Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-14 / 111. szám

A K T U A L I S KEDD, 2002. MÁJUS 14. A címszerepet Misura Zsuzsa, Bacchust Kiss B. Attila énekli Ariadné sztárokkal - magyar nyelven Jelenet az opera ősszel bemutatott előadásából. Fotó: Schmidt Andrea Népszerű énekeseket felvonultató új szereposztásban, magyar nyelvű betanulásban tűzi ma este műsorra a Szegedi Nemzeti Színház operatársulata Richárd Strauss Ariadné Naxos szigetén című darabját. A társulat hollandiai turnéjára készülve fan Bouws rendezésében, a német Lukas Beikirchen vezényletével nemzetközi szereposztással német nyelven már tartott egy elóadásszerű főpróbát az ősszel a nagyszínházban. Azt tervezték, hogy a tizenkét hollandiai előadás után az évad közepén idehaza is bemutatják az operát, ám egyeztetési nehézségek miatt mostanra halasztódtak az előadások. A szereposztás is alaposan megváltozott: a címszerepet (és a Primadonnát) az operabarátok régi kedvence, Misura Zsuzsa éneldi, aki az utóbbi években ritkán lépett fel Szegeden. Bacchus (és a Tenorista) Kiss B. Attila lesz, akit hamarosan a filmvásznon is láthatunk majd, hiszen Káel Csaba Bánk bán-filmjében ő alakítja a nagyurat. Zerbinettát Pánti Anna, a Zenetanárt Andrejcsik István, a Zeneszerzőt Szonda Éva énekli, a Hopmestert Rácz Tibor játssza. A színház zenekarát Oberfrank Péter dirigálja. Igazi zenés színház Kovalik Balázs produkciója Vérnász, a tragédia Elementáris erejű, nemzetközi színvonalú mai zenés színház Kovalik Balázs Vérnász-előadása, amit Oberfrank Géza vezényletével fél ház előtt hatalmas sikerrel játszottak pénteken a szegedi nagyszínházban. Ismert történet Szokolay Sándor operájának kálváriája: betegségek, egyeztetési problémák miatt csak most láthatta hiánytalanul a szegedi közönség a Millenáris Teátrumban már szeptemberben bemutatott produkciót. Azt mondják, a májusi meleg megérkezésével megcsappan az érdeklődés a színház iránt, különösen fajsúlyosabb előadásokra nehéz már ilyenkor megtölteni a nézőteret. Igazolta ezt a pénteki bemutató is. Sajnálhatják a Vaszy-bérlet tulajdonosai, hogy otthon maradtak, mert az utóbbi évek egyik legjobb opera-előadását hagyták ki. Kovalik Balázs merész húzással egyrészessé tömörítette a három felvonásos darabot. Az eredmény igazolta a rendezői koncepciót. Csak negyedórányi zene veszett el, viszont sodró lendületű, drámai izzású, expresszív előadás született, amelyben nem volt egyetlen perc üresjárat sem. Horgas Péter ötletes díszletének meghatározó eleme a szenvedélyek erejét és a sorsszerűséget is kifejező - deszkából épített - hatalmas hullám, amely a színpad előterében áll, rajta játszódnak a jelenetek. Hátterében hatalmas fémkeretben guillotine-szerűen nyitódó-csukódó elemek vetítik előre a tragédiát. Federico García Lorca drámája, amely Illyés Gyula kitűnő fordításában az opera irodalmi alapanyagául szolgált, jellegzetesen spanyol témát dolgozott fel, ám nem a népszínműveket, hanem a klasszikus görög sorstragédiákat idéző modorban. Szokolay Sándor zenéje is ezt az irányt erősíti. A rendező roppant karakteres, szinte archetipikus figurák megformálását kérhette a főszereplőktől, akik nem csupán énekeltek, hanem Horváth Gábor pantomimszerű koreográfiáját is előadták. Az Anya, akit földanyai őserővel Kovács Annamária alakított, a sors, a legyőzhetetlen bosszúvágy és merev tradíciók monumentális képviselője. (Elgondolkodtató megoldás, hogy a Halál megjelenítését is Kovács Annamáriára bízták.) Dér Krisztina finom líraisággal énekelte a Feleség szólamát, az altatódalban átéléssel dajkálta a babát jelképező, majd kibomló hófehér lepedőt. Vadász Dániel a Vőlegény szerepében a szófogadó fiútól a felbőszült, bosszúszomjas ifjú férjig sokféle színt megmutatott, éneklése is mintaszerű. A Leonardót erős macsós árnyalatokkal életre keltő Réti Attilával valóságos táncpárbajt vívtak. Remekbe szabott kis pszichológiai tanulmány Szonda Éva sánta Szomszédasszonya és Vajda Júlia vészjósló Cselédasszonya. A zöldes fényű feketeségből már nemesen egyszerű fehér ruhájával is (jelmeztervező: Jánoskuti Márta) kitűnik a fojtogató, beszűkült, lélektelen társadalmi közeg ellen lázadó Menyasszony. Rálik Szilvia ragyogóan énekli a szólamot és szinte eszköztelenül játszik. Kovalik Balázs fontos szerepet szán a színszimbolikának: a dominánsan fekete színpadképből a Vőlegény és a Menyasszony fehérsége szinte kiragyog. A hullám tetejére állított kádban vérvörös festékben fürdő Hold - Piskolti László jeleníti meg - többféleképp értelmezhető jelkép. Oberfrank Géza már a darab 1964-es operaházi ősbemutatójának előkészítésében is részt vett, majd 1986-ban nemcsak karmesterként, hanem rendezőként is jegyezte a szegedi előadást. Most fiatalokat megszégyenítő energikussággal dirigálta a Szegedi Szimfonikus Zenekart, amely olyan hőfokon, olyan drámai kifejezőerővel játszott, hogy beleborzongott a hallgatóság. Május legvégén két alkalommal még műsorra tűzik a Vérnászt. Aki katartikus, modern zenés színházat szeretne látni, az nem hagyhatja ki. HOLLÓSI ZSOLT HÍREK DÍSZDOKTORI CÍM GÖNCZÁRPÁDNAK Díszdoktori oklevelet adományoz a Szegedi Tudományegyetem a Magyar Köztársaság volt elnökének, Göncz Árpádnak. Erről korábban döntött az universitas tanácsa. A Honoris Causa címmel együtt járó kitüntetést Mészáros Rezső rektor nyújtja át az egykori államfőnek az egyetem aulájában a ma 11 órakor kezdődő ünnepségen. ISMÉT MEZŐSI GÁBOR ADÉKÁN A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karának tanácsa újabb három évre Mezősi Gábor egyetemi tanárt, az intézmény jelenlegi vezetőjét választotta dékánná. A professzor mostani megbízatása június végén jár le, s miután a rektortól megkapja kinevezését, júliustól ismét ő irányítja a kart. SZEGEDI SZALON Tükörcserepek címmel Maróti Györggyel rendeznek verses-zenés beszélgetést ma, kedden 19 órától a Szegedi Szalon sorozatában a Bartók Béla Művelődési Központ dísztermében. A házigazda: Csendes Tibor, közreműködik: Dobos Kati színművész, valamint a zenészek: Králik Gusztáv, Ótott Kovács Zoltán és Szabó János. Ötéves korában mondott először jövendőt Erika, a szegedi tenyér jós Erika a tenyérvonalakat elemezve csak jelzi, hogyan alakulhat a hozzá forduló élete. Tanácsot nem ad, a döntést az érintettre bízza. - A tenyérvonalak az anyaméhben alakulnak ki, így már egy újszülött kezéből is sok minden kiolvasható - mondja szegedi panellakásának kisszobájában Erika, aki kislánykora óta foglalkozik tenyérjóslással, vagy ahogyan ő fogalmaz: tenyérelemzéssel. Erre születni kell! - válaszol, amikor titkáról faggatom. A kezdetekre szülei elbeszélése alapján emlékszik. A Békés megyei kis tanyaházban éppen kenyeret sütöttek, amikor náluk járt a szomszéd Szatmári néni. Az ötéves Erika egyszer csak fölugrott a kemence mellől, és az ajtó felé taszigálta az asszonyt, mondván: menjen haza, a férje várja a kapuban. Hozzátette még, hogy „a bácsinak fél lába van." A szomszédasszony akkor már húsz éve nem látta az urát, aki eltűnt az orosz fronton. Szatmári néni hazasietett és a férje valóban ott állt a kapuban, rokkantan, ahogy a gyerek megmondta... Vallásos édesanyja igyekezett „kinevelni" Erikából a különös képességet, ám az iskolában következett a folytatás. A kislány tudományának hamar híre ment, és a tanárok a tízperces szünetekben kérték: „Jósolj nekem, kis bütyök!" Egyiküknek két gyermeket ígért, s Túri tanár néni három év múlva ikreket szült - idézi Erika a hatvanas években történteket. Később barátok, ismerősök keresték föl, s vendégköre egyre bővült. Persze meglátogatta a konkurencia is: a közelben működő kártyavetők, jósok „megkóstolták", vagyis próbára tették. Amikor megtapasztalták, mit tud, s még a vetőkártyát is más alakzatban rakja ki az asztalra, békén hagyták. Erikát többnyire a bizonytalan helyzetbe jutottak keresik föl akad persze, akit puszta kíváncsisága visz el hozzá. A jósnő ujjaival finoman végigsimítja a vendég tenyerét, megforgatja, alaposan szemügyre veszi színét, formáját. Becsukja, majd kinyitja, a tenyér élének ráncaiból is következtet. A domborulatoknak külön figyelmet szentel. - Az életvonalat sokan ismerik, ám az élet hosszúságáról, alakulásáról csak a sorsvonallal összevetve mondhatunk valamit - folytatja Erika. Mindenkitől megkérdezi, a jó mellett a roszszat is akarja-e hallani. Akadnak, akik sírva távoznak - a tragédia előre jelzése Erikának is fáj. Legtöbben egészségük, szerelmük, pályafutásuk ügyében érdeklődnek. A jósnő csak jelzi a dolgok várható alakulását. Figyelmeztet, de a döntést mindig a hozzá fordulóra bízza. - Ha mindent tudnék, nem itt ülnék! - mondja nevetve, amikor a lottószámokról érdeklődöm. Önmagának, családtagjainak sohasem jósol: az szerencsétlenséget hoz. Azt Erika sem tudja, hol írják tenyerünkbe „életünk könyvét". Hisz a lélekvándorlásban, a szellemvilágban és Istenben. Úgy tartja, hogy van, amit a mennyei Atya megenged, s van, amit nem - sorsunk így vezet mindannyiunkat. NYILAS PÉTER Erika, a szegedi tenyérjós a szív felőli kézből olvas múltat, jelent és jövőt. Fotó: Gyenes Kálmán Felfüggesztett fogházbüntetés a fiatalkorú vádlottnak Kést szúrt az operatőrbe - rokonára támadt Életveszélyt okozó súlyos testi sértés kísérlete miatt ítélték a Csongrád Megyei Bíróságon felfüggesztett fogházbüntetésre Sz. Máté fiatalkorút, aki tavaly májusban unokatestvérét szúrta hátba. Sz. Máté közel egy évvel ezelőtt, 2001. május 29-én hívta fel többször is telefonon unokatestvérét. Az RTL Klub televíziónál dolgozó furay Balázs operatőrt arra kérte, látogasson el hozzájuk. - Egy meglepetést készítettem elő a számodra - mondta Sz. Máté. Amikor Juray Balázs felkereste, ajándékot ígérve invitálta a kisebb szobába. - A meglepetés akkor lesz igazán meglepetés, ha nem látod, mit adok át - hangzott el akkor, s Sz. Máté egy atlétatrikóval bekötötte rokona szemét, majd kiment a konyhába. Hamarosan egy kést szorongatva tért vissza, s a pengét Juray hátába döfte. A sértett - elmondása szerint - akkor csak egy nagy ütést érzett, majd megszabadulva a szemét takaró kötéstől hátra fordult, s meglátta a hátából kiálló kést. Támadója ekkorra kirohant a lakásból, elmenekült, s később bátyja javaslatára adta fel magát a rendőrségen. Juray Balázs sérülése nyolc napon túl gyógyult. A még súlyosabb következményektől az mentette meg az operatőrt, hogy a kés megcsúszott egyik bordáján, így az acél szerencsérenem sértett meg fontos szerveket. A tegnapi tárgyaláson a bírói tanács arra is kereste a választ, vajon miért támadt unokabátyjára Sz. Máté, hiszen a két rokon gyermekkoruktól jó viszonyban volt egymással. Nos, erre a kérdésre nem kaptak a bírák magyarázatot. Az eljárás során egyébként Sz. Máté előbb azt vallotta, hogy véletlenül ejtett sebet Jurayn, majd egy hirtelen, szerencsétlen mozdulattal magyarázta tettét. A tárgyaláson aztán igazságügyi orvos szakértő jelentette ki: egy ilyen mély, nyolc centi hosszúságú sebet ejtő szúrás semmiképpen nem lehetett a véletlen műve, a sebből megállapíthatták, hogy a vádlott egy felülről lefelé irányuló, döfő mozdulattal támadt. Az ítélet meghozatalakor is erre az álláspontra helyezkedett a bíróság, s életveszélyt okozó súlyos testi sértés kísérlete miatt 1 év 2 hónap, fiatalkorúak fogházában letöltendő szabadságvesztésre ítélte az 1985-ben született Sz. Mátét. A fogházbüntetés letöltését 2 év próbaidőre felfüggesztették, ez idő alatt Sz. Máté pártfogó felügyelet alatt áll majd. Mivel a döntést mind az ügyész, mind pedig a vádlott, védője, s törvényes képviselője is tudomásul vette, az ítélet jogerőre emelkedett. B. Z. Májusi eső veri a gombák kalapját Májusi pereszke, különféle csiperkék és szegfűgomba megjelenése várható a gombatermő helyeken. Az esőzésekkel megkezdődött a gombaszezon, pár nap múlva tömegesen lehet találni a különböző gombafajokat - tudtuk meg Higi Andrásné gombavizsgáló szakellenőrtől. Mint mondja: a májusi pereszke kezdi a sort. Ezt elsősorban füves területeken, legelőkön lehet gyűjteni. Jellemzője: hófehér, húsos gomba, színe miatt a galócával összekeverhető, ám attól eltérően nincs gallérja és bocskora. A különböző csiperkék is megjelennek záros határidőn belül, elsősorban megművelt földeken, legelőn, illetve - az erdőszéli csiperke - erdők mentén, fák közt fordul elő. A galócával való összetévesztés veszélye ez esetben szintén fönnáll, de a csiperkék mégsem annyira „nagyon fehérek", mint a galóca, és ezeknek sincs bocskoruk. Említést kell tenni még a - többnyire „boszorkánykört" alkotó szegfűgombáról, ez apró termetű gombafaj, „tyúklábgombának" is mondják népiesen. Amivel öszszekeverhető: a kerti susulyka, ám amíg a susulyka kalapja kúpos alakú, a szegfűgombáé szétterülő. Emellett a susulyka színe sötétbarnás, a szegfűgombáé világosabb. E különbségekre érdemes odafigyelni: a susulyka gyakran a szegfűgomba „kísérőjeként" fordul elő, tehát könnyű „hozzászedni", és máris kész a baj. Különben - hívja föl a figyelmet Higi Andrásné - általában jellemző: mérges gombák nemigen találhatók tömegesen, azokból nem lehet tíz kilót szedni. Ez az egyik szépsége a gombagyűjtésnek; fordított esetben aligha lenne ennyire népszerű ez a természetjárással összeköthető foglalatosság. Higi Andrásné azt is hangsúlyozza: akármennyire is biztosak vagyunk abban, hogy csak ehető gombát gyűjtöttünk, mindenképpen vizsgáltassuk meg a „termést" szakértővel! Ugyancsak mondja: csak olyan gombát vásároljunk vagy fogadjunk el, amelyhez a gombavizsgálatot tanúsító papírt is mellékelte az eladó vagy ajándékozó; a papíron szerepelnie kell a gombavizsgáló nevének, bélyegzőjének, és a dátumnak is. ECS.