Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-07 / 105. szám
Az ön márkakereskedője: ZIXEM 2000 Kft. * Szeged. Dorozsmai út 6. Telelőn: 62/549-666 CITROÉN A DELJY1AGYARORSZAG ES A DÉLVILÁG GAZDASAGI MELLEKLETE • SZERKESZTI HEGEDŰS SZABOLCS A Balatonon hússzor többet kérnek egy üdülőért, mint a Dél-Alföldön Kevesen akarnak nyaralót venni Az egész országra jellemző ingatlanpiaci pezsgés úgy tűnik nem terjedt ki az üdülőingatlanokra. A szakemberek szerint a nyaralók általánosságban nem kelendőek - még a Balatonon Úgy húsz esztendeje még parcelláztak telkeket a Balaton környékén, tíz évvel ezelőtt azonban erre már semmi esély nem volt: aki régen olcsón megvett egy tóparti területet, az valóban értéket teremtett, csakhogy most nemigen tud tőle megválni. A nyaralóingatlanok piaca ugyanis jelenleg pang. Az országban nagy különbségek jellemezik a piacot, egy Balaton melletti és egy Szeged környéki nyaralónak szánt telek között akár tízszeres is lehet a különbség, ha pedig ezen ház is áll, akkor akár hússzor többe kerül a Dunántúl illúziója. Balaton és környéke Az ország medencéje körüli területek még mindig a legdrágábbnak számítanak. Egy vízparti telek négyzetméteréért 20-30 ezer forintot is elkérnek, 6-10 kilométerrel beljebb ugyanezt jellemzően 2-6 ezer forint között kínálják. Kivéve a domboldali, panorámás területeket, amelyek még mindig jobban eladhatók, 10-15 ezer forintos négyzetméteráron. A tóparti nagyvárosok hirdetőújságjait fellapozva kiderül, mind ingatlanból, mind közvetítőből széles a választék, s úgy tűnik, mindenki kizárólag eladni akar. A Balatonon csak a felső kategóriájú ingatlanok keresettek: a városokban az új vagy jó minőségű vízparti házak, míg a borvidékeken a felújított, eredeti környezetben megóvott stílusú présházak iránt tapasztalható némi érdeklődés. Ritka adottságú, vízparti házakat 25-30 millió forint alatt nemigen talál a vevő, míg a társasházi formában felépült, ugyancsak tóparti, vadonatúj apartmanok is keresettek, 300-350 ezer forintos négyzetméteráruk dacára. A nagyobb városokban, mint Siófok, Tihany, Balatonfüred, Balatonföldvár, Balatonlelle vagy Keszthely, az Mártélyi üdülők. Nincsenek űj vevők a láthatáron. Fotó: Tésik Attila árak ennél 5-10 százalékkal magasabbak. A balatoni ingatlankínálat specialitása az üdülési jog: egy évi két hétre szóló, egész életen át ötcsillagos szállodában élvezhető örökjogért 600-800 ezer forintot kérnek most, s a hirdetésekből úgy tűnik, egyre többen. Tisza-tó A Kelet-Magyarország Balatonjaként is emlegetett Tisza-tó pár éve fejlődött igazi üdülőterületté. A térség színvonala évek óta emelkedik, az árak azonban nem. Jó adottságú területet olcsón találhat az, aki vásárolni szándékozik: a fejlettebb településeken, mint Abádszalók és Tiszafüred, a telkek négyzetméterára 1-3 ezer forint közötti, egy hatvanas-hetvenes években épült tipikus, sátortetős házat már 4,5-5,5 millió forintért is kínálnak. A vízparthoz közel nagyon sok az újonnan épült ingatlan, amelyekben jellemzően 160-180 ezer forint közötti áraA nyaralótulajdonosok aránya az egyes régiókban (A megkérdezettek százalékában) % i Közép-Magyarország mm a 12 Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl 18 3 Nyugat-Dunántúl IfiS áüaffig Észak-Magyarország w^^^mm 5.8 Dél-Alföld HH 4.8 Észak-Atföld • o.8 \wmm Felit ma tettiWrtüft ( ) 2 4 6 8 10 12 kon kapható egy négyzetméternyi nyaraló. Fürdővárosok Az üdülőpiac pangása a gyógyfürdőket is érinti: Hévízen, Gyulán, Hajdúszoboszlón, Debrecenben egyaránt visszaesett a kereslet az elmúlt években. A szakértők szerint ennek számos oka van, ám valószínűsíthető, hogy a korábban jellemzően külföldi vendégeket vonzó gyógyfürdővárosokban is drágább lett az élet, ezt azonban nem követte olyan mértékű színvonal-emelkedés, ami újabb vásárlásokkal járt volna együtt. A külföldinek Magyarország - ahhoz képest, amit nyújtani tud -» drágának tűnik. Persze ezen a piacon is erőteljes kategorizálás ment végbe. Harkány vagy Hévíz kiváló fekvése révén egész évben látogatott, és így jóval több üdülésre, pihenésre szánt ingatlan talál új gazdára, mint például a kiváló gyógyvizű, de távolabb eső, s komplex kikapcsolódást szolgáló programot nyújtani nemigen tudó Debrecen és környéke. Míg a gyógyvizükről híres Balaton környéki városokban egy új építésű nyaraló négyzetméterenkénti ára 160-180 ezer forint, addig ugyanezt Gyulán, Hajdúszoboszlón, vagy a Hortobágy mellett 100-140 ezer forintért kínálják az ingatlanirodák. Dél-Alföld Térségünk nyaralókra vonatkozó helyzete röviden összefoglalható: sem megfelelő minőségű üdülőingatlan-kínálat, sem pedig kereslet nincs. Külföldiek nagyon ritkán vásárolnak, s ha mégis, akkor az alföldi, jellegzetes építészeti stílusú, viszonylag jó állapotú tanyák iránt érdeklődnek. Ilyet már 1-1,5 millió forintért is vásárolhatnak, s ennek felújítása sem terheli meg túlságosan a pénztárcájukat. Szegeden két nagy üdülőtelep épült fel az utóbbi évtizedekben: a Sárga és a vele szemben lévő szabad strand. Mindkét területen már 600-800 ezer forintért lehet ingatlant szerezni, a Sárgán azonban akadnak szépen kivitelezett, újabb építésű házak is, jellemzően 1-2 millió forintos áron. Az ingatlanszakértők nem valószínűsítik, hogy bármelyik területen jelentősebb mozgás lesz: a külföldi nem itt vásárol nyaralót, a jellemezően helyi tulajdonosok pedig már nemigen válnak meg a megszokott cölöpös, pihenőkertes zsebkendőnyi telkeiktől. Mártély vagy a Tisza-holtágak nagyon szépek, ám egyrészt a ciánszennyezés okozta félelem, másrészt a természetvédelmi terület közelsége miatt itt nemigen akad új beépíthető terület, s új vevők sincsenek a láthatáron. KATKÓ KRISZTINA Egyik fent, másik lent A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX az elmúlt héten 1,14 százalékkal erősödött, 8801 ponton zárt pénteken. A részvénypiac forgalma 24,48 milliárd forint volt az elmúlt héten, ez 31,58 százalékkal alacsonyabb az előző heti adásvételnél. A részvénypiac összforgalmából a Richter 27,83 százalékkal, az OTP 25,88 százalékkal, a Matáv 20,48 százalékkal, a Mol 14,96 százalékkal részesedett. A blue chipek közül az OTP és a Mol erősödéssel, a Matáv és a Richter gyengüléssel zárta az elmúlt hetet. A Mol 30 hónapos árcsúcsán fejezte be a kereskedést, az OTP megdöntötte eddigi éves ármaximumát. Ez utóbbi 3,75 százalékkal 2489 forintra, míg a Mol 3,56 százalékkal 5825 forintra drágult. A Richter 0,85 százalékkal 17 ezer 455 forintra, a Matáv 2,84 százalékkal 991 forintra gyengült. A hét nyertese az Édász, amely 17 ezer 800 forinton zárta a hetet, ez 52,14 százalékos drágulás. A tőzsde a szabályoktól eltérően engedélyezte az Édász esetében kedden a 30 százalékos áremelkedést, az áramszolgáltató papírja ezzel 16 ezer 880 forinton zárta a napot. Ezt követően a részvény ára tovább nőtt csütörtökön és pénteken. Az Édász részvényeire ugyanis az E.On Hungária nyilvános vételi ajánlatot nyújtott be 73,56 eurós részvényenkénti áron, ami mintegy 17 ezer 800 forintnak felel meg. Ez indokolta, hogy a tőzsde engedélyezte a limit fölötti áremelkedést. Szektorális hatás érvényesült a többi áramszolgáltatói részvénynél: az Elmű 3,54 százalékkal 11 ezer 700 forintra, a Démász 3,48 százalékkal 11 ezer 610 forintra, a Titász szintén 2,86 százalékkal 7200 forintra, a Dédász 1,54 százalékkal 6600 forintra drágult. Az Égis 0,71 százalékkal 15 ezer 600 forintra erősödött. A Glóbus 2,14 százalékkal 3580 forintra drágult egy hét alatt, ez vélhetően a hét közben közzétett kitűnő első negyedéves eredményének köszönhető. A kárpótlási jegyek ára egy hét alatt 6 forinttal 705 forintra nőtt. Innovációs központ a Technika Házában Három év múlva biogázzal fűtünk? A múlt hét végén értesítette a Gazdasági Minisztérium a Szegedi Tudományegyetem Kooperációs Kutatási Központját (KKK), hogy egy nyertes pályázatának köszönhetően innovációs központként működhet a jövőben a Technika Háza. A szegcdi Kígyó utcában már egy ideje olyan kutatási témákat menedzselnek, amelyeket az iparban lehet hasznosítani. A szegedi Technika házában működő, a Szegedi Tudományegyetemhez tartozó Kooperációs Kutatási Központ (KKKI időről időre az érdeklődés homlokterébe kerül. Először megalakulásakor, 2000 végén hallatott magáról, amikor azt a feladatot tűzte ki célul, hogy az egyetemen meglévő kutatási eredményeket az ipar számára hasznosítható technológiává fejleszti. Természetesen a régiós fejlesztéseknek már akkor is elsőbbséget kívántak adni. Majd 2001 májusában országos jelentőségűvé nőtte ki magát az a bejelentés, hogy a KKK egyik projektje - szerves hulladékból biogáz és bioenergia fejlesztése a Széchenyi-tervből 310 millió forintot nyert. Ahhoz, hogy a programot megvalósíthassák, a legnagyobb helyi vállalatok közreműködésével konzorciumot hoztak létre. A meglévő állami források mellé további 190 millió forintot adtak össze az egyetem mellett felsorakozó „nyolcak", a Démász, a Dégáz, a Medikémia, a Tisza Volán, a MÉH, a Heavytex, a Vivendi és a Pick Rt. - Az eddigi szakmai eredmények reményt keltőek és a folytatásra serkentenek - nyilatkozta lapunknak Valastyán Pál, a Szegedi Tudományegyetem innovációs igazgatója, a KKK vezetője. Mint mondta, a kutatómunka 2003 végére fejeződik majd be, s 2004-től a gyakorlaté a terep, igaz, még csak kísérleti üzemi méretekben. Mire elkezdődhet a „zöldenergia" ipari szintű bevezetése, vagyis mire biogázt és bioáramot használnak majd az üzemek, remélhetően már az EU-csatlakozás pénzügyi alapjainak forrásai is besegítenek a megvalósításba. Hiszen közismert, hogy az innovatív alapú technológiák az EU-ban prioritást élveznek. Olyannyira, hogy az Unióban nem titkolják: 2010-ig ezekkel a témákkal meg szeretnék előzni Amerikát. A KKK ez év elején egy másik programot is elindított, ez a gyógynövénytermesztés és -hasznosítás, amely a Széchenyitervből szintén kapott 200 millió forintos támogatást. A tervek túlnőnek a régió határain, a térségből éppen emiatt egyedül a Florin Rt. tagja a megvalósításra létrehozott konzorciumnak. Egy harmadik pályázatot az EU-hoz nyújtott be a kutatási központ: a regionális technológiai transzfer megalapozására 1 millió eurós támogatást remélnek, és német, osztrák, dán partnerekkel terveznek együttműködést. Az egyetem Kooperációs Kutatási Központját és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségét (MTESZ) egyre szorosabb szálak kötik egymáshoz: a helyi szervezet - amelynek elnöke Valastyán Pál - jól döntött, amikor másfél évvel ezelőtt a Technika házába költözött. A székházat ugyanis a Gazdasági Minisztérium a múlt hét végén egy nyertes pályázaton innovációs központtá nyilvánította. FEKETE KLÁRA Piacvezető a Borsodi - A múlt évi teljesítménye alapján 30 százalékot meghaladó piaci részesedést ért el és piacvezető lett a magyar sörpiacon a Borsodi Sörgyár Rt. - nyilatkozta Bognár Gyula, a cég elnök-vezérigazgatója. A részvénytársaság első embere szerint a magyar sörpiacon évente 7,1 -7,3 millió hektoliter sört adnak el. A Borsodi Sörgyár 2,15 millió hektolitert értékesített 2001 -ben. A cég tavalyi nettó árbevétele elérte a 32,7 milliárd forintot, ami mintegy 5 milliárd forinttal több az előző évinél. A Borsodi Sörgyár Rt. adózás előtti eredménye 54 százalékkal emelkedett a múlt évben, 4,7 milliárd forintot tett ki. Bognár Gyula az idei tervekről nem akart részletesen beszélni, mondván: igen sok függ attól, milyen időjárás lesz a nyári hónapokban, továbbá azért sem, mert szerinte nagyon éles verseny folyik a hazai sörpiacon az első három helyen lévő sörgyár között. Az időbon diagnosztizált rák gyógyítható, a szívinfarktus megelőzhető! Komplex szakorvosi szűrés Szegede II IS* Bejelentkezés: 06-85/360-870, 06-20/96-111-11 1 I.C.C. Dr. Pohl KIVIZSGÁLÁS MENETE: vér. vizelet, széklet, fül-orr-gégészet, meilkasröntgen. ultrahang, sebészet. bőrgyógyászat. urológia, belgyógyászat. EKG. nőgyógyászát, szemészet, mammográfia, S. O. S. életmentő rendszer, adat lapkitöltés. Internet: www.icc.hu