Elete érdekes fordulatot vett, amikor az amerikai hadseregben töltött sorkatonai szolgálat ideje alatt Los Alamosba vezényelték. Itt fejlesztették ki az atombombát, amelyet aztán a világháború végén Japán ellen vetettek be. Lax Péter hat héttel azelőtt érkezett oda, hogy a bombát ledobták Hirosimára. - Akiket oda vezényeltek, mindannyian részesültek már valamilyen matematikai, fizikai, kémiai vagy mérnöki képzésben. Olyan emberekre volt szükségük, akik el tudtak végezni bizonyos technikai feladatokat. Vagyis a matematika is része volt egy nagyobb célnak, ez esetben az atombomba előállításának. Először az volt a feladatom, hogy egy kézi elektromos számológéppel végezzek számításokat, aztán a kritikus tömeg ideális alakjának tervezésén dolgoztam, de eredményeimet tudtommal sohasem használták fel. Arra a kérdésre, hogy mit érzett, amikor megtudta, milyen munkában kell részt vennie, gondolkodás nélkül azt mondja: - Örültem, hogy nem kell elmennem Japánba, puskával és bajonettel harcolni. Legalább félmilliós emberveszteségtől sikerült megmenteni az amerikai hadsereget. Biztos, hogy stratégiailag helyes döntés volt. Édesanyám viszont sírva fakadt, amikor meghallotta a rádióban, hogy ledobták az atombombát. A számítógép atyjával dolgozott együtt Miután 1949-ben doktorált, az azt követő tíz évben majdnem minden nyáron elment Los Alamosba, ahol sokszor találkozott Neumann Jánossal, a számítógép atyjával. Neumannt kedves, finom, jó modorú embernek ismerte meg. Elmesél róla egy történetet is. Amikor a híres matematikus Los Alamosban járt, mindig felkérték egy-egy előadásra. Mivel a kérés általában hirtelen jött, nem volt ideje fel- • készülni, de Lax Péter szerint „annyira hatalmas koponya volt, NEVJEGY Lax Péter matematikus először gimnazistaként járt Szegeden, ahol osztálytársaival a fogadalmi templomot és a paprikagyárat nézték meg. Másodjára másfél héttel ezelőtt, hetvenhat évesen látogatott a városba, hogy egyetemi hallgatóknak tartson előadást. A magyar származású tudós több mint hat évtizede az Egyesült Államokban él. Jelenleg a New York-i Egyetem matematikai intézetének professzora, korábban az intézmény igazgatója volt. 1979 és 1980 között az Amerikai Matematikai Társaság elnöke. 1987-ben a matematikában legnagyobb elismerésnek számító Wolf-díjjal tüntették ki. 1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. hogy így is hebegés, dadogás nélkül megtartotta előadásait". Egyszer azonban nem sikerült neki egy bizonyítás, de kivágta magát. Azt mondta: a tétel bizonyításának háromféle módját ismerem, de sajnos a negyediket választottam. Lax Péter úgy emlékszik, az akkori komputerek kapacitása már egy év alatt is sokat javult, de azt senki sem látta előre, így Neumann János sem, hova vezet ez a fejlődés, milyen forradalmi változást hoznak a számítógépek a technológiában. Neumann már nem érte meg a mikrochipek korát, csupán rádiócsövekkel dolgozott. Lax Péter viszont úgy hiszi, ha most föltámadna, néhány óra alatt megértené, milyen fordulatot hozott az emberiség életében a számítógép. HEGEDŰS SZABOLCS Lax Péter matematikus részese volt az atombomba születésének Göbölyös Luca kiállítása még egy hétig látható Szegeden Transzvesztita, papírszakács, nyugdíjas aktmodell MÉG EGY HÉTIG LÁTHATÓ A SZEGEDI IMPALA HÁZBAN GÖBÖLYÖS LUCA (KÉPÜNKÖN) FOTÓKIÁLLÍTÁSA, A „SZEZONÁLIS VÉDŐSZENTJEINKET", AZAZ AZ UTAK MELLÉ ÁLLÍTOTT SZAKÁCS ÉS G0-G0 GIRL FAROSTLEMEZ-FIGURÁKAT BEMUTATÓ TÁRLAT. - Miért éppen ezeket a „vendégcsalogatókat" szemelte ki 1 - Az itt látható közel száz kép két év gyűjtőmunkájának eredménye. Sokat járok vidékre, s egyszer a Balaton partján olyan mennyiségben tűntek fel ezek a figurák, hogy nem tudtam nem észrevenni őket. „Szezonális védőszentjeink" ők, hiszen ezek az éttermek főleg nyáron vannak nyitva, a figurák anyaga ennek megfelelően nem is túl időjárás-álló. Régen az utak mellett keresztek és szentek szobrai álltak, és eleven főurak fogadták a vendégeket az éttermek előtt. Mai népművészet - Vizuális kultúránkat is nagyszerűen jellemzik ezek a figurák. - Sajnos igen. A jó étel fogalmához egy pufók szakácsot kapcsolunk. Ez egyfajta mai népművészet, mert ezek a figurák nem a reklám világában jelennek meg. A reklámban ezek hi-tech kivitelezésű, ezernyi kritériumnak megfelelő alakok lennének. A farostlemez-bábokat azonban az ügyes kezű ismerősök gyártják. - Ön is dolgozik a reklámszakmában. Egy fotóművésznek ez nyújtja a megélhetést 7 - Igen. A legtöbb mai kortárs képzőművész egy másik állásából finanszírozza a munkákat. Én elértem azt, hogy ha meghívnak valahová kiállítani, akkor a felmerülő költségeket az adott intézmény állja. - Első kiállítása 1987-ben volt. Azóta ekkora anyagi megbecsülést sikerült kivívni 1 - Ez egy lépcsőfok. Tizenhat évesen a képzőművészeti gimnázium fotószakos tanulójaként hívtak meg egy kiállításra, aztán a főiskola előtt egy évet töltöttem Párizsban, s önállóan először az Ott készült sorozatommal mutatkoztam be. Az iparművészeti mestervizsgája után Angliában végeztem egy mesterkurzust. Akkor kezdtem el kilépni a síkból, s fotóalapú installációkat készíteni. A kezdetektől fogva inkább alapanyagként kezelem a fotót, mint végeredményként. Úgy gondolkozom róla, mint lehetőségről. Sokfajta kiállítást csinálok. Pesten beköltöztem egy galériában kialakított fehér leányszobába egy napra, aztán kihívtam egy rendőrségi nyomrögzítő csoportot. Ők láthatóvá tették annak az egy napnak a nyomait, ők fotóztak, én otthagytam a rendőrségi kordonnal lezárt, megbecstelenített szobát. Miután ezek a férfiak behatoltak a fehér szobába, az drámai változáson ment keresztül: úgy nézett ki, mint egy bűnügy helyszíne. Egy átlagos napból bűnügyi történetet kerekítettek, szerintük valaki eltűnt, s ebben „idegenkezűség nem kizárható". - Nyomott hagyott maga után 7 - Minden alkotó ember azt szokott látásmódtól, a reklámok világától eltérő nézőpont befogadására 1 - Minden gondolkodó ember megkérdőjelezi a média által sugallt képet, hiszen nap mint nap szembesülünk saját esendőségünlckel a bemutatott és elvárt tökéletességhez képest. Kortárs képek a miniszterelnök falán - Ritkán mutatkozik be Szegeden. A fővárosban nagyobb az érdeklődés, több a kiállítási lehetőségi - Budapesten persze több kiállításom van, de korántsem értük el más országok szintjét. Angliában rendkívül támogatott a kortárs művészet, a miniszterelnök fogadószobáját is kortárs alkotásokkal rendezi be. A kiállításoknak - köszönhetően a médiának is - olyan sikere van, hogy öt hónap után is sorok állnak az iszonyú drága jegyekért. Nálunk mindez elképzelhetetlen. - Elképzelhető, hogy Göbölyös Lucának egyszer majd nem kell reklámfotókat készítenie azért, hogy megélhessen 7 - Nagyon bízom benne. ló lenne. Gyűjtők és intézmények néha vásárolnak tőlem képeket, tehát nem panaszkodhatom. Sem Magyarországon, sem máshol nem életképes a panaszkodó, élettől elszakadt, elefántcsont toronyba zárkózott „művész". Aki nem menedzseli magát talpraesetten, az lehet akármilyen tehetséges, nem lesz belőle semmi. Ügyes vagy, örülünk neki, de ennyi. WAGNER ANIKÓ nyilatkozza, hogy nyomot akar maga után hagyni. Pedig egyfolytában nyomokat hagyunk magunk után, csak mi nem látjuk. Egy szakember ezekből sokkal többet megtudhat rólunk, mint egy művészet iránt érdeklődő ember az általunk létrehozott alkotásokból. Alvás és halál - Fotózott transzvesztitákat, idős női aktmodellt. Hogyan választja ki témáit 7 - Általában mély személyes érdeklődésből fakadnak az ötletek. Egy baleset után azt gondoltam, hogy meg fogok halni, ezért feszegettem az alvás és a halál közti vékony falat. Ha alszik egy öreg néni, akkor nehéz eldönteni, hogy átlépte-e már azt a határvonalat. A róla készült videofelvételt kivetítettem egy párnára, és csak nagyon közelről volt látható, hogy egy icipicit mozog a mellkasa, s a párnából hallható volt légzésének halk hangja. Később találtam egy 87 éves nénit, aki világéletében modell volt, és semmilyen gondot nem okozott neki az, hogy levetkőzzön. A nők vonatkozásában az öregségről nem gondolkozunk: igen, mögöttem a sorban áll egy öreg néni, szegény nyugdíjas, biztos nincs elég pénze. De hogy az öregedés a nő számára megélt, drámai változás, s hogy a „néninek" naponta szembesülnie kell az őt körülvevő, kívánatosnak beállított, gyönyörű fiatal testekkel, már nem gondoljuk végig. - Fogékonyak vagyunk a meg• Göbölyös Luca: Aki nem menedzseli magát, az lehet akármilyen tehetséges, nem lesz belőle semmi. (Fotó: Karnok Csaba)