Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-18 / 90. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. ÁPRILIS 18. •VÁLASZTÁS 2002* 17 CIB 6720 SZEGED, Kiss MENYHÉRT U. 1. TELEFON: (62) 425-425 6722 SZEGED, MÉREY U. 6/C. TELEFON: (62) 554-910 6800 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, DEÁK FERENC U. 15. TELEFON: (62) 246-911 Érvényes: 2002, április Mól BETÉTI KAMATOK MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE CIB Classic és Kincsem betét S0ER-1MR 1MR-5MR 5MR-1 OMR tOM R felett LekOMelklO Éva kantat (%) EBKM Évaa kantat (%) EBKM Éves kamat (%) EBKM Éves kantat (%) EBKM 1 hó 6,750 (6,84) 6,800 (6,89) 6,900 (7,00) 7,050 (7,15) 3 hó 6,750 (6,84) 6,800 (6,89) 6,900 (7,00) 7,050 (7,15) 6 hó 6,500 (6,59) 6,550 (6,64) 6,650 (6,74) 6,800 (6,89) 12 hó 6,500 (6,59) 6,550 (6,64) 6,650 (6,74) 6,800 (6,89) Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla CIB TAKARÉKSZÁMLA (min, 50e Ft) Sávos kamat 0 - 50 e Ft-ig 50e Ft - 2M Ft 2M Ft felett Éves kamat (%) 2,000 4,500 7,000 KINCSEM 2003 kötvény (min. 10e Ft) lakottat kló Évaa kantat (%) EHM" 1 hó 6,850 6,85 3 hó 6,850 6,85 6 hó 6,600 6,60 12 hó 6,600 6,60 * Az EHM kamalal az éves kamattal megegyezően. kamatsávjával megegyezd. HITELEK Magánszemélyek részére CIB Személyi kölcsön 3M Ft-ig 20,99 vagy 23,99 3M Ft fele« 17,99 vagy 20,99 THM: 20,02-39,15%, 1-5 éves futamidőre. A kamatláb mértéke a jóváhagyott hitel összegétői és az adósminősítés eredmé­nyétől függ. Ingatlanfedezet mellett nyújtott - lakáscélú hitel kamata 12,99 % - egyéb célú hitel kamata 15,99 % THM: 18,11 - 22,12%. 1 -10 éves futamidőre CIB Otthonteremtő hitel 1 éves kamatperiódus 5 éves kamatperiódus CIB Új Otthon hitel CIB^J0640Ü422M 5,75 % 4,50% 2,99% Nincs vita a különféle nemzetiségű árusok között. Fotó: Schmidt Andrea A kínai boltosok lépéselőnyben vannak Vásárhelyen Leszorítják az árakat Olcsó árukat, elsősorban ázsiai eredetű ruházati terméke­ket kínáló úgynevezett kínai boltok a megye minden váro­sában működnek. Van, ahol egy-kettő, másutt több is. In­formációink szerint Csongrád megyében összesen 23-26 kí­nai tulajdonban lévő kereskedelmi és szolgáltató cég műkö­dik - egy kivételével valamennyit Szegeden jegyeztették be. A legnagyobb „ázsiai áruház" azonban a szegedi Cserepes sori piac, ahol csak kínai standból mintegy 150 található. Az üzletvezetőnek csak a keresztnevét tudják Mitől olcsó a makói Ázsia Áruház ? Huang Tim Ping és Zhu Pang Ging lányukat várják Kínából. Fotó: TésikAttila Makó főterén két kínai bolt mű­ködik: az egyik a Lordok háza alagsorában, a másik a csipke­házsor földszintjén. Utóbbiban dolgozott az a két fiatal nő, aki állítja: az üzlet azért termel ala­csony árai ellenére is hatalmas profitot tulajdonosainak, mert működése során megkárosítja alkalmazottait és az államot. A makói Juhász Istvánná a nyi­tástól, tavaly októbertől dolgo­zott a csipkesori Ázsia Áruház­ban. Az üzlet ruhákat és cipőket forgalmaz. A cégnek különben Szegeden és Hódmezővásárhe­lyen is van üzlete. Juhászné azt mondja, a hét-nyolc alkalmazott közül mindössze egy volt beje­lentve nyolcórás munkaidőben, de a többieknek is lényegében tel­jes munkaidőben kellett dolgoz­niuk. Túlóráikat - pedig olykor éjfélig pakoltak - soha nem fizet­ték ki. Elmondta nekünk azt is, hogy amíg ott dolgozott, mind­össze a bevétel nagyjából har­minc százalékát volt szabad beüt­niük a kasszába a pénztárnál ülőknek. Az ünnepi idényben a napi bevétel egymillió forint kö­rül lehetett, de az öt-hatszázezer forint mindig megvolt. A fiatal­asszony által elmondottakat megerősítette egy volt kolléganő­je, Pomázi Ágnes is. Juhásznét áprilisban küldték el azzal az in­dokkal, hogy az üzletben leltárhi­ány volt. A, két hölgy állítja: a hi­ányhoz semmi közük, azért küld­ték el őket, hogy az összeget vala­kin behajthassák, egyúttal meg­szabaduljanak tőlük. , A volt eladók vádjaival kapcso­latban megkerestük az üzlet ve­zetőjét is. Az urat az alkalmazot­tak egyszerűen Tornászként is­merik, teljes nevét nem tudják és csupán áruszállításkor találkoz­nak vele. Mindössze egy mobil­telefonszámon lehet őt elérni. Amikor felhívtuk, arra hivatko­zott, hogy nem beszéb igazán jól a magyar nyelvet - akcentusa va­lóban ázsiainak tűnt - és nem ér­ti pontosan, mit állít a két volt alkalmazott. Megadott viszont nekünk egy budapesti telefon­számot, amelyen, mint mondta, Pétert kell keresni. Megpróbál­tuk elérni, többször is. A számon a CHA Ipari és Kereskedelmi Kft. automata központja jelentkezett be, ám amikor a hivatkozott mellékállomás számát is beütöt­tük, csupán egy üzenetrögzítőre felvett szöveget hallhattunk ­feltehetően kínaiul. Egy biztos: az üzlet forgalma mind a mai napig óriási. Renge­tegen vásárolnak itt, mert az árak igen'alacsonyak. SZABÓ IMRE Gombamód szaporodnak az úgynevezett kínai boltok Vá­sárhelyen. Ez a lendület sok bosszúságot okoz a helyi ru­haárusoknak: leszorítják az árakat és felverik a bérleti dí­jakat. A kínai Huang Tim Ping négy éve érkezett Magyarországra, otthon hagyva családját. Felesége, Zhu Pang Ging csak két esztendő múlva költözött Vásárhelyre, 13 éves iskolás lányuk pedig jelen­leg is Kínában él. - Meglesz vízum, jön ő is ide ­magyarázza a férfi tört magyar­sággal. Ruházati diszkontot ve­zetnek, ebből élnek. Széles mo­sollyal fogadják a kérdéseket, rö­vid válaszmondataikból kiderül: rendszeresen hazajárnak, de itt akarnak letelepedni, hiszen na­gyon jól érzik magukat. Azért vá­lasztották Magyarországot új ha­zájuknak, mert sok honfitársuk él nálunk. A szülővárosától több ezer kilo­méterre szakadt, merész házaspár talán nem is sejti, hogy honfitár­saikkal együtt milyen indulatokat gerjesztenek a versenytársak köré­ben. A vásárhelyi ruházati üzletek tulajdonosai egyöntetűen állítják: túlságosan erős konkurenciát je­lentenek a kínai boltok. Majoros GabrieUa szerint, aki bálásboltot üzemeltet, sokszor olcsóbb az új ám a kínaiaknál, mint a használt őnála. Ugyanakkor a vásárlók nem nézik a minőséget, pedig a bálás ruhák általában jóval tartó­sabbak, mint amilyeneket a kínai boltokban kapni. - Elképesztően olcsón jutnak a termékeikhez, így leszoríthatják az árakat - állítják a vásárhelyi Milánó Üzletházban helyet bérlő kereskedők. Az embereknek ke­vés a pénzük, ezért a minőségnél nagyobb súllyal esik latba a ter­mék ára. Egyikük nemzetiségi kérdéssé szélesíti a konfliktust: „A kínaiak megfojtják a magyar kereskedőt". Martonosi István, a Kisvállal­kozók Országos Szervezetének társelnöke úgy tartja, hogy a vi­déki diszkontok árukészletét a fővárosi kínai piacról származó ruhafélékkel frissítik. Ott senki sem ad számlát, tehát a kereske­dők olcsóbban szerzik be a ter­mékeket. Igaz, hogy beszerzési bizonylat nélkül maradnak. „Már előkészítés alatt áll egy olyan rendelkezés, amely meg­akadályozná a kínai áruk forgal­mazását a piacokon. így a kínai árusok - akiknek bizónylati fe­gyelme egyenlő a nullával - a job­ban felügyelhető boltokba kény­szerülnek." Vásárhelyen tavaly három ilyen ruházati diszkont nyílt. Ezek általában betéti társaság­ként vagy káeftéként működnek, ezért lényegében kibogozhatatla­nok a tulajdonosi kötődések. Ugyanakkor felverik az üzlethe­lyiségek bérleti díjainak mérté­két. A Milánó Üzletházban pél­dául hamarosan újabb kínai bolt nyílik: az ottani árusok szerint a jelenlegi bérleti díj kétszeresét ajánlotta egy ázsiai kereskedő. SZALONTAI ATTILA NINCS MEGKULONBOZTETES Nincs olyan rendelkezés, amely kifejezetten a kínai ruházati disz­kontok megnyitását vagy működését szabályozná, ugyanis ezzel diszkriminálnák az ilyen jellegű üzleteket - a vásárhelyi önkor­mányzat tájékoztatása szerint. Egyébként a megye nagyobb városaiban nagyjából 26 kínai bolt működik. Ebből fél tucat diszkontot találni Vásárhelyen: jól jelzi a folyamat irányát, hogy a 6-ból 3 tavaly nyílt meg. Csongrádon és Makón 2-2, Szentesen 3 üzlet várja a kispénzű vásárlókat. Szege­den szerte a városban körülbelül 10-13 kínai bolt működik. A Cse­repes sort kedvelik a leginkább a kínai árusok, hiszen ott körülbe­lül 150 standot foglalnak el. Felosztott kínálat a szegedi Cserepes sori piacon Ahány stand, annyi portéka r tomi, iraki, izraeli, török, jugo­szláv, laoszi, valamint a volt szovjet utódállamokból szárma­zó árusok is kínálják itt portéká­jukat. Az úgynevezett bátyus tu­risták - akikért korábban a KGST-piacot kitalálták - most be se tehetik a lábukat a területre. A kínaiak nagy többsége ruha­neműt ámsít. Az egyik standnál ketten csöndesen kártyázgattak. - A vásárló úgy is tudja, mit akar, így nem kiabáljuk, hogy a mi cuccunk a legjobb - árulta el egyikük tört magyarsággal. A ha­talmas papírdobozokra pedig rá­írták az árakat, no meg azt, hogy akció. Aztán meg alkudni is le­het. - Ha az asszony jó kaját hoz, akkor a kedvem is jobb, így akár százötvenért is adom a kétszáz forintos alsót - nevetett a férfi. Két arab árus sakkozással ütöt­te el az időt. A polcaikra kitett bőr- és sportcipők ára nem sok­kal tértek el a pár méterre lévő magyarokétól. - Most azt kéne' mondanom, hogy a mi árunk jobb, de ez nem lenne igaz. Hiszen nézze meg, mi teljesen mást kínálunk, mint ők. Ki van ez ám' találva! - mu­togatta szandáljait, félcipőit a magát csak Alinak nevező árus. - Én már régi bútordarab va­gyok itt, ezért nyugodtan állítha­tom, hogy nincs itt gond a külföl­di kollégákkal - nézett ki a mell­tartó-, bugyi- és alsónadrágha­lom mögül egy hölgy. - Szinte mindenki mást kínál, származá­si hely, márka és minőség szerint szóban felosztottuk egymás kö­zött a portékákat - tette hozzá végül. K.T. azonban kialakult gyakorlat, hogy egymástól eltérő termék­csoportokat árusítanak a kína­iak, a magyarok és a többi ná­ció. Tehát az árak nem nagyon különböznek egymástól, in­kább az akciókkal csalogatják a vásárlókat. - Jobb a sűrű fillér, mint a híg forint - példálódzott a régi köz­mondással az ügyvezető igazga­tó. A régió legnagyobb piacán csak olyan külföldi árusíthat, akinek Magyarországon bejegyzett tár­sas vállalkozása van. így 150 kí­nai mellett vietnami, szír, egyip­lyabb konfliktus a különféle nemzetiségű árusok között. - Ha zokni, rizses csoki kell, akkor a kínaiakhoz, ha cipő, ak­kor az arabokhoz megyek, ezzel, gondolom, más is így van - tette hozzá. A vásárló véleményét Bikádi János is osztotta. A Cserepes Sori Piac Kft. ügyvezető igazga­tója szerint csak a kezdetekben voltak kisebb-nagyobb feszült­ségek. - Mikor a piac átköltö­zött a Szent István térről a Cserepes sorra, néha össze­vesztek egymással a más-más nemzetiségű árusok. Azóta A szegedi Cserepes sori piacon békésen elférnek egymás mel­lett a különböző nációhoz tar­tozó árusok. Tizenhárom év alatt kialakult, mit árulnak a kínaiak, a magyarok, a törökök és a jugoszlávok. A makói csipkesori Ázsia Áruházban az alacsony árak miatt sokan vásárolnak. Fotó: Karnok Csaba - Csak azért járok a Cserepes so­ri piacra, mert imádok alkudni ­mesélte nevetve tegnap egy idő­sebb hölgy Szeged egykori KGST-piacán. Lázár Mártonná, már a kezdetek, vagyis az 1989-es nyitás óta havonta több­ször is felkeresi a Cserepest. Az a tapasztalta, hogy nincs komo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom