Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-09 / 107. szám
% MÁJUSBAN IS A(U)KCIÓ AZ FHB-NÁLH! Magánszemélyek, jogi személyek és egyéb szervezetek 2002. május 13-án 15 óráig tehetnek aukciós vásárlási ajánlatot az FHB korábban kibocsátott fix és változó kamatozású jelzálogleveleire. A hatéves fix kamatozású jelzáloglevél kamata évi 8,25%, a tízéves változóé (2003.03.13-ig) 9,25%. Az FHB aukciós limitárat nem határoz meg A jelzáloglevelek névértéke 10 000,- forint, a tőzsdén szabadon adhatók-vehetők. A jelzáloglevél a kockázatot kerülők biztonságos értékpapírja, a hasonló futamidejű állampapírokénál magasabb hozammal. A magánszemélyeknek adóhitel kedvezményt is biztosít, az árfolyamnyereség után nem kell adót fizetni. Ajánlat tehető: az Aegon Ép.Rt., a CA IB Ép.Rt., a CIB Értékpapír Rt., a Concorde Ép.Rt., az MKB Rt., a Raiffeisen Ép.Rt., és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. kijelölt fiókjaiban. További információ: aukciós értékesítési helyek, FHB 06-40-200-115-ös hitelvonala, internet: www.fhb.hu ©FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt. |Sf* _^akóhelyünk infrastrukturális fejlettsége meghatározza közérzetünket. A Magyar Fejlesztési Bank által alapított Első Magyar Infrastruktúra Befektetési Rt. azt a célt tűzte ki, hogy elősegíti és jelentősen felgyorsítja a települések közvilágítás, gáz-, víz- és szennyvízszolgáltatásának korszerűsítési folyamatát. Az önkormányzati igények messzemenő figyelembevételével kidolgozott koncepció segítő kezet nyűjt a települések közmű-rekonstrukciós fejlesztéseihez. A több, mint 300 együttműködési megállapodás bizonyítja: közös gyarapodásunkért dolgozunk. A fejlődés mozgató ereje Magyar Fejlesztési Bank Rt. AZ ORSZÁG BANKJA CSÜTÖRTÖK, 2002. MÁJUS 9. "MEGYEI TÜKÖR ELMe Hatvan éve kapott mesterlevelet Kis Zoltán fazekas. Pályájának egyszerűsített mérlege: lekvárosfazekaiból házat vett, egyik pereckulacsát pedig emblémául választotta egy népművészeti kiállítás. Már apja, nagyapja is fazekas volt Kis Zoltánnak. Föl sem merülhetett, hogy ő ne ezt a mesterséget vigye tovább. Mégis, fél évébe került, mire kiválthatta az iparengedélyt: akkor hozták meg a zsidótörvényt, egyházaktól kellett összeszedegetnie a fölmenői vallását igazoló papírt. Azóta írja egy „s"-sel a vezetéknevét: bár mindig kettővel írta a család, az egyik egyházi papíron egy „s"-sel szerepelt a Kis név, és a hatóság úgy döntött, ez az igazi. Mire minden papír meglett, alig kezdett el dolgozni Kis Zoltán, behívták katonának, kikerült a frontra, negyvenhatban keveredett haza. Két év múlva megnősült, és mindjárt házat is tudott venni, saját "munkájából. - Az úgy volt - emlékszik vissza -, hogy már tavasszal látszott, óriási szilvatermés lesz. Akkoriban még nem boltban vették az emberek a dzsemet, hanem maguk tették el a szilvalekvárt, lekvárosfazekakban. Külsejük piros volt, belsejük mázas. Apámmal és segítséggel legyártottunk tizenötezer literes fazekat. Készen, félkészen a padláson tároltuk, és eladtuk. Negyvenkilencben megvehettem ezt a házat, tízezer-ötszáz forintért. A Szénásiaké volt - ismert színészcsalád Vásárhelyen -, ekkor alakítottam ki a műhelyt, ekkor válhattam külön apáméktól. Azóta itt dolgozom. Nemsokára kiderült: az utolsó pillanatban sikerült házhoz jutni, mert aztán - az ötvenes években - jött egy rendelet, a kereskedők nemigen vásárolhattak az iparostól. Nem kevés sokoldalúsággal ezt is átvészelte a család: azért csak-csak lehetett eladni edényt - használatiakat: virágcserepet, csirkeitatót, ilyesmit -, emellett tehenet tartott Kis Zoltán (még budapesti kiállításon is szerepelt, törzskönyvezett állományával), vett egy kis földet, s a majolikagyár által kivitelre készített termékeit minőségellenőrizte. - A háború előtt apámmal csak népművészeti jellegű tárgyakat csináltunk. Külföldre is ment - beszéli, és a falra mutat: lepényestálak sorakoznak egymás mellett. - Édesanyám festette őket, ezt itt például nyolcvanegy éves korában - mondja. Aztán másikra néz: azt Kiss Lajos, a híres kutató, akiről nemrég iskolát neveztek el, föl akarta vinni Budapestre, de Kis Zoltán nem adta. Emlékkönyvet is mutat a mester, benne beírások Amerikából, Ausztráliából, Németországból, Svédországból. „A hetvenes-nyolcvanas években is nagyon ment a népművészeti áru", halljuk tőle. Most már nem dolgozik, raktáron lévő edényeit akarja értékesíteni, és nemsokára - mint mondja - visszaadja az ipart. Július 15-én tölti be a nyolcvanadikat. A mai, fiatal fazekasgeneráció „szép munkát csinál, igaz, nekik könnyebb, mint nekem volt: csak beteszik az edényt a villanykemencébe; én még régi, fával fűtött fazekaskemencében égettem ki őket", így az idős mester. Egy időben, mikor országszerte csak Csongrád megyében volt fazekas mestervizsga-bizottság, ő volt annak az elnöke. Az Újvároson élő, következésképp újvárosi stílusban alkotó fazekas mindegyik munkájára büszke, de leginkább arra a pereckulacsra, amit emblémául választott a „Csongrád megye élő népművészete" című kiállítás. FARKAS CSABA A szeptember 11-i támadás figyelmeztető jel Készülni kell biológiai és vegyi támadásokra is Házat vett a lekvárosfazekakból Hatvan év, korong mellett Kis Zoltán vásárhelyi fazekasmester hatvan éve dolgozik a szakmában. Fotó: Tésik Attila A magyar katonának külföldön is van becsülete. Alig három éve vagyunk tagja a NATO-nak, eddigi munkánk alapján azonban máris kivívtuk a tagországok katonáinak elismerését. Szenes Zoltán dandártábornok a NATO déli parancsnokságának logisztikai főnöke, egyben a törzsfőnök helyettese is. A magyar tiszt az egyik legmagasabb rangú NATO-katonánk, aki közvetlen, megnyerő modorával, de katonás szigorával a példás honvéd elöljáró benyomását kelti. Szenes dandártábornok lapunknak elmondta: a szegedi NATO-tanácskozás - amelyen a déli parancsnokság egészségügyi főcsoportfőnökei éves tervező konferenciájukat tartották - a magyar katonadiplomácia eddigi legnagyobb eredménye, hiszen a fél évszázadon keresztül kizárólag Nápolyban, a főhadiszálláson tartott éves konferenciára ezúttal hazánkban kerülhetett sor. Nagy a jelentősége annak is, hogy éppen Szeged, a balkáni válsággóchoz legközelebb eső magyar város érdemelte ki e felelősségteljes megbízást. Szenes tábornokot arról is megkérdeztük, miként figyel ma oda a katonapolitikai szervezet egy tavaly szeptember 11 -hez hasonló terrorcselekmény megelőzésére? Esetleg egy - az utóbbi időben sokat emlegetett - vegyi fegyverekkel való támadásra? „A NATO-doktrína szerint az ilyen támadások elleni védekezés speciális problémakör, s a nemzeti kötelezettség jogkörébe tartozik. Mi, egészségügyiek, koordinációs szerepet töltünk be, s a védekezés szabványait határozzuk meg és rögzítjük. A tavaly szeptember 11 -i, New York-i és washingtoni terrortámadás új helyzetet teremtett az egészségügyi szolgálat területén is. A nemzetek nyíltabbá váltak az információszolgáltatás terén, s a legfontosabb adatok, tudnivalók szabadabban áromoltak és jutnak el ma is rendeltetési helyükre" mondta a tábornok. Szenes Zoltán a fentiekkel kapcsolatosan lapunkkal azt is közölte, hogy speciális munkacsoportokat állítottak fel, megSzenes Zoltán dandártábornok: A magyar egészségügyi szolgálat rendkívül sikeres a NATO-ban. Fotó: Schmidt Andrea próbálják közösen kezelni a problémát, természetesen egyelőre csak koncepcionális szinten. Ez nem azt jelenti, hogy a NATO most különböző vegyvédelmi eszközöket fog felhalmozni, vagy terrortámadás, illetve vegyi fegyverekkel való támadás elleni készleteket és speciális gyógyszereket tárol majd nagy menyiségben. Ez a teendő továbbra is nemzeti kötelezettség, tehát a tagországok külön feladata lesz, a szövetség egészségügyi szolgálata a szabványok kidolgozásában segíti tagjait. Azt is megkérdeztem a dandártábornoktól, mit jelent az újonnan felvett tagország katonájaként szolgálatot teljesíteni egy ilyen jelentős katonapolitikai szövetségben? Szenes Zoltán szerint jó iskola a NATO, hiszen sokat látnak, tanulnak és tapasztalnak a szövetségben. Magyarként pedig bizonyos büszkeség is eltölthet bennünket - mondta a dandártábornok hiszen az egészségügyi szolgálatunk a sikertörténet kategóriájába tartozik. Az 1990-es koszovói és albániai szerepvállalásunk, az azt követő prevenciós tevékenységünk, amely során eddig a Pristinában székelő magyar egészségügyi laboratóriumban 31 ország alakulataiból mintegy 10 ezer személyt vizsgáltak meg, mindenképpen öregbítette a magyar honvédség hírnevét és szakmai hozzáértését. Kétségkívül vannak még nehézségek a magyar honvédség NATO-integrációja területén, de a reformtervek a NATO-vállalások teqiletén jó irányt vettek. KISIMRE FERENC