Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-15 / 87. szám

J HÉTFŐ, 2002. ÁPRILIS 15. Rendelővásárlás, vállalt kockázattal -AKTUÁLIS- 5 Nem balesetveszélyes, ha törik a különleges biztonsági üveg Buszvárók és engedélyek A buszváró telepítői szerint „jól" reped az üveg a Kossuth Lajos sugárúton is. DM fotó Szegeden 90 önkormányzati há­ziorvosi rendelő közül 34-et megvásároltak az azokban prak­tizáló orvosok. Néhány körzet­ben arra kerestünk választ, mi­ért döntöttek a vásárlás vagy ennek elutasítása mellett. A József Attila sugárúti háziorvo­si rendelőkben 4 felnőtt házior­vos és 4 fogorvos dolgozik. Ok nem mertek belevágni a várlás­ba. Nem az ingatlan közös tulaj­donlása volt a fő oka a vásárlási lehetőség elutasításának, hanem a rendelő rendkívül rossz állapo­ta - indokolta az orvosközösség döntését István Béla doktor. - A vételárat fejenként két és fél mil­lió forintban állapították meg ­részletezi az orvos -, de ahhoz, hogy a 2005-ig teljesítendő elő­írásoknak megfeleljen az épület és a rendelők felszerelése, számí­tásaink szerint fejenként leg­alább 5 millió forintos beruházás szükséges. Ez pedig már szá­munkra vállalhatatlan kiadás. A másik lényeges probléma, hogy például az én rendelőm alapterü­lete - mondja István doktor ­nem felel meg az ÁNTSZ által előírtnak, ennek okán joggal tar­tottam attól, hogy abban a pilla­natban, amikor megveszem a rendelőt, számon kérik a sza­bálytalanságot, ebben az esetben viszont nem tudnék mit tenni a terület bővítése érdekében, hi­szen az adott. A harmadik és szintén nem lényegtelen ok, amiért nem vettük meg a rende­lőket az az, hogy nem kaptunk garanciát, de még csak ígéretet sem arra, hogy az átalakítás ide­jére biztosít-e a város ideiglenes rendelőt. Az értékes területnek számító Újszegeden sem „ugrottak bele" az ingatlanvásárlásba a Korondi utcai rendelők orvosai. Hiába szüntette meg az önkormányzat tavaly az épület süllyedése miatt bekövetkezett repedéseket és egyéb hibákat, az ott dolgozók at­tól félnek, hogy a problémákat A Debreceni utcai rendelő is millióba kerül majd. nem oldották meg végleg, ezek ismét jelentkeznek. Az épület­ben 3 gyermekorvos, 3 felnőtt háziorvos, 4 fogorvos és egy nő­gyógyász rendel. A négy fogász­nak egyetlen rendelőn kell osz­tozni. A három gyermekorvos két rendelőben dolgozik, esetük­ben is közösködni kellett volna a kétszer 28 négyzetméteres ren­delőn. A három felnőttháziorvos ugyan külön-külön helyiségben gyógyít, a betegváró közös. E ku­sza viszonyok között nem látták ésszerűnek a tulajdonlást. A Ko­rondi utcát információink sze­rint 42 millió forintért kínálták az ott dolgozó orvosoknak. A rendelővásárlás lehetőségé­vel éltek viszont a Ortutay utcai rendelő orvosai, akik 10 évvel ez­előtt az elsők között lettek vállal­kozó háziorvosok. Most, aho­gyan Csereklyei Erzsébet gyer­mekorvos fogalmazott, ismét az elsők között döntöttek úgy, hogy megveszik rendelőjüket, ugyanis így teljes a háziorvosi privatizá­ció, úgy ítélik meg ez a jövő útja. Az Ortutay utcai rendelő felújí­tása, előírásokhoz igazítása szá­mukra is sok milliós nagyságren­dű beruházásokat tesz szüksé­gessé, amire az ott dolgozó öt or­vos bankhitelt vesz fel. - Évek múlva látjuk meg, hogy helyesen döntöttünk vagy sem, amikor megvettük a rendelőnket - mondta a Debreceni utcai or­vosnő, Garas Gyöngyi, aki sze­mély szerint azért voksolt a vá­sárlás mellett, mert így látott ga­ranciát arra, hogy a későbbiek­ben nem fenyegeti az a veszély, hogy - új körzet nyitása esetén ­másik orvossal kelljen megoszta­nia rendelőjét. A Debreceni utcai rendelő a többihez hasonlóan le­robbant állapotban van, s noha most fejenként másfél-két millió forintot fizettek az épületért, a felújítás költsége miatt itt is több milliós kiadás vár a 4 felnőtthá­ziorvosra, a 2 gyermekorvosra és a 3 fogászra. KALOCSAI KATALIN állapotban van, felújítása több Fotó: Miskolczi Róbert Az önkormányzat építési osz­tálya még nem vizsgálta, a te­lepítő cég szerint azonban biz­tonságos az új buszvárók üve­ge. Január óta 15 új buszvárót telepí­tett Szegeden a Városkép Kft. A korábban önkormányzati tulaj­donú vállalat 85 százalékos tu­lajdonrészét megvásárló cég, a VM-Hungária Kft. a privatizáci­ós szerződésben vállalta a kor- • szerű várakozóhelyek kiépítését. A cég az önkormányzat építési osztályától kért és kapott építési engedélyt. Márciusban a közterületi rek­lámhordozók üzemeltetésével foglalkozó Intermédia Kft. helyi képviselőjét értesítették a rend­őrök, hogy a Rókusi körút egyik buszvárójában megsérült az üveg, javítsák meg, mert az így balesetveszélyes. Sérülés- és balesetveszély el­kerülése miatt ugyanis a meg­állókat kizárólag úgynevezett biztonsági üveggel lehet meg­építeni, ami erőteljesebb ütés­re apró darabokra törik, kisebb ütésre pedig az autóüveghez hasonlóan nem egy nagy repe­dés mentén válik szét az üveg­tábla, hanem számtalan apró repedés fut végig benne. A cég képviselői megvizsgálták a buszvárót, ám mivel az nem az ő tulajdonuk, hanem a Város­kép Kft.-é, nem intézkedtek. Csapó Balázs, az Intermédia szegedi vezetője ugyanakkor azt állítja: veszélyes a várókba épített üveg. Az önkormányzat építési osz­tályának munkatársa, Pappné Tombácz Ildikó kérdésünkre el­mondta, ismeretei szerint az ere­deti tervdokumentációkban a VM-Hungária Kft. plexi alkal­mazására kért engedélyt. Egyéb­ként a január elejétől telepített buszvárókat nem vizsgálták meg, és a használatbavételi enge­délyeket sem adták még ki. Az önkormányzat munkatársa nem kapott arról információkat, hogy a telepítő cég eltért-e az eredeti, engedélyezett tervektől. - Mi is hallottunk a Rókusi körúti buszváró üvegének sérülé­séről, amelyről azonnal értesítet­tük a gyártót - mondta Nyúl Zsolt. A VM-Hungária és a Vá­roskép Kft. ügyvezető igazgatója szerint kiderült: konstrukciós hi­ba okozta az üveg sérülését. A gyártó azonnal ki is javította a várót. Nyúl Zsolt ugyanakkor le­szögezte: nem plexit vagy poli­karbonátot, és nem is kis, életlen darabokra széthulló edzett üve­get, hanem különleges biztonsá­gi üveget használtak a buszvárók felépítésénél. Mint mondta, ere­detileg is erre kértek engedélyt. A biztonsági üveg rendkívüli erő­hatásoknak is ellenáll, és csak egészen szélsőséges esetekben törik el, ám ekkor is teljesen ve­szélytelen - szögezte le Nyúl Zsolt. Az ügyvezető igazgató ígé­retet tett arra, hogy megvizsgál­ják a többi várót is. Tájékoztat­ták ugyanis, hogy a Kossuth La­jos sugárúton, a rókusi templom előtti várakozóhely üvege már ugyancsak elrepedt, ha még nem is tört szét. K.B Mórahalmi találkozó a DM-mel író- és olvasótalálkozóra várjuk lapunk olvasóit április 16-án, kedden Mórahalmon. A közössé­gi házban este hat órakor kezdő­dő eseményen Szetey Andrással, a Délmagyarország és a Délvilág főszerkesztőjével és Köti Zoltán terjesztési vezetővel találkozhat­nak az érdeklődők. Lapunk elsőként Mindszenten szervezett író- és olvasótalálko­zót. A nagy sikerre való tekintet­tel a közeljövőben több Csongrád megyei településen is sort kerí­tünk hasonló rendezvényre. HÍREK FELLEGI ÁDÁM ZONGORAESTJE Fellegi Ádám zongoraművész hétfőn este 7 órától a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermé­ben folytatja bérleti hangver­senysorozatát. Ezúttal Beetho­ven c-moll (Patheúque) szonátá­ját, valamint Liszt Ferenc átdol­gozásában Beethoven V. szimfó­niáját játssza. Az estre a szoká­sos zongorabérlet érvényes, vagy a helyszínen is válthatók belépő­jegyek. KÁVÉHÁZI EST TÁRAIRÓL Tápai Antal szobrászművészre emlékeznek holnap, kedden 18 órától az MTESZ-székházban, a Közéleti Kávéház estjén. Kalmár Márton szobrászművésszel Szi­lágyi Árpád beszélget. OLAJTOLVAJOK Olajlopás alapos gyanúja miatt elfogták a balástyai K. Zsoltot. Azzal gyanúsítható, hogy a már két hete előzetes letartóztatás­ban lévő F. Péterrel, valamint egy harmadik személlyel (akit jelen­leg Bács-Kiskun megyében tarta­nak őrizetben) megfúrták az Al­győ-Szank közötti olajvezetéket, és körülbelül 7 millió forint érté­kű kőolajszármazékot loptak el. Az áruházakban, üzletekben fizetik vissza a forgalmi adót Bajban vannak a kiskereskedők Április l-jétől megváltozott a külföldi vásárlók­nak járó áfa kifizetésének rendje: ezentúl a ke­reskedő adja vissza a forgalmi adót. Az április elején módosított jogszabály szerint a ke­reskedők feladata, hogy visszaadják a külföldiek­nek a náluk vásárolt áru általános forgalmi adóját, az áfát. Mivel az új nyomtatványokhoz még nem lehet hozzájutni, átmenetileg szünetelnek az áfa-visszatérítések. Tudni kell, hogy csak 50 ezer forint feletti nettó összeg után téríthető vissza az általános forgalmi adó, és a számlákat nem lehet összevonni. Eddig úgy működött a rendszer, hogy Magyarorszá­gon mintegy 350, erre szakosodott cég APEH-enge­dély birtokában a határokon fizette vissza a külföldi­eknek az áfát akkor, amikor azok a vásárolt cikkel együtt elhagyták az országot. A módosított jogsza­bály immáron felhatalmazza a kereskedőt, hogy kifi­zetheti az áfát. Ehhez viszont az árunak előbb el kell hagynia az országot úgy, hogy a vevő a számlát a hatá­ron lepecsételteti (az áfa-visszaigénylő lappal együtt), majd 183 napon belül, amikor megint Magyarorszá­Senki nem tudja, ki lehet a sorozatgyilkos társa gon jár, a dokumentumok bemutatása után az üzlet­ben visszakéri az áfáját. Úgy tűnik, a jövőben csak két cég vállalja, hogy - szerződést kötve a kereskedőkkel - hasonló szerepre vállalkozik. Mivel pedig jelenleg még csak a szerződéskötéseknél tartanak, a külföldi­ek egy ideig nem láthatják viszont az áfájukat. Martonosi István, a Kisosz megyei titkára szerint a kiskereskedőknél az okoz majd gondot, hogy so­kan negyedéves vagy éves áfabevallók, így a külföl­dinek visszafizetett áfát nekik az állam nevében kell megelőlegezniük. Egyetlen szerencséjük az 50 ezer forintos értékhatár. Varga Antal, a MEG+A4 és a Metall Üzletház Kft. ügyvezető igazgatója a legnagyobb gondot abban lát­ja, hogy az „APEH nem fogja a kezüket". Mint mond­ja, előfordulhat jogosulatlan áfa-visszaigénylés, ami miatt egy későbbi ellenőrzéskor megbüntethetik a vétlen kereskedőt. A kereskedők szerencséjére a ma­gas jugoszláv vámok miatt egyelőre kevesen vásárol­nak nálunk, ám ha nyáron életbe lép a nemrégiben aláírt szabadkereskedelmi egyezmény, gondok lesz­nek az áfával. FEKETE KLÁRA A falut felkavarta a holttestek megtalálása Folytatás az 1. oldalról - Amikor Bernadett eltűnt, hosszú ideig féltem. Nem tudtam, mit történhet még velem. Később megnyugodtam, de most újra erőt vett rajtam a félelem. Azt mond­ják a rendörök, Zoli tettestársa szabadlá­bon van, lehet, hogy itt jár közöttünk ­mondja Anita. Nem tudja, ki lehet a gyil­kos társa, de abban biztos, hogy falubeli, hiszen Sz. Zoltán nem tartott fenn kap­csolatot más településen élőkkel. - Egy közeli barátjáról tudok csak, de ve­le megszakított minden kapcsolatot. Sőt: a fiú csak a szerencséjének köszönheti, hogy Zoli nem lőtte fejbe a Parabellumá­val. Azt hallottam, hogy már tervezte a gyilkosságot - mondja el az egyik faluban terjedő híresztelést Anita. Ezeket a plety­kákat most mindenki nagyon komolyan veszi. - Akkor kellett volna ellenőrizni Zolit, amikor még vadászott a fegyvereivel. De csak most, a kommandósok találták meg a tanyáján a pisztolyokat - utal arra Jéga Szabó Anita, hogy Sz. Zoltán közismert bűnöző volt Balástyán. De sem a rend­őrök, sem a helyi polgárőrök nem tudták megfékezni a férfit. Balástyán forrnak az indulatok. A presszóban, a templom előtt mindenki az eltűnt lányokról, asszonyokról beszél. A sorban első Józsa Róbertné volt, aki 1998. április 28-án tűnt el. Édesapja, Al­másy István szerint él. Jéga Szabó Berna­dett is 1998-ban tűnt el, míg Szanka Hajnalka 2001. augusztus 21-én. Az övé volt az első holttest, amit a rendőrök Sz. Zoltán útmutatásai alapján kihantoltak, 2002. március 7-én, a Balástya melletti gajgonyai tanyavilágban. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon nem is tagadták: a 34 éves férfit kapcsolatban le­het a másik két nő eltűnésével, sőt egy prostituált halálával is. Alig egy hónap­pal később Sz. Zoltán elismerte: három és fél éve Jéga Szabó Bernadettet is ő ölte meg. Azon a napon, amikor a lányt megtalál­ták, Szanka Hajnalka szülei elmondták: maguk is úgy hiszik, hogy az eltűnt balás­tyai lányok meghaltak, és életüket Sz. Zoltán vette el. Pedig még nem hallhattak arról, hogy Bernadett holttestét is megta­lálták. Arról azonban akkor még ők sem tudhattak, hogy a rendőrség nem egyedül Sz. Zoltánt gyanúsítja. „Kemény gyerek volt, képes arra, hogy úgy törjön be vala­hová éjszaka, hogy a háziak otthon van­nak" - mutatja be Hajnalka apja, milyen embernek ismerik Balástyán Sz. Zoltánt. Többet azonban nem mond, nem akar új­ra nyilvánosság elé állni. Azt még elmesé­li: az egyik országos napilapban megjelent riport miatt olyan sokat zaklatták, hogy mindenből elege van. - Hajnit már úgy­sem támaszthatjuk fel semmivel - csukja be a kaput mögöttünk. A nyomozás adatai szerint Sz. Zoltán­nak társa is volt a bűncselekmények elkö­vetésében, ám a férfi mindeddig nem ne­vezte meg, ki az. Balástyán most ez a leg­főbb beszédtéma, és mivel mindenki úgy hiszi, hogy a gyilkos a mai napig a faluban él, senki sem beszél az ügyről szívesen, holott korábban, Sz. Zoltán elfogásakor szinte sikk volt nyilatkozni. Elvégre: nem minden alföldi településnek van sorozat­gyilkosa. - A pénz az összefüggés az ügyek között, meg az, hogy a lányok a presszóba jártak, ahol Jéga Szabó Anita dolgozott is ­mondja egy idősebb férfi. Csak rövid időre száll le a bicikliről, már kerekezik is to­vább. Mások szerint viszont a bűncselekmé­nyek szexuális indíttatásúak: Sz. Zoltánt már elítéltek egy hatvanéves nő megerő­szakolásáért. Szerintük nem a pénzre ment a férfi, bár Szanka Hajnalka három­százezer forintja, ami állítólag a lánynál volt, eltűnt. Balástyát felkavarta és megrázta a két lány holttestének előkerülése és Sz. Zol­tán beismerő vallomása. A község lakói ugyanakkor attól tartanak, hogy a kétsze­res gyilkos társa, akit Sz. nem nevezett meg, még mindig szabadon jár, talán ép­pen Balástyán. KÉRI BARNA

Next

/
Oldalképek
Tartalom