Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-09 / 107. szám

I CSÜTÖRTÖK, 2002. MÁJUS 9. • A K T U A L I S • Egy a jelszó, kétféle a magyarázat Hajrá, Magyarország! Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok! névvel egyesületet jegyeztetett be kedden a Fővárosi Bíróságon a Fiatal Baloldal. A szlogent a Fidesz használta a választásokon. Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok! néven egyesületet alapított a Fiatal Baloldal (FIB). A szervezet célja, hogy támogassák a gyermek- és ifjúsági sportot, a tehetséggondozást, valamint népszerűsítsék a kulturált szurkolást - tudtuk meg Újhelyi Istvántól, a FIB országos elnökétől, szegedi országgyűlési képviselőtől. - Ez a mostani bejelentés ironikus jelzés a Fidesz vezetőinek, hogy nem szabad átpolitizálniuk életünk mindennapjait - mondta Újhelyi. A Fiatal Baloldal tagjai azért védették le a Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok!-at, hogy visszaadhassák a szlogen pártsemlegességét. Hiszen nem szerencsés, hogy Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök olyan fogalmakat sajátít ki, amelyeket az egész nemzetnek kellene használnia. Újhelyi véleménye szerint a Fidesz választás utáni politizálására jellemző az óriási csinnadattra, zajlik az agy- és a pénzmosás. - Újhelyi képviselő úrnak a lelke legyen rajta, hogy felhasználta pártunk jelszavát - reagált Bartha László polgármester, országgyűlési képviselő, a Fidesz-MPP szegedi csoportjának L Újhelyi István: A Fidesz-kormány utolsó napjaiban zajlik az agy- és a pénzmosás! Bartha László: A szocialistáktól nem szokatlan, hogy tőlünk vesznek át dolgokat. elnöke a „fibesek" egyesületére. A szocialistáktól nem szokatlan, hogy sok mindent átvettek a Fidesztől - mondta. Bartha szerint ők nem követelnek egymilliárd forint kártérítést, mint Szili Katalin. Az MSZP elnökhelyettese ugyanis azt állította,' hogy pártjának egyik jelszavát használta fel korábban a Fidesz. - Annak örülök, hogy egyre többen csatlakoznak Orbán Viktor miniszterelnök remek kezdeményezéséhez. Azt szeretném kérni Újhelyi úrtól, ne éljen vissza ezzel a szlogennel! - folytatta. A polgármester úgy tudja, hogy a szocialista képviselő híres egyesület és alapítvány alapító, hiszen az 1990-es években több szervezetet is létrehozott. így nem furcsállja, hogy most is „csinált" egyet. A Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok! szlogent a többség amúgy a Fideszhez köti. Hasonló történt a Magyar Narancs esetében is. A hetilapot egykoron még a Fidesz alapította, ám 1992-ben mások vették meg. De az olvasók nagy része ma is a jobboldali párt lapjának tekinti a Mancsot. Bartha László úgy véli, hogy ez lesz a kedden bejegyzett egyesülettel is. K.T. Aszfaltos milliárdok BÁTYI ZOLTÁN Sikertörténet 1 Miért ne fogalmazhatnék így ? Hiszen Hódmezővásárhely városában, ahol néhány évvel ezelőtt még lustán szemerkélő eső után is sárba ragadt az autó, ha gazdája nagy merészen lekanyarodott valamelyik mellékutcába, 2003 végére már nem lesz földes út. Tavaly 46 utca kapott aszfaltburkolatot, s az útépítés lendülete az idén sem törik meg - ígérik Vásárhely vezetői. Sajnos, közel sem ennyire kedvező a helyzet, ha belekukkantunk más települések útstatisztikáiba. Kisteleken például a 71 kilométeres úthálózat 60 százaléka földes. Legalább ennyire megdöbbentő a szegedi adat: Csongrád megye székhelyén a 464 kilométernyi út kanyarog. Eme kanyargással nincs is különösebb gond, amíg csak a lakótelepen forgatja autójának kormányát a kocsi vezetője, netán a város központján kell áthaladnia. Ám a külvárosokhoz érve már döccen a kerék. Ugyanis Szegeden, ahol egy évtized alatt utcák tucatjai újultak meg, még mindig 112 kilométernyi szakaszon hiányzik a szilárd burkolat. Nem nehéz kiszámolni: Szeged minden negyedik utcájában várnak még az aszfaltozókra. Ahhoz viszont már komolyabb számítógép szükségeltetik, hogy megtudjuk - vajon mekkora halom pénzt is kéne egy hegybe öszszehordani, hogy a megyeszékhely útgondjai is megoldódjanak. Ugye nem árulok el titkot, ha milliárdokat említek 1 Az aszfalt lenne ennyire drága ? Netán gyémántot rejt a beton ? Szó sincs róla. De teljesen fölösleges addig betont kevertetni, amíg nem készülnek el a föld alatti munkálatok, vagyis nem kerül csatorna az aszfalt alá. Nem csoda hát, hogy oly áhítozva várja már Szeged városa az ISPA-pénzeket, az uniós támogatást, az államtól remélt forintokat. Ugyanis Szeged, legyen bármennyire is palotás város, egyedül nem tud megbirkózni útgondjaival. Ám mielőtt minden szegedi tekintet Nyugat-Európa meg Pest felé fordulna, ideje lenne ellesni néhány titkot Vásárhelyről is. Például vizsgálódásra ajánlott az, miként tudnak Vásárhelyen oly sok lakossági hozzájárulást megnyerni az építkezésekhez, s miért maradnak zárva pénztárcák Szegeden olyan utcákban, ahol már csak a kacsaláb hiányzik az úszómedencés villák alól?Ismerve megyénk településeinek útpanaszait, ezekre a kérdésekre nem csupán a szegediek szeretnék megtudni a választ. Hibásan utalt támogatások A Csongrád Megyei Területi Államháztartási Hivatal arra kéri azon ügyfeleit, akik áprilisi családtámogatási ellátásukat nem a megszokott összegben kapták meg, hogy panaszukat az ügyfélszolgálati irodákban jelezzék. Amint azt Siket Judit, a hivatal igazgatója elmondta: a május 6-i átutalások során egyesek kisebb vagy nagyobb összeget kaptak a megszokottnál, vagy esetleg semmit. A tévedések hátterében az új számítógépes adatfeldolgozási rendszer áll, az erre való átállás nehézségekkel jár. Az igazgató az érintett ügyfelek elnézését kéri, s arról tájékoztatott, hogy folyik a hibák korrigálása. Aki nem tud személyesen megjelenni az ügyfélszolgálati irodákban, az a következő telefonszámokon tehet bejelentést: Szegeden a 62/484-584-es telefonszám 150-es, 259-es, 247-es vagy 294-es mellékén, Hódmezővásárhelyen a 62/535-035-ös számon, Szentesen pedig a 63/312-011 -es telefonszámon. Egyetemi közvélemény-kutatás: összecsapna-e a rendőrséggel a hallgató Tüntetnél a tandíj ellen? Ha tandíjat vezetnének be az egyetemen, részt vennél-e utcai tüntetésen? Ha a rendőrség megpróbálná feloszlatni a tüntetést, vállalnád-e az ellenállást? Többek között erre a kérdésre is választ keres a most indult egyetemi közvélemény-kutatás. Hétfőn a szegedi egyetemen a hallgatói önkormányzat és az SZTE Polgáraiért Alapítvány kérdezőbiztosai megkezdték azt a közvélemény-kutatást, amely egyebek mellett a hallgatói aktivitást szondázza. Az 58 pontból álló kérdőív összeállítói kíváncsiak arra, a hallgatók részt vettek-e már egyetemisták szervezte tüntetésen, demonstráción. Olyan kérdés is akad, amely azt firtatja, a hallgató részt venne-e utcai tüntetésen, ha tandíjat vezetnének be. „Ha a rendőrség megpróbálná feloszlatni a tüntetést, vállalnád-e az ellenállást?" teszik fel a kérdést a közvélemény-kutatás szervezői, akik három választ is mellékelnek. A hallgatók választhatnak: igen, vagy csak rendkívüli helyzetben, esetleg semmilyen körülmények között nem vállalnák az összecsapást a rendőrökkel. Döbör Andrástól, az SZTE Hallgatói Önkormányzatának elnökétől megtudtuk: a hallgatók érdekképviseleti szerve korábban arról határozott, hogy a HÖK munkájának segítése érdekében felmérést végez a hallgatók között. „Kíváncsiak voltunk arra, hogy a '90-es évek közepéhez hasonlatosan mobilizálhatóak-e az őket érintő kérdésekben a hallgatók" - tájékoztatott a felmérés egyik céljáról Döbör András. Az EHÖK a kérdőív összeállítására egy PR-szakos hallgatót, Haág Zalán Istvánt és Jancsák Csaba szociológust, az SZTE Polgáraiért Alapítvány kuratóriumi elnökét kérte fel. Döbör állítása szerint egyeztettek Beke Tamással, az SZTE PR-vezetőjével is, bár Beke nem kívánta minősíteni a kérdőívet, mondván, ez az EHÖK ügye. Döbör András leszögezte: nem újdonság, hogy a hallgatói aktivitást mérik, hiszen a korábbi években, az Oktatáskutató Intézet által összeállított, EU-konform kérdőívekben is szerepeltek hasonló kérdések, így például az OKI munkatársai kíváncsiak voltak arra, részt vennének-e a hallgatók sztrájkban, aláírásgyűjtésben, tiltakozó akcióban, polgári engedetlenségi mozgalomban. Döbör András szerint a tandíj kérdése azért nem került szóba, mert az az elmúlt években nem volt aktuális. Hozzátette: a kérdőív-kitöltés önkéntes alapon történik. - Nem politikai indíttatásúak az ominózus kérdések, nem is lehetnek azok, hiszen a mai egyetemisták nem is emlékezhetnek a tandíj bevezetésére, másrészt a kérdések az európai standardok alapján álltak össze - mondta el Jancsák Csaba. Az Európai Unióban kétévente kötelező ifjúságlcutatást végezni, amely során a 15-29 éves korosztály politikai aktivitását, a szélsőségek elfogadására irányuló hajlandóságát is mérik. Jancsák Csaba szerint az ilyen és ehhez hasonló kutatások, melyeket Szegeden az Oktatáskutató Intézet, a Belvedere Meridionale Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem Polgáraiért Alapítvány már 1996 óta végez, segíthet eldönteni milyen jellegű hallgatói önkormányzatra van szüksége a felsőoktatásban tanulóknak. Beke Tamás, a Szegedi Tudományegyetem PR-vezetője határozottan cáfolta, hogy bármilyen módon részt vett volna a kérdőív összeállításában. Elmondta: a kérdőívet összeállító Haág Zalán Istvánt az SZTE kommunikáció szakán tanítja. A hallgató ugyan bepillantást engedett oktatójának a kérdőívbe, ám azt Beke Tamás részletesen nem tanulmányozta át. Beke leszögezte: nem az egyetem megbízásából készül a közvélemény-kutatás, erről az egyetem vezetőinek nincs hivatalos információjuk. Bár a kérdőív tartalmától némileg eltérnek az ominózus kérdések, úgy vélem, a hallgatói életkörülményeket és vélekedést firtató kutatásban ilyeneket is meg lehet kérdezni - mondta Szabó Imre. Az SZTE főtitkára korábban nem ismerte a kérdőívet, a kutatást ugyanis nem az egyetem rendelte meg. Szabó Imre a korábbi évek kutatásairól tudott, ám a kérdőívek közötti különbségről nem tudott nyilatkozni, mivel nem ismerte a korábbiak tartalmát. K.B. Önerős útépítés Vásárhelyen Búcsú a földes utcáktól Míg Vásárhely városában 2003-ban már nem lesz földes út, addig Szegeden minden negyedik utcában hiányzik a szilárd burkolat. Egyetlen évben - tavaly - összesen 46 utcában készültek el az aszfaltozással Vásárhelyen. A város egyes városrészeiben már most sem találni földes utcát, sőt: a szervizutak, a városépítés során vakközzé vált beugrókban is aszfaltszőnyeg biztosítja a közlekedést. Vásárhely legújabb városrészében, Kishomokon tíz dűlőben végeztek hasonló munkát. A tavalyi lendület idén is töretlen: Vásárhelyen folytatódik az önerős útépítés. Ennek jellemzője, hogy az utcák lakói társulásokba szerveződve megépítik vagy megépíttetik az útalapot, s arra az önkormányzat rendeli meg a Hódút Kft.-tői a záró burkolatot. Az útalap minőségét persze az önkormányzat írja elő és ellenőrzi, ám a képviselői pénzügyi alapokból bőven jutott a munka támogatására. Az előző esztendőben még a Völgy utcára is szilárd burkolat került, mely hiába van közel a belvároshoz, emberemlékezet óta rossz volt az állapota. Tavaly Vásárhely belterületén 7540 folyóméternyi, míg Kishomokon 2650 folyóméternyi szilárd út készült el, összesen 151 millió forintos költséggel. Az önerős útépítés a város szennyvízcsatorna-hálózatának építését követően kapott nagyobb lendületet. Az építkezés után a korábban jól járható földes utcák is megközelíthetetlenné váltak, így a lakók jogos igénye a jó és szilárd út. Érdekes a tavaly még szilárd burkolattal nem, legfeljebb útalappal rendelkező utcák városrészenkénti megoszlása: vásárhelyi belvárosban négy utca és egy vakköz, a Béketelepen 13 utca vagy útszakasz, Csúcsban hat utca vagy egy-egy szakasza, a Kertvárosban egy utca, Tabánban 22 utca vagy útszakasz és két vakköz, Tarjánban 10 utca vagy útszakasz és hét vakköz, a Serház téren egy utca, Susánban hét utca vagy útszakasz és 11 vakköz, míg Újvároson 13 utca vagy útszakasz és egy köz. Ezekből látható, hogy a korábban elhanyagolt külvárosokban is egyre kevesebb lesz a földes utca. Az elkészült útalapok aszfaltozását az idén május 15-e után kezdi meg a Hódút Kft., a város megbízásából. A vásárhelyiek reménye szerint 2003-ban már nem lesz földes utca városukban. KOROM ANDRÁS A szegedi úthálózat negyedéről hiányzik a szilárd burkolat Nyáron poros, ősszel sáros A szegedi útépítésre szánt pénz nagy részét a meglévők javítására kell költeni. A csatornaépítés után a földes utcák is szilárd burkolatot kapnak. Szegeden tavaly óta nem nőtt az útalap: második éve ugyananynyit, azaz 140 millió forintot költhet az önkormányzat. A pénz nagy részét a meglévő szilárd utak javítására kell fordítani - a földes utcák burkolására már alig marad. Ebben az évben mindössze 2,3 kilométer aszfaltos és 1,5-2 kilométer kohósalakos út építésére futja. Az adatokból kiderül, hogy a költségvetés korlátai miatt nem javulhat lényegesen a burkolt utcák aránya. Jelenleg a szegedi utak egynegyede földes: nyáron poros, ősszel és télen sáros. Igaz ugyan, hogy útfenntartásra 100 millió forint áll rendelkezésre, ám ezt az összeget a kisebb kátyúzásokra, forgalomirányító berendezésekre, útburkolati jelek festésére költik. Serege János, a Szegedi Közterület-fenntartási Kht. igazgatóhelyettese hozzátette még, hogy a csatornázási program befejezése jelentősen javít majd a jelenlegi helyzeten, hiszen a csatornázott földes utcák is szilárd burkolatot kapnak. A lakosság 3 millió forinttal járult hozzá az önerős útépítések költségeihez. Közismert tény, hogy az útépítés drága. Egy kilométer, 4 méter széles kohósalakos út mintegy 12 millió forintba kerül, erre 5 centiméter aszfalt 12 millió forint. NY. R Utak és burkolatok UHU,,,!.. • Csongrád 109 km 71 km 65,0% • Hódmezővásárhely 197 km 141 km 71,5% • Kistelek 70 km 42 km 60,0% • Makó 151 km 136 km 90,0% • Mórahalom 39 km 26 km 66,0% • Szeged 464 km 351 km 75,6% • Szentes 145 km 125 km 86,0%