Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-17 / 89. szám

4 • AKTUÁLIS­Idén is lesz szegedi produkció a színházi fesztiválon A Galilei Pécsre készül A Brecht-dráma főszerepét Király Levente alakítja. Fotó: Veréb Simon Régóta ncnt volt arra példa, hogy két egymást követő szezonban beválogassanak az országos színházi találkozó versenyprogramjába egy-egy szegedi produkciót. Most megtörtént. A színházak tavalyi seregszemléjén a Szentivánéji álom című Britten-opera aratott zajos sikert. A Pé­csett megrendezendő idei fesztiválra Zsótér Sándor Brecht-előadását, a Galilei életét hívták meg. Ez azért is figyelemreméltó, mert csökkentették a kiválasztott produkciók számát, idén mindössze hat nagyszínházi és hat stúdióelőadást várnak az egész országból. Ezúttal Szűcs Katalin, a Critikai Lapok főszerkesztője válogatott, aki több mint száz új produkciót nézett meg, mielőtt a versenybe ke­rült tizenkettőt kijelölte. A Galilei életét elismerően fogadta a kritika, a címszerepet alakító Király Leventéről például Kol­tai Tamás azt írta az Elet és Irodalomban: „A múlt héten volt hatvanöt éves Király Levente - negyven­három éve a Szegedi Nemzeti Színház tagja -, aki Falstaffjáért és Galileijéért külön-külön is Kos­suth-díjat érdemelne." Molnár Gál Péter is méltatta a szegedi produkci­ót: „Zsótér Brechtje megfontolt szükszavúságú köl­tői politikai színház. A kiemelkedő tudós, a tudo­mánytörténet óriása helyett hedonista értelmiségit állít a társadalmi nyilvánosság elé. Megvizsgálja, igazuk van-e a hősiességre uszítóknak (akik má­soktól elvárják a heroizmust), mennyi megalkuvás nem árulás még, és saját, kiszabott dolgának elvég­zése érdekében megtagadható-e átmenetileg a felis­mert igazság. (...) A végiggondolt mondatok eleve­nek, felzaldatóak. Tiszta, költői logikájukkal meg­érintik a nézőt. Király Levente nagy formátumú Galileit, a gon­dolkodás kéjencét állítja színpadra. Hatalmas tes­tét almával és hagymával kisütött libának csupán említése is élvezettel tölti el. Ugyanilyen élvezet számára a gondolkodás. A fondorlat: amivel kifog szellemi rabtartóin. Élvezi, valahányszor elmagya­rázhat egy asztronómiai tételt. Király Galileije sze­ret enni, szeret vörösbort inni, szeret tanítani. Nem fölényes. A tudás szerinte nem kiváltság, ha­nem demokratikus kötelesség. Huncutul rejtőzik. Fondorlatos cseleit játékos félmosollyal végzi. Örömmel jár túl a becsaphatók eszén." H. ZS. Ma akár 22 fok is lehet Nyáridéző napsütés köszöntött az Alföldre HIREK Április közepén nem rendkívüli, hogy 20 Celsius-fok fölé emel­kedik a hőmérő higanyszála. A tegnapi napsütés és meleg hosz­szú idő után végre igazán jelez­te: itt a tavasz. Ennek örömére sokan már karjukra vetve vitték a reggel még felöltött kabátot, a terek, parkok padjai is benépe­sültek sütkérezőkkel. Lévai Ist­ván, a meteorológiai obszerva­tórium vezetője úgy vélte: azért örülhettünk annyira a napsütés­nek, mivel a megelőző időszak­ban a hőmérséklet elmaradt az átlagostól. Hétfőn hajnalban még ködöt jeleztek, s ez április­ban rendkívül ritka. Kedden a napi legmagasabb hőmérséklet elérte a 20 fokot, ma akár 22 fo­kig is emelkedhet a hőmérő hi­ganyszála. A délután kicsit fel­hősebb lesz, de péntekig napsü­téses idő várható. A térségben rendkívül kevés csapadék hul­lott. Ebben a hónapban alig 4 milliméter, s ez meg is látszik a szántóföldi növények fejlődésén - tette hozzá Lévai István. w.A. VEDIKUS KULTURA Bakos Attila író, filozófus tart előadást A magyarság és a védi­kus kultúra címmel csütörtökön Szegeden, a Kálvária sugárút 14. szám alatt található Bibliotéka könyvtárban. Az előadás 18 óra­kor kezdődik. DARMSTADTIAK SZEGEDEN Húsz német diák és tanár érke­zett kedden Szegedre, hogy a Deák Ferenc Gimnázium ven­dégeként egy héten át a magyar oktatási rendszert tanulmá­nyozza az Eleonorenschule 19 tanulója. Pihenőpark a Csillag téren Padokkal, ivókúttal berende­zett, díszburkolattal kirakott pihenősarkot építenek a Csillag tér és a Lugas utca sarkán. Pihenőparkká alakítják a szegedi Csillag tér Budapesti körút, Lu­gas utca felőli sarkát. A tízemele­tes panelházak előtti beszögel­lésben, a telefonfülke, jegyárusí­tó bódé és újságospavilon mögött már megkezdték a leendő dísz­burkolat alapozását - tájékoztat­ta lapunkat Makrai László, a te­rület önkormányzati képviselője. A tér kertészeti tervei még a körforgalom kiépítése idején el­készültek, ám Fekete Zoltánná kertépítő mérnök elképzelései csak részben váltak valóra. Most, a meglévő tervek csekély módo­sításával, folytathatják a meg­kezdett munkát. A dísztéglákkal kirakott pihe­nőparkot fák és cserjék védik majd a körforgalom zajától és ki­pufogófüstjétől. A nagy nyárfá­kat és hóbogyó bokrokat meg­hagyják, s melléjük további nö­vényeket telepítenek. Két, enyhe körívet leíró „ülőfa­lat" alakítanak ki: a padokat ba­zaltkő alapra helyezik, oly mó­don, hogy elzárják a pihenősar­kon keresztülvágni szándékozó biciklisek útját. Középen ivókút enyhíti az arra járók szomjúsá­gát. A kis parkszeglet kiépítése 5 millió forintba kerül: a költsége­ket a képviselői fórumalapból és a városi zöldterületek fejlesztésé­re szánt forrásaiból fedezik. A ki­viotelező Mély- és Magasépítő Ipari Rt. A Csillag téri pihenősa­rok április végére készül el. Makrai László hozzátette még, hogy folyik a Zápor-tó környéké­nek rendezése is: a fákat már el­ültették, s nekifogtak a körsé­tány építésének. NY. P. Fülemüle-perpatvar és a szép mocsári ciprus Védetté nyilvánítottak egy ka­nadai mocsári ciprust Alsóvá­roson. A növényritkaság egész­ségesen fejlődik a számára szo-' katlan klímán. Csaknem fülemüle-perpatvar kerekedett egy alsóvárosi ház kertjében álló kanadai mocsári ciprus miatt, mert az átnyúló ágakról a szomszédba hullottak a tűlevelek. Ördögh Istvánék 1978-ban költöztek a Mátyás tér 11/B szám alá: akkor fejezték be házuk építését, s ezzel egy idő­ben tervezgették, milyen növé­nyeket telepítsenek a kertbe. Ör­dögh úr barátjától, Szöllősi Ist­ván biológustól, a füvészkert fő­munkatársától kért tanácsot, s a szakember azt javasolta, hogy a mély fekvésű területen meghú­zódó kis kertbe ültessenek a vi­zes talajt kedvelő, kanadai mo­csári ciprust. Adott is egy alig egyméteres csemetét a Magyarországon rit­kaságnak számító fából. A fács­kái a kert sarkában helyezték el, néhány lépésnyire a derítőakná­tól: így a nagy nedvességigényü növény bőséges tápanyaghoz ju­tott. A föld egyébként sem volt száraz: másfél-két ásónyom mé­lyen már megjelent a talajvíz. A mocsári ciprus azóta jókorá­ra nőtt, légzőgumói a törzstől hat-nyolc méterre bukkannak elő az idillikus hangulatú, tuli­pánfával, törpeakáccal, sövény­körtével és virágokkal beültetett kert füvéből. Koronájában feke­terigó fütyül, bagoly üldögél, rit­kás, de árnyékot is adó lombja közt susog a szél. A fában sokáig nem csak a há­zigazdák, de a környéken lakók is gyönyörködtek. Néhány éve azonban egy új szomszéd szóvá tette, hogy a fa kerítés fölött át­nyúló ágairól a kertjébe hulla­nak a tűlevelek (a mocsári cip­rus ugyanis lombhullató fenyő). Ördögh István a különleges fa megóvása érdekében kérte a nö­vény védetté nyilvánítását, amelyet 2001 decemberében hagyott jóvá a városi közgyűlés. A ritka növényt azóta önkor­mányzati határozat is óvja. A Mátyás tér 11/B kertjében álló mocsári ciprus akár 100-150 évig is élhet. NYILAS PÉTER Ördögh István és leánya, Réka a féltő gonddal óvott faritkaság előtt. Fotó: Gyenes Kálmán A rezsi minden hónapban az asztal mellé ül Otgyermekes apa munkát keres Folytatás az 1. oldalról A nyáridéző napsütésben mindenkinek akadt ideje arra, hogy leül­jön egy kicsit a parkokban, tereken. Fotó: Schmidt Andrea A Munkáért Alapítvány szegedi székhelyén abban segítettek ne­ki a minap a munkatársak, hogy leveleket fogalmaztak a közszol­gáltatóknak, kérve egyes szám­lák befizetésének elhalasztását. A „visszatérő vendéggel" kap­csolatban , az alapítvány titkára elmondta: becsületes, tisztessé­ges, dolgozni vágyó embernek ismerték meg Dékány Tibort. Ugyanígy nyilatkoztak róla a pusztaszeri polgármesteri hiva­talban is, ahol sajnálták, hogy a településen nincs lakhatási, utazási támogatás, amellyel ki­egészíthetnék a család jövedel­mét. Ha a Dékány család szege­di lenne, hozzájuthatna a fent említett támogatásokhoz. - Nehézgépkezelő szakmával 1990-ig dolgoztam az Ativizig­nél, de tüdővérzéssel rokkant­nyugdíjba kerültem - mesélte élettörténetét a családfenntartó. Akkor kezdődött a kálváriám. Ezzel a betegséggel, ha követem az orvosi útmutatásokat, lehet­ne dolgozni, így mindennel megpróbálkoztam. 1998-ban négy hónapra el is tudtam he­lyezkedni a Keviépnél Vásárhe­lyen, de a nettó 18 ezer forinttal nem voltam előrébb. Egy évvel később a Bucholz Kft. alkalma­zott hét hónapig a Dunántúlon, Bugyi községben, ekkor viszont az útiköltség fogott ki rajtam. 2000 júniusa óta nincs munka­helyem. Az apa 16 ezer 400 forint rok­kantnyugdíjat kap, felesége főál­lású anyaként 14 ezret. Ehhez adják hozzá a családi pótlékot, ami öt gyermek után mintegy 30 ezer forint és a kiegészítő családi pótlékot, 21 ezret. Ebből fedezik a pusztaszeri ház rezsi­jét - amely minden hónapban nyolcadikként az asztal mellé ül -, ebből esznek, ruházkodnak és veszik meg a buszbérletet. De a pénznek még futnia kell a gyere­kek taníttatására is: a legna­gyobb, 20 éves lány érettségi után pénzügyi-számviteli képe­sítést szeretne szerezni, a 18 éves fiú érettségi előtt áll a sze­gedi Eötvösben, aló éves lány a 624-esbe jár, a legkisebb, a 6 éves kisfiú most lesz elsős. S hogy a baj ne járjon egyedül: a család nevel egy beteg, 12 éves, fogadott rokonlányt is - ő az ötödik. Ezzel azonban még mindig nincs vége a gondok sorozatá­nak. A pusztaszeri családi házat ugyanis 1987-ben egy olyan mar­tinsalakos, gázbeton és első osz­tályúként megvásárolt téglából építették, amelyik pár év múlva kívül-belül „ledúrta" a vakolatot. Négy év pereskedés után sem ju­tottak előbbre, mivel a gyártó és a forgalmazó céget a rendszervál­tás idején felszámolták. A házat pedig nem tudják felújítani. - Vállalkozni is próbáltam, 1999-ben a Progress alapítvány­tól 1 millió forintos mikrohitelt vettem fel fűszerpaprikavető­mag-termelésre. Az első év jól si­került, a másodikban egyszerre pusztított el mindent a belvíz és az azt követő aszály. A hitelt havi 33 ezer forintjával fizettem visz­sza. Dékány Tibor írt Harrach Pé­ter családügyi miniszternek, sőt még Orbán Viktor miniszterel­nöknek is. Nem pénzért, hanem tanácsért fordult az ország első emberéhez. A válaszban a Mi­niszterelnöki Hivatal megértésé­ről biztosította a pusztaszeri csa­ládot, ám segítség nem érkezett. Dékány Tibor hangsúlyozza, ma sem segélyt vár. Dolgozni szeret­ne, és a fizetéséből eltartani a családját. FEKETE KLÁRA

Next

/
Oldalképek
Tartalom