Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-08 / 106. szám

r SZERDA, 2002. MÁJUS 8. -AKTUALISIrakiak és afgánok az országhatár Csongrád megyei szakaszán A menekültek átjáróháza Hatalom, ellenzék KOVÁCS ANDRÁS Amikor a régi hatalom már nem, az új pedig még nem tud kormányozni, akkor van forradalmi helyzet - tanították az egypártrendszer középiskolájában, ahol még szóba sem került a demokrácia hétköznapi hatalomváltása. Ezt éljük mi most, ám inkább az utcára vitt emberekről asszociálhatunk a forradalmi helyzetre, mint a leköszönő hatalom elbizonytalanodásából. „Az állami földek eladásának terve bizonyítja, a távozóknak kevés érzékük van a demokratikus szokásokhoz, ha a választási vereség dacára ilyen, a tulajdonviszonyokat módosító nagyszabású intézkedést akarnak végrehajtani" - írta rólunk a berlini Handelsblatt, s ez csak egy a heteken belül hatalomra kerülő ellenzék kifogásolta csomagból. Nálunk valahogy felgyorsult a kormányzás a választási vereség után, s ezt rossz néven veszi a baloldal. Körülbelül annyira, mint négy esztendővel ezelőtt Orbán Viktor. A most koalíciót kötőknek nem is kellene mást tenni, mint szóról szóra felolvasni az akkor hatalomba készülő miniszterelnök-jelölt intelmeit. Vagyis azt, hogy a csomagoló kormány már ne hozzon érdemi, jövőbeni kötelezettséggel járó döntéseket. Orbán már négy éve is hatásos beszédeket tartott, nyugodtan lehetne azokat használni. Választék is van bőven, hiszen már 1997-ben üzenetet kapott a Horn-kormány: ne hozzon cikluson átnyúló hatású intézkedéseket. Csak az a félő, hogy kezdődik minden elölről, 1988-ban például a metrószerződést kötötték meg röviddel a választások előtt, a végeredmény azóta ismert. Le is állították az egészet, s el is veszítette a fővárost a Fidesz. Persze nem csupán emiatt, voltak stílusbeh problémák is. Ahogy közelednek az önkormányzati választások, úgy jön elő ugyanez a kérdés. Ha az új kormány nem nagyon rontja el az első száz napját, elég sok településen győzhet. Ha csak azt nézzük, mit nyert Szeged azzal, hogy a városvezetés párhuzamos volt az országos hatalommal, s mit veszített az ellenzéki Pécs, akkor újabb felhívásokra számíthatunk az önkormányzati közgyűléseken. Olyan hangvételűekre, amelyek arra figyelmeztetik a jelenlegi településvezetést, hogy ne tegyen cikluson átnyúló intézkedéseket, ne adjon el aranytojást tojó tyúkot, ne nevezzen ki öt évre cégvezetőt, ne szerződjön hosszú távra. A normál működtetés ne csapjon át felgyorsult kormányzásba. A legjobb persze az lenne, ha a hatalom végre abbahagyná az ellenzéki települések kiéheztetését. Az országhatár Csongrád megyei szakaszát felügyelő határőrizeti szervek tavaly 380 személyt utasítottak ki az országból, és 221 menekültstátusért folyamodó személy ügyét továbbították. Csongrád megye Romániával és Szerbiával szomszédos mintegy 50 kilométeres határszakaszát a kiskunhalasi és az orosházi határőr* igazgatóság felügyeli. A két igazgatóság szokásos évi beszámolóját a Csongrád megyei közgyűlés tagjai legutóbbi ülésükön fogadták el. Az orosházi igazgatóság Csongrád megyei illetékességi területén tavaly 1530-an követtek el jogellenes cselekményt. Ebből a határátkelőkön 1328-an, míg a zöldhatáron 202-en vétettek a szabályok ellen. A körözött személyek elfogásában kimagasló eredményt mutatott fel az igazgatóság, hiszen 116 körözött akadt a hálójukba, ugyanakkor 12 keresett okmányt és 4 járművet is megtaláltak a határőrizeti szervek. Kiskunhalasi kollégáik rövidebb határszakaszon ugyan, de 933 jogsértő cselekményt derítettek fel 2001-ben. A zöldhatáron 130-an próbáltak átjutni, s ez az egy évvel korábbihoz képest jelentős csökkenést mutat, hiszen akkor 295-en próbálták meg illegálisan átlépni a határt. A menekülők általában keletről érkeznek a magyar határra, s általában Németországba, Franciaországba vagy a skandináv álEgyre nagyobb feladat hárul a határőrizetben résztvevőkre. lamok valamelyikébe tartanak, de egyre többen jelölik meg hazánkat is az emigráció végső állomásaként. A Magyarországon menekültstátusért folyamodók többsége iraki, afgán, iráni és pakisztáni, de akad közöttük Sierra Leone-i, bolgár, moldáv, szudáni, grúz, eritreai, török, kongói és Burkina Fasó-i állampolgár is. A beszámolóból kiderül, hogy a nemzetközi szervezett bűnözés az embercsempészetben és a lopott gépkocsik zöldhatáron történő átcsempészésében nyilvánul meg. Az embercsempészet esetében a szervezett bűnözői körök egész Európán keresztül megszervezik a menekültek nyugati államokba történő szállítását. Maguk a szervezők nem Fotó: Miskolczi Róbert vesznek részt a cselekmény elkövetésében, hanem megbízóikon keresztül irányítják a szervezetet, így személyük nem, vagy csak ritkán válik ismertté. Az viszont igen, hogy a menekültek esetenként 4-5 ezer dollárt is fizetnek az embercsempészeknek, hogy eljuttassák őket az „ígéret földjére". KISIMRE FERENC Főállású alpolgármester Vásárhelyen Csorba Mihály, a katonás városvezető Az őszi önkormányzati választások előtt, május 2-ától új főállású alpolgármestere lett Hódmezővásárhelynek. Csorba Mihály, a tábornokból lett városvezető számára nem újdonság a közéleti munka. A vásárhelyi közgyűlésen Csorba Mihály rendvédelmi tanácsnok új megbízatása, alpolgármesterré választása mellett 17-en szavaztak igennel, ellene csak 3 voksot adtak le. Már a vásárhelyi Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandár parancsnokaként, majd rendvédelmi parancsnokként is napi kapcsolatban állt az önkormányzattal, korábban pedig Rapcsák András néhai polgármesterrel baráti viszonyt alakítottak ki. „Kapcsoltunk túlmutatott a vezetők közötti munkakapcsolaton - vázolta Csorba Mihály alpolgármester Rapcsákkal való viszonyát -, így amikor az időközi választáson megkeresett, hogy dolgozzak vele, igent mondtam." Az akkor már a honvédségtől nyugállományba vonult dandártábornok a közgyűlésbe kerülve kamatoztatta tovább azokat az ismereteit, melyeket vásárhelyiként a választókerületében, és katonaként a veszélyhelyzetek elhárítása során szerzett. „Eredetileg a boldog nyugdíjas évekre készültem - emlékezett a közelmúltra az alpolgármester - hiszen a honvédelmi miniszter kérésére két évvel tovább szolgáltam, ám máshogy alakult az életem. A városi csatornázás után kialakult kriminális helyzetet látván úgy éreztem, segíteni tudok a helyzet megoldásában." Csorba Mihály alpolgármester szerint folyamatosan rendeződik Vásárhely helyzete. Alpolgármesterként most körvonalazódnak azok a területek, melyeket átvett Almási Istvántól, a Rapcsák András halála óta a polgármesteri jogkört ellátó alpolgármestertől. Csorba Mihályhoz tartozik a népjólét, azaz a segélyek elbírálásában való részvétel, de foglalkozik a lakosságszolgálati iroda működésével is, Almási István távollétében pedig a város gazdálkodásáért felelős. A legfontosabbnak azonban nem az irodai munkát tartja, hanem azt, hogy reális képe legyen a Vásárhelyen történtekről. KOROM ANDRÁS A klimatizálás területén is több mint 10 éve a lakosság szolgálatában... Hamarosan újra itt a nyár, szezonnyitó klíma-akciónkkal várjuk Önt! Egyes „RAS" sorozatú TOSHIBA splitklímák szaküzletünkben külön árkedvezménnyel kaphatók, a készlet erejéig! Szolgálatásaink: • árusítás • telepítés • üzemeltetés • karbantartás • szerviz • szaktanácsadás TOSHIBA LÉGKONDICIONÁLÁS Hivatalos márkaképviselet: SZEGED, Római krt. 23. Telefon: 62/421-533 Fax: 62/421-637 Török konzuli képviselet nyílt Szegeden Megállítanák a kamionokat Széli János (jobbról) átveszi a megbízólevelet Ender Arat török nagykövettől, középen Frank József. Fotó: Schmidt Andrea A Török Köztársaság szegedi konzuli képviseletét adták át tegnap a Technika Házában. Magyarországon Szigetvár titán Szegeden nyitották meg Törökország második konzuli képviseletét. Tegnap óta a Kígyó utcai Technika Házán a magyar lobogó mellett egy török zászló is lengedez. A tiszteletbeli konzul Széli János, a Heavytex Rt. vezérigazgatója, aki üzleti kapcsolatai révén sokat tett azért, hogy a távoli és a történelmi múltban másfél évszázadig nem kifejezetten baráti országnak megfelelő képviselete legyen a Tisza-parti városban. Mielőtt a Technika Háza földszinti nagycsarnokából nyíló konzulátus bejáratánál átvágták volna a nemzetiszín szalagot, a városházán török-magyar üzleti találkozót rendezett az ITDH, a Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Kht. Mint ahogy azt Pitó Enikő megyei vezető elmondta, a szakmai megbeszélésen magyar részről 25, míg Törökországból 14 cég képviselői vettek részt, elsősorban a szállítmányozás, fuvarozás, élelmiszer-, malom- és textilipar területéről. Ender Arat, a Török Köztársaság nagykövete ünnepi beszédében azt fejtegette, miért esett Szegedre a választásuk. Mint mondotta, gyorsan fejlődő, Törökországhoz a legközelebb eső olyan településnek tartják a várost, amelyen az észak-déli irányú tranzitforgalom is áthalad. Széli János személyében pedig olyan üzletemberre találtak, aki ismeri a török viszonyokat és jó kapcsolatokkal rendelkezik. Tímár László, Szeged gazdasági alpolgármestere azt hangsúlyozta, egy év alatt az osztrák után már a második konzulátus nyílt meg Szegeden. Ez azt hitelesíti, milyen szerepet tölt be a város a kulturális és a gazdasági életben. Felhívta a figyelmet a helyi adópolitikára, amely a befektetőket letelepedésre ösztönzi. Széli János tiszteletbeli konzulként arra tett fogadalmat, hogy a török átmenő forgalmat „megállítja" a városban, a vállalkozókat pedig arról győzi meg, hogy itt megtalálhatják a számításaikat. Szeri István, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint mindössze néhány, Szegeden bejegyzett magyar-török vegyesvállalatot tartanak számon. Abban bízik, hogy a hagyományos török iparágra, a fuvarozásra más üzletágak is ráépülhetnek. Tugrul Erkin a Magyar-Tőrök Üzleti Tanács elnökeként kiemelte, először fordult elő a tanács 11 éves történetében, hogy Budapesten kívül szerveztek üzleti találkozót. A helyszínen, a konzulátus megnyitóján és a megbízólevél ünnepélyes átadásán Frank József, a megyei közgyűlés elnöke, valamint Bartha László, Szeged polgármestere is beszédet mondott. Bartha Szeged mini külügyi centrummá való fejlődésére hívta fel a figyelmet, hiszen a tervek szerint hamarosan olasz, szlovák és vallon konzulátus is helyet kaphat a Tisza-parti városban. F. K. Hangpostafiók - ingyen MUNKATÁRSUNKTÓL Díjtalanul használható hangpostafiókkal lepte meg előfizetőit a V-fon Rt. Bár a telefonos társaság levélben értesítette ügyfeleit a változásról, akadnak, akik úgy gondolják, az új szolgáltatás tovább növeli majd a számla egyébként is magas végösszegét. Sokan nem is tudják használni hangpostafiókjukat, mert még járatlanok a telefonos kódszámok és a géphangú, automatikus „ügyintézés" világában. Az üzenet érkezésére megváltozott tárcsahang figyelmezteti az előfizetőt: ha fölemeljük a kagylót, a megszokott vonalhang helyett szaggatott hangot hallunk. Ekkora 1717-es (ingyenes) szám hívásával, valamint kódszámunk billentyűzésével hallgathatjuk meg az összegyűlt üzeneteket. A hangpostafiókba húsz, egyenként kétperces üzenet fér; ezeket tíz napig tárolja a központ. Ha nem saját telefonvonalunkról szeretnénk meghallgatni az üzeneteket, akkor a helyi tarifával hívható 77 1717-es szám tárcsázása után kapcsolják a hangfiókot. A szolgáltatásról a V-fon Rt. ügyfélszolgálatán, a 184-es telefonszámon adnak részletes fölvilágosítást. Konferencia A Szegedi Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Tferületi Bizottsága és a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió Egyesülés szervezésében május 9-én és 10-én a SZAB-székházban (Szeged, Somogyi utca 7.) rendezik meg a 4. környezet- és egészségtudományi regionális konferenciát. Az összejövetelen magyarországi, romániai és jugoszláviai szakemberek vesznek részt.