Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-23 / 118. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. MÁJUS 23. • AKTUÁLIS" 3 Nincs közös teherviselés a sertéságazatban A termelő haszna úszik el PODMANICZKY SZILÁRD Jó hír a Balatonra készülő nyaralóknak, hogy a víz minősége kifo­gástalan, viszont a vízszint a május eleji emelkedés után újra csökkent, jelenleg 75 centiméteren áll, ami az optimálisnak tar­tott 100 cm-hez képest nem valami rózsás. És ahogy az elmúlt hetekben próbáltam, a horgászoknak se na­gyon kedvező, főleg a déli parton, ahol eleve sekélyebb a víz, így a mostani vízállásnál a nagyobb halak elmaradoznak. Picit úgy tűnik, mintha az utóbbi években magára lenne hagy­va a Balaton, de valószínűleg jövőre új rendszert léptetnek életbe a vízszint megtartására. Eddig sokszor havi bontásban határozták meg a víz szintjét, például télen 85, márciusban 90, májusban pe­dig 100 cm-en. Csakhogy ebben az a vicc, hogy a míg tóból a Sión keresztül bármikor leengedhető a víz, bármikor csökkenthető a vízszint, addig az emeléshez nincs olyan vízhozamú beömlés, amivel ezt szabályozni lehetne. Vagyis ha márciusban 85 cm volt, és mondjuk májusig nem esett jelentős csapadék, akkor vajmi ke­vés remény volt arra, hogy májusra a jelző százas beosztásánál álljon vízszint; és ehhez még a „vigyen mindenki egy vödör vizet a Balatonba" alulról jövő népi kezdeményezés is édeskevés len­ne. Az új szabályozás lényege ennél jóval ésszerűbb: nem eresztik le az összegyúlt többletvizet, hanem azt 110 cm-ig tárolnák a tó­ba. A hatásvizsgálatok azt mutatják, hogy ez az a vízszint, amely­nél nagyobb esőzések esetén sem állna fenn a veszély, hogy a Ba­laton kilépjen a medréből, és bekopogtasson a part menti nyara­lók ablakán. Én meg esküszöm, ha a vízszint egyszer már eléri a 110 cm-t, azonnal hatásvizsgálatot kezdek a parton, hogy a horgászok bé­náznak, vagy csak a kevés víz miatt tűntek el a halak. Borfesztivál: jövőre, ugyanitt Szeged jól vizsgázott Csaknem száz forinttal csök­kent két-három hónapon belül a sertéshús kilójáért fizetett ár. Ilyen árzuhanás szinte minden évben előfordul. Am az ebből következő terheket a tenyész­tőknek és a feldolgozóknak kö­zösen kellene viselniük - véli a vásárhelyi Kiss László. A hódmezővásárhelyi Kiss László „nagyban" csak három éve fog­lalkozik sertéstenyésztéssel. Ám ehhez ért, mi több, ezt szereti csinálni. De az asztalosszakmát is kitanulta, amikor a család kö­zös erővel próbált „emböri for­mát" adni a téesztől átvett, Bati­dához közeli épületnek. A het­ven anyakocás telepen dán ete­tő-berendezések adagolják a jó­szágoknak a takarmányt, úgy, hogy a lehető legkevesebbet tud­ják elpocsékolni. A fiaztató he­lyiség szúnyoghálóval védett ré­sze az épületnek. Kiss László sze­retne megvenni egy kétszáz anyakocának helyet adó, moder­nebb telepet, a hitelt azonban ma nem szívesen adják a bankok mezőgazdasági vállalkozások­nak. A gazdának most mégsem ez a legnagyobb gondja. Mínusz száz forint - Én egy-egy alkalommal negyven jószágot adok le, átlag­ban első osztályúakat, azaz E minősítésűeket. Decemberben, hasított súlyban számolva, ki­lónként 390 forintot kaptam. Utána januárban 407 forintot, tegnap pedig úgy hallottam, élő­súlyban 265 forintot adtak vol­na, ami 315 forint körül van, ha hasított súlyt számolunk. Ez két-három hónapon belül csak­nem száz forintos csökkenés. Én 2 kiló 70 dekagrammnyi ta­karmányból elő tudok állítani egy kiló élősúlyt. Ez elég jó ered­mény. A mai árakkal számolva 280 forintba kerül egy kiló ser­téshús előállítása. Ezzel szem­ben 265 forintot kapnék az első Üzleti találkozó a CIB-nél A CIB Közép-Európai Nemzet­közi Bank Rt. szegedi fiókja tegnap délután üzleti találkozót rendezett legnagyobb ügyfelei számára a Royal Szállóban. Áprilisban a CIB Bank élén sze­mélyi változásokat jelentettek be, két új vezérigazgatót nevez­tek ki Farkas Adám és Karvahts Ferenc személyében. A tegnapi partnertalálkozón a legnagyobb szegedi ügyfelek őket személyesen is megismerhették. Surányi György, a bank igazgató­ságának elnöke szinte közvetlen munkatársaiként mutatta be őket. Hangsúlyozta: mindketten a közgazdaságtudományi egyete­men végeztek, jelenleg ott is ok­tatnak, de tanítottak angol és amerikai egyetemeken, dolgoz­tak az EBRD-nél és a Világbank­nál, valamint a Magyar Nemzeti Bankban - együtt Surányival. Kiss Piroska szegedi fiókigazga­tó elmondta: a nulláról indultak hét évvel ezelőtt, 1995 januárjá­ban, ma Szegeden kettő, Vásár­helyen pedig egy fiók áll az üzlet­felek rendelkezésére. Jelenleg hatezer ügyfelük van Szegeden, a jóváhagyott hitelke­ret nagysága eléri a 11 milliárd forintot. A CIB különben Ma­gyarország negyedik legnagyobb bankja, a hazai betét- és hitelál­lomány mintegy 10 százalékát kezeli. (Surányi Györggyel ké­szült interjúnkat majd az Egy százalék c. gazdasági melléklet­ben olvashatják.) F.K. osztályúért - számol a gazda. ­Valóban nem új jelenség ez, majdnem minden évben elő szokott fordulni, de mindig ugyanúgy: a termelőnek kell vi­selnie a következményeket. Ré­gen a disznózással foglalkozó családok nem ebből éltek, ma viszont tönkremehet a termelőn keresztül hozzátartozóinak eg­zisztenciája is. Nem igaz, hogy az országban nincs akkora hűtő­kapacitás, amivel az ilyen egy-két hónapos időszakok átvé­szelhetők, és nem hiszem, hogy ezt a helyzetet nem lehet megol­dani! Azt se gondolom, hogy az­zal megoldódik, ha elkezdünk demonstrálni, cirkuszolni. Ki viselje a terhet? Kiss László szerint már régen ki kellett volna dolgozni egy át­látható, logikus rendszert, amely megmondja, mit kell tenni ilyen A szegedi gyermekklinika 18 millió forintos lakossági támo­gatással megépített és beren­dezett, május 2-án megnyitott szeptikus intenzív részlegének első égési sérültje egy battonyai kisfiú. A battonyai kisfiú a forró fürdő­vízbe esett bele, testének 40 szá­zaléka megégett: a háta, mindkét combja, a lábszárai, s a felfrecs­csenő forró víz a két karján is égési sérüléseket okozott. A sze­gedi gyermekklinika szeptikus intenzív részlegének első pácien­se, a három és fél éves Viktor lát­ványa sokkoló hatású. A kétágyas intenzív kórterem­be csak védőruhában lehet belép­ni, itt ugyanis mindennek steril­nek kell lenni. A levegő kelleme­sen hűvös, légkondicionálás mű­ködik, a meztelen kis test még­sem fázik, mert a légpárnás ágy nem csupán a lebegéshez hason­ló érzetett ad, de meleget is, mert fűthető. - A nővéri jelenlétre állandóan szükség van, hiszen az égett gyermek állandó ténykedést igé­nyel - mondja az üvegfalon kívül az intenzív osztályvezető főorvo­sa, Rácz Katalin adjunktus. Az orvosi rendelés szerinti antibio­zavarok esetén. Világosan le ké­ne írni, a drasztikus árcsökkenés esetén egyenlően kell viselnie a termelőknek és a feldolgozóknak a terhet. Ha jó az ár, bizonyos százalékból olyan tartalékot kell képezni, amiből a zavar idején támogatni lehet. - Valódi támogatás kellene. Amit most kapunk, az a tizenhat forint, elég kevés, ráadásul hosz­szú procedúra az igénylése, s ha megkapjuk, akkor is csak ne­gyedév múlva. Azt már lenyel­tük, hogy a felvásárló tizenkét banki napra fizet, pedig nekünk többnyire azonnal le kell ten­nünk a pénzt, ha megveszünk valamit. A gazda olvasott egy kimuta­tást, amelyet angol szakemberek készítettek. Eszerint Kanada után Magyarországon állítják elő á legkisebb önköltséggel a sertés­húst. Hogyan lehet ez? Csak meg tikum meghatározott időnkénti adagolása, a lázcsitíapítás, a fáj­dalomcsillapítók, a szívgyógy­szerek beadása, az ágyneműcse­re, a folyamatos figyelés minden percét leköti az ápolónőnek, még akkor is, ha a kis beteg sokat al­szik. A szeptikus intenzív első páci­ensét május 10-én szállították a szegedi gyermekklinikára, az el­keli nézni, milyen telepeken dol­goznak a magyar sertéstenyész­tők, és milyeneken a nyugatiak. Nem mehet így tovább - Nagyon könnyen meg lehet­ne számolni az országban azokat a telepeket, amelyek megfelelnek az uniós követelményeknek. Igen, sürgősen fejleszteni kelle­ne, de ennek a költsége aztán végképp nincs benne az árban. És eddig senki sem ért rá arra, hogy megkérdezze tőlünk: mi hogyan képzelnénk el a jövőn­ket, mit fejlesztenénk, mire sze­retnénk támogatást kapni. És ha most azt mondanák, olyan tele­pet kell csinálnom, amilyen egy