Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-20 / 92. szám

•AKTUÁLIS" SZOMBAT, 2002. ÁPRILIS 20. Az átlagos felvételiző 24 évesnél idősebb, nincs nyelvvizsgája... Továbbtanulás, rekorddal Pontydömping 2 Amint kisül a választási feszültség, talán nem dadaista vágyálom a pihenés. Valahol odakint, ahol a madár se jár, vagy ha jár, nem kampányai. Ebből a szemponthói egészen jó hír, hogy a Balatonra is érvényes, május 2-től június 15-ig tartó pontytilalmat föloldotta a Balatoni Halászati Rt. Sőt, egy siófoki cég már márciusban 107 tonna méretes, másfélkilós pontyot telepített a tóba. A tókezelő rt. ígéretet tett arra, hogy az idei idegenforgalmi idény alatt a busán kívül nem fogják lehalászni se a ponty-, se a süllő-, se a csuka-, se a harcsaállományt. A busát is főleg azért, mert egyes hírek szerint erősen szaporodik a tóban, ahol a tó belső áramlásrendszere ezt lehetővé teszi. A busa nagy mennyiségű táplálékfelvétele veszélyezteti a tó biológiai egyensúlyát. Ám a pontytilalom feloldásának árnyoldalairól keveset beszélnek és kevesen tudnak. Az ok az, hogy a telepített pontyok nem szaporodnak a tóban, tehát nincs miért védeni ívási időszakukat. A Balaton jelenlegi pontyállományának nagy részét a telepített halak teszik. Hal ugyan lesz a vízben, csak az kérdés, hogy a jelenlegi, Siófoknál mért 73 centiméteres vízállásnál, ami uszkve negyven centivel alacsonyabb az ilyenkor szokásos adagosnál, lehet-e majd a partról horgászni. Ez főként a déli parton kérdéses, ahol sokkal sekélyebb a víz, mint az északin; a bokáig érő víz nem igazán horgászható. Bár ha néhány hétig tartósan esős időszak köszönt be, a tó vízszintje közelebb kerülhet az ideáhshoz. Ugyancsak szakemberektől szerzett értesülések szerint a víz minősége nagyon jó, sőt, túl jó, szokatlanul tiszta a víz. Hogy miért mondom ezt ilyen féloldalas örömmel/ A fürdözöknek a víz tisztasága mindenképpen jó hír, ellenben a túl tiszta víz azt jelenti, hogy tápanyagban szegény, ami a halak szempontjából nem éppen kedvező. A táplálékszegény vízben a halak növekedése jelentősen csökken. Hogy a 107 tonna ponty mennyit lendíthet a horgászturizmuson, rögtön ki lehet számolni, ugyanis egy idényben száz-százötvenezer hazai és külföldi horgász lógat a parton, vagy a nyílt vízen csónakból. A 107 tonna másfeles potyka pedig alig valamivel több mint 70 ezer példányt jelent. De azért vannak időszakok, mikor nem kizárólag a halfogás a lényeg, főként ilyen feszültségekkel terhelt kampányidőszak után. PODMANICZKY SZILÁRD Tizenhat százalékkal több lány tanulna tovább, mint fiú. Csongrád megyében az idén várhatóan 24 százalékkal többen érettségiznek és 19 százalékkal többen tanulnak tovább, mint 2001-ben. A megyében - az országos átlagot felülmúlva - 8 százalékkal többen jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe. Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda adatai szerint évek óta egyre többen szeretnének egyetemeken vagy főiskolákon továbbtanulni. A jelentkezések idén a tavalyi rekordot is meghaladták: amíg 2001-ben valamivel több mint 148 ezren akarták tanulmányaikat egyetemeken vagy főiskolákon folytatni, addig idén, a jelentkezési lapok benyújtási határidejéig - március elsejéig 165 ezer diák összesen 379 ezer jelentkezési lapot juttatott el az adott intézmények tanulmányi osztályaihoz. Ez országosan 11 százalékos növekedést jelent. Az idei tanulmányi évben Csongrád megyében az országos átlagnál jóval többen szeretnének továbbtanulni, mint tavaly. 2001-ben 2946-an nyújtottak be jelentkezési lapot, 2002-ben peELISMERÉS AZ ÁRVÍZI MENTŐKNEK A 2001. évi tiszai árvíz okozta károk helyreállítási és újjáépítési feladatainak végrehajtásában nyújtott kiemelkedő tevékenysége elismeréseként emlékérmet vehetett át Nagy Zoltán őrnagy, a Magyar Védelmi Szövetség Csongrád megyei elnöke. Az elismeréssel a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának főigazgatója, dr. Bakondi György mindazoknak az áldozatos és lelkiismeretes munkáját kívánta elismerni, akik a szövetség keretein belül, vagy annak felhívására közreműködtek e nemes feladatban. GRAFIKAI TÁRLAT Ibos Éva művészettörténész nyitja meg szombaton, 9 órakor a Galéria Kávéházban {Stefánia 9.) T. Komlódi Judit grafikusművész kiállítását. Közreműködik: Joó Gabriella gitárművész és Krakowecz András. JELENÍTS A PIARISTÁKNÁL Kereszténység és értelmiség címmel Jeleníts István tart előadást a Piarista Egyetemi Szakkollégiumban (Szeged, Lechner tér 2/A) ma, szombaton 14 órától az Oktogon napok keretében. Ugyanott 16 órától Valóban kollaboránsok voltunk? A magyar értelmiség múltja és jelene címmel Solymosi Frigyes akadémikus előadását hallgathatják meg az érdeklődők. 18 órakor kezdődik az Öt bor - öt előadás a Borbarátok Szegedi Társasága közreműködig 3611-en. Ez az országos átlagnál 8 százalékkal magasabb. Az érettségire jelentkezők aránya is növekedést mutat. Csongrád megyében, 2001-ben összesen 3504 fiatal és felnőtt állt az érettségi bizottságok előtt. Idén nappali tagozaton 133 osztály 3420 tanulója és 46 felnőttképzésben részt vevő osztály 1174 hallgatója jelezte, hogy érettségi vizsgát szeretne tenni. Márciusig összesen 4594 maturandus jelentkezését regisztrálták, ami a tavalyi adatoknál csaknem 24 százalékkal több érettségizőt jelent. Statisztikák szerint az idén végzős, növekvő számú nappali tagozatos középiskolai osztályok mellett a levelezős felnőtt csoportok száma nem változott. Jelenleg 133 nappali tagozatos osztályban készülnek a végzősök a tanév végi megmérettetésekre, amíg tavaly 127 középiskolai osztály jutott el az érettségiig. így arányában a felnőttképzés viszszaszorulni látszik, hiszen idén is annyi levelezős hallgatócsoport végez, mint tavaly. Az Országos Felsőoktatási Feldésével. 21 órától a Tatár Bandi Band lép fel a Kapcában (Rákóczi utca 1.). KÁVÉHÁZ: FÉNYTERÁPIA Fényterápia a 21. században címmel rendezik meg a Közéleti Kávéház estjét hétfőn 18 órától a Royal Szállóban. A Bioptron lámpáról szóló beszélgetés vendége Bíró Gábor, a Il-es kórház traumatológusa. A háziasszony: Csinosné Gyüre Márta. OPERAJÁTÉKOSOK SIKERE A Rókusi 1. Számú Általános Iskola csapata megosztott első díjat szerzett a Játsszunk újra operát elnevezésű országos rádiós vetélkedő döntőjében. A zsűriben Csengery Adrienn, Eősze László, Győriványi-Ráth György, Hollós Máté, Magyar Kornél, Szőnyi Erzsébet foglalt helyet. A játékot Kertész Iván és Varga Károly vezették. A győztes szegedi csapat tagjai: Bozsó Anett, Kocsis Sarolta, Könyves Éva, Tornyai Péter, Szirányi Gyula, Újvári Borbála és Tornyai Gergely. Felkészítő tanár: Baricz Zsoltné, a felkészülést segítette: Illés Mária és Tornyai Jenő. A döntőről műsor készült, amit ma, szombaton 14.05-től sugároz a Bartók rádió. ŐSBEMUTATÓ AZ AULÁBAN Ősbemutatóként szólal meg Meszlényi Róbert 1917-ben komponált 151. zsoltár című műve hétfőn 18.30-tól az SZTE aulájában (Dugonics tér 13.). Köszöntőt mond Galambos Gábor és Keszthelyi Lajos. Megkezdődött a Simándy-énekverseny a konzervatóriumban Ötvenegy énekes vetélkedik a hét végén Ötvenegy ifjú énekes mérkőzik meg a hét végén az SZTE Konzervatóriuma és a szegedi önkormányzat által harmadik alkalommal megrendezett Simándy József országos énekversenyen. A Szegedről indult nagy magyar tenorista emlékére indított zenei viadal résztvevőit tegnap Kerek Ferenc zongoraművész, a konzervatórium igazgatója köszöntötte, majd Berekné Petri Ildikó, az önkormányzat kulturális bizottságának elnöke nyitotta meg a versenyt. Emlékeztetett rá, hogy 1992-ben Simándy József volt az első szegedi énekverseny zsűrielnöke. A legendás Bánk bán javasolta, hogy a fiatal énekesek számára rendszeresen seregszemlét kellene szervezni Szegeden. A róla elnevezett énekversenyt özvegye, Jutka asszony támogatásával 1998-ban és 2000-ben is megrendezték, így a hétvégi már hagyományosnak is tekinthető. Az akkori győztesek közül ma már többen a hazai és a nemzetközi operaszínpadok rendszeres szereplői. A mostani viadal nyilvános döntői a konzervatórium nagytermében már tegnap megkezdődtek, ma pedig 10 és 16 órától folytatódnak. A versenyzők klasszikus és romantikus dalokat, népszerű operaáriákat énekelnek. A díjkiosztó gálahangversenyt vasárnap 10 órától tartják. A zsűri tiszteletbeli elnöke: Simándy Józsefné, elnöke: Devich János, az NKÖM főosztályvezetője, tagjai: Csengery Adrienne, Komlóssy Erzsébet, Oberfrank Péter és Kerek Ferenc. Karnok Csaba vételi Iroda tájékoztatása szerint 2002-ben az átlagos felvételiző 24 és fél éves, nappali, állami finanszírozású képzésre szeretne felvételizni, és nincs nyelvvizsgája. A felsőoktatásban egyre népszerűbb az esti, levelezős és távoktatásban tanulni szándékozók aránya, ez idén már megközelíti az összes jelentkező 45 százalékát. Jelentősen emelkedett a költségtérítéses képzésre jelentkezők száma is. Az államilag finanszírozott keretszám növekedése azonban nem tart lépést az igényekkel, hiszen a tavalyinál 16 ezerrel több jelentkezővel szemben csupán 2 ezerrel több nappali tagozatos hallgatónak finanszírozza az állam a tanulmányait. így a 200l-es megmérettetésnél mindenképpen szorosabb felvételi versenyre számíthatnak a most jelentkezők. Ebben az évben csaknem 23 ezerrel több lány adta be jelentkezési lapját, mint fiú. így a felsőoktatásban tanulók közt a nemek aránya továbbra is 42-58 százalékos fiú-lány megoszlást mutat. ILLYÉS SZABOLCS Elismerés a védelemnek Egyéves a szegedi városőrség katasztrófavédelemi logisztikai csoportja, ebből az alkalomból a városőrség elnöke, Kovácsné Vadászi Erika kiemelkedő munkája elismeréseként jutalomban részesítette a különböző baleseteknél hasznos segítséget nyújtó, a kishomoki kiképzőbázison megrendezett országos szintű földrengés-imitációs gyakorlaton jól szerepelt alegységet. A Démász Rt. egy tábori konyha vontatására is alkalmas terepjáró gépkocsit és egy személygépkocsit adományozott az egységnek, az önkormányzat irodahelyiségeket és számítógépeket adott a jelenleg 45 főt számláló szervezetnek. A logisztikai egység a megyében és az országban is képes a katasztrófahelyzetek elhárítására. Tóth Magdi gyermekkori álmát valósította meg Makón Díszüveges a garázsban A makói Tóth Magdi gyermekkorában gyakran járt templomba, ahol mindig megcsodálta az apró, színes darabokból összerakott ablaküvegeket. Azóta felnőtt, és már nem csak nézi, de készíti is a díszes ablaktáblákat. A csinos huszonéves hölgy könyvtárosként dolgozik a makói Galamb József Szakközépiskolában. Ha van egy kis szabadideje, rajzol: azt tervezi, hogy hamarosan jelentkezik a tanárképző főiskola rajz szakára. Tehetségét különleges hobbija, a díszüvegesség is bizonyítja. Otthon van egy apró műhelye, ahol a polcokon különleges szerszámok, üvegvágók, fogók garmadája található, a falak mellett pedig példás rendben sorakoznak a különböző színű üvegtáblák. Az egykori garázsba ma már nem hogy autót, de kerékpárt sem érdemes tárolni: a kisebb-nagyobb szilánkok pillanatok alatt kilyukasztanák a kerékgumit. Ha teheti, hetente két-háromszor itt tölti el napi szabadidejét. A díszüvegesség rejtelmeibe Angliában és Magyarországon nyert bepillantást önképzőkörökben és a szakma művelőitől. Azt mondja, azért van még mit tanulnia és igyekszik sokat gyakorolni. A technikának az a lényege, hogy az ember különböző színű üvegeket vásárol táblákban, aztán az előre megtervezett, sablonnal megrajzolt darabokat kivágja, végül a mozaikszerű részleteket összeilleszti, a közöket pedig forró ónnal önti ki - mondja Tóth Magdi. Ez így persze nagyon egyszerűen hangzik, ám egy-egy darab elkészítése komoly türelmet, kézügyességet és felszerelést igényel. Az üveg ugyanis kényes alapanyag: könynyen törik vagy reped. Az sem mindegy, hogyan siklik rajta a gyémántfejes vágóeszköz, de az sem, milyen fogóval töri meg a kijelölt helyen az ember. Egy-egy ablaktábla elkészítése ráadásul a megálmodott mintázat aprólékosságától függően elég sokáig eltarthat. A díszes mozaikok alapanyagául szolgáló üveg különben nem csak abban különbözik a közönséges üvegtől, hogy színes. Előfordul, hogy apró buborékok láthatók benne, esetleg a felületük érdes, különleges. Munkáit többnyire barátainak, ismerőseinek szánja. Készített már díszablakot lakótelepi lakásba és üvegesműhelybe is. Ezzel a technikával persze nem csak ablakot, de lámpaburát, asztallapot, tükör- vagy képkeretet és bútorüveget is össze lehet állítani. Mint mondja, ezek különleges hangulatot tudnak kölcsönözni annak a helyiségnek, ahol láthatók. Sokan úgy gondolják, hogy az ilyesmi elsősorban a régi stílusú polgárházakba, középületekbe illik, Tóth Magdi szerint azonban modern felfogásban is lehet hangulatos, a környezetbe illő darabokat tervezni. Mint mondja, a díszüvegezés utolsó igazi fénykora Magyarországon a századforduló időszaka volt, de most úgy tűnik, újra reneszánszát éli. SZABÓ IMRE Tóth Magdi egyik legkedvesebb munkája egy üvegesműhely bejáratát díszíti. Fotó: Karnok Csaba