Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-03 / 102. szám

PÉNTEK, 2002. MÁIUS 3. • A K T U A L I S " Csongrád megyében 40 ezer hektárt érinthet a kormány döntése Az kérdés, kié lesz a föld Több százezer hektárnyi állami földterület gyors értékesítéséről határozott a kormány keddi ülésén. A szakértők kétlik, hogy az eladásokat egy hónap alatt „lezongorázzák", a téma fölvetése azonban kiválóan alkalmas az ellentétek felszítására. Az országban mintegy 450, Csongrád megyében 40 ezer hektár állami tulajdonban lévő föld tartozik a Nemzeti Földalap Kht.-hoz. Ekkora földterületet érintene Orbán Viktor miniszterelnök minapi, a keddi kormányülést követő bejelentése. Az állami tulajdonban lévő termőföldet versenytárgyaláson azonnal értékesíteni kell - mondta a kormányfő, az ideológia pedig az, hogy lépni, mielőtt a következő kormányzat „mások", vagyis feltételezésük szerint külföldiek kezébe juttatná a becslések szerint 90 milliárd forint értékű - hektáronként átlagosan 200 ezer forintba kerülő - nemzeti vagyont. A vidék különben is ki van éhezve a földre - tette hozzá a miniszterelnök. Tízéves haszonbérlet A kormánydöntésnek nemcsak szépséghibája, jogi akadálya is van. Szépséghibának azt nevezhetjük, hogy az állam kezében lévő földekhez, vagyis a zömmel a volt állami gazdaságokhoz tartozó hektárokhoz a bennfentesek (leginkább a privatizált állami gazdaságok új tulajdonosai) juthatnának hozzá. Hiszen ahhoz, hogy sorrendben elsők legyenek a listán, mindössze családi gazdálkodónak kell bejelentkezniük. Csakhogy a földek többségét - és itt jönne a jogi akadály - el sem lehetne adni, mivel azokat tízéves haszonbérleti szerződésekkel bérlik. Orbán Viktor szerint azonban ez nem akadály. - Nem igaz, hogy a gazdák jogos földéhsége miatt kell az utolsó pillanatban eladni az állami földeket - mondta Stadler Ferenc, a Mezőgazdasági Társas Vállalkozások, Szövetkezetek és Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetségének ügyvezetője. - Azért helytelen az állítás, mivel az állaVajon őket is jellemzi a földéhség? Fotó: Schmidt Andrea mi hektárok adott területen fekszenek. Maximum 40 ezer hektárnyi az a terület, amelyet a gazdák - mert nem tudtak velük mit kezdeni - felajánlottak a Nemzeti Földalapnak. Stadler szerint kizárt, hogy a hátralévő egy hónap alatt végig lehetne vinni az eladásokat, a versenytárgyalások kiírásától kezdve az adásvételig. Ismeretlenek a feltételek, s szinte elképzelhetetlen, hogy az egyszerű gazdálkodó ilyen rövid idő alattbanki hátteret teremthet magának. Akik ugrásra készen állhatnak, ígérvények, papírok birtokában, azok csakis a strómanok. Birtokpolitika? Csikai Miklós a Magyar Agrárkamara elnökeként, valamint a szentesi Arpád-Agrár Rt. elnök-vezérigazgatójaként is egyoldalú politikai lépésnek minősíti a miniszterelnök szavait. Emlékeztetett arra, hogy a földtörvény legutolsó módosítása miatt (amelyben a családi gazdaságokat hozzák helyzetbe a többi termelőhöz képest) az agrárkamara az Alkotmánybírósághoz fordult. A taláros testülethez annyi beadvány érkezett, hogy ezeket együtt tárgyalják és a hónap végén születik meg a döntés. Tehát könynyen lehet, hogy alkotmányellenesnek minősül a földtörvény, vagyis a jelenlegi vásárlási sorrendet megszüntethetik. Az Árpád-Agrár Rt. vezetőjeként kifejtette: „A mezőgazdaságban senki sem vesz földet május elején, főleg olyat nem, amelyik művelés alatt áll." - Abba az agráriumba visznek bele további bizonytalanságot, amely amúgy is nehéz helyzetben van - tette hozzá -, s az beszél földéhségről, aki nem is jár a termelők között. Az a gazdálkodó ugyanis, akinek elfagyott a barackosa, szőlője, most nem vásárláson töri a fejét. Ilyen körülmények között egy kormánynak nem a birtokpolitikán, hanem a jövedelmezőség stabilizálásán kellene gondolkodni. Nagyon remélem, hogy az ötlet végrehajtására már nem kerül sor. Elképesztőnek és kétségbeejtőnek tartja Orbán bejelentését Seres Gyula, a Gorzsai Mezőgazdasági Rt. elnöke. A részvénytársaság 1300 hektárnyi területet bérel az államtól, tízéves haszonbérleti szerződéssel rendelkezik, 250 családnak ad kenyeret. Kiszámíthatatlanság - A bejelentést nem lehet másképp minősíteni, mint a leköszönő kormány utolsó rúgásának az új kabinet felé - mondta az elnök. - Ezzel csak azt éri el, hogy szítja az ellentéteket, kiszámíthatatlanná teszi a társas vállalkozások gazdálkodását. A gorzsai rt.-ben 10 millió liter tej sorsa, a tehenészet takarmányháttere múlik azon, kihúzzák-e alóla a bérelt hektárokat. Felelőtlenség ilyen kijelentéseket tenni, amikor az EU-csatlakozás közeledtével a kvótarendszerre, a magas színvonalú állatállomány megőrzésére kellene fektetni a hangsúlyt. FEKETE KLÁRA Tavaszi földbomba FEKETE KLARA A haza nem eladó - hirdeti Torgyán József választási óriásplakátja az ország főútvonalai mellett, lassan két héttel a választások második fordulója után is. Torgyán már sehol, de a szlogen él. s mindenki, aki a kokárdát áprihs 21-ig hordta, tudja, mit jelent. Azt, hogy a magyar földet nem szabad külföldi kézbe adni. Az eltelt tizenkét évben két témával kapcsolatban lehetett egészen biztosan szembeállítani egymással az embereket: az egyik Bős-Nagymaros, a másik pedig a magyar föld ügye volt. A hatalmas társadalmi nyomás hatására azóta minden hivatalba lépő kormány megígéri, hogy nem építi meg Nagymarosnál a gátat a Dunán és nem juttatja külföldi kézbe a magyar termőföldet. Holott a legtöbb szakértő tudja - eldugott helyeken le is írja -, hogy a vízlépcsőt már rég meg kellett volna építeni, a termőfölddel kapcsolatban pedig fel kellett volna szabadítani az összes korlátot, azt értékén adni-venni, a kellő biztosítékok beépítésével természetesen. Ma nincs gát, termőföldet pedig csak magánszemély vehet. Ez utóbbit pedig - merthogy most ezekről a hektárokról szeretnék írni - mélyen áron alul. így a földnek nincs értéke, nem hitelképes fedezet. Igaz, megmaradt magyarnak, és veszélyben a magyar föld felkiáltással bármikor utcára lehet vinni az embereket. így volt ez a Horn-kormány idején, amikor útelzárásokkal reagált az akkori ellenzék arra a hírre, hogy a gazdasági társaságokat földvásárlási jogokkal illetnék. És így is lesz az elkövetkező négy év során is. Miközben a magyar föld, annak is legzsírosabb hektárjai, a volt állami gazdaságok területei mégiscsak eladókká váltak. Harminc nap elteltével bárki jelentkezhetne vevőként és a versenytárgyalásokon már vihetné is a földeket. Akár én is sorba állhatnék, csak be kéne magam jegyeztetni családi gazdálkodónak. Bizonyára bankot is találnék, amely alig várná, hogy hitelezhessen számomra. Aztán persze én csodálkoznék a legjobban, amikor mégsem engem hirdetnének ki győztesnek... Mert az én földéhségem kevésnek bizonyulna másokéhoz képest. Ma, május harmadika magasságában kicsi a valószínűsége annak, hogy az új kormány hivatalba lépéséig hozzáfogjanak 450 ezer hektár eladásához. A nagy hűhó csak arra jó. hogy a földügygyei megint felizgassanak olyan embereket, akiknek a földbirtoklásra semmi esélyük. És arra, hogy a földbombát a leköszönő kormány - saját ellenzéki szerepére készülve - már időben elhelyezhesse és felrobbanthassa, amikor majd szükségét látja. Sándorfalva és Békéscsaba között Villamos távvezeték Az idén ősszel megkezdődik a Szeged melletti Sándorfalva és Békéscsaba közötti nagyfeszültségű távvezeték megépítése; S mintegy 91 kilométer hosszú vezeték kiépítése 7 milliárd forintba kerül - jelentette be Tari Gábor, a Magyar Villamos Művek Rt. hálózati főmérnöke. Elmondta: a 400 kV-os távvezeték kiépítésével a délkelet-magyarországi hurok zárása megtörténik, ami a térség ellátásbiztonságát növeli. Jelenleg a békéscsabai alállomást egy 400 kV-os távvezeték látja el Szolnok felől; meghibásodás esetén a fogyasztok ellátása csak nagy nehézségek árán, és az elvártnál kedvezőtlenebb paraméterekkel biztosítható. Műszaki zavar esetén ugyanis igénybe kell venni a 120 kV-os távvezetéken történő ellátást Szeged, illetve Debrecen irányából. Szegedi levél az államfőhöz és az ombudsmanhoz A választások és a matematika Az Országos Választisi Bizottság elutasító határozata után a Legfelsőbb Bírósághoz is érkezett kifogás a töredékszavazatok számlálási módja miatt, amit a legmagasabb bírói fórum is elvetett. A beadványok arra késztettek több jogászt, köztük egy szegedi ügyvédet, hogy az államfőhöz és az ombudsmanhoz forduljanak. Levélben fordult a köztársasági elnökhöz és az állampolgári jogok országgyűlési biztosához több országos hírű jogásszal együtt Ábrahám László. Az ismert szegedi ügyvéd szerint a választások eredményét megkérdőjelezők a demokrácia semmibevételére tesznek kísérletet. „Mélységes aggodalommal kísérem figyelemmel a választások eredményének utólagos korrekciójával kapcsolatos híradásokat" - kezdi a köztársasági elnöknek és az állampolgári jogok országgyűlési biztosának írott levelét Ábrahám László. A szegedi ügyvéd kérdésünkre elmondta: azért fordult írásban a legfőbb közjogi méltósághoz, mert úgy érzi, bizonyos politikai erők a demokrácia semmibevételére tesznek kísérletet akkor, amikor megkérdőjelezik az országgyűlési választás második fordulójának eredményét. Ábrahám • László leszögezte: nincs helye a visszalépett képviselők töredékszavazatainak újraosztásának, amely megváltoztathatná a kialakult parlamenti erőviszonyokat. - A szavazók annak tudatában adták le voksukat, hogy a jelenlegi szabályok érvényesek és maradéktalanul működnek. Ennek megfelelően fejezték ki akaratukat a választásokon, és a pártok is a szabályok szerint állították öszsze listáikat - szögezte le Ábrahám László. A jogász ugyanakkor úgy véli, az Országos Választási Bizottság sem tett eleget törvényes kötelezettségének akkor, amikor a választásokkal kapcsolatos észrevételekkel kapcsolatban nem tartotta be a vizsgálatok háromnapos határidejét. - Az OVB alkotmányellenes tevékenységét meg kell szüntetni - jelentette ki az ügyvéd. „A választásokon a népakarat és a törvények szelleme érvényesüljön, ne hatalmi szóval határozzák meg, hogy ki szerzett több szavazatot" - fejezi be a köztársasági elnökhöz írt levelét Ábrahám László. K.B. Átadták a szeptikus intenzív osztályt A cégek és magánszemélyek adományai nélkül nem épülhetett volna meg a Szegedi Tudományegyetem gyermekklinikáján az a szeptikus intenzív osztály, ahol a dél-magyarországi régió súlyos égési sérülést elszenvedett gyermekeit tudják kezelni ezentúl. Tavaly szeptemberben két súlyosan, testfelületük 95 százalékán megégett gyermeket hozott a mentő Kiskunhalasról a szegedi gyermekklinikára. Kilenc orvos egy éjszakán át dolgozott azért, hogy a gyerekek állapotát stabilizálja. Itt tartani őket azonban nem tudták, mert a gyermekklinikán nem volt a fertőző égési sérültek számára intenzív osztály. Ennek, az úgynevezett szeptikus intenzív részlegnek a hiánya miatt kellett a két gyermeket helikopterrel továbbküldeni a budapesti Heim Pál gyermekkórházba. Az ügy nagy vihart kavart. - Ekkor határoztam el, hogy a hasonló esetek elkerülése érdekében külön intenzív részleget létesítünk, ahol az égési sérült gyermekeket is kezelhetjük idézte vissza a több mint fél évvel ezelőtti eseményeket tegnap, a szeptikus intenzív részleg ünnepélyes átadásán Túri Sándor, a gyermekklinika igazgató professzora. A történet példaértékűen folytatódott: a Rádió 88 szerkesztője, Vass Imre lakossági gyűjtőakcióba kezdett, s a rádióadó segítségével megmozgatta a dél-magyarországi régiót. Az akcióhoz csatlakozó adományozók listája 5 gépelt oldal. Adott, ki mennyit tudott: milliókat, száz-, tízezreket, vagy 200 forintot. Az osztály terveit Palánkai Tibor Ybl-díjas építész és tervezőcsapata - Feil Ferenc, Flach Attila, Bodó Attila, Krunyi Tari Ágnes ingyen készítette el. A kivitelező Proritas Kft. határidőre fejezte be a munkát, aminek köszönhetően tegnap ünnepélyesen átadták a 2 ágyas szeptikus intenzív részleget. A 43 millió forintos beruházást az Egészségügyi Minisztérium 19 millió forinttal, a szegedi önkormányzat 5 millióval támogatta, a többi a lakosság és cégek - köztük a Délmagyarország kiadójának - adománya, kétszáz forinttól több millióig. A 42 négyzetméteres, két légpárnás ággyal, betegőrző monitorokkal és minden szükséges eszközzel felszerelt kórteremben nem csak a súlyos égési sérüléssel a klinikára kerülő gyermekeket kezelik, hanem a súlyos állapotban levő, fertőzéssel járó betegségben szenvedő kicsiket is. K.K. Agvermekklinika intenzív osztálya, kívülről. Fotó:Gyenes Kálmán