Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-29 / 99. szám

HÉTFŐ, 2002. ÁPRILIS 29. • AKTUÁLIS" 5 Szeged egyetemi város, számos kiadó albérlettel Szegeden viszonylag könnyű lakást bérletbe, vagy szobát albérletbe kiadni, hisz' sokkal többen tanulnak az egyetemen, mint ahány kollégiumi hely van a városban. A megyeszékhelyen az olcsó bérlemények a legkapósabbak, az alacsony lakbérért cserébe a diákok hajlandóak némi kényelmetlenséget elfogadni, esetenként személyiségi jogaikat sértő feltételeket elfogadni. A bérlakások havi díja 35 ezer forint körül kezdődik, de 140 ezerért már újszegedi, négyszobás luxusingatlanba költözhetünk. Legtöbbször feketén Az albérletkeresők jelentős hányada diák. A városunkba kerülő fiatalok tapasztalatlanságuk folytán könnyen köthetnek előnytelen megállapodásokat, néha viszont ők törnek borsot a tulajdonos orra alá. Az egyetemi faliújságon mindig találni albérleti hirdetést vagy felhívást közös albérletbe való betársulásra. A végzős Gulyás András épp egy ilyet silabizált. - Az évek alatt számtalan albérletetben megfordultam. Tízből nyolc helyen nem kötnek szerződést a bérlőkkel, hogy jövedelmük adómentes maradhasson. így nincs szerződés, ami tartalmazná a bérlő jogait. A szóbeli megállapodás csak a kötelezettségeket tisztázza. Egyszer egy alsóvárosi szuper helyről két nap alatt kellett elhurcolkodnunk, mert a tulajdonos hirtelen vissza szeretett volna költözni - emlékezett vissza. András, mint mesélte, haverokkal lakik együtt, nagyon jól megvannak, de ha találna egy jó helyet, akkor összeköltözne barátnőjével. Egy belvároshoz közeli garzonért ki tudnának fizetni ketten 25 ezer forintot, de csak akkor, ha nem viszi el havi apanázsuk másik felét a rezsi. A hallgatói irodában működő közvetítőnél idén a legkedvezőbb ajánlatot egy idős hölgy tette, aki havi 6 ezer 250 forintért szeretett volna maga mellett tudni valakit, hogy ne féljen otthonában. Mikor ezt említem Andrásnak mosolyra húzódik a szája: - A barátnőm is lakott ilyen házinéninél, de hamar otthagyta, mert ha minden apró szívességet megtett volna, amit a néni kér, akkor nem jutott volha el az óráira mesélte. Az albérletkeresők Bibliája a hirdetési újság, ami hivatalosan kedden jelenik meg, gyakorlatilag már hétfőn az utcára kerül, de már akkor is van benne néhány „sajnos már nem aktuális" ajánlat. Nagy szerencse, ha a hirdetési irodában ügyintézés közben összeakadunk egy lakástulajdonossal. Két hónap kaució Egy fiatalasszony épp most adta fel hirdetését: Tesco környéki, 3 szobás, főbérlő nélküli lakás 34 ezer forintért kiadó, két hónap kauciót kérek, és a számlákat is a bérlő fizeti. Ebbe a lakásba tehát több mint 100 ezer forint letétele után lehet beköltözni, ehhez adódik még a panellakásokban igen magas fűtésszámla, esetleg a telefon, valamint a többi számla. A közös költséget, amit a tulajdonosok szívesen sorolnak a rezsi öszszetevői közé, ez esetben a tulajdonos nem hárítja át a bérlőkre. Általában többen veszik ki a lakást, s három vagy négy felé osztva már nem olyan borzasztóan magas az ára. Kauciót azóta kérek, hogy egy csapat bejelentés nélkül, kifizetetlen számlákat maga után hagyva távozott, a kulcsot a postaládába dobták. Azóta jól megnézem, ki költözik oda, mert ha egy bulizósabb társaság, akkor a szomszédok nekem panaszkodnak - emlékezett vissza. Szoba, tizenötezerért A klasszikus értelemben vett albérletek esetén, mikor a főbérlő egy-két szobáját adja ki, az ár alacsonyabb, 12-16 ezer forint körül mozog, de ilyenkor számolnunk kell olyan finomságokkal, mint a közös fürdőszoba- és konyhahasználat, mosó- és hűtőgép megosztott működtetése. Ilyenkor egyértelműen a főbérlő válogat, kinek adja ki a helyiséget: fiúnak vagy lánynak, legfeljebb 45 éves független hölgynek, dohányzónak nem, értelmiséginek, gyermektelen fiatal párnak, rendes, tiszta személynek. Az egyetemi irodában minden évben felkerül néhány ajánlati ív aljára, hogy „csak európainak" vagy „színes bőrűeknek nem". Hasonló összeget kell fizetnie annak, aki nagyobb lakásba költözik több diák társaságában. Egy-kétszobás lakásokat 25-30 ezer forinttól lehet bérelni, persze az ár meghatározásában sokat számít az elhelyezkedés, a lakás mérete, állapota és felszereltsége. Minél magasabb a bérleti díj, annál inkább érvényesítheti a bérlő saját jogait: szerződés köttetik, főképp ha a tulajdonos számlaképes, a bérlő pedig költségei között elszámolhatja a lakbért. W.A. A söröző előtt álló „választópolgár" megállítja az arra sétálókat Szomjas a tápéi tétova teve Néhány napja egy majd 250 centiméter magas szobor készteti megállásra a tápéi Budai Nagy Antal utcán sétálókat. Burúzs Csaba képzőművész alkotása a választásokat figurázza ki. - Ez egy kétpúpú dromedár, csak annyiban tér el az igazitól, hogy míg egyik púpja a rendes helyén, vagyis a hátán van, addig a másik a lába között mondta Burúzs Csaba. A tápéi képzőművészt a választások ihlették, amikor kiötlötte tevéjét. A mű címe: A választópolgár. A művész egyébként az egyik szegedi hipermarket megrendelésére készített három mesefigurát, és kimaradt egy csomó nyersanyag. Amúgy nem ez az első ilyen jellegű szobra Burúzs Csabának. A szegediek körében csak libás hölgyként emlegetett emlékmű helyén sokáig áztatta fájós lábát egy lavórban Svejk. A derék cseh katona is az ő műhelyéből került ki. Az alapos szemlélő több jelképet is észrevehet a 250 centiméter magas szobron. A háton lévő púp üres, mint az átlagember pénztárcája. A lába közti dudor pedig azért olyan nagy, mert már valószínűleg tele van a politikával. A lógó nyelv és a hatalmas söröskorsó pedig a szomjúságra utal. A jobb kézben lévő tekegolyó azt jelképezi, hogy a kisembert többnyire kigolyózzák. Emellett a döntés eszköze is a golyó, hiszen egy lökés több bábut is feldönthet egyszerre. A hungarocellből és színesre festett csemperagasztóból született alkotás Tápé egyik kocsmája előtt álldogál. A teve nem megrendelésre készült, így kiállítóhely hiányában került a söröző bejáratához. Egy kicsit az üzletnek is reklám, hiszen a A jószág sokak kedvence. Fotó: Schmidt Andrea korsót szorongató teve miatt igen sokan megállnak. Fényképezés után pedig természetesen nagyon jól esik egy korsó jéghideg sör. K.T. Titkosított engedélyek és ellentmondásos négyzetméterek Teraszok, székek, pecsétek A tavasz biztos jele, hogy kiülünk az utcára. Fotó: Gyenes Kálmán Az éttermek és cukrászdák teraszainak megjelenésére a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal is ügyel. A kerthelyiségek adatait bizalmasan kezelik a szegedi városházán. A szegedi Kárász utcán, Széchenyi és Klauzál téren egyelőre négy vendéglátó rendelkezik érvényes közterület-használati engedéllyel: a cukrászdák, éttermek és hamburgerezők összesen 187 négyzetméternyi területet foglalhatnak el. A vendégeket utcára tett székekkel és asztalokkal is csalogatók pontos listáját azonban hiába kértük a polgármesteri hivataltól: az általános igazgatási irodától kapott tájékoztatás szerint az adatok kiadása „személyiségi jogokat sértene". Annyit mindenesetre a Korzón sétálgató is lát, hogy a Széchenyi téren a Botond étterem - ahogy az elmúlt években is - már fölállította az öntöttvas domborművei díszített erkély alól kinyúló napvédő vászon árnyékában meghúzódó asztalokat. A sárga tornyos városháza túloldalán, a Szeged étterem előtt HÍREK AGRÁRPOLITIKÁI FORDULATOK A Bába Kiadó és az Erdei Ferenc Társaság szegedi csoportja hétfőn 15 órakor a megyeháza Csanád Termében tartja Romány Pál és Tamasi Mihály Agrárpolitikai fordulatok - agrártársadalmi változások című könyvének bemutatóját. A szerzőkkel Varga Gyula egyetemi tanár beszélget. SŰRÍTETT BUSZJÁRAT A Tisza Volán Rt. sűríti Szegeden a 7F jelzésű busz járatait. A Mars tér-Kossuth Lajos sugárút-Kiskundorozsma, Sziksósfürdő vonal járatai a nyári szezonban naponta többször is közlekednek. A Mars térről munkanapokon az első busz 4.55-kor, az utolsó pedig 21.48-kor indul. A Szikiről pedig 5.20 és 22.10 között járnak a buszok. Emlékezés Avasi Béla főiskolai tanárra Avasi Béla, a zenetudomány kandidátusa, főiskolai tanár, 80. évében váratlanul elhunyt. Nyugdíjba vonulása után is töretlenül dolgozott a hangrendszerek területén országosan is egyedülállónak tekinthető tudományos munkáján. Avasi Béla Budapesten született, 1922. július 20-án. A tanári pálya iránti szeretetét még zeneakadémiai éveinek megkezdése előtt bizonyította, amikor Vargán, egy kis faluban melyet még nyugdíjas éveiben is nagy szeretettel emlegetett-vállalt tanítói állást. A Zeneakadémiát zeneszerzés szakon Veress Sándor, Szabó Ferenc és Farkas Ferenc tanítványaként kezdte, majd zenetudományi és népzene szakon folytatta, Kodály és Bárdos növendékeként. 1953-tól 196l-ig a Néprajzi Múzeumban dolgozott népzenekutatóként Gábor Éva, Lajtha László, Rajeczky Benjámin és Vargyas Lajos munkatársaként. 1961-től 1973-ig a Szegedi Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszékének tanszékvezető főiskolai tanára volt. Kandidátusi disszertációját „A tonális válasz az európai műzenében" címmel védte meg. Számos tankönyvet és népzenei tanulmányt írt, utóbbiak az Acta Ethnografica, a Studia Musicologica, a Néprajzi Értesítő, a Magyar Zene című folyóiratokban jelentek meg. Tankönyvei közül a „Zenetörténet II. - Rokokó, korai romantika, bécsi klasszika" címűt a mai napig országszerte használják. Közreműködött a Zenei Lexikon összeállításában, rendszeresen publikált a JGYTF Tudományos Közleményeiben. Népzenei lejegyzései a Magyar Népzene Tárában találhatók. Felejthetetlenek maradnak a konferencia-előadásai, amelyek a közelmúltban hangzottak el. Avasi Bélát az ének-zene tanszék oktatói és hallgatói megőrzik emlékezetükben. Az elhunytat 2002. április 30-án, kedden 9.45 perckor helyezik örök nyugalomra Budapesten, a Farkasréti temetőben. K.F. soha nem látott méretű dobogó épül a leendő terasz számára. Takács Zoltán étteremvezetőt telefonon értük el, s megtudtuk, hogy a dobogó 270 négyzetméteres (tehát önmagában nagyobb, mint a hivataltól kapott tájékoztatás szerint a négy engedélyes terasz együttvéve). Takács állítása szerint a teraszt a szükséges engedélyek birtokában alakítják ki. A Klauzál téri Kis Virág cukrászdánál ugyancsak a kirakatok előtti asztaloknál üdíthetik föl magukat a fagylaltra, süteményre és üdítőre vágyók. A kitett asztalok és székek megjelenése a műemlékvédelmi szakemberek szerint sem rontja a védett városképet. A Kárász utcán egyelőre csak a McDonald's teraszán telepedhet le a „gyorsétkezni" vágyó. Rögtönzött - következésképpen reprezantatívnak nem mondható közvélemény-kutatásunk eredménye szerint a székeket és asztalokat kevesen dicsérik. Egy szigorú ízlésű szemlélő szerint a szürke lábú és vajszínű ülőkés székek egyenesen az SZTK-vényre kiváltható gyógyászati segédeszközökre emlékeztetnek. Mezei Károly étteremvezető viszont arról tájékoztatott bennünket, hogy az utcai bútorok kiválasztásában és a terasz műemléki környezethez illő kialakításában szakemberek segítségét is igénybe vették. A bútorokat Olaszországból hozatták. Igaz, nem egészen ilyen asztalokról tárgyaltak (a lábakat át kellene festeni, az asztallapot gránitra cserélni), a székeket viszont katalógusból, az építészek és a műemlékvédelmi szakemberekkel közösen választották - mondta az étteremvezető. Mezei Károly hozzátette, hogy tervezik még a házfalról kinyúló, karos vászontető fölszerelését is. A környező házak pasztellszíneihez illő, világossárga alapon csíkos napvédőt azonban csak a Szegedi Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Rt. engedélyével tehetik föl - a jóváhagyásra egyelőre várni kell. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szegedi területi kirendeltségétől kapott tájékoztatás szerint a McDonald's utcabútorairól még nem döntöttek. NY. P. Ritkaságok árverése A hét végén harmadszor rendeztek Szegeden könyvárverést, s a kikiáltott több mint háromszáz tétel kilencven százaléka elkelt. A Royal Hotelban rendezett aukciót négy antikvárium - a Kárász utcai, a Könyvmoly, a Dekameron (volt Nyugat) és az Unicus összefogása hozta tető alá. Az árverésre 301, többségében egy magángyűjtő által felajánlott, kisebb részében saját forrásból származó tétel került kalapács alá. E mennyiség pusztán tíz százaléka maradt vissza, ami a fővárosi könyvárverések 20-25 százalékos „megmaradási" arányához képest kiváló eredmény. A legtöbb tételt jellemzően 2-3 ezer forintos kikiáltási áron kínálták, s öt-hat ezer forintos áron találtak gazdára. Itt meg kell jegyezni, hogy ha ez az anyag fővárosi aukciókra kerül, jóval borsosabb áron keltek volna el a könyvritkaságok, de mint azt az antikváriusok egybehangzóan állítják, a cél az, hogy egy-egy ilyen helyi könyvekből álló aukció s az értékes könyvek is Szegeden maradjanak. Az árverésen egyébként több ismerős arc, szerencsére többségében szenvedélyes gyűjtőké is feltűnt, s egyre több fővárosi vendéget is vonz a szegedi árverés. Az esemény rangját jelzi az is, hogy soha ennyi vételi megbízás nem érkezett a ritkaságokra: öszszesen csaknem 120 kötet már az árverés előtt felkeltette a gyűjtők, kereskedők vagy a könyvtárak figyelmét, így a licit jóval magasabbról indulhatott, mint a katalógusban feltüntetett kikiáltási ár. Az aukció legszebb ívű licitje Messner Károly Magyarország lótenyésztése című, 1929-ben kiadott művéért folyt: a hatezer forintos áron kikiáltott ritkaságot 40 ezer forintért vihette el a szerencsés gyűjtő. A legdrágább tételnek A magyar nemzet története című, 10 kötetes, az 1800-as évek végén kiadott munka bizonyult, amelyhez 120 ezer forintos kikiáltási áron jutott hozzá az első licitáló. Szép áron, 15 ezer forintért kelt el egy szegedi kinevezési okirat, s ugyanilyen sikerrel cseréltek gazdát Bálint Sándor dedikált munkái, valamint más régi, helytörténeti kiadványok is. Sikeresen kelt el Táncsics Mihály 1843-ban kiadott Magyar nyelvtan című, ritkán előforduló munkája, a hatezer forintos kikiáltási ár bcitje után 18 ezer forintnál koppant a kalapács. Ugyancsak kiemelkedő eredményt hozott Verne Várkastély a Kárpátokban című, francia nyelven kiadott példánya, amely nyolcezer forintos kikiáltási árát megháromszorozta az aukció során. Kelendőek a századfordulós nagy sorozatok, a vadászattal, lótenyésztéssel kapcsolatos patinás munkák, az illem- és párbajkódexek, valamint a mívesen kötött szecessziós kiadványok. KATKÓ KRISZTINA