Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-24 / 119. szám

PENTEK, 2002. MÁJUS 24. • AKTUÁLIS* 3 A vízgazdálkodási társulat is számít az öntözési segítségre Hiányzik a támogatás Az aszály miatt teljes kapacitással működnek a Tisza-Maros Szögi Vízgazdálkodási Társulat öntözőrendszerei. A szervezet közgyűlésén szóba került: jó lenne, ha a kormány ésszerűen támogatná a locsolást. Amikor volt elegendő csapadék, öntözési támogatást is kérhettek a gazdálkodók. Most, hogy ismét aszály van, nincs ilyen segítség hangzott el tegnap a Tisza-Maros Szögi Vízgazdálkodási Társulat igási közgyűlésén. Az öntöző- és vízelvezető csatornákat, szivatytyútelepeket működtető szervezet Hódmezővásárhely és Makó környékén 132 ezer hektáron működik, a földtulajdonosokat és bérlőket tömöríti, és tizenhét önkormányzattal áll kapcsolatban. Elhangzott, míg a korábbi években 50-60 százalékban használták ki az öntözőrendszerek kapacitását, most az aszály miatt minden száz százalékon működik, és az apátfalva-mezőhegyesi öntözőrendszer területén még több vízre lenne szükség. Balla Iván, a társulat igazgatója lapunknak elmondta: óriási segítséget jelentene ilyen helyzetMost minden csepp vízre szükség van Hódmezővásárhely és Makó környékén. Fotó: Gyenes Kálmán ben a termelőknek, ha a mindenkori kormány átlátható, ésszerű támogatást nyújtana ezen a téren is. Ha lehetővé válna, hogy ott, ahol erre nagy szükség van - elsősorban az Alföldön -, ingyen juthatna hozzá a gazdálkodó az öntözővízhez, s ha a szivattyúk működtetőinek a gázolaj árában nem kellene megfizetniük az úttal kapcsolatos adóterheket is. B. A. Szélerőmű a szentesi térségben A szentesi képviselő-testület mai ülésén döntenek arról, hogy az önkormányzat támogatja-e egy szélerőmű építését a város külterületén. A Good Wind Kft. ügyvezetője, Ocko Steffens azzal a javaslattal kereste meg a Kurca-parti település vezetőit, hogy a társaságuk hajlandó lenne egy szélerőművet telepíteni a szentesi térségbe. A város külterületén lévő Szikhátot és Zalotát azért tartják alkalmasnak a beruházásra, mert a Szegedi Meteorológiai Állomás és más szakhatóságok mérési adatai azt igazolják: érdemes hasznosítani ezt az energiát. Az ügyvezető azt írta Szirbik Imre polgármesternek címzett levelében, hogy több erőmű felépítését is vállalják, amennyiben sikerül megegyezniük az önkormányzattal. Kiderül továbbá: egy ilyen szerkezet mintegy 450 millió forintba kerül. A helyhatóságtól azt várja a Good Wind Kft., hogy mindenféle engedélyt megad az úgynevezett szélpark telepítéséhez. Ha a képviselő-testület kedvezően bírálja el a társaság ajánlatát, akkor a szikháti és a zalotai térségben mindazokkal a földtulajdonosokkal felveszik a kapcsolatot, akiknek a területe azon a helyen van, ahol a szélerőművet fel akarják építeni. Ezt követően a kft. bérleti szerződést köt a parcellák gazdáival. Ha sikerül megállapodni, akkor felállítanak majd egy szélmérő állomást, amely egy évig szolgáltat adatokat a szakembereknek. Amennyiben kedvezőek lesznek a környezeti hatások és a talajtani vizsgálatok, akkor megkérik a szélpark építési engedélyét. Ocko Steffens tájékoztatása szerint minden szélerőmű után egyszeri juttatásként ötezer euró illeti meg az önkormányzatot. S ha már működik az üzem, az értékesített energia árának bizonyos hányadát is a helyhatóság kapja meg. B. I. Érzelem és értelem .SULYOK ERZSÉBET Újra és újra tudatosítanunk kell, amíg meg nem tanuljuk: az érzelmek és a jogrend - az két különböző dolog. A két évvel ezelőtti ópusztaszeri buszbalesetben hatan életüket vesztették. Őket már nerrl lehet visszahozni. Úgy képzelem, ez a szomorú tény nem csak a hozzátartozók életét változtatta meg, esetenként talán lehetetlenítette el. A sofőrét is. Neki a lelki teherrel nem a megszokott hétköznapokban, hanem börtönben kell tovább élnie. Ahgha vagyok egyedül, aki sajnálja ezt a szerencsétlen embert. Ki van zárva, hogy felelőtlen alak lenne, hiszen a tragédia előtt kétmillió kilométert vezetett balesetmentesen. Minden bizonnyal igaz. hogy aki közlekedik, azzal megtörténhet hasonló tragédia. Ám ha érzelmi alapon nehezen is tudjuk elfogadni, hogy a nyilvánvalóan egész életére megmaradó, gyötrő önvád mellett évekig tartó rabsors lesz az övé, logikai alapon ezt nem kifogásolhatjuk. A jogrend, az igazságszolgáltatás szisztémája a társadalom működéséhez nélkülözhetetlen kreáció. Ha érzelmi alapon egyszer így, másszor úgy használnánk, ha folytonosan átigazítanánk aszerint, mit diktál a hétköznapi jogérzetünk - megnézhetnénk magunkat. Pillanatok alatt mindenki kiszolgáltatottá válna. A jogbiztonság az emberi társadalomban való élet alapvető feltétele. A kettősség, amelyről beszélünk, a föntihez képest fordítva érvényesül a közelmúlt "döbbenetes bűnténye, a móri rablógyilkosság esetében. Érzelmi alapon a legszigorúbb büntetést is kevésnek tartjuk, a kegyetlen elkövetőkről hajlunk azt gondolni, nem érdemlik meg az életet. De nagy baj lenne, ha érzelmi felindulásunkban képtelenek lennénk uralkodni magunkon, s a fennálló jogrendet sutba dobva ítélkeznénk, elégtételt vennénk, bosszút állnánk - szemet szemért, fogat fogért. Pillanatok alatt igencsak megritkulna az emberiség.És akkor még egyetlen szót sem ejtettünk arról a bizonyosságról, hogy a móri embertelenség elkövetőit aligha „zavarta" volna meg, ha a „jövőképükben " az életfogytig helyett a halálbüntetést tudhatták volna. Igaz, őket talán még az sem tartotta volna vissza, ha mérget vehettek volna rá: elkapják őket! Toleranciadíjat kapott Máté-Tóth András A Debrecen és határon túli hitközségeinek nemzetközi tanácskozásán a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke toleranciadíjban részesítette Máté-Tóth Andrást, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének vezetőjét. Ugyanilyen díjat kapott még Bölcskei Gusztáv református püspök és Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke is. A kereskedők nem adnak nyugtát Az APEH-ellenőrök álruhában jártak A helyi kereskedők számára ismeretlen APEH-revizorok tartottak ellenőrzéseket a napokban Csongrád megyében. Baranyából érkezett revizorok „cseremegyés" akció keretében ellenőrizték, hogy a vállalkozók eleget tesznek-e nyugta- és számlaadási kötelezettségüknek. A korábbi években hagyománynyá vált módszer bevetésére azért van rendszeresen szükség kaptuk a tájékoztatást az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságától -, mert a kereskedők általában megismerik a helyi revizorokat, s emiatt kisebb a találati arány. Úgy tűnik, a napokban lezajlott akció eredményes volt, ám ennek az APEH sem örült. A kereskedelemben és a vendéglátásban végzett ellenőrzések mintegy 75 százaléka ugyanis ahogy azt az adóhatóságnál mondják - megállapítással zárult. Ez a magas arány pedig nem az adómorál javulását mutatja. Vannak természetesen olyan adózók is, akik nyugta- és számlaadási kötelezettségük teljesítésén túl bizonyítottan az egyéb elvárásoknak is eleget tesznek, a gond azonban az, hogy ők kevesen vannak. A rajtakapott kereskedők különben korrektül viselkedtek, a készenlétben álló rendőrök segítségét nem kellett igénybe venni - mondta Pakai Andrásné Csongrád megyei ellenőrzési igazgatóhelyettes. Az akciók országos tapasztalata is az, hogy a kereskedők számára ismeretlen revizorok főleg 16 óra után semmiféle bizonylatot sem kapnak a próbavásárlások során. Az adókötelezettség teljesítése érdekében nemcsak a szomszédos megyék, hanem a földrajzilag távolabb fekvő térségek együttműködésére is szükség van - nyilatkozta a Baranyából érkezett Nagypál Imre. Papp István, az APEH Csongrád megyei igazgatója levonva a tanulságokat, szorgalmazta a két igazgatóság jövőbeni együttműködését. A nyugta- és számlaadási kötelezettség nem teljesítése mulasztási bírságot von maga után. Akadnak olyan, notóriusán viszszaeső kereskedők is, akik arra is számíthatnak, hogy meghatározott időre bezáratják az üzletüket. F.K. Új titkárt választottak az agrárkamaránál A megyei agrárkamara élére pályázat útján új titkárt választottak: Haskó Pált, aki ezt megelőzően a DABIC Kht. úgyvezető igazgatója, még korábban egy agrárérdek-képviselet titkára volt. Seprenyiné Erdei Gizella, az eddigi titkár a jövőben az agrárkamara közhasznú társaságánál fejlesztési menedzserként tevékenykedik. Ópusztaszeri busztragédia Öt év fogházra ítélték a sofőrt Halálos tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset gondatlan okozása miatt 5 év, fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Csongrád Megyei Bíróság Tóth Istvánt. Kétmillió kilométert vezetett már balesetmentesen Tóth István, amikor elvállalta, hogy Székesfehérvárról Csongrád megyébe fuvaroz utasokat. Az egyéni vállalkozóként közúti személy- és árufuvarozással foglalkozó Tóth 2000. szeptember elsején Székesfehérvár egyik áruháza elől indult, s a Fiat típusú buszban huszonhat utas foglalt helyet. Délután fél 1 körül érkeztek Baksra, majd az ebédet követően Szeged felé gurult tovább a busz az esőtől áztatott úton. Már elhagyták Opusztaszert, amikor a 4519-es mellékúton, néhány száz méternyire a 33-as kilométerkőtől - ahol egyébként útjelző tábla figyelmeztetett már akkor is a veszélyre: „Egymás utáni veszélyes útkanyarulat!" lábfék helyett az úgynevezett retarderrel akarta fékezni, s így az úton tartani a buszt sofőrje. A vezetési manőver sikertelen volt, a busz hátulja jobbra kicsúszott. A jármű előbb az útpadkára sodródott, majd lecsúszott az útról, s tetejére fordult, a busztető leszakadt, a tartókeretek elhajoltak, az ablakok kitörtek. A buszban ülők közül többen kizuhantak a járműből, mások pedig a busz alá szorultak. A baleset következtében hatan - közöttük két fiatalkorú - veszítették életüket, hét utas súlyos sérülést "szenvedett, míg tizenhárom uta2000. szeptember: a baleset következtében hatan vesztették életüket. Fotó:Karnok Csaba zó sebesülései nyolc napon belül gyógyultak. Tóth István ügyében 2001 februárjában hozott elsőfokú ítéletet a Szegedi Városi Bíróság. Az 1946-ban született, Székesfehérváron lakó fuvarozó vállalkozót akkor 5 év fogházra ítélték, 7 évre eltiltották a járművezetéstől, s 5 évre a közügyek gyakorlásától is. Egyben kötelezték a bűnügyi költségek megfizetésére. A tavaly meghozott ítélet indoklásában kimondták: Tóth István azért felelős a halálos tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset gondatlan okozásában, mert a retarderes fékezéssel nem a helyes vezetési technikát választotta, a jármúvet nem az útviszonyoknak megfelelően vezette, a megengedett sebességet mint azt a jármű tachográfja is kimutatta - többször is túllépte buszával. A különösen veszélyes kettős kanyarnál, ahol maximum 70 kilométer gyorsan gurulhatott volna a busz, 78-81 kilométeres sebességet becsültek a balesetet követően a szakértők. A vádlott és védője 2001 februárjában felmentésért fellebbezett az ítélet ellen, arra hivatkozva: a tragédia technikai okokra vezethető vissza, s nem a sofőr vétkessége miatt következett be. Ezt a védekezést tegnap - a Csongrád Megyei Bíróságon a dr. Maráz Vilmosné vezette bírói tanács nem fogadta el. Tóth Istvánt 5 év fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélték, 7 évre eltiltották a járművezetéstől. A közügyek gyakorlásától nem tiltották el, de az összes felmerülő bűnügyi költséget fizetnie kell. A döntés jogerős. B.Z.