Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-09 / 107. szám

% MÁJUSBAN IS A(U)KCIÓ AZ FHB-NÁLH! Magánszemélyek, jogi személyek és egyéb szervezetek 2002. május 13-án 15 óráig tehetnek aukciós vásárlási ajánlatot az FHB korábban kibocsátott fix és változó kamatozású jelzálogleveleire. A hatéves fix kamatozású jelzáloglevél kamata évi 8,25%, a tízéves változóé (2003.03.13-ig) 9,25%. Az FHB aukciós limitárat nem határoz meg A jelzáloglevelek névértéke 10 000,- forint, a tőzsdén szabadon adhatók-vehetők. A jelzáloglevél a kockázatot kerülők biztonságos értékpapírja, a hasonló futamidejű állampapírokénál magasabb hozammal. A magánszemélyeknek adóhitel kedvezményt is biztosít, az árfolyamnyereség után nem kell adót fizetni. Ajánlat tehető: az Aegon Ép.Rt., a CA IB Ép.Rt., a CIB Értékpapír Rt., a Concorde Ép.Rt., az MKB Rt., a Raiffeisen Ép.Rt., és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. kijelölt fiókjaiban. További információ: aukciós értékesítési helyek, FHB 06-40-200-115-ös hitelvonala, internet: www.fhb.hu ©FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt. |Sf* _^akóhelyünk infrastrukturális fejlettsége meghatározza közérzetünket. A Magyar Fejlesztési Bank által alapított Első Magyar Infrastruktúra Befektetési Rt. azt a célt tűzte ki, hogy elősegíti és jelentősen felgyorsítja a települések közvilágítás, gáz-, víz- és szennyvízszolgáltatásának korszerűsítési folyamatát. Az önkormányzati igények messzemenő figyelembevételével kidolgozott koncepció segítő kezet nyűjt a települések közmű-rekonstrukciós fejlesztéseihez. A több, mint 300 együttműködési megállapodás bizonyítja: közös gyarapodásunkért dolgozunk. A fejlődés mozgató ereje Magyar Fejlesztési Bank Rt. AZ ORSZÁG BANKJA CSÜTÖRTÖK, 2002. MÁJUS 9. "MEGYEI TÜKÖR ELMe Hatvan éve kapott mesterlevelet Kis Zoltán fa­zekas. Pályájának egyszerűsített mérlege: lek­városfazekaiból házat vett, egyik pereckulacsát pedig emblémául választotta egy népművészeti kiállítás. Már apja, nagyapja is fazekas volt Kis Zoltánnak. Föl sem merülhetett, hogy ő ne ezt a mesterséget vigye tovább. Mégis, fél évébe került, mire kivált­hatta az iparengedélyt: akkor hozták meg a zsidó­törvényt, egyházaktól kellett összeszedegetnie a fölmenői vallását igazoló papírt. Azóta írja egy „s"-sel a vezetéknevét: bár mindig kettővel írta a család, az egyik egyházi papíron egy „s"-sel szere­pelt a Kis név, és a hatóság úgy döntött, ez az igazi. Mire minden papír meglett, alig kezdett el dolgozni Kis Zoltán, behívták katonának, kikerült a frontra, negyvenhatban keveredett haza. Két év múlva meg­nősült, és mindjárt házat is tudott venni, saját "munkájából. - Az úgy volt - emlékszik vissza -, hogy már ta­vasszal látszott, óriási szilvatermés lesz. Akkori­ban még nem boltban vették az emberek a dzse­met, hanem maguk tették el a szilvalekvárt, lekvá­rosfazekakban. Külsejük piros volt, belsejük má­zas. Apámmal és segítséggel legyártottunk tizenöt­ezer literes fazekat. Készen, félkészen a padláson tároltuk, és eladtuk. Negyvenkilencben megvehet­tem ezt a házat, tízezer-ötszáz forintért. A Széná­siaké volt - ismert színészcsalád Vásárhelyen -, ek­kor alakítottam ki a műhelyt, ekkor válhattam kü­lön apáméktól. Azóta itt dolgozom. Nemsokára kiderült: az utolsó pillanatban sike­rült házhoz jutni, mert aztán - az ötvenes években - jött egy rendelet, a kereskedők nemigen vásárol­hattak az iparostól. Nem kevés sokoldalúsággal ezt is átvészelte a család: azért csak-csak lehetett elad­ni edényt - használatiakat: virágcserepet, csirkeita­tót, ilyesmit -, emellett tehenet tartott Kis Zoltán (még budapesti kiállításon is szerepelt, törzsköny­vezett állományával), vett egy kis földet, s a majoli­kagyár által kivitelre készített termékeit minősé­gellenőrizte. - A háború előtt apámmal csak népművészeti jel­legű tárgyakat csináltunk. Külföldre is ment - be­széli, és a falra mutat: lepényestálak sorakoznak egymás mellett. - Édesanyám festette őket, ezt itt például nyolcvanegy éves korában - mondja. Aztán másikra néz: azt Kiss Lajos, a híres kutató, akiről nemrég iskolát neveztek el, föl akarta vinni Buda­pestre, de Kis Zoltán nem adta. Emlékkönyvet is mutat a mester, benne beírások Amerikából, Ausztráliából, Németországból, Svéd­országból. „A hetvenes-nyolcvanas években is na­gyon ment a népművészeti áru", halljuk tőle. Most már nem dolgozik, raktáron lévő edényeit akarja értékesíteni, és nemsokára - mint mondja - vissza­adja az ipart. Július 15-én tölti be a nyolcvanadi­kat. A mai, fiatal fazekasgeneráció „szép munkát csi­nál, igaz, nekik könnyebb, mint nekem volt: csak beteszik az edényt a villanykemencébe; én még ré­gi, fával fűtött fazekaskemencében égettem ki őket", így az idős mester. Egy időben, mikor ország­szerte csak Csongrád megyében volt fazekas mes­tervizsga-bizottság, ő volt annak az elnöke. Az Új­városon élő, következésképp újvárosi stílusban al­kotó fazekas mindegyik munkájára büszke, de leg­inkább arra a pereckulacsra, amit emblémául vá­lasztott a „Csongrád megye élő népművészete" cí­mű kiállítás. FARKAS CSABA A szeptember 11-i támadás figyelmeztető jel Készülni kell biológiai és vegyi támadásokra is Házat vett a lekvárosfazekakból Hatvan év, korong mellett Kis Zoltán vásárhelyi fazekasmester hatvan éve dolgozik a szakmában. Fotó: Tésik Attila A magyar katonának külföldön is van becsülete. Alig három éve vagyunk tagja a NATO-nak, ed­digi munkánk alapján azonban máris kivívtuk a tagországok katonáinak elismerését. Szenes Zoltán dandártábornok a NATO déli parancsnokságának logisztikai főnöke, egyben a törzsfőnök helyettese is. A ma­gyar tiszt az egyik legmagasabb rangú NATO-katonánk, aki köz­vetlen, megnyerő modorával, de katonás szigorával a példás hon­véd elöljáró benyomását kelti. Szenes dandártábornok lapunk­nak elmondta: a szegedi NA­TO-tanácskozás - amelyen a déli parancsnokság egészségügyi fő­csoportfőnökei éves tervező kon­ferenciájukat tartották - a ma­gyar katonadiplomácia eddigi legnagyobb eredménye, hiszen a fél évszázadon keresztül kizáró­lag Nápolyban, a főhadiszálláson tartott éves konferenciára ezúttal hazánkban kerülhetett sor. Nagy a jelentősége annak is, hogy ép­pen Szeged, a balkáni válsággóc­hoz legközelebb eső magyar vá­ros érdemelte ki e felelősségteljes megbízást. Szenes tábornokot arról is megkérdeztük, miként figyel ma oda a katonapolitikai szervezet egy tavaly szeptember 11 -hez ha­sonló terrorcselekmény megelő­zésére? Esetleg egy - az utóbbi időben sokat emlegetett - vegyi fegyverekkel való támadásra? „A NATO-doktrína szerint az ilyen támadások elleni védekezés spe­ciális problémakör, s a nemzeti kötelezettség jogkörébe tartozik. Mi, egészségügyiek, koordináci­ós szerepet töltünk be, s a véde­kezés szabványait határozzuk meg és rögzítjük. A tavaly szep­tember 11 -i, New York-i és wa­shingtoni terrortámadás új hely­zetet teremtett az egészségügyi szolgálat területén is. A nemze­tek nyíltabbá váltak az informá­ciószolgáltatás terén, s a legfon­tosabb adatok, tudnivalók szaba­dabban áromoltak és jutnak el ma is rendeltetési helyükre" ­mondta a tábornok. Szenes Zoltán a fentiekkel kapcsolatosan lapunkkal azt is közölte, hogy speciális munka­csoportokat állítottak fel, meg­Szenes Zoltán dandártábornok: A magyar egészségügyi szolgálat rendkívül sikeres a NATO-ban. Fotó: Schmidt Andrea próbálják közösen kezelni a problémát, természetesen egy­előre csak koncepcionális szin­ten. Ez nem azt jelenti, hogy a NATO most különböző vegyvé­delmi eszközöket fog felhalmoz­ni, vagy terrortámadás, illetve vegyi fegyverekkel való támadás elleni készleteket és speciális gyógyszereket tárol majd nagy menyiségben. Ez a teendő to­vábbra is nemzeti kötelezettség, tehát a tagországok külön felada­ta lesz, a szövetség egészségügyi szolgálata a szabványok kidolgo­zásában segíti tagjait. Azt is megkérdeztem a dandár­tábornoktól, mit jelent az újon­nan felvett tagország katonája­ként szolgálatot teljesíteni egy ilyen jelentős katonapolitikai szövetségben? Szenes Zoltán szerint jó iskola a NATO, hiszen sokat látnak, tanulnak és tapasz­talnak a szövetségben. Magyar­ként pedig bizonyos büszkeség is eltölthet bennünket - mondta a dandártábornok hiszen az egészségügyi szolgálatunk a si­kertörténet kategóriájába tarto­zik. Az 1990-es koszovói és albáni­ai szerepvállalásunk, az azt köve­tő prevenciós tevékenységünk, amely során eddig a Pristinában székelő magyar egészségügyi la­boratóriumban 31 ország alaku­lataiból mintegy 10 ezer sze­mélyt vizsgáltak meg, minden­képpen öregbítette a magyar honvédség hírnevét és szakmai hozzáértését. Kétségkívül van­nak még nehézségek a magyar honvédség NATO-integrációja területén, de a reformtervek a NATO-vállalások teqiletén jó irányt vettek. KISIMRE FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom