Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-31 / 125. szám

6 MEGYEI TÜKÖR­PÉNTEK, 2002. MÁJUS 31. Onczayék koncertje a zsinagóga javára Oberfrank Géza próba közben. Izgalmas könyvet írt pályájáról Oberfrank Géza, a Szegedi Nemzeti Színház volt főzeneigazgatója. A jeles karmester ma, pénteken 11 órától friss kötetét dedikálja Szegeden, a Klauzál téri Har­mónia könyvesboltban, este pedig a Vérnászt vezényli a nagyszínházban. - Életem a zene... avagy lehetsz-e hazádban pró­féta címmel érdekes önéletrajzi kötetet jelente­tett meg. Milyen céllal írta 1 - Nem akartam elveszíteni a kapcsolatot azok­kal, akik karmesterként megismertek, és érdekli őket, hogy mi van most velem. Szerettem volna megfogalmazni és továbbadni, amit a zenétől kap­tam. Elsősorban az operába, koncertekre járó kö­zönségnek szántam a kötetet, igyekeztem sok ku­lisszatitkot beleszőni a szövegbe. Amikor a pályára készültem, magam is nagy lelkesedéssel olvastam Fritz Busch és Leo Slezak hasonló jellegű önéletraj­zi Írásait. Aki szereti a muzsikát, szívesen fogadja a kevésbé ismert összefüggéseket is feltáró, szemé­lyes hangú könyveket. A hat szegedi évemnek nyolc és fél fejezetet szántam a kötetben, aki elol­vassa, talán kicsit más megvilágításban látja majd a szegedi operajátszásnak ezt a korszakát. - A szegedi színház és az Operaház egykori fő­zeneigazgatójaként mit gondol az operajátszás­sal kapcsolatos mostani vitákról 1 - Annak ellenére, hogy az unokaöcsém a szegedi színház zeneigazgatója, keveset tudok az ottani dolgokról. Péter is annyira elfoglalt, hogy nem tu­dunk időt szakítani arra, hogy kicseréljük a tapasz­talatainkat. Az operaházi ügyekről nem vagyok kompetens nyilatkozni, nyugdíjas karmesterként azt a feladatot kaptam, hogy fiatalokat oktassak az operastúdióban. Örömmel végzem ezt a munkát, szépek az eredményeink. Nincs időm az unatko­zásra vagy az önsajnálatra. - Hogyan fogadta, hogy visszahívták Szegedre Vérnászt vezényelni 1 - A Vérnász volt az első opera, amit dirigáltam, így életre szóló kapcsolatom alakult ki a darabbal, amit ma is nagyszerűnek tartok. Ajándéknak te­kintettem a mostani előadásokat, hiszen ha ezek nem lettek volna, egyáltalán nem vezényeltem vol­na ebben a szezonban. - 1986-ban nemcsak dirigálta, hanem rendezte is a szegedi előadást, milyennek tartja Kovalik Balázs mostani produkcióját 1 - Korszerűbb megközelítéssel nyúlt a darabhoz, én még a realista operajátszás hagyományain nőt­tem fel, és ma is abban hiszek. Kovalik Balázst na­gyon tehetséges rendezőnek tartom, sok erőssége van ennek a remek előadásnak. Szokolay Sándor­nak is tetszett, hogy egyetlen felvonásnyira rövidí­tette a produkciót. Az eredeti változatból az úgyne­vezett operai körítéseket, a táncbetéteket, a nagy kórusokat hagytuk el, így talán szikárabbá vált a darab drámai vonulata. HOLLÓSI ZSOLT Az épUlet felújítását támogató alapítvány javára adott koncertet csütörtökön a szegedi zsina­gógában Onczay Csaba Kossuth-díjas gordon­kaművész. Onczay Csaba szonátaestjén mutatkozott be a sze­gedi közönségnek a fiatal Onczay Zoltán, aki csel­lóduóban lépett föl édesapjával. Bár a koncert má­sodik felében szerepeltek együtt, mégis a beszámo­ló élére kívánkozik méltatásuk - annál is inkább, mert Lendvay Kamilló számukra írt új művét ad­ták elő. A Hét rövid darab két csellóra tételei szimmetri­kus ívet írnak le. Középen a Puzzle áll, amelyben a hirtelen mozdulatokat tartalmazó szélső részek egy modern hangzású, hangszínben gyönyörködő, el­vont szakaszt zárnak közre. Ezt a művészies pilla­natot ölelik körbe a nyitottabb, tréfálkozó tételek. A Chat párdarabja például a Bihari verbunkja: mindkettő ízes népiességgel szólalt meg ezen az es­tén. Kellemes hallgatnivaló volt Lendvay darabja. Onczay Csaba és zongorakísérője, Homor Zsu­zsanna egy Elégiával, Faúré művével kezdte műso­rát, és az első pillanatban elkápráztatott szép hang­színével. A szólista mértéktartó, de határozott ér­zelmességgel, és a dallam érzékeny, finom vezeté­sével, dalszerű formálással örvendeztetett meg eb­ben a melankolikus hangvételű darabban. Brahms e-moll szonátájának első tételéből az éte­rien, álomszerűen megfogalmazott melléktéma előadása a legemlékezetesebb, a középső tételből pedig az, ahogy a csipkelődő menüett. A Trió külö­nös hangulatú keringőjében a szólista kétségek kö­zött hagyott afelől, hogy a zene megtorpanásai fél­szegen aggódók-e vagy kedvesen suták - hiszen többféle érzelem beleérthető. A zárótétel nagyon bonyolult, energikus szövete Bachnak hódolt. A duó után a Kol Nidrei Bruch-féle feldolgozását hallottuk Homor színes zongorakíséretével. On­czay végig szinten tudta tartani a mű szuggesztivi­tását ebben a későromantika hangzásvilágával fur­csán összeszövődő hosszú-hosszú, parttalannak tűnő éneklésben. A zárószám, Popper Magyar rap­szódiája verbunkos alapú bravúrdarab, amelyet hangulatosan adott elő a két művész. Ráadásaik közül kiemelném a Ravel Habanera leheletfinom, elegáns tartású megszólaltatását. ILLÉS MÁRIA Háromból semmi A hamvas pénztáros kisasz­szony a holtba lépés pilla­natában szégyenítette meg először a kedves vevőt, aki hangosan köszönt neki, mi­re a lány, némi rosszallással az arcán, elfordult. A máso­dik köszönést fizetés köz­ben nem fogadta (mintegy nyolcvan centiméteres hal­lótávolságból), a harmadi­kat pedig akkor eresztette el a füle mellett, amikor a vásárló az ajtó felé tartva búcsúzkodni próbált. „Talán Tom Cruise-ra vagy Brad Pittre kellene ha­sonlítanom" - gondolta a negyvenes férfi; föltette or­rára csepplencsés nap­szemüvegét, amilyet Peter Fonda viselt a „Szelíd mo­torosok "-ban, és elhatároz­ta, hogy legközelebb az érettebb hölgyek közül vá­laszt köszönőpartnert. NY. P. Oberfrank Géza új kötetét dedikálja és a Vérnászt vezényli Szegeden Elete a zenéről szól Gyermekszínjátszók megyei gálája A Cora Kölyökklub a szegedi Százszorszép Gyermekházzal közösen rendezte meg nemrégi­ben gyermekszínjátszó fesztivál­ját, amelyre negyven csoport ér­kezett a megye egész területéről. A legügyesebbek közül öt csoport mutathatja be előadását a június 9-én, vasárnap délután 5 órakor kezdődő gálán. A műsorban fel­lép a szegedi Piarista Gimnázi­um Színjátszóköre, az ásotthal­mi Talentum 2000 Alapfokú Művészeti Iskola diákjai, a szen­tesi Horváth Mihály Gimnázi­um 10/d osztálya, a makói Csi­pet Csapat, a hódmezővásárhelyi Színjátszó Szakkör Kozmutza Flóra Általános Iskola tanulói, il­letve a szegedi Andante Alapfokú Művészeti Iskola és a Rólcusvá­rosi II. Sz. Általános Iskola diák­jaiból alakult Miénk a világ moz­gásszínház. Diákönkormányzatok Mártélyon Országos találkozó Országos általános iskolai di­ákönkormányzati találkozót ren­deznek a hét végén Mártélyon, az ifjúsági táborban. Szombaton 10 órakor Almási István alpol­gármester mond megnyitóbeszé­det, majd előadások hangzanak el az oktatási jogok biztosának hivataláról, az iskolai önkor­mányzatok működésének jogi hátteréről, valamint arról, mi­lyen szerepet tölt be az érzelmi intelligencia a „kortárs vezetők­nél". Szó lesz a vitáról, a vitatko­zásról és rendeznek helyzetgya­korlatokat is. Czenéné Vass Mária pert nyert a szegedi önkormányzattal szemben Főtanácsosi kálvária: jogellenes elbocsátás Czenéné Vass Mária tavaly ilyenkor még az ünnepi könyvhét programját szervezte a városházán. Fotó: Ftollósi Zsolt Visszahelyezte állásába a bíró­ság Czenéné Vass Máriát, a sze­gedi önkormányzat kulturális irodájának volt vezetőjét, mert úgy ítélte meg, tavaly jogelle­nesen bocsátották el. A főta­nácsos a jogerős ítélet ellenére sem folytathatja korábbi mun­káját. Az ismert közművelődési szak­ember, Czenéné Vass Mária 1982 óta dolgozik a városházán. Egyik meghatározó tagja volt annak a munkacsoportnak, amely kidol­gozta Szeged kulturális koncep­cióját. Hosszú éveken át szervez­te az ünnepi könyvhét szegedi programjait, szerkesztette a vá­ros éves programfüzetét, írta a városvezetők beszédeit. Hámori József kultuszminiszter kiemel­kedő munkájáért 1998­ban Népművelésért díjjal tüntet­te ki. Bölcsészdiplomái mellé né­hány éve felsőfokú kulturális menedzseri oklevelet is szerzett. Mezey Róbert jegyző a polgár­mesteri hivatal átszervezésére és létszámcsökkentésre hivatkozva tavaly június 30-án tartalékállo­mányba helyezte, majd decem­ber 30-i hatállyal megszüntette a közszolgálati jogviszonyát. - A kulturális ügyekkel kapcso­latban szakmai véleménykü­lönbség alakult ki a város vezetői és közöttem - összegzi Czenéné Vass Mária, hogy a jogi indokok helyett mi lehetett a valódi oka eltávolításának. - A város veze­tői szerették volna összevonni vagy vállalkozásba adni a szegedi kulturális intézményeket. A mi­nisztérium felügyeleti vizsgála­tot rendelt el, amelynek eredmé­nyét a szakértők 60 oldalas jegy­zőkönyvben összegezték, megál­lapítva, hogy egyik változatot sem javasolják. Néhány hónap múlva újra elő­került ugyanez az ötlet. Amikor felvetettem, hogy furcsa lenne, ha a város ugyanabban az ügyben megint a minisztériumhoz for­dulna, azt mondták: kioktatom a képviselőket. Elmondtam a szakmai állás­pontomat arról is, hogy az ön­kormányzat egyoldalúan, indok nélkül felbontotta az együttmű­ködési megállapodásokat több fontos kulturális szervezettel, és hozzájárult, hogy furonics Ta­más balettegyüttese megszűnjön a színház egyik tagozata lenni. A képtár ügyét sem szakmai, ha­nem jogi és politikai kérdésnek tekintették. Felbomlottak a szakmai szervezetek, már "nem működik sem a zenei, sem a kép­zőművészeti kollégium, az elfo­gadott kulturális koncepciót pe­dig nem hajtják végre. Czenéné elbocsátása megütkö­zést keltett, ügyében a Szegedi Közművelődési Tanács már júli­us 4-i ülésén állásfoglalást tett közzé, kérve, hogy az önkor­mányzat vezetői vizsgálják felül a döntést. A testület kérését nem vették figyelembe, a múlt év utolsó napján megszüntették munkaviszonyát. A főtanácsos pert indított. A Szegedi Munka­ügyi Bíróság idén január 30-án meghozott ítéletében megállapí­totta, hogy az indokok nem vol­tak valósak, ezért a jegyző jogel­lenes intézkedését hatályon kí­vül helyezte. Az önkormányzat fellebbezett, mire a másodfokon eljáró Csongrád Megyei Bíróság helybenhagyta az első fokú ítéle­tet, azaz jogerősen visszaállította a főtanácsos munkaviszonyát. Czenéné azonban nem folytat­hatja korábbi munkáját, Mezey Róbert jegyző levélben tájékoz­tatta arról, hogy 2002. május 23-tól július 25-ig átirányítja a polgármesteri hivatal szociális irodájába ügyintéző munkakör­be. Sípos Márta, Czenéné ügy­védje úgy véli, a munkáltatónak valóban joga van két hónapra át­irányítani valakit más munka­körbe, ám a döntés célszerűsége megkérdőjelezhető, hiszen két hónap múlva jogszerűen csak az eredeti munkakör ajánlható fel újra. Furcsának tartja az ügyvéd­nő, hogy a jegyző nem volt haj­landó szóba állni Czenénével, pedig ebben a helyzetben a felek közös megegyezése lenne a leg­jobb megoldás. A felvetésekre Mezey Róbert a következőket válaszolta: - Tudo­másul vettük a bíróság jogerős ítéletét, a köztisztviselői tör­vénnyel teljes összhangban hoz­tam meg a munkáltatói döntést. Czenéné státusa létszámcsök­kentés miatt megszűnt a kultu­rális irodán, azt már nem tudom visszaállitani. Éltem azzal a lehe­tőséggel, hogy jogom van más szervezeti egységhez átirányíta­ni, ezért került a szociális irodá­ra. Egyelőre nem foglalkoztam azzal, hogy a két hónap eltelte után majd milyen döntést ho­zok. Saját dolgozónkkal egyéb­ként nem kívánok vitába bocsát­kozni, főleg nem a sajtón keresz­tül. Czenéné Vass Mária egyelőre nem kezdte meg alacsonyabb képzettséget igénylő szociális ügyintézőként a munkát, sza­badságot vett ki, és óvást nyúj­tott be a jegyző intézkedésével kapcsolatban. Ha nem születik megegyezés, valószínűleg újra a munkaügyi bíróságon keresi az igazát. H. ZS. Vers- és prózamondó verseny MUNKATÁRSUNKTÓL A Csongrád Megyei Közművelő­dési Tanácsadó Központ és a Bar­tók Béla Művelődési Központ ál­tal az elmúlt hét végén rendezték meg az Illyés Gyula vers- és pró­zamondó verseny Csongrád me­gyei elődöntőjét. A megmérette­tésen 23 versenyző vett részt a megyéből és a szomszédos Vajda­ságból. A zsűri tagjai Tóth Zsu­zsanna, előadóművész, a Magyar Művelődési Intézet munkatársa, Markovics Bori színművésznő és Dálnoky Zsóka színművésznő volt. A verseny végeredménye: 1. Papp Emese (Szabadka, Jugoszlá­via), 2. Manulekné Schuszter Krisztina (Szeged) és Sípos Me­hnda (Orom, Jugoszlávia), 3. Mártha Attila és Balogh Bálint (mindkettő szegedi). Rajtuk kívül a zsűri még há­rom versenyzőt továbbjuttatott a regionális döntőre (amelyet elő­reláthatólag Kecskeméten ren­deznek meg): Horváth Dezsőnél, Herbály fánosnét és Papp Má­tyásnét, ők különdíjat kaptak. Különdíjasok még: Ecseki Johan­na, Papp Krisztina, Márta Anikó és Szőke Dávid (mindannyian szegediek). Az Illyés Gyula vers- és próza­mondó verseny országos döntő­jét november 9-10-én a Tolna megyei Ozorán, a költő szülőhe­lyén tartják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom