Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-07 / 105. szám

A DÉLMAGYARORSZÁG ÉS A DÉLVILÁG GYÍ MTU.É • SZERKESZTI LEVAY GIZELLA megduplázódott az asztmások száma. (Fotó: Gyenes Kálmán) Az, aki tartott már ziháló, légszomjjal küszködő kisgyereket a karjaiban, pontosan tudja, az egyik legfélelmetesebb roham az asztmás. Ilyenkor szalad az ember a kicsivel az orvosi ügyeletre, később már - „gyakorló" asztmás szülőként - azonnal előkapja a hörgőtágító spray-t, s fújja a gyerek szájába, hogy minél előbb enyhítsen a szenvedésen. Aztán az orvos segítségével megtanulja, hogy gyógyszerekkel megelőzheti a drámai perceket. A felnőttek környezetszennyezésének „eredményeként" egyre több az asztmás gyerek. Angliában például 10 százalékra becsülik az ebben szenvedő kiskorúak arányát, s nálunk sem jobb a helyzet. A világ nagyvárosait elöntő szennyezett levegő a magyarázata annak, hogy felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt az asztma az egyik leggyakoribb betegség, ami a légutak krónikus gyulladásával járó megbetegedés. Ilyenkor a légutak belső terc beszűkül, s emiatt a légzés nehézzé válik. A ma már népbetegségnek számító aszmát genetikai tényezők, öröklött hajlam és a káros környezeti hatások együttcsen Az elmúlt ót évben okozzák. A gépjárművek kipufogógázaiból származó mérgező anyagok éppenúgy kiváltó okai, mint a nagy ipari üzemek kibocsátotta szennyező anyagok. Az asztma kialakulásáért okolhatók a háziporatkák, az állati szőrök, a gyomnövények, amelyek közül nálunk a parlagfű található szép számban. Szeged különösen kritikus helyzetben van e téren, hiszen a város köztudottan az ország legporosabb települése, s a levegőben keringő pollenek a porszemcsékhez tapadva jutnak be a légzőszervbe, s idézik elő a hörgők gyulladását. A szegedi tüdőgohdozó adatai szerint az elmúlt öt év alatt megduplázódott az asztmások szár ma, míg 1997-ben 1199 beteget tartottak nyilván, addig az elmúlt esztendőben 2226 asztmást regisztráltak. Csongrád megyében az elmúlt évtizedben évente 200-300 új asztmás beteget diagnosztizálnak. A megyei adatok szerint, amit Kraszkó Pál professzor, a deszki tüdőkórház igazgatója bocsátott rendelkezésünkre, 10 ezer lakosra 1412 asztmás beteg jut, ez az arány hasonló az országos átlaghoz. Ma viszont kevesebb a súlyos asztmás, mint évekkel ezelőtt volt - hangsúlyozza a professszor a betegek kétharmadának enyhe tünetei vannak, köszönhetően a hazánkban is kapható - 90 százalékos tb-támogatást élvező - legkorszerűbb gyógyszereknek. A betegek túlnyomó többsége ezekkel a modern gyógyszerekkel tünetmentesen tartható, s úgy élhet, mint egészséges társai. KALOCSAI KATALIN 000 Az asztmás betegek számának növekedése f 5000 Csongrád megyében 4000 3000 1998 1999 2001 Virágoznak az allergizáló fák Lassan virágot bont minden, kellemetlen virágport szóró növény. A pollenérzékenyeknek nem mindegy, hogy milyen növények közelében élnek, dolgoznak. A kellemes, napos idő hatására Dél-Magyarországon is felgyorsult a tavaszi növények virágzása. A szénanátha szempontjából fontos, allergizáló fák közül a nyírfa (Betula) már túl van a virágzási csúcson, pollenszáma erősen csökkent. Növekedett viszont a kőris (Fraxinus) virágporszáma; e növény mediterrán rokona, az olajfa (Olea europaea) termesztési területén igen erős pollcnallergiás reakciókat válthat ki. Megindult a tölgy (Quercus) és a vártnál kissé korábban a platán (Platanus) virágzása is. Ez utóbbi, sok helyen ültetett díszfa parkfa közepesen allergén virágporszemeket szór szét, viszont a fiatal, fejlődő levelek szőrei ledörzsölödve a levegőben szállnak és erősen irritálják a szem és az orr nyálkahártyáit. Ugyanez mondható el a nőivarú nyárfák már most érett terméseiről kikerülő, fehér magszőrökre, amelyek szintén irritálóak lehetnek. Sok helyen allergiát okozó hatásukra hivatkozva kiirtják a többéves termős nyárfákat, holott e magszőrökről kimutatták, hogy nem allergének. Pillanatnyilag a pázsitfüvek (Poaceae) még nem virágzanak, a nyárfaszösz pedig már szálldogál. Igaz, nem szép látvány a szöszökkel borított utca, de ez a legfeljebb két hétig tartó kellemetlenség semmi ahhoz a haszonhoz képest, amit e fák oxigéntermelőként és porfogóként hajtanak! I.SZ. és fürdővízadalékok A gyógykenöcsök külső használatra készített, enyhén olajos vagy zsíros anyagok. Elkészítésükhöz friss vagy száraz gyógynövényeket használunk, de a gyógynövényolajokat és tinktúrákat is felhasználhatjuk erre a célra. A kenőcsök alapját zsíros anyagok, például lanolin, mandulaolaj vagy sertészsír alkotják, amelyeket felforrósítunk, leszűrünk és méhviasz hozzáadásával sűrítünk. A kenőcs tartósságát meghosszabbíthatjuk, ha a megtöltött tégelyeket parafinnal leöntjük. A gyógykenőcsöket, balzsamokat és krémeket tároljuk hűtőszekrényben, és néhány héten belül használjuk fel! A körömvirágkenőcsöt a következőképpen kell elkészíteni: kétszáz gramm sertészsírt alacsony hőmérsékleten megolvasztunk, majd beleszórunk egy maréknyi körömvirágot. Az egészet jól elkeverjük és hagyjuk kihűlni. Egy nap elteltével újra megolvasztjuk és egy konyharuhán átszúrjuk. A különleges fürdővízadalékokat készíthetünk gyógynövények felhasználásával. Ilyenkor alkalmazhatunk egyetlen növényt bizonyos hatás elérésére vagy egyéni recept szerint összeállított különböző gyógynövénykeverékeket. Ha egyetlen növényt használunk, ötven-száz gramm előzetesen leforrázott növényt teszünk egy kád vízbe. A macskagyökeret álmatlanság és idegesség ellen használjuk. A kamillát bőrbetegségek és az aranyér kezelésére. A levendulából nyugtató fürdőt készíthetünk. A citromfüvet általános idegesség és ideges szívpanaszok csillapítására használjuk. A rozmaring az alacsony vérnyomás, reuma és általános nyugtalanság ellenszere. A kakukkfű légzőszervi megbetegedések ellen hatásos. Igen kedveltek még a következő gyógynövényekből készült fürdők: cickafark, mentafélék, arany citromfű. Csongrád megyében évente 200-300 új asztmást diagnosztizálnak A fulladásos rohamok elkerülhetők .'-'. r IGAZ, A LEGKORSZERŰBB GYÓGYSZEREKNEK KÖSZÖNHETŐEN AZ ASZTMÁS BETEGEK TÜNETMENTESSÉ TEHETŐK, S ÉLETÜKET ÚGY ÉLHETIK. AHOGYAN EGÉSZSÉGES TÁRSAIK. MÉGIS ÉRDEMES AZON FÁRADOZNI, HOGY AZ E BETEGSÉGET ELŐIDÉZŐ OKOKAT KIÜZZÜK KÖRNYEZETÜNKBŐL. A MÁJUS 7-1 ASZTMAVILÁGNAP ERRE IS FIGYELMEZTET. A borecettel meglocsolt és besózott hagymakarikának nem csípős az íze Friss, tavaszi salátabombák praktikái Tavasszal a piacon primőrökkel, a magazinokban saláta receptekkel csábítanak. A „felhozatal" azonban önmagában kevés, a jó salátakészítéshez ismerni kell néhány alapvető szabályt és praktikát is. Mindenekelőtt a salátákhoz csakis friss növényt jó venni (a fonynyadtak, a sárguló szárúak szóba se jöjjenek). S arra kell törekedni, hogy a zöld növényben meglévő minden vitamin és ásványi só megmaradjon a fogyasztásig: azaz a salátához valókat ne áztassuk (meleg vízben pláne), csak alapo*san mossuk meg. A lé, a dresszing hidegen kerüljön a salátára (és maximum két órával a tálalás előtt). A tavaszi kevert salátákat nyers növényi alapanyagokból javasolt összeállítani, s azokat étvágygerjesztőn és célszerűen kell előkészíteni. A fejes salátát például nem szabad késsel összevágni, hanem falatnyi darabokra kell tépkedni. A zöldhagymát sokak gyomra „nem bírja", ezért salátaadalékként előkészítendő: néhány órával a bekeverés előtt a vékony karikákra vágott hagymadarabkák besózandók, meglocsolandók borecettel vagy citrommal, ami elveszi csípős ízét és szagát. (A salátába karikázott friss fokhagyma szagát az étkezés végén megivott pohár tejjel, fogmosás, sal lehet elűzni) A nyers salátákat - amelyeknek fogyasztását a magyar származású, világhírű rákbeteg pszi, choterapeuta Beata Bishop alapvető egészségőrzőnek tartja igyekezzünk minél változatosabban elkészíteni: alapanyag-válToztatással, öntetvariációkkal, magvak hozzáadásával. Nem elfeledni: a salátákból az A-vitamin csak zsiradékokkal hasznosul a szervezetben, kell tehát egy-két kanál olaj. Nem étolaj, hanem inkább olívaolaj (ami a koleszterinszintet is csökkenti), vagy repceolaj, tökmagolaj. Ecet helyett ajánlottabb a citrom (plusz C-vitaminforrás és ízletesebb), vagy a speciális salátaecet, illetve az öntet. A joghurtos, kefires dresszingek jó hatással vannak a gyomorra. Az emésztést kifejezetten segítheti az is, ha a salátaöntetekbe tesznek némi köménymagot (étvágygerjesztő és gyomorerősítő is). - Más magvak bekeverésével gazdagítani lehet a zöldsaláták jótékony vitaminbombáját: jó az aprított dió és mogyoró, a napraforgó- és tökmag, a pisztácia, a szezámmag. M. SZ. A kevert salátákat étvágygerjesztően kell előkészíteni. (Fotó: MTI)