Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-03 / 77. szám

4 • A K T U A L I S • SZERDA, 2002. ÁPRILIS 3. MIEP-FORUM Miért beteg a magyar egészségügy? címmel Kovács László osztályvezető főorvos, a Magyar Igazság és Élet Pártja országos elnökségének tagja, Csongrád megyei elnöke, Csongrád megye 6. számú választókerületének képviselőjelöltje tart lakossági fórumot ma este 6 órakor Hódmezővásárhelyen, a Mozaik Kamarateremben (Láncutca 5.). B. TÓTH JÁNOS TÁRLATA Szovicsné Kerepesi Zsuzsa, a Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. ügyvezető igazgatója nyitja meg ma 18 órakor a Wagner Teaházban. (Szeged, Klauzál tér 7.) B. Tóth János festőművész kiállítását. EPERJES HELYETT MOLNÁR Eperjes Károly színművész betegsége miatt Molnár Gyula lesz április 4-én a Szegedi Közéleti Kávéház - Forum Szegediense sorozat vendége. Az este 6 órakor kezdődő zenés beszélgetés narrátora Gellérfi László, házigazdája Rózsa Péter. Vendégként fellép a Molnár D'ixiland. A HARMADIK ÚT Népi írók és a harmadik út címmel tartja rendezvényét a Népi írók Baráti Társaságának dél-alföldi régiója Szegeden, az Osztróvszky utca 6. szám alatt. Varga Mihály az új gazdasági modellről A Dél-Alföldön sincs csodaszer Sikerének és újdonságának titka, hogy a polgári kormány sokkal inkább épít a magyar kis- és középvállalkozásokra, mint korábban - foglalta össze Varga Mihály pénzügyminiszter az új magyar gazdasági modell lényegét tegnap, a makói Hagymaházban rendezett fórumán. A kormány azért épít a vállalkozásokra, mert ezek képesek munkahelyeket teremteni, ezáltal bővíteni a termelést és a keresletet - mondta Varga Mihály. A pénzügyi tárca vezetője fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ez a gazdaságpolitika rugalmas, alkalmazkodik a külvilág változásaihoz. Példaként említette, hogy a szeptember tizenegyediki terrortámadást követő nemzetközi lassulás hatásait egy Széchenyi-plusz címmel meghirdetett gazdaságélénkítő programmal igyekezett kivédeni. Ezért változásra, változtatásokra a jövőben is számítanunk kell a világgazdaság alakulásának megfelelően. Nem ért egyet azzal az ellenzéki kritikával, mely szerint a gazdasági növekedésből az átlagemberek semmit sem éreztek az elmúlt négy évben - válaszolt egy kérdésre a pénzügyminiszter. Emlékeztetett arra, hogy a kormány .hivatalba lépésekor azt ígérte, hogy a gazdasági növekedés többletforrásainak felét fogja az ország beruházásokra költeni, a másik felét pedig az életszínvonal növelésére. Statisztikákat idézve megjegyezte, hogy nőtt a nyugdíjak és a bérek vásárlóereje. Tavaly például hatszázalékos reálértékben nőttek a keresetek. A miniszter kitért arra is, milyen elképzelései vannak a polgári koalíciónak a dél-alföldi régió fejlesztéséről. Mint mondta, csodaszer nincs, elsősorban az infrastruktúrát kell fejleszteni. A megelőző kormányok idején sajnos egy olyan autópálya-fejlesztés indult meg ebben a térségben, amelyről kiderült, hogy a magyar autósok számára megfizethetetlen, ezért az új sztrádaszakaszokat már nem koncesszióban fogják építeni. Varga Mihály ezen kívül nagy reményeket fűz a családi gazdaságokhoz és a turizmushoz - ezek kiemelt támogatást élveznek. SZABÓ IMRE A választások előtt öt nappal: sértő feliratok Szeged utcáin Úgy, mint a háború után Folytatás az 1. oldalról Egy egyetemista is bekapcsolódott a beszélgetésünkbe. - Szerintem annak, aki kiragasztotta Szeged Belvárosában ezeket a förmedvényeket, fogalma sincs, hogy valójában mit is jelentenek ezek az ábrák, illetve milyen hatást vált ki a járókelőkben - vette át a szót Kiss Gáspár. A fiatalember úgy vélte, hogy ezekkel az uszító plakátokkal épp ellenkezőt ért(ek) el a kilétét homályba tartó személyi ek) vagy politikai csoport. - Még a jobboldali szavazókat is egy kicsit elbizonytalaníthatja ez a nagyfokú pimaszság, a másképp gondolkodók szidalmazása, megbélyegzése, amit ezek a plakátoknak sem nevezhető valamik sugallnak - mondta felháborodottan Gáspár. Többen is ízléstelennek, sértőnek tartották a „leárulózós" ragasztmányokat. - Hogy jön valaki ahhoz, hogy politikai beálh'tottsága miatt sértegessen embereket! - tette hozzá mérgesen a neve elhallgatását kérő hölgy. A két gyermekét sétáltató anyuka szerint bárki is tette ki ezeket a plakátokat, súlyosan meg kell büntetni. - Nem csak arra kötelezném, hogy saját költségén kaparja le az összeset, hanem még jókora pénzbüntetéssel is sújtanám mondta végül. KORMOS TAMÁS Mozoghat az urna A mozgásukban gátolt választópolgárokat saját kérésükre - a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja - mozgóurnával felkeresi a választás napján. A mozgóurna iránti igényt az érintettek, illetve rokonuk vagy ismerősük írásban kérheti a hódmezővásárhelyi választási iroda Kossuth tér 1.1. emelet 3. ajtó címén, illetve telefonon az 530109 számon. Új szobor a makói szökőkútnak MUNKATÁRSUNKTÓL A Korona Szálló már megkezdett rekonstrukciójával együtt Makó történelmi főtere, a Széchenyi tér is megújul - európai uniós pályázati támogatással - néhány éven belül. A tér átépítése Makovecz Imre tervei alapján érinti a sokak által kedvelt szökőkutat is. Ez az elképzelések szerint - a megszokottnál látványosabb lesz, többek között egy értékes műalkotás is gazdagítja majd. Az új szökőkút és az azt kiegészítő Szarvasvadász testvérek című kompozíció makettjét ma, szerda délután három órakor a városháza földszinti házasságkötő termében mutatja be az érdeklődőknek Mihály Árpád szobrászművész. Negyvennégy évvel ezelőtt egy régész egy hosszú, beomlott végű vásárhelyi alagútba szervezett túrát az akkori vásárhelyi vezetőknek. Abban bízott, hogy így sikerül felkelteni a potentátok érdeklődését a történelem iránt, s talán pénzt is adnak a cukormajori ásatásokhoz. A régész jól számított. Gazda-Pusztainé Zalotay Erzsébet, az egykoron Vásárhelyen dolgozó Zalotay Elemér régész lánya, a szintén régész Gazda-Pusztai Gyula özvegye lapunk írásait olvasva döntötte el: beszámol arról az expedícióról, melyet férje vezetett 1958-ban az egykori huszárlaktanya, azaz a mostani Hód-Mezőgazda Rt. Serház téri épületének pincéjében. - A férjem szervezte azt az expedíciót a volt huszárlaktanya alatti alagútba; mert az bizony az volt, nem egyszerű pince - idézte fel emlékeit Gazda-Pusztainé Zalotay Erzsébet. - 1958 nyarán történt. A rendhagyó kirándulást a város és az állami gazdaság akkori vezetői számára rendezte, azzal a céllal, hogy bemutassa a legendát, s ezzel pénzt szerezzen a Cukormajornál megvalósult ásatásaira, mert az állami támogatás vékonyan csorgott. Az alagút lefelé lejtett, s nem a fő-, hanem a melléképületnél kezdődött. Hogy hol mentünk be, arra ennyi esztendő után már nem emlékszem pontosan, de arra igen, hogy nem jutottunk a végére, mert ott már beomlott. Gazda-Pusztainé ma biztos abban, hogy a föld alatti járatok egykoron katonai célt szolgáltak. Úgy véh, hogy az 1753-as helyi, „utókuruc" Bujdosó-Törő-Pető-féle mozgalom után ide telepített katonaság számára emelt laktanya föld alatti része azt a célt szolgálta, hogy egy ostrom esetén a körülkerített épületből az alagúton keresztül kijutó huszárok hátba támadják az ostromlókat. - Órfülkék voltak odalenn, az oldalfalba építve, melyek magasabbak voltak, mint maga a járat, ezekben elfért egy-egy ember, azaz a kívülről betolakodót lesből lőhették le, akik itt meglapultak - emlékszik vissza Gazda-Pusztainé, aki az expedíció tagjait ábrázoló fényképet azóta őrzi. A rajta lévők az épületben található Szalay-freskó alatt állnak. - Olyan széles volt a járat, hogy a két kisgyermekemet magam mellett kézen fogva vezethettem benne. Azt mondta az uram, hogy a huszárok elfértek benne a lovaikkal, már ha leszálltak a nyeregból. Előttünk mentek a férbak, s az erős lámpájuk fénye a fejük fölött és oldalt átszüremlett hozzánk. A mennyezetet alkotó csúcsívet a legmagasabb férfiak sem érték el. A részt vevő vezetők nagyon belelkesedtek, s a férjem így elérte a célját: lett pénz a cukormajori ásatásra. A gazdaság akkori vezetője, Hajdú László azt is elmondta a résztvevőknek, hogy volt még egy alagút, de azt már elárasztották. Hogy mivel - emlékezett Gazda-Pusztainé -, azt már nem árulta el. KOROM ANDRÁS Expedíció az egykori laktanya alatt - Vásárhelyen Huszárok a föld alatt Gazda-Pusztainé fotója az expedíció tagjairól. A kép bal szélén a férje. Kiskórházat Csongrádnak? A helycserés ötlet hullámai Sokan beadatták maguknak a védőoltást Eddig elmaradt az influenzajárvány Noha a szakemberek tavaly őszszel Európa-szerte minden eddiginél nagyobb influenzajárványt jeleztek, a prognózis nem vált valóra. MUNKATÁRSUNKTÓL Talán nem elhamarkodott kijelentés: megúsztuk az influenzát, túl vagyunk a kritikus időszakon. Az influenzavírusok támadására októbertől március közepéig lehet számítani, ebben az időszakban működteti az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ) a figyelőszolgálatot. A háziorvosok ezekben a hónapokban nem jelentettek egyetlen influenzát sem, csupán felső légúti, hurutus tünetekkel járó influenzaszerű megbetegedéseket. Januárban például Szegeden 800-1000 körüli volt az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma. Eddig még hivatalos magyarázat nem látott napvilágot arról, hogy miért maradt el a „várt" influenzatámadás, egyik lehetséges magyarázat a tartós hideg lehet, a másik, hogy sokan beadatták maguknak az ingyenes védoltást. Az ÁNTSZ járványügyi osztályának vezetője, Tombácz Zsuzsanna elmondta: a Csongrád megyének juttatott 45 ezer adag ingyen védőoltásból 3 ezer adag maradt meg. Arról, hogy ennek mi lehet az oka, kérdőív segítségével tudakozódik az ANTSZ a megye háziorvosaitól. Csongrád megyében egyetlen fertőző agyhártyagyulladás volt a téli hónapokban, egy 3 éves mindszenti kisfiú kapta meg a betegséget. Őt a szegedi gyermekklinikán meggyógyították. „Megint hátba szúrták a várost!" így érezte a csongrádi önkormányzat egészségügyi bizottságának elnöke, Murányi László, mikor értesült a helyi kórházzal kapcsolatos legújabb ötletről. „A krónikusan beteg, létszáma alapján fogyatékos kórházi osztályt jobban elviselnék, mint a másikat, mely kevesebb orvossal működhetne és nem is lenne csongrádi, hiszen Szentesről jönne át - mondja Murányi László, a csongrádi önkormányzat egészségügyi bizottságának elnöke. - Amikor értesültem a tervről, rendkívül szomorú lettem. Ez nem lehet igaz! Mi mindenben veszítünk? - kérdezi Murányi. Ipart, szolgáltatást (gondoljunk a Démászra, a Dégázra), most meg az egészségügyben is?! Azt gondolom, ha egyszer innen kimegy a kórházi belgyógyászati osztály, két-három emberöltő és más szellemiség kell, hogy visszaszerezzük!" Murányi László komolyan gondolja, hogy „a várost hátba szúrták". Ő korábban jelezte az intézményt fenntartó megyei önkormányzatnak, hogy a személyi és tárgyi feltételek hiányoznak. Több mint tíz éve nem költöttek a kórházra, Murányi szerint „tudatosan". így nem csoda, hogy lepusztult, miközben ámították a várost. Hiszen a kórház igazgatójától kezdve mindenki nyilatkozott: nem zárják be a „csongrádi kórházat", a belgyógyászati osztályt! Az egészségügyi intézmény épülete valamikor bírósági székháznak épült. „Aki ide bekerül, börtönben érezheti magát" érvel Murányi László. Ezért változatlanul a belosztálynak a bökényi rendelőintézetbe való költöztetését szorgalmazza, azaz egy kis kórház létrejöttét, mely Szentessel kooperálva jól szolgálná a város és térsége mintegy 30 ezres lélekszámú lakosságát. Csongrád polgármestere, Molnár József nem lát garanciát arra, hogy a csongrádi belgyógyászati osztályon a létszám föltöltődjön. Az ápolási osztálynak Szentesről Csongrádra való helyezése, mely továbbra is a kórház része marad, azért realitás, mert ezáltal a betegek helyzete is jobb lesz. A megyei közgyűlés elnöke, Frank József is számol azzal, hogy a bökényi rendelőintézetbe kellene költöztetni a szentesi kórház II. számú, vagyis csongrádi belgyógyászati osztályát. Molnár József polgármester véleménye pedig az, hogy ennek lehetőségét nem kell végleg elvetni, de most nem időszerű ezzel a megoldással foglalkozni. Azért, mert ehhez komoly szakmai és pénzügyi vizsgálatokat kellene elvégezni, valamint annak koordinációját, hogy a költségeket kik és milyen arányban állják. „Az önkormányzat - mondta a polgármester - önmaga nem tudja vállalni az ezzel járó terheket." Amennyiben a két osztály helyet cserél, akkor az ápolási osztály vezetőjének kinevezéséhez ki kell kérni a csongrádi önkormányzati vezetés, a polgármester véleményét is, ugyanis Molnár József nem szeretné, hogy a Il-es belosztály végleges megszüntetésének a gondolata bárkiben is fölvetődne. „A legjobb megoldáson közösen, egymás érveit meghallgatva és figyelembe véve gondolkodjunk" - javasolta a polgármester. A betegek érdeke a legfontosabb vezérlő elv. BÁLINT GYULA GYÖRGY