Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-10 / 83. szám

10 »KAPCSOLATOK« SZERDA, 2002. ÁPRILIS 10. •MEGYEI TÜKÖR* 7 It's a MAN's world. MAN Kamion és Busz Kereskedelmi Kft. Dél-magyarországi értékesítési kirendeltség Izí 6724 Szeged, Bakay N. u. 48. (Tisza Volán) Tel.: (62)557-657, fax: (62)557-658. Új és használt teherautók értékesítése, finanszírozás. A bánat költője „Nem ártana egy magyar kalendáriumot szerkeszteni, amelyben a magyar művelődés nagy neveinek emlékezetét őriznék a na­pok. Mert igen feledékenyek lettünk a halhatatlan nagyságok iránt, az élők kultusza dühöng ma minden téren, annyira, hogy már az utcáinkat és tereinket is a mostani hatalmasokról keresz­teljük el, nehogy nyomtalanul menjen el nevükkel az idő hajója. A perc emberkék dáridója tart, nem igen érünk rá megállni és megilletődni a múlt nagysága előtt." A Délmagyarország hasábjain írta ezeket a sorokat Vörösmarty születésnapjára, 1928 decemberében a tiszai csönd nagy költője, Juhász Gyula. A napokban emlékeztünk volna halálának 65. év­fordulójára, ha így a választások időszakában nem lennének kü­lönösen is igazak gondolatai. „Vidéki költészet, nem nagy skálájú és szürke, mint a tanyai ho­mok. De a homok fölröpül az érzelmek forró szelében, szállni tud, mint a felhő, s néha egy homokszem megcsillan, mint a gyé­mánt. " Babits fogalmazott így szegedi születésű kollégája életmű­véről, aki pesti egyetemi évei után távol a magyar szellemi köz­pontoktól, Máramarosszigeten, Léván és Szakolcán kezdte tanári pályáját. 1908-ban már Nagyváradon, a premontreiek gimnáziu­mában tanított, Ady barátjaként A Holnap címmel antológiát szerkesztett, és megismerkedett az Anna-versek ¡Illetőjével, Sár­vári Annával. Évekkel később Szegedre visszatérve, tanárként és újságíróként kereste kenyerét, eltartotta korán megözvegyült édesanyját is. 1918-tól versei mellett pubhcisztikáit is rendszeresen közölte a Délmagyarország, és sokak szerint egyike lett a legjelentősebb magyar újságíróknak. Eleven, harcos, friss-szemléletű vezércikke­it ma már ritkán citáljuk, de legszebb versei, az Anna örök, A tá­pé Krisztus, a Tiszai csönd, a Milyen volt... és a többiek ma is népszerűek. Juhász Gyula a bánat és az emberi részvét költőjének vallotta­magát. „A legszebb álomvilág az igazság diadalát és az elnyomot­tak szabadulását álmodni" - írta egyik barátja emlékkönyvébe. Téán jövő ilyenkor már nem feledkezünk meg 120. születésnap­járól. H. ZS. Dél-afrikai Köztársaság - szegedi szemmel Szivárványország A Dél-afrikai Köztársaságban forgatott tíz napon keresztül Horváth Zoltán társával. A két­fős szegedi stáb bejárta Preto­riát, Sun Cityt, Johannesbur­got, Folevárost és riportokat ké­szített lant élő magyarokkal. Világhírű úszóedző, báró, kon­zul, irodavezető és egy valódi dzsigoló - eltérő karakterek, kü­lönféle munka és életszínvonal, de két dologban hasonlítanak egymásra, mindannyian Dél-Af­rikába élő magyarok. Hazánk te­rületénél több mint tízszer na­gyobb köztársaságban 45 millió­an élnek, közülük mintegy ötez­ren magyarnak tartják magukat. A szegedi Horváth Zoltán tár­sával együtt márciusban tíz na­pot töltött a fekete kontinens leg­délebbi államában, hogy riporto­kat készítsen kivándorolt ma­gyarokkal. - Egyik riportala­nyom, Tóth Dénes szerint nem elég piros a szegedi paprika, ezért mostani hazájából, Dél-Afriká­ból küldi a Tisza-parti városba a fűszernövényt, hogy megszíne­sítsék az amúgy kiváló minőségű paprikánkat - tudtuk meg a film szerkesztő-riporterétől, Horváth Zoltántól. Lencsevégre kapta még Tőrös Károlyt, a Fokváros­ban élő neves úszóedzőt, Por­dány László magyar nagykövetet, báró Orczy Györgyöt és egyetlen hölgyként, Magyar Piroskát, egy pretoriai utazási iroda vezetőjét. A köztársaságban nyolc éve szűnt meg az apartheid, azóta „fekete" parlamentje van az or­szágnak. „Szivárványországban" a bűnözés jelenti a legnagyobb problémát. Az elszegényedett, bádogviskókban lakók szinte csak bűnözésből tudják magu­kat, családjukat eltartani. A gaz­dagok házát, villáját szögesdrót és elektromos berendezések vé­dik a behatolók ellen. Az ország minden második fekete bőrű la­kosa HIV-fertőzött. A pompa és a ragyogás sem hi­ányzik ebből a hihetetlenül sok­színű országból. Sun City koráb­ban a fehér felsőbbrendűség fel­legvára volt. Azóta kapui meg­nyíltak mindenki előtt. Bőrszín­re, származásra, vallásra tekint­ve bárki megcsodálhatja a város szívében felépített műdzsungelt, műtengerpartot, illetve elveszt­heti vagy megsokszorozhatja randjait (egy rand körülbelül 25 forintot ér). Az árak pedig 20-30 százalékkal a magyarországiak alatt vannak - egy korsó sör mindössze 130-150 forint. A Dél-afrikai Köztársaságról szóló többrészes dokumentum­film-sorozatot hétfő esténként 9 órától sugározza a szegedi Telin tévé. K.T. Cigizsákmány A Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionáhs Parancsnokságának munkatársai az elmúlt napokban 109 jogsértő cselekményt derítet­tek fel, amelyek elkövetési értéke meghaladta a 30 millió forintot. Az eljárások során lefoglaltak - többek között - 495 karton cigarettát, 163 liter különböző szeszes italt, s kiszabtak 307 ezer forint bírságot. Lakat alatt a csaló MUNKATÁRSUNKTÓL Elfogták a Szegedi Rendőrkapi­tányság nyomozói azt a 28 éves férfit, aki azzal gyanúsítható, hogy több embertől pénzt csalt ki mobiltelefon-készülék vásárlása űrügyén. I- Vince még március végén egy kecskeméti férfitől 260 ezer fo­rintot vett át, akinek mobiltele­fonokat kínált megvételre. A sze­gedi J. Vince azóta sem jelentke­zett a készülékekkel. A szegedi férfi legutóbbi akcióján, április 4-én este egy ukrán férfinak kí­nált megvételre tíz darab mobil­telefont 120 ezer forintért, majd a pénzzel ismeretlen helyre távo­zott. A férfit a hét elején őrizetbe vette a rendőrség, ellene csalás bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt indult eljá­Viszály egy harminc centiméter magas kerítés miatt Kibékíthetetlen ellentétek MAN 18.460 FLS 2001., EURO II, 61 ekm IVECO 75 E 14 MAN 19.463 FLT •1998., 340 ekm, nemzetközi. 2 ágy, állófűtés, el. ablakok® 1997. 480 ekm, magastetős, klíma, állófűtés, kp.-i zsírzó 1395 Ali!, EURO ;n.':iyv ÍM kiimr: tempómat emeíonáífal RENAULT MIDLINER 1997., 242 ekm •HM MAN 19.403 FLLC wmm MAN 8.100 1991. évj., 6,2 dobozos A kerítés okozza a viszályt, erő­sítgette az egyik tábor. Nincs itt semmi viszály, egyszerűen az a helyzet, hogy a többségnek van igénye a szép környezetre, a kisebbségnek nincs - így az el­lenérdekű fél. Hegedűs Zoltánék jöttek a szer­kesztőségbe, mert szerintük a nyilvánosság segíthet nekik. Elő­ször azt mondták, a házukban gyermekgyűlölők laknak. Majd előadták, hogy a ház udvarát par­kosították a lakók, a' füvet és az elültetett örökzöldeket pedig be­kerítették. így most a gyerekek nem tudnak játszani az udvaron, amit a kisgyerekes lakók sérel­meznek, és addig nem nyugsza­nak, amíg az a kerítés nem lesz lebontva. A kezdet és a vég A Jakab Lajos utca 16. számú házban egyszobás, 30-40 négy­zetméteres lakások vannak. Va­lamikor a szomszédos városgaz­dálkodási vállalat szolgálati háza volt, később önkormányzati bér­ház, majd a lakások többségét megvásárolták a lakók. - A kezdet és a vég - mondja je­lentőségteljesen egyikük. Úgy ér­ti, a parányi garzonokban részint fiatalok laknak, akik innen dob­bantanak majd, másrészt idősek,­akiknek ennyire futja a nyugdíj­ból. Az ominózus udvaron be­szélgetünk, külön csoportban álldogálnak a „játszótér"-párti­ak, külön a „látványpark"-hívek. Az idézőjeleket azért kell hasz­nálni, mert az emeletes, gangos ház ölelésébe szorult kicsi udvar­ban se játszótér, se park nem képzelhető el könnyen, s ha még tudjuk, hogy a közös kassza hiz­lalása céljából nyolc autótulajdo­nosnak adtak bérbe parkolóhe­lyet itt, akkor pláne. Összesen negyven lakás van, körülbelül száz embernek kell el­viselni az összeszorultságot. A gyerekek hangosak, az öregek nyugalomra vágynak. Sokan be­tegek, életkortól függetlenül. A zsúfoltságérzetet növeli, hogy a földszinti lakásokból egy kes­keny betonjárdára lehet kilépni, s mindjárt ezután következik a mintegy harminccentis mű­anyag „kerítés". - Ezt a gyerek átlépi és kész ­A negyvenlakásos házban sok gazdája van az udvarnak. mondom Hegedűséknek, mire megütközve néznek rám. Azt mondják, egy hete, amióta a fü­vet körbekerítették, a gyerekek esnek-kelnek. De nem is szabad a fűre lépniük. - Csak azt várják meg, amíg az elvetett fűmag kikel! - szól oda egy parkpárti lakó. Átmegyek hozzá. Bemutatkozik, de nem szeretné az újságban látni a ne­vét. Nem a gyerekek ellen, ha­nem az összes lakóért parkosí­tott a többség, magyarázza, és sajnálják, hogy akadnak igényte­lenek, akik ebben a piszlicsáré ügyben képesek az újsághoz fut­kosni. Előkerül a videokamera - Értse meg, hogy ki sem tud­juk tolni a lakásból a gyerekko­csit emiatt a kerítés miatt! Föl fogom szedni! - jelenti ki Hege­dűs úr, aki már az IKV jogászával is beszélt, és tőle tudja, hogy a közös udvaron csakis minden la­kó teljes egyetértésével lehet bár­milyen „változtatást eszközöl­ni". - A második lakógyűlésen dön­töttünk, akkor már elég a jelenlé­vők többsége - replikáz a park­párti szomszéd. - Felvenném a beszélgetést! ­lép közénk egy férfi, s meglóbálja a kezében a videokamerát. Mi­lyen célból? - kérdezem, de nincs idő megvitatni. - Itt a képviselő úr! - mutat föl a gangra valaki, s tényleg, Kal­már Ferenc önkormányzati kép­viselő siet le az udvari csoporto­suláshoz. Nem, nem a kerítés ügyében jött, hanem a legutóbbi fogadóóráján szóba került egyéb problémákra hozta a választ. A lakók hallgatják, hogy a szom­szédos építkezés sittjét el fogják szállítani, és a házat veszélyezte­tő fát ki lehet vágatni. A parkosí­tás dolgában pedig meg kell egyezni - szól békítőn Kalmár úr. Na ez az, ami lehetetlennek látszik. Bár iszonyú szegénység­Fotó: Miskolczi Róbert ről árulkodik az egész ház, rogya­dozik a tető, az emeleten nemrég magára gyújtotta a lakást az egyik szerencsétlen lakó, a pincé­ben leírhatatlan körülmények között vegetál egy emberpár - a ház lakóit aktuálisan a kerítés tartjá izgalomban. Harminc centi „az élet" Hegedűsek, akik hatan osztoz­nak a harminc négyzetméteres „élettéren", három felnőtt, há­rom gyerek - nem álmodnak. De abban hajlíthatatlanok, hogy ne legyen az ajtajuk előtt kerítés. Harminccentis se. Tanácstalanok vagyunk, mi kí­vülállók, a képviselő úr meg a sajtómunkás. Elköszönünk. Ki­felé jövet vetünk egy utolsó pil­lantást a tragikomikus műanyag kerítésre, ami áthághatatlanul választja el egymástól az egye­temleges szegénység elszenvedő­it. S. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom