Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-18 / 90. szám

4 • AKTUÁLIS" CSÜTÖRTÖK, 2002. ÁPRILIS 18. November óta egyre többen keresik fel a fogászati rendelőket. Fotó: Miskolczi Róbert Gyanús a sok fogtömés Filmpremier - A Hídember Vasárnap, hídfő, kedd A Széchenyi-filmet kettős kritikai alapról próbál­tam nézni. Egyfelől a filmet körüllengő politikai felhangok színében, másfelől pedig minden efféle sunyiságot féke téve egy jó mozit akartam látni. De nem sikerült. Méghozzá azért nem sikerülhetett, mert a fölfo­kozott politikai közhangulat, illetve a kormány marketingstratégiája, amelyben jó részt kaptak a filmes, megrendezett elemek, egyszerűen elszívták a film elől a levegőt, s ebben a vákuumközeli álla­potban nem tudott önnön esztétikai és történeti irányvonalai szerint kiteljesedni A Hídember. Szá­momra a film utalásrendszere folyton visszazárt a jelenkorba. Épp az a politikai közeg, amely anyagi ösztökéje (kb. 1,8 milliárd forint) volt Bereményi Géza filmjének, az vette el a film autoritását. Nem számoltam még, de szerintem a világon gyártott minden harmadik filmben elhangzik az, hogy jövő, de mert a kormány úgy építette fel vá­lasztási kampányának stratégiáját, hogy bizonyos hívószavakra csak az ő „értékrendszerük", és az ő képzetük kattanjon be, ez erre a filmre is igaz ma­radt. Amikor Széchenyi a jövőről beszélt, a filmre rákopírozódott a jelen kormány politikai akarata. Meg lehet majd nézni ezt a filmet húsz év múlva is, vagyis inkább akkor lehet, úgymond korfüggetlenül megnézni, mert jelen történelmi időben csak egy külföldre szakadt, a magyar történelmet ismerő, ám a hazai politika kavarnak nem kiszolgáltatott néző számára szólalhat meg a film, önmaga. Egyébként a fönt leírt pénzmennyiség nem ön­magában problematikus, még akkor sem, ha min­den idők legdrágább magyar hímje ez, hanem ab­ban a viszonyításban érezhetünk „abszolút esély­egyenlőtlenséget", ha számításba vesszük, hogy a többi magyar rendező és filmes számára a kormány nem biztosított anyagi lehetőséget, sőt, hetekkel ezelőtt jelentette be a Magyar Mozgókép Alapít­vány a működésképtelenséget. A film egészét tekintve jól látszik az anyagbőség, a „jóltartottság", és afelől kétségünk nem lehet, hogy egy ilyen nagyszabású produkció valóban mi­nimum ennyibe kerül. Gyönyörű képek és beállítá­sok sokaságát láthatjuk, ám mintha az úgynevezett mondanivaló felülkerekednék ezen, az, hogy Szé­chenyi személyiségének és életének fölrajzolásá­ban a legpregnánsabb momentumok kiemelésével szaggatottá válik a film, a történelemi zűrzavar, a politikai kiszámíthatatlanság az epizódok szilánk­jaira szaggatja a legnagyobb magyart. A filmben egyenlő súllyal van jelen a kor és a Széchenyi-port­ré fölrajzolásának szándéka, és bár jószerivel e ket­tő elválaszthatatlan egymástól, nincs meg az az arányossági dominancia-elv, amely határozottan valamelyik irányba billentené a mérleg nyelvét. És talán éppen ennek tudható be a remek ötletek­ben és képi erősségben bővelkedő film viszonylagos egysíkúsága, amit bárdolatlanul unalomnak lehet­ne nevezni. Az az erős feszültség, ami például a hídkatasztrófánál érezhető - a film ilyen szem­pontból legkiemelkedőbb pontja máshol nem mutatkozik, ami dramaturgiai probléma, ugyanak­kor az is, hogy a Széchenyi személyiségének alaku­lásából származó feszültség szertefoszlik a nyelvi stilizáltságon. Nekem olykor az az érzésem tá­madt, hogy a kort irodalmi nyelven hitelesíteni akaró beszédmód átesik a ló túlsó oldalára, s egy jól felkészült iskolai előadókör március tizenötödikéi műsora szólal meg a hímben. Olyan nagy szavak, mint haza, nemzet, szabadság atmoszférátlanul szóródtak szét, s hát itt megint csak visszakapcso­lunk a jelen politikai viszonyokhoz, amely azt mu­tatja, hogy egy intézményeiben már demokratikus berendezkedésű ország politikusainak nyelvi ló­zungjai mit sem változtak az elmúlt másfélszáz év­ben, pedig állítólag már a posztposztmodernen is túl vagyunk, elvileg. S hát ebben a tekintetben a hídszerep, mint szimbólum, minimum a művészi közhelyek közé sorolható. Közben persze olyan ezt leírni, mintha a saját nyakamat csavargatnám, mert nyilvánvaló, meny­nyi munka és energia van ebben a hímben, mennyi ötlet és feszített koncentráció, amit csak ez a ren­dező, csak ez a stáb, csak ez a szereplőgárda tudott így kihozni magából. Aztán majd minden megy tovább: szombat, va­sárnap, hídfő, kedd... PODMANICZKY SZILÁRD Olvasói találkozó Mórahalmon Szetey András a lap megújításáról beszélt. Fotó: Gyenes Kálmán Beruházás - kétévnyi költségvetésből Zákányszék szennyvizéről Feljelentés a mozgó urnás ügy miatt Az ugrásszerűen megemelke­dett fogtömések száma miatt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Csongrád megyei in­tézetének munkatársai hama­rosan elkezdik a tb által finan­szírozott fogászati rendelők el­lenőrzését. Mint ismeretes, az elmúlt év no­vember elsején lépett életbe az a rendelet, amely ismét ingyenessé tette a 19-60 év közötti korosz­tály számára a fogmegtartó keze­léseket a tb által finanszírozott fogászati rendelőkben. A jogsza­bály megjelenése előtt Szegeden a tömőanyag milyenségétől füg­gően 2 ezer 500 és 3 ezer 500 fo­rint közötti összeget kértek a körzeti fogorvosi rendelőkben a fogtömésért. A tavaly november­től élő rendelet a nem jelentékte­len összeg eltörléséről rendelke­zett, s a fogmegtartó kezelések árának teljes finanszírozását a tb vállalta. A fogmegtartó kezelések térítésmentessé tételének az lett HÍREK PÉNZRŐL A KÁVÉHÁZBAN A Millenniumi Kávéházban (Szeged, Dugonics tér 12.) ma, csütörtökön egyetemi klubbe­szélgetést tartanak Nemzeti pén­zek világpénz szerepben címmel. A fórumot Szegő Szilvia és Vass Csaba egyetemi kandidátus ve­zeti. Az este fél hatkor kezdődő rendezvényre a belépés díjtalan. TAVASZI TÁRLAT Színek és fények a kertvárosból címmel rendezik meg az új szege­di képzőművészek második ta­vaszi tárlatát a Bálint Sándor Művelődési Házban. A kiállítást pénteken 18 órakor Szuromi Pál művészettörténész nyitja meg. Zongorán közreműködik Farkas Veronika. A kiállító művészek: Barczánfalvy Ferenc, Farkas Gyula, Fontos Zoltán, Kucsora Márta, Olasz Attila, Papp György, R. Papp Piroska, Stéhlik János és Tóth Sándor. EGÉSZSÉGÜNKRŐL AKÁVÉHÁZBAN Az egészségemért magam is fele­lős vagyok címmel Kovács Fe­renc helyettes megyei tiszti főor­vossal rendeznek beszélgetést pénteken 18 órától a Royal Szál­lóban a Közéleti Kávéház rendez­vénysorozatában. Beszélgetőtárs: Fehér Zsuzsa. PAVLOVITS DÁVID KONCERTJE Pavlovits Dávid gitárművész, a szegedi konzervatórium tanára és barátai klasszikus zenei kon­certjét rendezik meg ma, csütör­tökön este fél 8-tól Szegeden, a Horváth Mihály utcai Pinceszín­házban. A műsoron a gitáriroda­lom legnépszerűbb darabjai sze­repelnek majd. a következménye, hogy ugrás­szerűen megnőtt a fog-, illetve gyökértömésre jelentkezők szá­ma. Az intézkedés nem várt ered­ményt hozott. Több olyan fogá­szati rendelő is van, amelyben az elmúlt hónapokban megsokszo­rozódott a fogtömések száma. A cél ugyan az volt, hogy a rossz anyagi körülmények között élők is kezeltessék fogaikat, ám a hir­telen többszörösére nőtt beteg­forgalom meglepte az OEP-et, s a megugrott költségek veszélyezte­tik a biztosító gyógyításra és megelőzésre fordítható pénzke­retét. Az egészségbiztosító Csongrád megyei hivatalának vezetője, Schleining Ibolya megerősítette: a biztosító munkatársai hamaro­san elkezdik az ellenőrzést azok­ban a fogászati rendelőkben, amelyekből kiugró betegforgal­mat, illetve teljesítményt jelen­tettek a fogorvosok. A megye szinte minden városában van­Lapunk munkatársa, Bátyi Zol­tán és Arató László írta és szer­kesztette azt a Szegedről szóló útikönyvet, amelyet tegnap mu­tattak be a városházán. Az utolsó ilyen jellegű munka 1980-ban je­lent meg, s annak adatai mára elévültek. A Szeged, a palotás vá­ros című könyv séta közben is jól forgatható, a térképek és fotók segítik a tájékozódást. Az úti­könyvet méltató Nóvák István Zákányszéken az elkövetkező évek egyik legfontosabb felada­ta a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése. E témában ma, csü­törtökön délután 5 órától fa­lugyűlést tartanak a sportcsar­nokban. A szennyvízcsatorna-hálózat ki­építésének megvalósíthatósági tanulmánya elkészült, amit az Alsó-Tisza-vidéki Területi Víz­gazdálkodási Tanács el is foga­dott - tájékoztatta lapunkat Ko­vács József polgármester. A településen az úgynevezett gravitációs rendszerű csatorna­hálózatot célszerű megépíteni és a szennyvizet a nagy kapacitással bíró mórahalmi tisztítóba vezet­ni. Zákányszék önerőből és álla­mi támogatás nélkül nem tudná e nagyszabású beruházást meg­valósítani, ezért is előnyös Móra­halomhoz csatlakozni. Jelenleg a létesítés vízjogi enge­délyes tervein dolgoznak, ame­lyek várhatóan júniusra el is ké­szülnek. Közben létre kell hozni a helyi víziközmű-társulatot. Ezt nak fogászatok, ahol a dokumen­tációk szerint 10-20 szorosára nőtt a teljesítmény. Ez a növeke­dés indokolja, hogy átnézzék ezeknek a rendelőknek az ad­minisztrációját. Ugyanakkor Schleining furcsának tartja azt, hogy más rendelőkben nem jel­lemző ekkora növekedés. A hiva­talvezető elmondta: az egészség­biztosító azt vizsgálja, ténylege­sen megugrott-e a beavatkozások száma, vagy csak adminisztratív tévedések miatt nőtt egyik hó­napról a másikra ilyen nagy mér­tékben a fogmegtartó kezelések száma. A fogorvosok viszont nem ér­tik, miért csodálkoznak a fog­megtartó kezelések iránti igény hirtelen növekedése miatt, hi­szen természetes, hogy a koráb­ban pénzért végzett fogtömést sokan nem tudták megfizetni, s ezek a páciensek most megjelen­tek, és igényelték elromlott fo­guk rendbehozatalát. K.K. főépítész hiánypótló munkának nevezte az önkormányzat és az IKV Rt. gondozásában megjelent munkát, amely felhívja az itt élők figyelmét is olyan szépsé­gekre, melyek mellett minden­nap elmegyünk anélkül, hogy fi­gyelmet szentelnénk rá. A meg­ismerés a városvédelem egyik fontos eszköze. A könyv belváro­si sétaútvonalat ajánl, des kitér a kiskörúton kívüli látnivalókra is. követi majd a pénzügyi források előteremtéséhez szükséges pá­lyázatok megírása. Ezeket legké­sőbb 2003 elején be kell adni. A beruházás költsége mintegy 550 millió forintba kerül. Ez az összeg megegyezik Zákányszék kétévnyi költségvetésével. Ha hazánk európai uniós csatlako­zása előtt nem sikerül a munká­latokat elkezdeni, akkor a későb­biekben - az állami források esetleges csökkenése miatt - ön­erőből ekkora beruházást a köz­ség nem tud megvalósítani. A mostani szabályzók alapján mintegy 20 százaléknyi önerőt kell biztosítania az önkormány­zatnak. Ez azt jelenti, hogy a la­kosságnak is hozzá kell járulnia az építéshez. Ingatlanonként, telkenként - az előzetes számítá­sok szerint - 150 ezer forintot kell beadni. A lakók a beruházás megkezdéséig egy összegben fi­zethetik be a részüket vagy szer­vezett előtakarékossággal te­remthetik elő a pénzt. Az önkormányzat csak feltétel­lel veheti igénybe a céltámoga­MUNKATÁRSUNKTÓL A mórahalmi közösségi házban mondhatták el véleményüket la­punkról a helybehek a kedden délután tartott fórumon. Kíván­csiak voltak az újságkészítés tit­kaira is. Szetey András, a Délma­gyarország főszerkesztője, Kóti Zoltán terjesztési vezető és Nyi­las Péter újságíró válaszolt a föl­tett kérdésekre. A rendezvény házigazdája Magyar Istvánná, a közösségi ház vezetője volt. A találkozót jelenlétükkel megtisztelő előfizetők a Délma­gyarországról alkotott vélemé­nyüket sem rejtették véka alá: ér­tékelték a mórahalmi esemé­nyekről a közelmúltban megje­lent írásokat, s elmondták, mi­lyen témákról olvasnának szíve­sen a lapban. tást. A beruházási költség 50 százalékára úgy adhat be pályá­zatot, ha igazolni tudja, hogy az érintett területen tervezett szennyvízcsatorna-hálózat egy kilométerére nézve az ingatlan­tulajdonosok 60 százaléka vállal­ja a rácsatlakozást. A tanyai ásott kutakból nem lehet inni, mivel a felső vízréteg erősen szennyezett. Zákányszék belterületi vize tisztított ugyan, de a szennyvíz elvezetése min­denképpen fontos. így nem ke­rülhet be a hálózatba szennyező­anyag. A mai falugyűlésen Kovács Jó­zsef polgármester ismerteti a szennyvízkezelési beruházás ütemezését. Kiss István, a Térsé­gi Vízmű-üzemeltetési Intéz­mény igazgatója a csatornaháló­zat szükségességéről, Papp Ró­bert jegyző pedig a víziköz­mű-társulat létrehozásáról be­szél. A Mórahalom és Vidéke Ta­karékszövetkezet elnöke, Soós Sándor a lakossági hozzájárulá­sok lehetőségeit ismerteti. K.T. A választási törvény megsértése miatt tettek feljelentést egy vá­lasztási biztos és Bartha László ellen. A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal három napon belül dönt a nyomozásról. Az egyik szegedi választókör 77 mozgó urnás szavazójának dön­tését hozta nyilvánosságra Bar­tha László április 12-i sajtótájé­koztatóján. A Fidesz-MDF kö­zös képviselőjelöltje elmondta: nem csupán Áder János tudha­tott a kőbányai büntetés-végre­hajtási intézet lakóinak voksai­ról, hiszen Szegeden is külön számlálták meg a mozgó urnás szavazatokat. Bartha László azt állította: az általa ismert adatok szerint az egyik szegedi szavazó­körben 77, mozgó urnával szava­zó választópolgár egyöntetűen az MSZP-t támogatta voksával. El­mondta: az információt az egyik, Fidesz által delegált szavazóbiz­tostól szerezte meg. Az esetről akkor a területi vá­lasztási bizottság elnöke és a te­rületi választási iroda helyettes vezetője is úgy nyilatkozott, hogy a választási törvény betartása mellett Bartha hivatalosan nem juthatott ilyen adatokhoz. A sza­vazókörökből kikerülő legkisebb adat ugyanis a pártokra összesen leadott szavazatok száma. Kü­lön-külön nem összesíthetőek a mozgó urnás szavazatok. Az adatokat nyilvánosságra hozó Bartha László és az infor­mációt kiszivárogtató ismeretlen szavazóbiztos ellen Csapó Ba­lázs, a Szegedért Egyesület elnö­ke tett feljelentést a Fővárosi Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalnál, „a választás rendjére vonatkozó törvény megszegésé­ért". A nyomozó hivatalban ér­deklődésünkre elmondták: há­rom nap áll rendelkezésre, hogy eldöntsék, elrendelik vagy meg­tagadják a nyomozást, esetleg feljelentéskiegészítést rendelnek el. Mivel a határidő még nem járt le, más tájékoztatást nem kap­hattunk. K.B. Szeged és a paloták

Next

/
Oldalképek
Tartalom