dáné, vagy hollandé, a következő húsz év összes hasznát erre kel­lene költenem. Pedig tényleg nem mehet tovább úgy, ahogyan eddig ment. B.A. ső napokban folyamatosan kapta az altató hatású fájdalomcsillapí­tókat, néhány nap óta már csak akkor, ha a sebeit kezelik. Bármilyen elborzasztóak is most Viktor égési sérülései, Rácz adjunktusnő úgy látja, a gyer­mek rendbe jön és nem lesz szükség nála bőrátültetésre. Viktor tipikusnak mondható gyermekbaleset áldozata. A gye­Elégedetten köszöntek el Sze­gedtől a hétfő éjszakai zárást követően a borfesztivál kiállítói és vendégei. munkatársunktól Mint ahogy azt Bátyiné Mester Zsuzsától, a borfesztivál szerve­zőjétől, a Kamara Expo Kft. munkatársától megtudtuk, sze­rencsésen alakultak a körülmé­nyek: a hagyományos borünnep­pel egy időben zajlottak a Szeged napja alkalmából megrendezett programok, a szegediek és a tu­risták egyik helyszínről a másik­ra vándorolhattak. Még az égiek is a borfesztiválnak drukkoltak, nem küldtek felhőket, záporokat a szegediekre, így szinte végig telt ház lehetett a Széchenyi té­ren. A borászok megtalálták számí­tásaikat, a közel 50 ezer szomjas toroknak köszönhetően többen rekeknél az égési sérülések nagy részét forró fürdővíz okozza. Ahol nincs fürdőszoba, ott a für­detéshez előbb a forró vizet öntik a lavórba, kádba, aztán elég egy pillanat, ameddig a szülő elfor­dul, s a kicsi már belehuppan az égető vízbe. Télen a disznóvágá­sok ideién az abalébe szoktak be­leesni a felügyelet nélkül hagyott gyermekek, s nem ritka, hogy a új szállítmányt hozattak Eger­ből, Villányból, a Balaton-felvi­dékről, mivel kifogytak a készle­tekből. Elmondták, jövőre is a város szívében, a Széchenyi téren szeretnék felvonultatni a ne­mes nedűket. De nemcsak a rendezők, hanem segítőik, az önkormányzat, az ÁNTSZ és a VPOP (amely külön pavilonnal költözött a térre) is jól vizsgá­zott. Színvonalas borverseny, borárverés és -kóstolók tették változatosabbá a programot. Nem volt rendbontás, a város­lakókra tekintettel 11 óráig be­fejeződtek a műsorok, s nem esett kár a Széchenyi tér virág­ágyásaiban sem. Az évek óta visszatérő látogatók idén elő­ször csodálhatták meg a felújí­tott Kárász utcát. A szervezők­nek elmondták: gyönyörű vá­rost, vendégszerető lakókat is­mertek meg. bojlerből hirtelen kicsapó láng égeri meg a kicsiket, vagy ma­gukra húzzák a forró ételt a tűz­helyről. A gyermekklinikán az elmúlt három évben 26 súlyos égettet kezeltek. Eddig a „nagy" intenzív osztályon különítették el az éget­teket, messze nem ideális körül­mények között, speciális ágyak nélkül. Ez az első eset, hogy a szegedi gyermekklinikán a többi súlyos állapotban lévő gyermek­től elkülönítve kezelhetik az égé­si sérültet. A néhány hete működő szepti­kus intenzív részleg éppen a fer­tőzők szeparálására alkalmas. Az, hogy ez a 43 négyzetméteres részleg megépülhetett, annak a 18 millió forintnak is köszönhe­tő, amit a lakosság adott össze. A két légpárnás ágy közül most még csak az egyik foglalt, de bár­melyik pillanatban történhet újabb tragédia. A megyéből bár­honnan szállíthat ide a mentő égett gyermeket. A pénzből arra már nem futotta, hogy egy tévét vegyenek, pedig a már lábadozó kis sérültek számára ez jelentené az egyetlen időtöltést, hiszen a nővérkének mesét olvasni nem­igen jut ideje. K.K. Szakmai kihívás a főtiszti rang Az Orbán-kormány által létrehozott főtisztviselői és főtiszti karba nyilvános pályázat útján kerülhet­tek, kerülhetnek be a jelentkezők. Csongrád me­gyéből eddig öten jutottak be a hivatalnokehtbe, s amint arról tegnapi lapunkban beszámoltunk, Ba­logh Zoltán szegedi rendőrkapitánynak is nagy esé­lye van arra, hogy a főtiszti kar tagja legyen. A jelöl­tek többsége azért jelentkezett az ehtalakulatba, mert szakmai kihívásnak érzi a feladatot. Nincs ez­zel másképpen Balogh Zoltán alezredes sem, aki­nek, miután elfogadták a pályázatát, jó munkát kí­vánt Lukács János megyei főkapitány is. Forró vízbe esett a battonyai kisfiú Az első beteg az égési intenzív osztályon Az égési sérülést szenvedett gyermek állandó gondoskodást igényel. Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom