Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-15 / 87. szám

•MEGYEI TŰKOR" HETFO, 2002. ÁPRILIS 15. A megyei rendőröket segítők vetélkedtek Vizes kancsó és karikahúzás Legenda van, alagút nincs? A Csongrád Megyei Bal­eset-megelőzési Bizottság mun­káját segítők vetélkedtek egy­mással szombaton Szegeden. A csapatok ügyességi versenyeken merték össze tudásukat. - Sörrel teli korsót szívesebben vinnék, de ez a vizzel töltött kan­csó is megteszi - hallhattuk ezt a tréfás megjegyzést szombaton a Szeged Plaza parkolójában. Ugyanis itt rendezte meg harma­dik alkalommal a Csongrád Me­gyei Baleset-megelőzési Bizott­ság (CSMBB) a munkáját segítők ügyességi vetélkedőjét. A feladat két részből állt. Első­ként egy 45 kérdésből álló KRESZ-tesztet kellett kitöltenie az induló hét csapatnak. Ezután következett a vezetés. Mózes Sán­dor alezredes igencsak nehéz pá­lyát állított össze. Volt benne hát­raszlalom, kapuba beállás, pallón való áthaladás, két „pogácsa" kö­zött elmenni két kerékkel, kariká­kat húzni egy vékony dróton és te­li vizes kancsó elvitele egyik osz­lopról a másikra. Ezeket persze mind a kocsi letekert ablakán ke­resztül kellett végrehajtani. - Elsőként 2000-ben rendez­tük meg a versenyt, akkor a Ti­sza Volán Rt. csapata diadalmas­Megkeresik a makói nemzetőrparancsnok sírját A páholyból ment a börtönbe Vígjátékának budapesti bemu­tatóján, 1850-ben fogta el az osztrák rendőrség a makói Dob­sa Lajost, aki ismert vígjátékíró, nemzetőrtiszt, később Makó képviselője volt, mégis elfele­detten halt meg kosgyáni bir­tokán. A makóiak most meg­keresik a sírját Romániában. Egyelőre nem tudni, van-e vala­milyen síremléke a romániai Bi­har megyében található Kos­gyánhan Dobsa Lajosnak, az egy­kori makói nemzetőrparancs­noknak. A makói önkormányzat képviselő-testülete azonban el­határozta: meg kell keresni, ha megvan, és helyre kell hozni, ahogy lehet. így a jövő héten ön­kormányzati delegáció, vagyis inkább előőrs indul Romániába, a Bihar megyei településre, ahol még az édesapa, Dobsa Sámuel vásárolt családi birtokot. Az apa minden bizonnyal ugyanolyan színes egyéniség volt, mint fia, hiszen, mint Gili­cze /ános makói levéltárostól tudjuk, Sámuel sikeres vaskeres­kedónek számított, ráadásul bel­ga származású felesége volt. Dobsa Lajos 1824. október hato­dikán született Makón. Debre­cenben végzett jogi akadémiát, majd volt színész, tiszteletbeli jegyző, a Csanád megyei ország­gyűlési képviselőkkel együtt részt vett a pozsonyi diétán. Le­tette az ügyvédi vizsgát, de miu­tán véget ért az országgyűlés, is­mét színész lett; játszott a pesti Nemzeti Színházban és Kolozs­váron is. Járt Győrben, és lakott együtt Petőfivel. Járt Angliában, Franciaországban, mégpedig épp a párizsi forradalom idején. Az­tán hazajött. Egyike volt a márci­usi ifjaknak. Amikor Vasvárira bízták a sza­badcsapatok megszervezését, Dobsa Csanád és Csongrád me­gyei megbízott szervező lett 1849 tavaszán. A szabadságharc bukása után természetesen őt is keresték, és épp Öcsém, háza­sodjál című vígjátékának pesti bemutatóján fogta el az osztrák rendőrség 1850. május 22-én. Fél évig ült börtönben. Korának ismert és ünnepelt vígjátékírója, drámái nem olyan sikeresek. Makón 1869-ben és 1872-ben választják országgyűlési képvise­lővé, ám vonzóbb számára a Nemzeti Színház intendánsi fel­adata, amellyel végül mégsem őt bízza meg a belügyminiszter. Dobsa a kosgyáni családi birto­kon halt meg 1902. július 8-án. Erre az évfordulóra szeretné .rendbe hozatni a makói önkor­mányzat a romániai sírt, ameny­nyiben a jövő héten induló dele­gáció megtalálja. A küldöttséget lapunk munka­társa is elkíséri. BAKOS ANDRÁS Kis vásárhelyi mítosz Egy csepp víz sem folyhatott ki a kancsóból. Az indulók többsége teljesítette is a feladatot. Fotó: Gyenes Kálmán kodott - tudtuk meg Mucsiné Szabolcski Ágnes hadnagytól, a CSMBB titkárától. Tavaly pedig alapítottak egy vándorserleget, amit a közlekedés felügyelet őriz. A közlekedésieknek jó esély van arra, hogy végleg az övék marad­jon a serleg, hiszen most szom­baton is ők lettek az elsők. így zsinórban már csak egyszer kell nyerniük ahhoz, hogy örökös tu­lajdonosok legyenek. A hét csapat versenyében má­sodikak lettek a makóiak, a har­madik helyen pedig a Tisza Vo­lán végzett. Az egyéniben két közlekedésis állhatott a képzelet­beli dobogó első két fokára. Ga­vallér József első, míg Kabódi Pé­ter második lett. A bronzérmet a makói Károlyi Béla vihette haza. A segítők mellett „civilek" is versenyezhettek. Az Ikesz Autó­centrum baleset-megelőzési nyílt hét végéjén felnőttek és gye­rekek egyaránt indulhatnak egy könnyített pályán. Emellett KRESZ-totót is kitölthettek ki­sebb-nagyobb ajándékokért. A legkisebbeknek a legnagyobb szenzációt a számítógépes játé­kok jelentették. Kedvükre borul­hattak, előzhettek és ütközhet­tek a virtuális versenypályán. K.T. A laikusok állítják, a helytörténészek cáfolják a vásárhely alatt húzódó alagútrendszer létezését. A legenda azonban makacsul létezik. - Lerágott csont már az állítólagos vásárhelyi alag­útrendszer léte - mondta lapunknak Kőszegfalvi Ferenc helytörténész, reagálva Gazdapusztai Gyula régésznek az özvegye által elmesélt 1958-as élmé­nyeire. Az asszony hangsúlyozta: férje azért veze­tett a városvezetők számára túrát a huszárlaktanya pincéjébe, hogy pénzt szerezzen a cukormajori ása­tásához. Szerencsés ötlet volt tőle, hiszen végül pénzt szer­zett, igaz, „túravezetőként" alaposan megmozgatta a város vezetőinek fantáziáját. Kőszegfalvi Ferenc lapunk rendelkezésére bocsátott néhány, a kérdés­sel foglalkozó kutató által összeállított dokumentu­mot azzal, hogy egyetért velük és Herczeg Mihály helytörténésszel abban: nincs alagútrendszer Vá­sárhely alatt, létezik ellenben annak a legendája. Hogy legendáról v^n szó, nem kétséges, hiszen keverednek a történelmi tények félreértett megfi­gyelésekkel és az évtizedes emlékekkel. legutóbb a Kinizsi utca egyik házában, némi csákányozást kö­vetően napvilágra került pince létét meglelője már eleve ezzel a mondával hozta kapcsolatba. Nézzük csak, mit is írtak a tudósok ez ügyben! Szathmári János szerint a Reggeli Újság oltotta ab­szurd meseként a járatlan emberek tudatiba. Ki is számolta, hogy egyméternyi alagúthoz ezer téglára lett volna szükség, ám amikor 1848-ban rendezett tanácsot kapott a város, egyetlen járdáját sem borí­totta tégla, az emberek pallókon ugráltak a sárten­ger felett. Alagutat pedig önnön védelmükre építet­ték volna, nem a betyároknak. Erejükből azonban csak az ótemplom körüli védőfalra futotta. Bodnár Béla, aki diákkorában kezdte gyűjteni Vá­sárhelyi és környékének földrajzi neveit, azt úja a Serházról (melyet ma is sokan huszárlaktanyának hívnak), hogy azt 1804-ben építtette özvegy Ká­rolyi Józsefné a Lóger mellett, az akkor még élő vi­zű Kistó-ér partján. A sör hűtéséhez szükséges vi­zet egy nagykerekes vízemelő gép szolgáltatta a Kis­tó-ér medréből, két nagyméretű, téglából falazott, járható alagúton keresztül a nagy vízgyűjtő kútból. Ebből a 20 részre osztott picéből két bolthajtásos, körülbelül 170 centi magas és 1 méter széles, élre rakott téglával burkolt, vályúszerű alagút vezetett ki. Gazdapusztai Gyula régész 1964-ben a Csongrád Megyei Hírlap hasábjain megjelent írásában leszö­gezte, a 19-20. század fordulóján keletkezett mon­dát Fejérváry József, helytörténettel is foglalkozó újságíró színezte ki és merészen a török korral hoz­ta kapcsolatba. Gazdapusztai Gyula szerint az „alagutak" háromféle építményt jelentenek: a régi pincéket, az olyan egykori „alagutakat", mint a méntelep udvarán 1963-ban is meglelt, illetve az egykori gabonásvermeket. KOROM ANDRÁS Kincskereső fesztivál MUNKATÁRSUNKTÓL A Homokháti Iskolaszövetség intézményeinek részvételével a közelmúltban rendezték meg MórahaJmon a Kincskereső fesz­tivált. Az esemény házigazdája a Móra Ferenc Altalános Iskola és Szakiskola volt. A hatnapos programsorozat ré­szeként tanulmányi és nyelvi ve­télkedőket, „kis ezermester" ver­senyt, valamint Ki mit tud?-ot is rendeztek. A Kincskeresők című Móra műveltségi vetélkedőn a kistérségi iskolák legfelkészül­tebb tanulói adtak számot tudá­sukról. Ugyancsak a Móra-hét eseményei között bonyolították le a hagyományos matematika­verseny kistérségi döntőjét, ame­lyen közel százan vettek részt Nem csupán magyar, de német és angol nyelvből is rendeztek szépkiejtési versenyt. A fordított napon, a tanórák után, rendha­gyó vetélkedő, valamint tanár-di­ák mérkőzések következtek. A Kincskereső fesztivál záró­eseménye a Móra-kupa leány ké­zilabdatorna volt Mi megépí tettük Önnek. Itt az Opel Combo, a praktikus kishaszongépjármű, és az Opel Combo Tour, az univerzális családi autó. Ez a páros olyan tehetséges, hogy még akkor sem tehetetlen, ha szinte a lehetetlent várják el tőle. Új Opel Combo és Combo Tour. Opel. Jó ötletek - jobb autók. • Nyitott hétvége: április 20-21.4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom