Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-17 / 89. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR" SZERDA, 2002. ÁPRILIS 17. Fitneszklub teheneknek Vásárhelyen Szőkítőpor a szépségért A szépítő minden praktikát bevet az állatok csinosításáért. Fotó: Tésik Attila Negyvenhárom dolgozó a bíróságon Tovább folytatódik a levéltári gombaper Új eljárás lefolytatását rendelte el tegnap a Csongrád Megyei Bíróság a több mint két éve folyó levéltári gombaper-ügyben. A Csongrád Me­gyei Levéltár 43 dolgozója ugyanis por- és gombafertőzés veszélye mi­att kérte - visszamenőlegesen 1996. februárjától - a bíróságtól a ve­szélyességi pótlék megállapítását. A másodfokú bíróság jogerős ítélete értelmében - tekintettel arra, hogy a perben születő döntés példaértékű lesz - személyenként kell majd megvizsgálni, milyen egészségkárosító körülményeknek van­nak kitéve a levéltári dolgozók. Ennek pontos meghatározása után rendelhető el a védőeszközök'használata is. N. R. J. Csúcson a lakossági bizalmi index Inkább eladósodunk, mint spórolunk A hölgyek által előszeretettel alkalmazott praktikák - a sző­kítőpor és a fehérítőhab alkal­mazása - sem hiányozhatnak a vásárhelyi IX. Alföldi Állatte­nyésztési Napok Szakkiállítás és Vásár show-bcmutatóján résztvevő szarvasmarhák szépé­szeti tréningjéből. Ezen a „szépségversenyen" egy­általán nem hátrány, ha a jelölt­nek nemes fejszerkezet, fesze­sen simuló és finom bőr, hátra­felé irányuló és nyitott bordák, erős lábak, jó tőgy, vékony farok adatott. Hiszen a nyertes tehe­nek e tulajdonságokkal szorít­hatják le a dobogóról verseny­társaikat a vásárhelyi Hód-Me­zőgazda Rt. Kiállítási Centru­mában április végén rendezett IX. Alföldi Állattenyésztési Na­pok Szakkiállítás és Vásár te­nyészszemléjén. Persze a legkiválóbb cím elnye­rése hosszú évek kitartó munká­jának az eredménye. Embernek és állatnak egyaránt a legjobbat kell nyújtania a riválisokkal szemben. Ezért nem meglepő, hogy a gazdaság vajháti tehené­szeti telepén ez idő tájt fokozott a munkatempó. A versenyben résztvevő - füg­getlen szakemberek által kivá­lasztott - állatok a fitneszklub­nak nevezett istállóban várják, hogy egyenként a „szalonba" lép­hessenek, ahol Kiss Istvánná ve­szi kezelésbe őket. Az üszőtelep vezetője hivatott arra, hogy a jó­szágok nemkívánatos hibáit kor­rigálja. Ehhez a hölgyek körében jól ismert szépészeti eszközöket használja. Ott jártunkkor éppen a Tarka nevű tehén küllemi adottságaiból igyekezett a legjob­Eddig nem lehetett kapni fémzárolt fokhagymavetőma­got. Ám a lelei gazdaszövetke­zet hamarosan piacra dobja a Lelexírt, a hagyományos ma­roslelei fokhagymát idéző, csípős, zamatos fajta szaporí­tóanyagát, mely hektáronként nyolcvan-száz mázsa termést ad. A maroslelei Lele Gold Szövetke­zet két évvel ezelőtt azért alakult meg, hogy a Makói Hagymaku­tató Állomás szakmai támogatá­sával és a társuláshoz csatlako­zott gazdák tapasztalatai, mun­kája révén megoldja a hazai fém­zárolt, azaz garantált minőséget bat kihozni. Az állat szemláto­mást egykedvűen tűrte a külön­böző praktikák alkalmazását: például a nemkívánatos szőrszá­lak eltüntetésére szolgáló nyíró­készülék hangja sem hozta ki a sodrából. Tarka már rutinos versenyző­nek számít, így hozzászokott a „kozmetikázáshoz". Mert ilyen­kor nem hiányozhat a szőkítő­por, a fehérítőhab és a hajlakk sem. Ez utóbbi szerek főként a nyújtó fokhagymavetőmag előál­lításának gondját. Eddig a ma­gyar piacon ilyesmit nem lehe­tett kapni. A munka és a befekte­tés lassanként meghozza ered­ményét: Szügyi János igazgatósá­gi elnök szerint a vállalkozás rö­videsen üzletileg is nyereséges lesz. A szövetkezetet negyvenen ala­pították - a tagok száma ma öt­venegy. A fémzárolt vetőmag mi­nőségi standardjának megfelelő szaporítóanyag először idén te­rem meg a Lele Gold földjein, ez azonban még nem kerül kereske­delmi forgalomba. Ebből az úgynevezett elit mag­ból jövőre lesz nagy tömegű, a szarvasmarhafarok bojtjának a csinosítására, a megsárgult szőr­szálak eltüntetésére szolgálnak. A megnyerő külső eléréséhez a tisztaság alapvető követelmény, így aztán a napi samponos fürde­tés és a hajszárítóval történő szá­rítás ugyancsak szépítészeti módszer. Kiss Istvánná négy éve végzi az állatok felkészítését, olasz és né­met mesterektől leste el a külön­böző fogásokat. Ehhez a munká­boltokban is hozzáférhető, első osztályú vetőmag, ami az eddigi sikerek megkoronázását fogja je­lenteni. Szügyi János becslése szerint nagy lesz az érdeklődés iránta, és nem csak azért, mert a jövő évtől már a fokhagymater­mesztők is csak akkor kaphat­nak földalapú agrártámogatást, ha fémzárolt vetőmagot használ­nak. Az európai felvásárlók, áruház­láncok már most megkövetelik az áru kifogástalan, állandó mi­nőségét és bizonyítható eredetét - rövid időn belül ugyanez lesz a helyzet nálunk is. A magot egyelőre 7,16 hektá­ron termesztik, de jövőre ez a te­hoz kreativitás és türelem kell. A tehenek naponta több órát tölte­nek a szalonban, és akad köztük olyan, akivel a csiklandóssága miatt nehezebb bánni. Ha már a manikűrözésen, a paták állapotának javításán is túl van a páciens, akkor következhet a napi jártatás, mert a peckes vo­nulás ezen a „szépségversenyen" is mértékadó szempont a bírák szemében. T.A. rület tíz hektárnál is több lesz. Az igazgatósági elnök úgy becsü­li, a várhatóan nyolcszáz mázsa vetőmag gyorsan elfogy, hiszen igény máris több lenne rá. A gaz­daszövetkezet fokhagymája, a hi­degtűrő Lelexír igazi őshonos le­lei fajta, bcltanalnn tulajdonsá­gai megfelelnek a Makó környé­kén jól ismert fokhagymának, íze a megszokott csípős, zama­tos, nagy illóolaj- és alicin tartal­mú. A szigorú termesztési techno­lógia betartása mellett a leleiek tapasztalata szerint hektáron­ként nyolcvan-száz mázsa ter­mést ad. SZABÓ IMRE A március kifejezetten derűlátó hangulatban találta a magya­rokat: a Gazdaságkutató Rt. (GKI) és a Szonda Ipsos fel­mérése szerint a lakosság bi­zalmi indexe elérte eddigi leg­magasabb értékét. A hazai háztartások gazdasági várakozásait tükröző index már­ciusban jelentősen, mintegy 8,5 ponttal emelkedett. A felmérés eredménye szerint még soha nem érezték ennyien, hogy az el­múlt 12 hónapban javult a pénz­ügyi helyzetük, s az sem volt jel­lemző, hogy a magyarok az előt­tünk álló egy esztendőt is opti­mistán szemléljék. A saját pénztárcákon túl az or­szág gazdasági helyzetét is ked­vezőbben értékelték az állampol­gárok, mint az elmúlt kilenc év­ben bármikor. Márciusban hatá­rozottan alacsonyabb áremelke­désről számoltak be a válasz­adók, mint korábban, s inflációs várakozásaik is mérséklődtek. Hogy ezt a tavasz, a nemzeti ün­nep, vagy pedig a választási év tudata hozta-e, nem tudni, az vi­szont tény: egy hónappal ezelőtt a lakosság a munkanélküliek számának csökkenésére számí­tott. A bizalmi index erősödésével, úgy tűnik, együtt járt a vásárlási kedv növekedése is. Az év har­madik hónapjában többen tar­tották kedvezőnek a tavaszi idő­szakot a tartós fogyasztási cikkek vásárlására, s a következő egy év­ben is több magyar háztartásban tervezik, hogy ilyesmire költe­nek. Jóllehet a családok szerint most a megtakarításokra is ked­vező alkalom kínálkozik, a spó­rolni hajlandók száma nem vál­tozott, ám jelentősen nőtt a hi­telt felvevők aránya. Hazánk hét régiója közül a Dél-Dunántúl kivételével min­denütt javultak a várakozások. A dél-alföldi térségben egyértelmű­en jobb lett a hangulat, amin per­sze nem volt nehéz változtatni, hiszen a január-februári hangu­lat a mélypontját érte el az egyéb­ként derűs délvidéken. O.K.K. Kiállítás: Szeged szöggel A szegedi Szög-Art Művészeti Egyesület megalakulásának 10. évfordulója alkalmából kiállítást rendez Szeged szöggel címmel a Démász Rt. székházában (Klau­zál tér 9.). A tárlatot Sándor Já­nos rendező, érdemes művész nyitja meg csütörtökön 18 óra­kor. A házigazda: Dervarics Atti­la vezérigazgató. A kiállításon az egyesület tag­jainak, Aranyi Sándornak, Eszik Alajosnak, Farkas Pálnak, Fritz Mihálynak, Fischer Ernőnek, Kass Jánosnak, Kalmár Márton­nak, Kovács Kevének, Lapis And­rásnak, Lázár Pálnak, Lóránt Já­nosnak, Nóvák Andrásnak, Pata­ki Ferencnek, Popovics Lőrinc­nek, Sinkó Jánosnak, Szathmáry Gyöngyinek és Zombori Lásznó­nak az alkotásai szerepelnek. Kerek Ferenc zongoraművész Liszt-díjas lett Kerek Ferenc: Nagyon fontos lenne, hogy önálló karként működ­hessen a konzervatórium. Fotó: Miskolczi Róbert Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki Kerek Ferenc zongo­raművészt, az SZTE Konzervatóriumának igazga­tóját. A szegedi muzsikus tizenhárom éve csemba­listaként, a Magyar Barokk Trió tagjaként járja a vi­lágot, az együttessel eddig három CD-je jelent meg. - Hogyan fogadta a kitüntetést, és hol járt a díj­átadó után 1 - Rendkívül boldog voltam, olyan érzés kerített hatalmába, mintha valamilyen speciális koncerten léptem volna fel. A díj átvétele után a németországi Osnabrückbe indultam, ahol egyhetes mesterkur­zust tartottam a helyi konzervatóriumban, és két kollégámmal koncertet is adtunk. Az osnabrücki főiskola oktatási rendszere hasonlít a mi intéze­tünkéhez, azzal a különbséggel, hogy ott nincs egyetemi szint, azaz nem folyik művészképzés. Egy éve vettem fel a kapcsolatot az ottani zongoratan­szék professzorával, hogy a Socrates-program kere­tében csereakciót szervezzünk tanárok és növendé­kek számára. Ez azért is fontos, mert a muzsikusok csak úgy tudnak érvényesülni, karriert csinálni a világban, ha nyelveket beszélnek. - Alig érkezett haza Németországból, máris Ro­mániába indult. Miért 7 - Néhány kollégámmal és hallgatónkkal Bartók Béla szülővárosába, Nagyszentmiklósra kellett utaznom, ahol elvállaltam a Bartók-nap zenei prog­ramjának megszervezését. Konzervatóriumunk nevében köszöntőt mondtam és játszottam. Sze­retném, ha sikerülne ott olyan zenei centrumot ki­alakítanunk, ami a jellegzetes bartóki nyelvezetet és a hozzá kapcsolódó egyetemes kultúrát, a tole­ranciát, más népek kultúrájának elfogadását hirde­ti. Örömmel tapasztaltam, hogy a két ország kultu­rális vezetői, valamint Temes és Csongrád megye illetékesei is támogatják az elképzelést. - Hol tart a konzervatórium az önálló karrá vá­lás útján 7 - A Felsőoktatási Tudományos Tanács elfogadta a. karalapítási beadványunkat, jelenleg^ a Magyar Akkreditációs Bizottság szakemberei tárgyalják. Ez hosszú procedúra, de reményeim szerint egy éven belül befejeződhet. Nagyon fontos lenne, hogy önálló karként működhessen a konzervatórium, hiszen ezáltal a Szegedi Tudományegyetemen meg­jelenhetne a professzionális művészképzés is. - A tanítás és a vezetői munka mellett mennyi ideje marad a koncertezésre 7 - Mindennap igyekszem időt szakítani a gyakor­lásra. Sokszor munka előtt a reggeli órákban ját­szom néhány etűdöt, de többnyire éjszaka, 11 és 1 óra között zongorázom. HOLLÓSI ZSOLT

Next

/
Oldalképek
Tartalom