Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-22 / 117. szám

PENTEK, 2002. MÁJUS 24. • AKTUÁLIS* 3 Az Alföldön aszály pusztítja a kalászosokat Májusi eső aranyat érhetne A szárazságon egyelőre csak az öntözés segíthetne, ami viszont nagyon drága. Fotó: Gyenes Kálmán A szakemberek szerint tegnap reggel és kora délelőtt csupán néhány milliméter csapadék esett. A nyolcadik hónapja tartó szárazság tovább tombol. Az utóbbi hetven esztendő har­madik legszárazabb őszi-téli idő­szakát tudja maga mögött a ma­gyar mezőgazdaság. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság azt állítja, a legnagyobb gondok az Alföld vízháztartásában keletkeztek, a Kisalföldön és a Dunántúlon ugyanis több csapadék hullott. A talaj legfelső, 20 centiméteres vízmegtartó rétegében alig van nedvesség. A talajvízszint - mint ahogy azt Cserjési Lajos, a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM| megyei hi­vatalának osztályvezetője el­mondta - a Duna-Tisza közti homokhátságon, a megye terüle­tének körülbelül az egyharmad részén a szokásoshoz képest 50-100 centiméterrel is alacso­nyabb. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a 2000-es, sőt egyes helye­ken a 200l-es nyár is aszályos volt. Csongrád megyében nyol­cadik hónapja hiányzik a csapa­dék - a .tegnap hullott néhány milliméternyi eső nem gyógyír a sebekre. A térségben legutoljára 2001 szeptemberében mértek ki­adós mennyiségű esővizet, 119 millimétert. Azóta a februárt le­számítva minden hónapban az átlaghoz képest elenyésző meny­nyiségű csapadék került a talaj­ba: januárban például mindössze 6, márciusban 8 milliméternyi esett. A téli sokéves átlagos csa­padékmennyiséget 32 millimé­terben jelölik meg a szakembe­rek, ehhez képest esett viszony­lag több, 43 milliméternyi febru­árban. Az április sem hozott át­törést: akkor 29 millimétert mu­tattak ki a műszerek, ami 20 milliméterrel kevesebb, mint a második tavaszi hónap sokéves átlaga. Mivel az éves átlagos csa­padékmennyiség 550-560 milli­méter, amihez képest tavaly csak 132 esett, idén pedig alig halad­tuk meg a 90-et, akkor el lehet képzelni, milyen szenvedés vár a növényekre az előttünk álló ká­nikulai nyárban. A sekélyen gyökerező őszi és tavaszi kalászosoknál már most látni az aszály okozta pusztítást. A növények alacsonyak, a kalá­szok kicsik, vagyis csak közepes, avagy gyenge hozamokra lehet számítani. A vízhiányt még a leggondoskodóbb technológia sem ellensúlyozhatja. Az őszi búzánál - vélik a szakemberek ­1-1,5 tonna kiesés várható hek­táronként, ám amennyiben to­vábbra sem áztatja a földeket eső, a helyzet kritikussá válhat. A tavaszi vetésű növényeken, például a napraforgón is látszik a vizhiány, mivel csak foltokban kelt ki, ráadásul a száraz talajon még a gyomot sem sikerült kiir­tani. Akadnak olyan táblák Csongrád megyében, amelyeket ki kell szántani, mivel lehetetlen megvédeni a vetést a gyomoktól. Noha a kukorica is hiányosan bújt ki a talajból, szerencsére a frissen kikelt növényeken még nem látszik az aszály. Am min­den csapadék nélküli nap tovább ront a helyzeten. ek. Lottó-Szám-Mágia A JOKER nem luxus! Ezzel a jelmondatfal szervez nagyszabású akciót erre a hétre a Szerencsejáték Rt. Játsszon JOKER-t az öfösloffó és a hatoslottó mellett, most már a LUXOR-on is! Igy automatikusan részvevője lesz a játékba küldést követő napon lezajló sorsolásnak. Naponta három szerencsés játékos egy-egy millió forinttal lesz gazdagabb. A főnyeremény - egy Peugeot 607 Pack 3.0 típusú luxusautó - sorsolásán a héten feladott összes JOKER játék részt vesz! Továbbra sincs telitalálat az ötösön, így már 600 millió forint vár a legszerencsésebb játékosra. Mind az utolsó sorból, mind a 8-ra végződök közül két­két nyerőszám került ki. A szelvény negyedik sora (46 - 60) és a 9­re végződök viszont már harmadik hete nem tudnak nyerőszámot adni. Tavaly minden negyedévben pontosan egy alkalommal húztak két négyzetszámot. Idén ilyen sorsolás még egyetlen egy sem volt. Négy szomszédos számot is találunk a hatoson (37, 38, 39, 40), ilyen csak átlag ötévente egyszer fordul elő. Az egyedüli 5+1-es majd 20 millió forintot ér. A négyzetszámok és az 5-re végződök is éppen három hét szünetet tartottak. A már 330 millióra duzzadt főnyereményhez szükség lehet rájuk is. A JOKER minden számjegye különböző volt (831590). Az 1-esek vezetnek ebben az évben, a százhúsz JOKER szám­jegy között tizenkilencszer jelentkeztek. A 4-esek viszont csak hatszor. Legrégebben a 6-os szerepelt, az utolsó hat húzás számjegyei között egyet sem találunk! Ne feledjük, ezen a héten a JOKER plusz egymilliót érhet. rjyjSSPSSSU Nem volt telitalálatos a skandinávon, a főnye­yöS«ö?®9 remény várhatóan 45 millió forint körül lesz. A négyzetszámokat itt is ki kell emelnünk, szerdán sem a gépi, sem a kézi sorsoláson nem jutottak szóhoz. Míg az év első tíz hetében huszonnégyszer kerültek a nyertesek közé, a második tíz hétben csak tizenháromszor! Szerencsejáték Rt. Szegedi Területi Igazgatóság HATOS Közlekedésbiztonság, nyílt nap és vetélkedő Hatodik alkalommal rendezi meg a Csongrád Megyei Baleset-meg­előzési Bizottság és a Pálma Reklámstúdió a közlekedésbiztonsági nyílt napot és autőkiállítást Szegeden, a tiszai rakparton május 25-én, szombaton. A rendezvény célja, hogy felhívják az autósok fi­gyelmét a balesetmentes közlekedésre. Sor kerül a hagyományos elméleti és gyakorlati autós ügyességi ver­senyre, amelyen mentősök, tűzoltók, rendőrök, oktatók, biztonsági­ak és határőrök vesznek részt. A rakparton autókiállítás is lesz, dél­után pedig a Malek Andrea Band szórakoztatja az érdeklődőket. A város lelke SZAVAY ISTVÁN Minden városnak van lelke, amelyre ráérezhet az utazó is. Rá­érezhet az önbizalomra, a jövőbe vetett hitekre, vagy éppen azok hiányára, a nyitottságra vagy a befeléfordultságra, amikor fölsejle­nek számára egy-egy település hangulatai. Szeged, az utóbbi éveiben legalábbis, ellentmondásos lelkületet mutatott föl. Mintha folyamatossá lett volna az identitászavar, amivel a város évtizedek óta küszködik, és amelyen hiába lépett túl időnként, máris jöttek új változások, amelyek derékba törtek sok-sok, mégoly megalapozottnak túnő reményt is. Minden város idő- és térbeli kapcsolataiban él. A török után, a 18. század elején elpusztult, néptelen országrész közepén találta magát a város. Mire igazán magához térhetett volna, jött az Árvíz. Igaz, ezt az újjáépítés nagyvonalú lendülete követte, a palotás, sugaras-gyűrűs szerkezetű város születése, amelynek tervezése­kor századokra előre gondolkodtak eleink. Aztán az első világhá­ború, mely után egy országrész központjából határszélivé jelen­téktelenedett Szeged. Amit valamelyest kompenzált ugyan az egyetem idejövetele, de nem egyenlíthette ki a város éltető gazda­sági kapcsolatainak elvesztéséből adódó hátrányokat. Egy új háború után ismét a határszéh lét hátrányait szenvedte Szeged, a zéró fejlődés éveit. És bár a hetvenes években megérke­zett az oly régen várt föllendülés, a magyar gazdaság nyolcvanas évekbeli visszaesése, a rendszerváltást követő gazdasági átrende­ződés veszteségei derékba törték a fejlődési léhetöségeket. A bal­káni háborúk, az évtizedes romániai válságperiódus, az autópá­lya hiánya szinte légüres térbe taszította a várost. Mostanában viszont újra változik valami. Az, hogy végre meg­szépült, átalakult a Belváros, jelzi az önbizalom föltámadását. Azét a magabízásét, ami nem lehet idegen Szegedtől, amely-bár kevesen tudják -a 15. század végén az ország egyik leggazdagabb I városa volt. Hisz' a Mátyás uralkodását követő 1490-es években | 2000 forint királyi adót fizetett évente, amiben csak Buda (2800 Ft) és Brassó (2100 Ft) előzte meg, no meg két bányaváros, az aranypénzeket verő Körmöcbánya (4600 Ft) és Besztercebánya (3600 Ft). Most, Szeged napjára díszkivilágítást kapott a múzeum is. A dó­mot és az alsóvárosi templomot követően még egy palota ragyog fényárban ezután a szegedi éjszakában. Mondhatni: nem nagy dolog. Pedig dehogynem az. Egy bölcs ember mondotta valaha: egy nemzet jövőbe vetett hitét leginkább útjainak állapota tükrö­zi. Mert az utakon látszik igazán, milyen jövőt vár és álmodik magának egy ország. Nos, egy város hiteit tán gondozottsága, az értékeinek fölmutatására való igény és képesség tükrözi legin­kább. Hit abban, hogy a mostani, sok bajjal küszködd időt fölvált­hatja valami merőben más kor, amelyben újra teret és lehetősé­geket kaphat az itt fölhalmozott tudás és akarás. Hogy az autópá­lya eljövetelével, a szomszéd országok konszolidációjával, az uni­ós tagsággal Szeged újra föllendülés és gazdagság elé nézhet, mely folyamat részeként szerencsés esetben e három országra kiterje­dő régió logisztikai központjává lehet. Nekem erről is szólt Szeged napja. Az, hogy számtalan baj kö­zepette is élettel telt meg ismét ez a világra mégiscsak és minden­nek ellenére nyitott város. Törököt köröznek S. D. nem jelentkezett a rend­őrségen, ezért országos körözést adtak ki ellene. A török férfi május 5-én hajnalban Szegeden öt embert sebesített meg ké­sével. Május 5-én, vasárnap hajnalban, mint megírtuk, az egyik legnép­szerűbb szegedi szórakozóhely, a Mars téren lévő Sing-Sing előtt egy török nemzetiségű férfi lát­szólag minden ok nélkül rátá­madt a diszkó előtt beszélgető társaságra, és késével több sze­mélyt megszúrt. Egyikük S. Ró­bert, közismert szegedi sportoló, aki korábban küzdősportban kis­világbajnoki címet szerzett. A sebesültek a történtek után azt állították, hogy fogalmuk sincs, miért támadt rájuk a lát­hatóan önkívületben lévő férfi. A rendőrség azonban ezzel szem­ben úgy tudja, hogy a véres konf­liktus a diszkóban kezdődött, és a kiváltó ok feltehetőleg félté­kenység volt. A szórakozóhelyen kirobbant csetepaté után a biz­tonságiak kivezették a külföldi állampolgárságú férfit, aki az ut­cán kést rántott, és ekkor sebesi­tette meg a diszkóból korábban távozó négy férfit és egy nőt. A bűncselekmény másnapján a török férfi, S. D. telefonon je­lentkezett a rendőrségen, ám nem jelet meg ott ígérete ellené­re. A késelő kézre kerítésére or­szágos körözést adtak ki. Nemzetbiztonsági ellenőrzése után a szegedi rendőrkapitány tagja lehet az elitnek Balogh Zoltán a főtiszti karba tart Csongrád megyéből egyedüli­ként a szegedi rendőrkapitány lehet tagja az Orbán-kormány által létrehozott úgynevezett főtiszti karnak. Erről Balogh Zoltán pályázatának elfogadása után tájékoztatta felettesét, a megyei főkapitányt. MUNKATÁRSUNKTÓL Balogh Zoltán szegedi rendőrka­pitány nem cáfolta lapunk azon értesülését, amely szerint pályá­zott a főtiszti karba, aminek ­nemzetbiztonsági ellenőrzése után - valószínűleg a tagja lesz. Amint arról beszámoltunk, az első körben öten kerültek be Csongrád megyéből a magyar hi­vatalnoki elitbe. Még a parlamenti választások első fordulója előtt, márciusban Orbán Viktor miniszterelnök 271 főtisztviselőt és 107 főtisztet nevezett ki. A Népszabadság in­formációi szerint az elit csapatba most újabb főtisztviselőket és fő­tiszteket akar kinevezni a lekö­szönő kormány. A központi kar tagjainak különleges védelmet és kiemelt jövedelmet biztosít az ál­lam. A központi tiszt feladata, hogy a beosztásának (munkakörének) ellátása során segítse a közigaz­gatási, rendészeti, nemzetbiz­tonsági stratégiai döntések, prog­ramok előkészítését és végrehaj­tását, az európai integrációval összefüggő, a fegyveres szervet érintő kormányzati feladatok el­látását. A közigazgatási elitcsa­patba tartozóknak védelmet nyújt, hogy kormányváltáskor nem kerülhetnek utcára. Ha az új kabinet nem tart igényt a munkájukra, öt évig rendelkezé­si állományba helyezik őket, s ez idő alatt is valamennyiüket meg­illeti a mindenkori köztisztvise­lői alapilletmény tizenhárom­szorosa. Ez jelenleg 429 ezer fo­rint. A hírek szerint a második kör­ben 27 főtisztviselőt és 43 főtisz­tet vennének fel az elitalakulat­ba. A nyerteseknek kinevezésük előtt vagyonbevallási kell tenni­ük, illetve kötelesek magukat alávetni a legszigorúbb, a C típu­sú nemzetbiztonsági ellenőrzés­nek. Információink szerint Csong­rád megyéből három rendőrtiszt pályázott a főtiszti karba. Úgy tudjuk, hogy bár a törvény nem írja elő, ketten tájékoztatták fe­lettesüket, a Csongrád megyei főkapitányt, Balogh viszont nem. Balogh Zoltán lapunknak el­mondta: nemzetbiztonsági ellen­őrzése még tart, annak leghama­rabb június végén, július elején lesz eredménye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom