Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-06 / 80. szám

SZOMBAT ÁPRILIS 6. • NAPOS OLDAL" IV Virtuális múzeumi tárlat AZ INTERNETEN FELIDÉZHETŐK RÉGVOLT TÁRLATOK, MŰVÉSZETI ESEMÉNYEK. A HONLAPOKON TÁRLATVEZETÉS, MŰVÉSZINDEX ÉS KÉPESLAPKÜLDÉSI LEHETŐSÉG IS VAN. Két részletben, kétszer két hétig volt nyitva a nyáron a szent­endrei MűvészetMalomban a Szentendrei Tárlat 2001 cimű képzőművészeti bemutató, ahol többek között Deim Pál, Far­kas Ádám, Lukoviczky Endre, Péreli Zsuzsa, Bartl Józsefi Gy. Molnár István és egy csomó ifjú tehetség szerepelt új művei­vel. Ha valaki ma kíváncsi a szentendrei kiállításra, elég, ha az interneten rákattint a http://artendre.kfki.com címre, s máris „megnyílnak" előtte a nyáron volt tárlatok. Mi több, átfogó képet kaphatnak a szentendrei tárlatok történetéről. Amelyek a hetvenes években a kortárs magyar művészet legújabb törek­véseinek adtak teret. Formabontó, absztrakt törekvéseikkel ki is vívták a hatalom rosszallását, egy happening után több résztvevőt bebörtönöz­tek. Később mégis kiállíthattak, s működhetett a kezdetben amatőr képzőművészekből álló Vajda Lajos Stúdió, ahová ké­sőbb száznál több művész kapcsolódott be. A hivatal erősza­kos beavatkozása azonban nem maradt el, az 1987-ben kiállí­tást szervező művészek már temették a szentendrei tárlato­kat. Nem is volt ilyen összefoglaló kiállítás tizenkét évig, míg­nem a művészek kezdeményezésére 1999-ben a Művészet­Malom addig elkészült három szintjén újra nem éledt a ha­gyomány. Mivel a közönség, a kritika és maguk a művészek is örömmel fogadták a megújult tárlatot, a folytatás sem maradt el. Szentendre újdonságokat vonzó szellemét is megtartva, ez alkalommal a Virtuális Szentendrei Tárlat honlapot is meg­nyitották. A webverzió jóval bővebb, mint a kiállítás. Száz szentendrei művész kétezer műalkotása érhető el ily módon. Mindez a KFKI Számítástechnikai Rt. és a Szentendréhez kö­tődő alkotók közreműködésével valósult meg. És hogy ne csak a szentendreiekről essék szó, érdemes meg­említeni, hogy ez a számítástechnikai csoport más kulturális témájú internetes oldalakat is fenntart. Például a Magyar kép­zőművészet virtuális múzeumát (http://hungart.euroweb.hu), vagy a Magyar Népzenei Archívumok (http://nepze­ne.kfki.com) című összeállítást. Az előbbi tizenegy fontos képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkező hazai múzeum kincseit, s á közelmúlt legjelentősebb kiállításait (Mattis Te­utsch és a Der Blaue Reiter, A Szőnyi-kör Árkádia-festészete, Thomas Ender tájképei) is tartalmazza. De van tárlatvezetés, betűrendes művészindex, képeslap letöltési lehetőség is. Miközben örülünk annak, hogy otthonunkból szinte a világ bármelyik múzeumába betérhetünk, hogy virtuálisan részesei lehetünk a kiállításoknak, ne feledjük, a személyes jelenlétet, a műtárgyak valóságos tapasztalását semmi sem helyettesít­heti. Ahová csak lehet, menjünk el személyesen! Legfeljebb készüljünk fel előre vagy térjünk vissza utóbb számítógépen is a helyszínre. Kilencvenéve született Örkény Legközelebbi kollégái sem tuátak szenvedélyéről A festészet alkímiája A KÉMIA ÉS A MŰVÉSZET EGYÁLTALÁN NEM ÁLL TÁVOL EGYMÁSTÓL - ÁLLÍTJA ADAM­KOVICH ISTVÁN SZEGEDI EGYETEMI OKTA­TÓ (KÉPÜNKÖN), AKI EGY SZŰK PANELLA­KÁSBAN HÓDOL SZENVEDÉLYÉNEK, A FES­TÉSZETNEK. - Az ember olyan, mint egy jéghegy: má­sok csupán az egykilenced részét látják belőle. Az én esetemben ez a kémia. A felszín alatt rejlik a művészet szeretete, amely mindig is alkotásra inspirált - ad sajátos jellemzést magáról Adamkovich István, a Szegedi Tudományegyetem fi­zikai kémiai tanszékének oktatója. Ez utóbbi oldaláról azonban csak kevesen ismerik. Még legközelebbi munkatársai is csupán a tanárt látták benne, s mind­eddig rejtve maradt előttük a szerényen visszahúzódó festő. A közelmúltban az­tán megcsodálhatták alkotásait az egye­tem aulájában rendezett kiállításon. A tárlat egyben határvonalat jelentett Adamkovich István életében: ezzel bú­csúzott kollégáitól. Nyugdíjba vonulásá­val lezárult egy korszak, s ezután azt ter­vezi, több időt fordít arra, amiben min­dig megtalálta érzelmeinek kifejezési módját: a festészetre. A képzőművészet és a természettudo­mányok iránti vonzalma vezette annak idején Budapestről a szegedi tanárképző főiskola rajz szakára, amely mellett ké­mia- és matematikatanári diplomát is szerzett. Kezdetben a Rózsa Ferenc, majd a Radnóti Miklós Gimnáziumban tanított, s huszonöt évvel ezelőtt került az egyetem fizikai kémia tanszékére, ahol a kémia oktatásának módszer­tanára készítette fel a hallgatókat. ­Utólag azt mondom, jól választottam, mert kizárólag a képzőművészetből na­gyon nehéz megélni. Ráadásul a mű­vésznek mindig önmagával kell meg­küzdenie, ami a legnehezebb. A tanítás viszont nem annyira önmarcangoló fog­lalkozás - mondja. Az oktatás mellett azonban szabadidejében folyamatosan festett, ezenkívül sportolt: a budapesti Elektromos kézilabdacsapatában védett, majd egy negyedszázadon keresztül ját­szott Szegeden, az NB Il-es Építőkben. Adamkovich István úgy véli, a kémia és a művészet egyáltalán nem áll távol egymástól. - Az egyik érintkezési pont az anyag, azaz a festék, amivel a művész dolgozik. A másik az alkímia, vagyis a kémia művészete, amelyből egy áltudo­mány is kifejlődött - magyarázza. Ez utóbbi gondolat egyébként egyik képén is visszaköszön: az alkimista műhelyé­ben a sok lombik és kémcső mellett fes­: tőállvány látható, a rajta lévő kép pedig lángra lobban a kályhából kicsapó tűz­től. Más képein is felfedezhető az élet négy alapeleme: a tűz, a föld, a víz és a levegő. A legtöbb alkotás életszerű, né­hányon azonban szürreális, bizarr ele­meket helyezett el. Feltűnően sok víz­partot, őszt ábrázoló, az elmúlást kifeje­ző festményt készített. Ezek többsége a mártélyi holtág hangulatát tükrözi, aho­vá alkotójuk korábban gyakran járt hor­gászni. A természetben ritkán fest, inkább vázlatok alapján otthon szeret dolgozni. Bár a panellakás sem a legideálisabb az alkotáshoz. A munkaanyag - vagyis a ; pasztellkréta, illetve a vízfesték - kivá­lasztásakor olyan praktikus szempontot : is számításba kellett vennie, hogy festés közben ne tegye tönkre a szőnyegpadlót, í - Mindehhez hozzájárul még a felesé­i gem végtelen megértése - teszi hozzá i mosolyogva Adamkovich István. HEGEDŰS SZABOLCS • Fotó: Miskolczi Róbert Richárd Clayderman szívesen visszajönne a szabadtérire A romantika modern lovagja • Fotó: Karnok Csaba HATVANÖTMILLIÓ ELADOTT LEMEZ, NYOLCSZÁZ REPERTOÁRON TARTOTT DA­RAB, TÖBB EZER ÖNÁLLÓ KONCERT ­EZEKKEL A SZÁMOKKAL JELLEMEZHETŐ A NÉPSZERŰ FRANCIA ZONGORISTA, RICHÁRD CLAYDERMAN PÁLYAFUTÁSA. MUNKATÁRSUNKTÓL Éitkán fordul meg Szegeden olyan világ­sztár, akinek a nevére a Föld minden pontján megtelnek a legnagyobb sport­csarnokok is. Richárd Clayderman - aki múlt szombaton a gyermeksportot tá- : mogató Gézengúzok Alapítvány javára jótékonysági koncertet adott a Szegedi Nemzeti Színházban - ilyen személyi­ség. Fülbemászó zongoramuzsikájáért százmilliók rajonganak. A naptára zsú­folásig tele koncertekkel. A jövő héttől Rio de Janeiróban, Sao Paulóban és a többi brazil nagyvárosban, utána Firen­zében, majd a japán metropoliszokban ad monstre hangversenyeket. Hogy mi­ért vállalkozott a szegedi koncertre? Erre szerényen mosolyogva válaszolt: - Ami­kor megkerestek a szervezők, örömmel mondtam igent. Fontosnak tartom, hogy egy ilyen nemes cél érdekében, mint a gyermeksport, összefogjanak az emberek. Szívesen jöttem Szegedre azért is, mert hallottam, hogy ez egy gyönyörű város. A hatalmas érdeklődést látva sokan már azon gondolkodnak, érdemes lenne Claydermant a Szegedi Szabadtéri Játé­kokon is felléptetni. A sztárzongorista erre a felvetésre azt mondta: - Kifejezet­ten szeretek szabadtéri koncerteken ját­szani, hiszen azok mindig különleges hangulatúak. Sajnos nem láttam a Dóm teret, de hallottam róla, hogy nagyon szép hely, ezért örömmel tennék eleget egy ilyen meghívásnak. Clayderman nem először járt Magyar­országon, legutóbb 2000-ben Budapes­ten vette fel azt az albumát, amelyen „101 cigány szólistával", azaz egy hatal­mas cigányzenekarral játszott. - Az egész világon nagy siker volt ez a lemez. Természetes, hogy nem kelt el annyi példányban, mint a legnagyobb sikerű lemezem, a „Balladc pour Adeline", ami egészen más műfajú muzsika volt. Bevallom, óriási kihívás volt számom­ra, hogy egy nagy cigányzenekarral kel­lett együtt játszanom. Nem bántam meg a sok munkát, mert úgy érzem, megérte. A Magyar táncok című Brahms-ciklusból három darab is, vala­mint Liszt- és Hacsaturján-művek is szerepelnek rajta. Boldogan játszanék klasszikus versenyműveket is egy jó szimfonikus zenekarral, de azt hiszem, óriási energiát igényelne egy ilyen „ka­land", és sok időre lenne szükségem ah­hoz, hogy megfelelő szinten felkészül­jek. Rengeteg meghívást kapok az egész világból, szinte állandóan utazom, ezért nincs időm arra, hogy ilyen felkérések­nek is eleget tegyek. Amikor készültem a cigányzenekarral megjelent lemezem felvételére, sok magyar darabot meghall­gattam. Több olyan is volt, amelyikbe beleszerettem. Közel áll hozzám, szim­patikus a magyar zene szenvedélyessé­ge. Bár világszerte rengeteg rajongóm van, a magyar közönséget különösen szeretem, mert mindig érzem, hogy va­lóban szereti és érti is a zenét, ugyanak­kor kedves, barátságos és ragaszkodó, amit ezúton is szeretnék megköszönni: 1954-től a Szépirodalmi Kiadó lektora. 56-os szereplése miatt 1963-ig nem publikálhatott, az Egyesült Gyógyszer­gyárban mérnökként dolgozott. Első művei az 1930-as években jelentek meg. A háború után a hadifogság élmé­nyeit dolgozta fel dokumentarista jelleg­gel. (Lágerek népe, Voronyezs, Magya­rok emlékeznek szovjet hadifogságban.) Szilenciuma utáni első nagy sikerű kötete Jeruzsálem hercegnője címmel jelent meg (1966). A kötet darabjai: a Hunnia Csöködön, az Egyperces novel­lák első ciklusa és a Macskajáték kisre­gény változata. Következő kötetei: Nászutasok a légypapíron, Egyperces novellák. A 60-as évek közepén írt drámája, a Tóték az abszurd színház első hazai megjelenése. Akárcsak a Macskajáté­kot, e színpadi művet is megelőzte egy prózai változat. A Pisti a vérzivatarban csak 1979-ben, tíz évvel megírása után került színre. Örkény a dráma és a színpad radikális újítója volt. Drámáit a világ majd min­den nagyvárosában játszották, főleg a Tóték és a Macskajáték aratott sikert, film is készült mindkettőből. Egyperce­seit számos nyelvre lefordították. Kos­suth-díjat és számos kitüntetést kapott. Örkény 67 éves korában, 1979. június 24-én hunyt el Budapesten. Örkény István 1912. április 5-én, Buda­pesten született. 1937-ben került a Szép Szó folyóirat körébe, 1938-39-ben Lon­donban, majd Párizsban élt, mivel Ten­gertánc című antifasiszta írása szemet szúrt a hatóságoknak. 1942-ben mun­kaszolgálatosként a Donhoz került, itt hadifogságba esett, csak 1946-ban jutott haza. 1949-ben az Ifjúsági, majd a Nép­hadsereg Színházának dramaturgja lett. KILECVEN ÉVVEL EZELŐTT, 1912. ÁPRILIS 5-ÉN SZÜLETETT ÖRKÉNY ISTVÁN, A TÓTÉK, AZ EGYPERCES NOVELLÁK, A MACSKAJÁ­TÉK SZERZŐJE. DRÁMÁIT A VILÁG SZÁMOS NAGYVÁROSÁBAN JÁTSZOTTÁK.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom