Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-10 / 108. szám

PÉNTEK, 2002. MÁJUS 10. • N Ő - U N I 0 • 7 Divat az anyaság Európa-szerte újra divat az anyaság, és ez a trend minket sem kerül el. Mind több nő vágyik gyermekáldásra nálunk is, túl a harmadik, sőt a ne­gyedik ikszen is. Karrierépítés helyett, illetve mel­lett egyre „több nő választja a gyermeknevelés örömeit. A de­mográfiai mérések szerint évente egy városnyival vagyunk keve­sebben, ezért a mai 1,4-es átla­gos gyerekszám-növekedés külö­nösképpen kívánatos. Szociológiai felmérések szerint a fiatal felnőttek 82 százaléka ál­lítja: rossz, ha egy párnak nincs gyermeke. A család és gyerek minden nőnek szíve vágya - akár bevallja, akár nem. Annak a tükrében pedig, hogy az elmúlt négy évtizedben több mint ötmillió terhességet szün­tettek meg nálunk legálisan, kü­lönösen örvendetes, hogy több­diplomás nők, sikeres üzletasz­szonyok évekre hajlandók félbe­szakítani jól jövedelmező mun­kájukat a gyermekvállalás érde­kében. Pedig egyáltalán nem könnyű ma, a XXI. században anyának lenni - szögezi le Tóth Olga szo­ciológus, aki szerint például ná­lunk is megkezdődött - a nyu­gat-európai trendet követve - a 80-as években a családformák és együttélési formák átalakulási folyamata. Ez azt jelenti, hogy alapjaiban megváltozott a vi­szony a házasodáshoz, s azóta a házasságnak mint intézmény­nek a népszerűsége fokozatosan csökken. Ebben benne van az is, hogy a képzett, iskolázott, önál­ló, önmagukat megvalósító nők már „megengedhetik maguk­nak", hogy ne házasságban élje­nek és szüljenek. A nők többsége magánügynek tekinti, szül-e gyermeket és, ha igen, családban vagy azon kívül. De a tapasztalat azt mutatja, hogy a mai, érettebb, sok tekin­tetben önállóbb, mégis sok fi­gyelmet és szeretetet igénylő fia­talok igencsak megsínylik, ha csonka családban nőnek fel. A hiányzó családminta sokszor egész életük félresiklását okozza. A legtöbb nő véleménye meg­egyezik abban, hogy a gyermek­vállalás nem pusztán anyagi kér­dés. Ugyanakkor az e témával foglalkozó szociológusok kieme­lik, hogy a piacgazdaság körül­ményei között a kereső tevé­kenység továbbra is igen nehezen egyeztethető össze a gyermekvál­lalással. Egyre többet ér a nő, ha anya ­állítja Forgó Erzsébet, a Szociális és Családügyi Minisztérium munkatársa. A nők, az anyák társadalmi helyzetét a széles tár­sadalmi közvélemény is megkü­lönböztetett figyelemmel kí­séri. L. GY. Budapestről indult a szegedi uniós autó Tizenkét csillagos információk _____ IfQ m l^v fliiH fi 'TiP L. ÖKSlfes ' • Nyerges Gusztáv október 20-áig bebarangolja az uniós kocsival egész Magyarországot. Fotó: Schmidt Andrea Magyarország valamennyi me­gyéjében megfordul az a szegedi kocsi, ami tegnap Budapestről indult. A csillagokkal díszített autót felkeresők az Európai Unióról kapnak friss informá­ciókat. Mennyit tudunk mi, magyarok az Európai Unióról? Erre a kér­désre alighanem sokan csak rendkívül bizonytalan választ adnak. Abban mindenképp teljes az egyetértés, hogy az uniós csat­lakozásra készülve elkelne még több információ. Nos, éppen ez­zel szolgálnak az európai uniós információs pontok országszer­te. Nyerges Gusztáv úgy véli, még hatékonyabb lehet a tájé­koztatás, ha ezekre az ügyekre egy országjáró túra keretében is felhívja a figyelmet. A Csongrád megyei információs pont vezető­* A m\á$ NO-UNIO A Délmagyarország és a Délvilág melléklete. Megjelenik a Külügyminisztérium támogatásával. Szerkeszti: Újszászi Ilona je a Külügyminisztérium és az Európai Bizottság budapesti de­legációjának támogatásával meg is szervezte az „Úton az Európai Unióba" című programsoroza­tot, amely tegnap Budapesten kezdődött el. Az uniós emblé­mákkal feldíszített autó október 20-áig bebarangolja az egész or­szágot, és munkatársai a legfris­sebb uniós hírekkel szolgálnak mindazoknak, akik felkeresik az autót. Természetesen Csongrád megyében is gurul a csillagdíszes autó. így például érdeklődhetnek uniós ügyekről azok, akik elláto­gatnak a Maty-érre a kajak-kenu Európa-bajnokság idején, ott lesznek a szegedi kamionos ta­lálkozón, megtekintik a szabad­téri játékokat, vagy elutaznak az ópusztaszeri Hunniális rendez­vényeire. B.Z. Nyertes fordító BUDAPEST (MTI) A FORDuna Fordító Kft. nyerte el az Igazságügyi Minisztérium által kiírt nyílt közbeszerzési el­járást az európai közösségi jog­anyag lefordítására. A megrendelés 30 ezer lefordí­tandó oldal, oldalanként 5300 forintos áron. A teljes munka 159,3 millió forintot tesz ki. A nők többet vállalnak a háztartási munkából Ki hordja otthon a kalapot? Szociológusok becslése szerint a házimunka 25-40 százalékát teszi ki a bruttó hazai össz­terméknek azzal, hogy hozzá­járul a munkahelyi feladatok­hoz való folyamatos visszaté­réshez. Az adatok meg azt mu­tatják, hogy a háztartási mun­kából a nők sokkal többet vál­lalnak, mint a férfiak. Arról, hogy ki hordja otthon a kalapot, és ki milyen jellegű ház­tartási feladatból vállal nagyobb részt, olyan nőket kérdeztünk, akik egyébként a munka frontján is jelentőset teljesítenek. Nagy Ildikó szociológus tanul­mánya szerint a megkérdezett családok kétharmadában van családfő, vagyis olyan személy, aki irányítóként tűnik fel a ki­sebb közösség életében. A család­fő szerepét - elsődlegesen a jöve­delemszerző feladat miatt ­többnyire a férj tölti be, de akad­nak azért kivételek is. A nagyobb kereset sok esetben maga után vonja a döntés birtoklását is, de a női és férfiszerepek kiegyensú­lyozottsága kapcsán gyakori a konszenzus a stratégiai kérdé­sekben. Vörös Gabriella megyei mú­zeumigazgató elmondta, hogy a háztartási munka nem jelenti családi életük központját, az ott­honi feladatokat mindig éppen az végzi el, aki ráér. A felmérés meg azt mutatja, hogy a magyar családok többsé­gében a bevásárlást az asszonyok 44 százalékban végzik egyedül, míg a férfiak 23 százalékban vál­lalják ezt egyedül. A közös bevá­sárlás mintapéldája a Vörös-Ró­zsa pár, mert minden hétvégén együtt vásárolnak be. Az adatok szerint a háztartá­sok döntő többségében a család tagjai végzik a háztartási munkát és csak ritkán vesznek igénybe szolgáltatásokat, például a kerti munkához mindössze tíz száza­lékban. Sipos Szabó ludit család­ja például megtehetné, hogy kertjét mással művelteti, de a vá­sárszervező családanya és férje úgy gondolja, kiváló fizikai ki­Oczelláné Kiss R. Márta otthonában: a házimunka szinte teljes egészében reá hárul. Fotó: Tésik Attila kapcsolódást jelent számukra a ház kertjében a növények ápolá­sa. A kerti munkát és a háztartá­si gépek javítását kivéve a csalá­dok nőtagjai jóval nagyobb részt vállalnak a háztartási munkából, mint a férfiak. Ennek példája Csapiné Matos Ibolya gimnáziu­mi tanárnő családja. A felmérés azt mutatja, hogy ebben a két ka­tegóriában a nőknek mindössze 21-23 százaléka látja el egyedül ezeket a feladatokat. A tanárnő férjének dolga otthon minden, ami nem női kezet igényel, míg a feleségéé a lakásbelső rendben tartása. A tanárnő elmondta, hogy férje jóval többet keres nála, talán ezért is hagyja, hogy a csa­ládot érintő komolyabb stratégiai kérdésekben, a nagyobb beruhá­zások témájában ő hozza meg a döntéseket, míg a gyermekneve­léssel kapcsolatos problémák megoldása inkább az övé. Leg­gyakrabban a főzés, mosás, taka­rítás és vasalás hárul a nőkre, a vasalni tudó férfi igen ritka. Bár az olyan háztartásban, amelyet egyedülálló férfi lát el, kétségkí­vül ez is az ő feladata. Oczelláné Kiss R. Márta férje orvos, ezért elég keveset tartóz­kodik otthon, vagyis igen kevés részt vállal a házimunkából. Márta főállású anya, emellett vállalkozásban táplálkozási ta­nácsadóként dolgozik. Mint mondja, a házimunkát amúgy sem szívesen bízná a férjére, aki­nek igazi profilja a belgyógyászat és a nem a főzés. A családot érin­tő döntések meghozatalában nem ilyen egyenlőtlen a megosz­lás: Márta szívesen hirtelenül költekezne, míg a párja ennél jó­val megfontoltabb, így kiegészí­tik egymást. A beteg gyermek gondozása a statisztika szerint 38 százalék­ban kizárólag anyai feladat, ket­tesben apával a megkérdezettek­nek mindössze 22 százaléka fog­lalkozik a gyógyuló kicsivel. So­kan külső segítséget is igénybe vesznek ebben az esetben, mint például G. Szabó Lenke, a szen­tesi könyvtár igazgatója, aki mindig számíthat az édesanyjá­ra. Véleménye szerint a gyerekek kiskorukban és betegségükben elsősorban az anyjuk jelenlétét igénylik. A szegényebb családokban a nők átlagosan több háztartási munkát végeznek, mint a na­gyobb jövedelemmel rendelkező családokban, ahol a nő keresete is jelentősen hozzájárul a családi költségvetéshez. BLAHÓ GABRIELLA Ami az egyiknek jó, a másiknak rossz BRÜSSZEL (MTI) Az Európai Unióba történő belé­pés károkat okozhat néhány ága­zatnak - közte az acél- és gyógy­szeriparnak - a jelölt országok­ban.Ugyanakkor a csatlakozás ­mindent egybevetve - gazdasági­lag előnyös lesz a belépőknek. A McKinsey and Co. tanácsadó cég tanulmánya úgy véli, hogy az EU-tagság pótlólagosan akár 1,8 százalékos többletnövekedést gerjeszthet a belépők gazdaságá­ban évente, a kereskedelem libe­ralizációjának, a több külföldi beruházásnak és a termelékeny­ség emelkedésének köszönhető­en. A vizsgálat szerint az EU-tag­ság komoly kihívást jelenthet majd a távközlési ágazatban is, miközben ösztönzi a belépők banki, szállítási és élelmi­szer-ágazatának fejlődését. Né­hány ágazat kezdetben attól szenved majd, hogy igazodnia kell a szigorúbb uniós szabályok­hoz, messzemenő liberalizációt kell végrehajtania és verseny­helyzetbe kerül a nyugati cégek­kel. Megkérdeztük az olvasót A ház körüli teendőket ki végzi? BOTTYÁN ANTAL tűzoltó (Szentes): - A feleségem regisztrált munka­nélküli, ezért a ház körüli teen­dők szinte teljesen rá hárulnak. A főfoglalkozásom mellett van egy mellékállásom is, fóliázok, így elég keveset vagyok otthon, de ha valamire megkér, termé­szetesen segítek neki. Nálunk te­hát ez azért alakult így, mert a családom ebbe a helyzetbe ke­rült. PINTÉR LASZLONE tanítónő (Szentes): - Itthon minden házimunkát én látok el. Napközben az iskolában dolgozom, este, hét végén otthon folytatom. Persze a férjem fel­adata a fűnyírás és az ehhez ha­sonló ház körüli munkák, de alapvetően enyém a háztartás. A gyerekeim már nagyok, sokat kell tanulniuk, így ők sem tud­nak mindig segíteni nekem, ne­kik a tanulás az első. BIACSI IMRE üzletkötő (Tatabánya): - Egyedül élek, követez'ésképpen minden háztartási munkát én lá­tok el otthon, a kis lakásomban. Vasalni ugyan nem nagyon szere­tek, de természetesen azt is meg­csinálom. Főzni is ritkán szok­tam, hiszen járom az országot, rendszerint útközben eszem. Ha megnősülök, feltehetően gyö­keresen megváltozik ez a hely­zet. DUNAI fÓZSEFNÉ takarítónő (Szentes): - Elváltam, egyedül élek, tehát mindent én csinálok meg ott­hon, magamnak. Tulajdonkép­pen azt folytatom, amit a mun­kahelyemen, a kórházban, hi­szen ott is takarítok, de otthon azért természetesen kevesebbet. A vasalás az, amit nem nagyon szeretek, de az ápolatlanságot sem, ezért mindig mindent el­végzek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom