Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-03 / 77. szám

7 Iskolások riadóztattak Szegeden Általános és középiskolások csapatai versenyeztek a Csongrád megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szegedi kirendeltsége által szervezett városi katasztrófavédelmi vetélkedőn. A középiskolások között a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola diákjai bizo-' nyúltak a legjobbnak, a csapat tagjai: Tóth Ádám, Tóth Szabolcs, Katona Tamás, Kaposvári Zoltán, Nagy Gergely és Csanádi Eszter, felkészítő tanáruk: Forrai Sándor. A kisebbeknél az Orczy István Általános Iskola diákjai győzedelmeskedtek, a csapat tagjai: Almási Henrietta, Nagy Brigitta, Szélpál Dávid, Bata Viktor, Dékány Péter, Maróti Balázs, felkészítő tanáruk: Bozóki Anikó. A két első helyezett a Csongrád megyei Polgári Védelmi Szövetség által felajánlott vándorserleget kapta jutalmul, és a Csonka János Műszaki Szakközépiskola, valamint a Csengelei Általános Iskola csapatával együtt indulhatnak a megyei versenyen. Az iskolákban folyó vészhelyzeti oktatáson a tanulók elsajátíthatják többek közt az elsősegélynyújtás alapvető fogásait, megismerkednek a kézi oltókészülék használatával. W.A. SZERDA, 2002. ÁPRILIS 3. "MEGYEI TÜKÖR Küldhető közintézmények, iskolák, kápolna és katolikus templom Kistelek 26 év után képeslapon Önerőből készített városáról képeslapot egy kisteleki fotós. A városiak büszkék a kiadványokra, a terjesztést azonban eddig senki nem vállalta. Nem is tudtuk, hogy ilyen szép Kistelek! Ezt mondják az itt élők, amikor kézbe veszik a képeslapokat - idézte a városiak véleményét Nacsáné Kovács Mária fényképész. A Kossuth utcai fotóüzletét két évtizede üzemeltető vállalkozó egyedülálló módon, pályázati vagy önkormányzati segítség nélkül, saját költségére tervezte meg és készítette el Kistelek jellegzetességeit bemutató képeslapokat. - 1976 óta nem volt „saját" képeslapja a városnak, ami szerintem nagy hiányosság. Ugyan több mint tíz éve, a település várossá avatására készült egy kiadás, de az sosem került közforgalomba. Ezért elhatároztam, hogy összeállítok egy sorozatot mondta Nacsáné Kovács Mária. A fényképezés mellett tájképfestéssel is foglalkozó asszonyt már Szatymaz és Ópusztaszer önkormányzata is felkérte, hogy készítsen képeslapokat a településről. Egyébként egy-egy képeslapon 5-7 város- vagy épületrészlet is látható. Kistelek, képekben elbeszélve. - Csaknem egy éven keresztül gyűjtögettem a fotókat, többször is előfordult, hogy a tekercsek végén kimaradó négy-öt kockányi filmmel felkerekedtem, hogy megörökítsem a város nevezetességeit - emlékezett vissza a fényképész. A képek összeállítása, a szerkesztés és a nyomtatás több mint százezer forintjába került a vállalkozónak, aki szerint csak hosszú távon, évek alatt térülhet meg a befektetése. - Nem azért csináltam, hogy meggazdagodjak, hanem szerettem volna, ha méltó „szóróanyagon" jelenik meg Kistelek. A legnagyobb elismerés, hogy a helybeliek örülnek neki, szépnek tartják és dicsérik - fogalmazott Nacsáné. A kiadványból háromezer példány készült, de a terjesztéssel problémák vannak, hiszen eddig sem a kisteleki posta, sem a papírbolt nem rendelt a fotóüzlettől. Három különböző összeállítás készült el: Kistelek közintézményei, a város iskolái, oktatási intézményei, valamint a nemrég felújított kápolna és a katolikus templom képei mellett azonban a fotós tervezi a negyedik összeállítást is, amelyen a város újonnan épült nevezetességei lesznek láthatóak. ILLYÉS SZABOLCS Sík Zoltán kormánybiztos MINISZTERELNÖKI HIVATAL INFORMATIKAI KORMÁNYBIZTOSSÁG R.S.V.P.: PRESS&INFORM Public Relations Kft., Nagy Gergely, (06-1)470-2064 Kérjük, hogy a rendezvényre hozza magával meghívóját! Időpont: 2002. április 4., 13 óra Helyszín: Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala - Díszterem (6720 Szeged, Széchenyi tér 10.) I Megtisztelő jelenlétére feltétlenül számítunk. Esély alapítvány a Bundestagban Magyarnapot tartottak nemrégiben a Bundestagban. A német parlamentben egyebek mellett méltatták a szegedi székhelyű Esély a Stabilitásra Közalapítvány munkáját, amely jelentős szerepet vállal a szegedi folyamatként ismertté vált nemzetközi politikai programban. Mécs László, az alapítvány kuratóriumának elnöke lapunknak elmondta: az alapítvány elsősorban a délszláv térségben, a demokrácia intézményeinek megerősödésén fáradozó civil szervezeteket, valamint az infrastruktúra fejlesztését segíti. A kuratórium úgy döntött, hogy anyagilag támogatja a szabadkai rádió magyar szerkesztőségét, az adai székhelyű vajdasági vállalkozásfejlesztési és információs irodát, a zentai és a törökkanizsai önkormányzatot, a szabadkai Kiss Lajos Néprajzi Társaságot és a nagybecskereki ifjúsági klubot, de támogatja azt a belgrádi civil kezdeményezést is. K . F. Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság I Sajtófőnök I 1024 Budapest Szilágyi Erzsébet fasor 11/b Telefon: 4412514 Fax: 4412502 / e-mall: baratha@ikb.meh.hu web: www.ikb.hu Meghívó A Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság tisztelettel meghívja önt „Ismerjük meg az e-kormányzatot!" c. rendezvényére. Téma: A Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság eddigi eredményei. Az Elektronikus Kormányzat Program mérföldkövei, különös tekintettel a Kormányzati Portál és az elektronikus aláírásról szóló törvény gyakorlati megvalósítására. Résztvevők: Dr. Erényi István kormányfőtanácsadó Kleinheincz Gábor - MeH IKB, Elektronikus Kormányzat Főcsoport, főcsoportfőnök Mehlhoffer Tamás - MeH IKB, Kormányzati Portál, szerkesztő • Baráth Andrea - MeH IKB, sajtófőnök „Szeressük egymást, gyerekek, a szív a legszebb kincs..." Öreg zongoristák klubja időseknek, haladóknak Minden hónap első csütörtök estéjén a régi zongoristák felöltik zakójukat, nyakkendőjüket, s a Forrás Hotel nagytermében meg- és felidézik azokat az időket, amikor még a Jegesben, vagy valamelyik más szegedi bárban hajnalig szólt a zongoraszó. A közönség soraiból sokan még ezekről az eltűnt és lassan-lassan feledésbe merülő szórakozóhelyekről ismerik a zongoristákat. A középkorú és idősebb öltönyös urak talán épp ezekre a dallamokra kérték fel először azt a csinos lányt, akit most az alkalomhoz illő selyemruhájában, sokévi házasság után ismét a parkettre vezethetnek. Szeged régi bárzongoristái annak idején nagyrészt egyetemi tanulmányaik mellett, keresetkiegészítésként zenéltek éjszakánként. A jelenleg ügyvédként, közgazdászként vagy orvosként „rendes polgári foglalkozást" űző zongoristák azonban havonta egyszer újra megidézik azoknak a varázslatos időknek a hangulatát. Arany János, Csanádi Lajos, Lévay Endre, Mózes János, Polgár Gyula, Veress László és Várnai Szilárd egymást követve ülnek a hangszerhez, s felhangzanak a régi dallamok. Az asztaloknál sok régi ismerős ül, pezseg a társasági élet, mindent meg lehet itt tudni, ami az elmúlt hónapban a városban történt, az információcserét nem zavarja a muzsika. A középkorú és idősebb korosztály hölgyeinek nagy örömére akad végre egy hely, ahová párjukkal bátran elmehetnek szórakozni, s felvehetik azt a nagyon csinos ruhát, ami épp ilyen alkalmakra való: színházba túl merész, de azért bálba mégsem illik. Alig hangzik fel az első sláger, máris a táncparkett közepén terem az első páros, majd követi őket a többi is. Nehéz is úgy ülve maradni, hogy régen hallott, kedves dalunkat játssza a zongorista. Aki épp nem zenél, az jó vendéglátóként üdvözli az újonnan érkezőket, s közben érdekes részleteket is elárulnak a bárzongoristák életéről. Az éjszakai bárokban mindig a vendég az első. Kérjen bármit, azt kapásból, kottakeresgélés nélkül el kell kezdeni játszani, ezért a több ezer számból álló repertoárt folyton bővíteni kell. Ez, bármilyen hihetetlen is, egy bizalmi állás. Thdni kellett, hogy a törzsvendégeknek mit kell játszani, mikor szőke, mit, amikor barna kedvesével tér be, s hogy nem szabad megismerni és széles mosollyal üdvözölni, amikor a feleségével érkezik. Mesélik, több olyan vendég is volt, aki dugipénzét a bárzongoristánál tartotta, s a biztonsági tartalékhoz csak hó végén nyúlt. Az éjszakában bármi megtörténhetett - alapvető elvárás volt a zongoristával szemben a diszkréció, legalább annyira, mint a billentyűk ismerete. A tisztes úri közönség a zene lágy dallamára viszszaidézi a régi táncos esték hangulatát, s a könnyű vacsora után, úgy éjfél felé azzal a kellemes tudattal » indulhat haza, hogy egy hónap múlva, bármi történjék is, felhangzik majd a kedves dal: „Szeressük egymást, gyerekek, a szív a legszebb kincs...". WAGNER ANIKÓ Évente találkoznak az öreg zongoristák. Fotó: Miskolczi Róbert