Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-21 / 116. szám

KEDD, 2002. MÁJUS 21. • A K T U A L I S • 3 ünneplés, méltósággal KISIMRE FERENC Tisztelem az ünnepeket. Másokét és a magunkét is. Ebből adódó­an azután nem szeretem, ha például a Himnusz közben - legyen az teremben vagy a szabadban - mocorognak, rágóznak, zsebre tett kézzel állnak az emberek. Úgy érzem, ha egy ország nemzeti imádságát játsszák - lett légyen az enyém vagy másé -, azt kellő tisztelettel kell fogadnom. Nos, az elmúlt napokban több helyen is volt alkalmam hallgat­ni Himnuszunkat. Teremben és szabadban egyaránt. S láss cso­dát: alig „véltem " felfedezni a bevezető mondatokban leírt rend­ellenességeket. Egyszerűen: korábban nem becsültük meg igazán ünepeinket. S nemcsak az állami és a vallási ünnepeket, hanem a közösségi megemlékezéseket sem. Ma meg már igen! Jó példa erre a mostani hétvége, amikor a megyeszékhely több­napos ünnepségsorozatának voltunk tanúi. A rendszerváltás utá­ni években még igazán kevesen vettek részt az olyan megemlé­kezéseken, rendezvényeken, amelyeket „csak" azért szerveztek, mert a város napját ünnepeltük. Ma ez már nem így van. Mind többen tudják, hogy mivel várja őket a város az évfordulón, s ki-ki a saját vérmérsékletének, érdeklődésének megfelelően osztja be „látogatási" programját. így azután nem csoda, hogy idén éppen a pünkösdi ünnepekre eső szegedi városnapon ezrek jelentek meg a különféle rendezvényeken - a borfesztiváltól a szombati ünnepé­lyes zászlófelvonáson át a vasárnap esti múzeumi látványosságig, az épület díszkivilágításának avatásáig. De tízezrek gyalogoltak át a Belvárosi hídon, hogy ízléses kézműves vásárfiát vigyenek haza a hídi vásárból, ennyien szórakoztak a Ligetben, figyelték a vete­rán autókat és motorkerékpárokat, élvezték a szabadtéri színpad­okon a zenekarok játékát. Ezek a „nagy" programok. De voltak kisebbek, kevesebb propa­gandával beharangozott rendezvények is. Közülük talán a Hon­véd téri református templomban tartott koncertet emelném ki, amelyen két fiatal amerikai lány, Carrie Hooper világtalan éne­kes és Angéla Wu zongorista lépett a közönség elé. Ők azért jöttek el Szegedre, hogy a város napján jótékonykodjanak. A hangverse­nyen befolyó önkéntes adományokat a Vakok Intézetének aján­lották fel. Ezzel akartak segíteni fogyatékos embertársaikon. E tettükkel pedig, nyilván nem tévedek, méltóságot kölcsönöz­tek a mi ünnepünknek is. Bemutatják a 47-es út mellett talált leleteket Csak találgatják az ezüstpénzek értékét A legutóbb restaurált tárgyakat, leleteket állították ki a múzeu­mi világnap alkalmából Vásár­helyen, az Alföldi Galériában. A múzeumi világnap alkalmából megnyílt vásárhelyi kiállításon bemutatják azokat a régészeti le­leteket is, amelyek a 47-es út melletti ásatásoknál kerültek fel­színre. A feltáráskor Bokorné Nagy Katalin, a múzeum egykori és Tóth Katalin, az intézmény je­lenlegi régésze négy lelőhelyet ta­lált, amelyekből újkőkori, rézko­ri, szarmata és Árpád-kori tele­pülés nyomait fedezték fel. A rézkori sír érdekessége, hogy a jobb oldalára fordított férficsont­váz mellett talált összetört tálak restaurálásánál nagyon kevés részt kellett pótolni - tudtuk meg Bernátsky Ferenc múze­um-pedagógustól. A szakember csak abban az esetben tudja teljes egészében ki­pótolni a leletet, ha a törmelé­kekből látszik, hogyan nézhetett ki egykor a tál. Ha a restaurátor nem biztos az edény formájában, akkor nem tudja teljes egészében kiegészíteni és összeállítani a cserépdarabokat. Az újkőkori te­lepülés feltárásakor egy hulla­dékgödröt találtak, amelyből több edény töredékét is megtisz­tították, lemosták és összeillesz­tették. Sok múzeumlátogató érdeklő­dését felkelti egy ezüstpénzzel te­b korsó, amelyet 1994-ben egy vígvezeték fektetésekor talált egy helybeli. A markoló kanala telje­sen összetörte aló. századi kan­csót. így azt és a benne lévő pénzt is sok munkával tudták csak restaurálni. A több mint ezer érmével kap­csolatban az a vendégek első kér­dése, hogy mennyi a forgalmi ér­téke most - meséli Bernátsky Fe­renc. Erre a kérdésre azonban konkrét választ nehéz adni, hi­szen több szempontot is hgye­lembe kell venni az érték megha­tározásakor. A helytörténeti kiállítás része két felújított céhláda is. Tizenöt darab ehhez hasonló műtárgy van a múzeum tulajdonában, amelyek közül hetet már telje­sen, hármat pedig most restau­rálnak. A többi felújításához még további pályázati pénz szüksé­ges, hiszen egy-egy ilyen céhláda helyrehozatala jelentős összegbe kerül. A három 19. századi ok­irat is a helytörténet fontos ré­sze. Kádár Sándor restaurált do­kumentumai ugyanis azt bizo­nyítják, hogy hódmezővásárhe­lyi katonák is harcoltak Garibal­diékkal az 1860-6l-es olasz há­borúban. Bernátsky Ferenc szerint a vá­sárhelyieket érdekli a város törté­nelme. Kiemelkedő azoknak a száma, akik komolyan foglalkoz­nak helytörténettel. Mi sem bi­zonyítja ezt jobban, mint az, hogy az utóbbi két évben nőtt a vásárhelyi múzeum látogatottsá­ga­P.M. . ^zabrtMsay, szerei-en. Vezettél már Wagon R+­3 Ha igen, akkor már tudod, hogy mit ér Ha még nem próbáltad, most duplán egy pörgős, 1.3-as motor, a kényelmes érdemes, mert a fenti élményeken túl és praktikusan berendezett belső, egy május 31-ig tett próbaúttal lég­| a hatalmasra növelhető utastérés kondis, limitált vvac . t n § a vezetés teljesen újszerű élménye. Részletek a márkakereskedőknél. t? Ünnepi közgyűlést tartottak Szeged napja tiszteletére Mészáros Rezső a díszpolgár Katonák napja volt Ópusztaszeren Ünnepi közgyűlésen adták át a Szeged díszpolgára kitüntető cí­met Mészáros Rezső profesz­szornak, az SZTE rektorának, a Pro Urbe-díjat Nárai György­nek, a szegedi kórház főigazgató főorvosának és Tekulics Péter­nek, a szegedi gyermekkórház igazgató professzorának. A magyar honvédelem napján mintegy 10 ezer ember fordult meg az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. Ejtőernyősök hozták az ópuszta­szeri ünnepi rendezvényre a ma­gyar és a NATO-zászlót, vala­mint a kegyelet koszorúit is. A magyar honvédelem napja alkal­mából a résztvevők szombaton megkoszorúzták azt a katonai emlékhelyet, amelyet tavaly - a katonacsaládok I. találkozóján ­avattak fel. Ezt követően köszön­tötték az Okucsaniból hazaérke­zett műszaki kontingens katoná­it, majd Szabó János honvédelmi miniszter jelenlétében ünnepé­lyesen megnyitották a nagysza­bású családi rendezvényt. A mi­niszter ünnepi beszédében ki­emelte: ebben az évben, születé­sének 200. évfordulóján, emlé­kezünk Kossuth Lajosra, aki óri­ási érdemeket szerzett a magyar honvédség megteremtésében. Pénzügyminiszterként is jelen­tős erőfeszítéseket tett annak ér­dekében, hogy az önálló magyar hadsereg működni tudjon. A honvédelmi miniszter kö­szönetet mondott az SFOR köte­lékében szolgálatot teljesítő és Okucsaniból most hazatért hon­védeknek, tiszteknek, akik öreg­bítették a magyar katonaság hír­nevét a Balkánon, és immár az Atlanti Szövetség szervezetén be­lül is. A hivatalos megemlékezések után következtek a nap látvá­nyos programjai. A több ezer em­ber nagy ámulattal figyelte az MH ejtőernyős válogatott tagok pontos célba ugrását, az úgyne­vezett Sky Huszárok lélegzetelál­lító műrepülését. Nagy érdeklő­dés kísérte a Bornemissza Ger­gely Felderítő Zászlóalj közel­harc-bemutatóját, S a Hódmező­vásárhely Helyőrségi Zenekar Gyep-showját is. Az emlékpark nagyszínpadán a Duna Művész­együttes eltáncolta a Kossuth La­jos azt üzente című műsort, majd kezdődött a családok és gyermekek játékos sportvetélke­dője, amelyeken szép ajándékok vártak a legügyesebbekre. A legkisebbek szájtátva figyel­ték a vágtató lovasok produkció­it, majd egy-egy jégkrém vagy sóspálcika kíséretében felültek az akkumulátorral üzemeltetett kisautóra. Az idősebbek pedig tisztes távolságból, a tűző nap sugara elől egy fa vagy sátor alá menekülve, elővették az elemó­zsiás szatyrot, a sült pulykacomb mellé vettek egy jó hideg sört - s így múlatták az idót tegnap Ópusztaszeren. KISIMRE FERENC Inkább családias, mint katonás volt a hangulat tegnap Ópusztaszeren. Fotó: Schmidt Andrea Térzene és az országzászló ünne­pélyes felvonása után szombaton délelőtt Szeged napja tiszteletére ünnepi közgyűlést rendeztek a városháza dísztermében. A meg­hívottakat, köztük Szeged test­vérvárosainak küldötteit Bartha László köszöntötte. A polgár­mester ünnepi beszédében emlé­keztetett arra a jeles napra, ami­kor III. Károly Szegednek szabad királyi városi rangot adományo­zott, s amellyel lerakta a város dinamikus fejlődésének alapjait. - Az azóta eltelt 500 esztendő­ben Szeged bebizonyította, hogy méltó az adományozott címre ­hangsúlyozta a polgármester, aki beszédének további részében a várost ért próbatételeket: a nagy Árvíz, a trianoni békeszerződés és a II. világháború következmé­nyeit elevenítette fel. A jelenről szólva Bartha László kiemelte: Szeged fejlődése az utóbbi négy esztendőben erőtel­jes lendületet vett. Ez döntő rész­ben annak az együttműködésnek köszönhető, amiről 1999-ben írt alá szándéknyilatkozatot a kato­likus egyház, az egyetem és a vá­ros. Ebben közösen vállalták a fe­lek, hogy magas szintű kultúrá­val, pezsgő tudományos élettel és erős gazdasággal rendelkező régióközpont megteremtésén munkálkodnak. A polgármester sajnálatát fe­jezte ki, hogy „a legnagyobb kö­zös beruházás, az egyetemi könyvtár és kongresszusi köz­pont épitését felhasználták a vá­Mészáros Rezső professzornak a világhírű szegedi oktatásért tett fáradozásait is méltatta Bartha László polgármester. Fotó: Schmidt Andrea lasztások során". Az elmúlt négyéves ciklusban megvalósí­tott eredményekről Bartha Lász­ló az őszi ünnepi közgyűlésen ad majd számot. Ezúttal csak any­nyit mondott: ismét jó szegedi­nek lenni, nem csupán azért, mert több évtized után végre épül a csatornahálózat, újjászü­letett a sportcsarnok, a műjégpá­lya, szépülnek utcáink, tereink, hanem azért is, mert e szemmel látható fejlődést itthon és kül­földön is elismerik. - A siker pe­dig mindannyiunk érdeme, be­csüljük meg, legyünk joggal büszkék rá - hangsúlyozta. A polgármester méltatta a vá­ros idei három díjazottjának Sze­gedért tett erőfeszítéseit. A Sze­ged díszpolgára címet ebben az esztendőben Mészáros Rezső professzor, akadémikus, a Szege­di Tudományegyetem rektora kapta, akinek a polgármester megköszönte a világhírű szegedi felsőoktatás fejlesztése, valamint a város és az egyetem együttmű­ködése érdekében végzett áldoza­tos munkáját. A Pro Urbe-díjjal kitüntetett Nárai Györgynek, a városi kórház főigazgató főorvo­sának és Tekulics Péternek, a szegedi gyermekkórház igazgató profeszszorának tevékenységét a polgármester így méltatta: tudá­sukkal, több évtizedes tapaszta­latukkal segítették a fejlesztési tervek megalapozását és valóra váltását. A kitüntető címeket Bartha László és Ványai Éva al­polgármester adta át. A díjazottakat Polgár Lilla, a népművészet ifjú mestere, Sze­ged 2002-es alkotódíjasa népdal­csokorral, a Pro Musica gyer­mekkar pedig kórusművel kö­szöntötte. A kitüntetettek - Mé­száros Rezső, Nárai György és Tekulics Péter - mindannyian azt emelték ki, hogy az elismerés nemcsak személyüknek, hanem az általuk vezetett intézmény kollektívájának is szól, akik nél­kül nem tudták volna kiérdemel­ni a megtisztelő kitüntetést. KALOCSAI KATALIN

Next

/
Oldalképek
Tartalom