Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-10 / 83. szám

SZERDA, 2002. ÁPRILIS 10. •AKTUÁLIS" 3 Áz egyéni győzelmek a listás jelölteknek kedveznek Csongrád megyében az első fordulóban hét mandátum sorsa dőlt el. A Fidesz-MDF pártszövetség egy egyéni és három listás, míg az MSZP három listás képviselői helyhez jutott. A második fordulóban hat egyéni választókerületben folytatódik a vetélkedés a megyében, amelynek eredménye nagyban befolyásolja, ki jut be a parlamentbe a területi listáról. Országos szinten a listás szavazatok alapján az első fordulóban az MSZP 69, a Fidesz-MDF 67, az SZDSZ pedig 4 mandátumhoz jutott. Vasárnap a szocialisták 24, a Fidesz-MDF 20, valamint az MSZP és az SZDSZ egyik közös egyéni jelöltje már bejutott a parlamentbe, miután a rájuk adott szavazatok aránya már az első fordulóban meghaladta az ötven százalékot. A megyében az első fordulóban egyedül a hódmezővásárhelyi választókerület Fidesz-MDF színekben induló egyéni jelöltje, Lázár János jutott mandátumhoz. Hat körzetben a második fordulóban dől el a verseny. Ami már biztos: a szavazatok alapján a Fidesz-MDF és az MSZP három-három képviselőt delegálhat a parlamentbe a területi listáról. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz-MDF területi listáját vezető Farkas Sándor, a második helyen álló Bartha László, valamint a harmadik Martonosi György már biztos tagja az országgyűlésnek. Ugyanez mondható el az MSZP területi listájának első három helyezettjéről: Botka László, Gazdag János és Géczi József már képviselői helyhez jutott, függetlenül attól, mit hoz az április 21 -i, második forduló. A területi listákról ugyanakkor - a mandátumszámítás szabályai miatt - tizenkét képviselői helyet nem osztottak ki, és ezek „felcsúsznak" az országos kompenzációs listára, amelyről így az eredeti 58 helyett 70 mandátum Választás. Az elsőn túl vagyunk. Fotó: Tésik Attila nyerhető el. Csongrád megyéből többen előkelő helyen szerepelnek a Fidesz-MDF, illetve az MSZP országos listáján. így Dobó László szegedi önkormányzati képviselő, a Fidelitas alelnöke a 20., Farkas Sándor a 37., míg Bartha László a 67. helyen áll. A dolgot bonyolítja, hogy Dobó a Bács-Kiskun megyei listán is helyet kapott, méghozzá hetedikként, és így itt is befutó lehet, hiszen az előtte állóknak esélyük van arra, hogy egyéni körzetből kerüljenek be a parlamentbe. A szocialisták országos listáján Újhelyi István a 28., Géczi József a 43., Botka László pedig az 50. helyen szerepel. A területi listán a harmadik után állók attól függően jutnak be a parlamentbe, hogy a második fordulóban a Fidesz-MDF vagy a szocialista párt jelöltje szerez-e egyéni mandátumot. A Fidesz-MDF-es Farkas Sándor a szentesi, Bartha László a szegedi 3-as, Martonosi György pedig a makói körzetben méreti és méretteti meg magát, míg a szocialista Botka László a szegedi 3-as, Géczi József pedig a szegedi 2-es körzetben folytatja a vetélkedést. A Fidesz-MDF területi listáján a szegedi 2-es egyéni körzetben induló Balogh László az 5., a szegedi l-esben induló Rákos Tibor a 6., míg a csongrádi kerületben a voksokért harcba szálló Vincze László a 9. helyen áll. Ha mind a hat körzetben a polgári erők győznek, úgy elviekben Nógrádi Zoltán, Kovács Kálmán és Szűcs Gábor juthat be a parlamentbe a Fidesz-MDF területi listájáról. A szocialistáknál a csongrádi körzetben induló Fábián György 5. helyen szerepel az MSZP területi listáján. Ha a második fordulóban szocialista győzelem születik mind a hat választókerületben, úgy Kozma József, Bacsa Pál és Simicz József is bejuthat az MSZP részéről az országgyűlésbe. Például a szegedi 2-es, valamint a szentesi és a makói körzetnek két képviselője is lehetne, egy kormánypárti és egy ellenzéki, hiszen Géczi József, Farkas Sándor, Martonosi György a listáról már bejutott a parlamentbe. sz. c. sz. PODMANICZKY SZILÁRD Tanulmányok ezrei foglalkoztak már a tévé emberre gyakorolt hatásával, de arra, hogy konkrétan hogyan befolyásolja (keveri meg) az emberi agyat a virtualitás, csak részeredmények léteznek, ám annyi mindenképp mondható: a befolyásolás legtömegesebb eszköze ma a televízió. Nem véletlen, hogy a pártok is főképp az alkalmazott művészetek eszközeivel próbálták megfogni a választókat a tévés reklámjaikban, s nem egy olyan választó van, aki ez alapján döntött voksáról. Ez persze már külön iparág, képzett szakemberekkel, akik a folyamatok elemzésével, a célközönség kiválasztásával, az egymásra épülő szimbólumok erejével próbálják megszólítani a nézőt. De- és ez akár egy Murphy-törvény is lehetne - eladni csak azt lehet, amire van vevő, Ha nincs vevő (néző), a mért nézettségi adatok alapján produkciós sorozatok tűnhetnek el a süllyesztőben, mert mint minden kereskedelmi tévé sajátja: eladni akar, méghozzá reklámidőt. A magyar pohtikai élet színtere is az utóbbi években a médiába tolódott át, fölismerve hatékonyságának magas fokát. Mindez valószínűleg egy hosszú folyamat kezdete, melyben a pártok számára a későbbiekben még jobban fölértékelődik a médium adta befolyásolási lehetőség. Két választási forduló között nyilván kevesen gondolnak arra, hogy vajon a média szerepének fölértékelődésével milyen formát ölt mondjuk ötven év múlva egy pártkampány, de helyettünk megtette ezt Tábori Zoltán tó CQD című, most megjelent könyvében, amelyben „beszámol" a 2054-es választásokról. Szatirikus és utópiaérzékeny könyvében egy médiademokrácia képét jelzi előre. Ami azt jelenti, hogy már nincsenek pártok, a küzdelmek tévécsatornák között folynak, a parlamentben a csatornák képviselői ülnek, s a lakosság zöme hivatásos tévéfigyelő, javadalmazásuk a monitor előtt eltöltött idő függvénye. Hajléktalannak a tévénélküliek számítanak, s a jövő anarchistái a tévétagadók lesznek, akik csőbombákkal járják az országot, és arról prédikálnak, hogy Ádám és Éva azért űzetett ki a Paradicsomból, mert beüzemelték a Mindenható tévéjét. Persze, hogy mindez mennyiben marad utópia, azt majd mi, vevők döntjük el. Mert ha vevők leszünk rá, még megkaphatjuk a médiademokrácia hasonló formáját. Születésének századik évfordulóján Tápaira emlékeztek MUNKATÁRSUNKTÓL Megemlékezést tartottak Szegeden, a Tápai Antal Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában. Az intézmény tanárai és tanulói a névadó születésének századik évfordulójáról emlékeztek meg a Belvárosi temetőben, az iskolában pedig megkoszorúzták a névadó portrészobrát. A Tápai-napokon a tanulók vetélkedőkön és sportrendezvényeken vehettek részt. Torgyán József nélkül építik újra a Független Kisgazdapártot2. Támasz nélkül maradtak a mezőgazdasági termelők A kisgazdapártot az alapoktól kell újjáépíteni a megyei elnök szerint, és ha szükséges, az országos vezetést is le kell váltani. A Független Kisgazdapárt megőrzi függetlenségét, mert erre kötelezi történelmi múltja - jelentette ki Torgyán József, a párt elnöke. Tudomásul kell vennünk a vasárnapi, lesújtó eredményt, ám azonnal cselekednünk is kell fogalmazott Pancza István. A Független Kisgazdapárt Csongrád megyei elnöke szerint az FKGP már korábban is figyelmeztette a polgárokat, veszélyben a többpárti parlamenti demokrácia. „Sajnos, igazunk lett, ha az SZDSZ koalíciót köt az MSZP-vel, akkor gyakorlatilag két párt osztozik majd a hatalmon. Vége a polgárok érdekeit szolgáló politikai sokszínűségAz FKGP élt és élni is fog - mondta a választás éjszakáján Torgyán József. MTI Fotó: Tóth Gyula nek" - szögezte le Pancza István. A megyei kisgazda elnök beszámolt arról is, röviddel a választási eredmények megszületése után számos szimpatizánsuk jelezte: tartanak a kétpárti parlament működésétől. Pancza István a rendkívül gyenge kisgazda szereplésre az FKGP elleni támadásokban talált okot. „Nem voltunk hajlandóak feladni a függetlenségünket, és beolvadni a Fideszbe, ezért ezt a büntetést kaptuk" mondta Pancza István. A megyei elnök szerint most az alapjaitól kell újraépíteni a pártot. „Meg kell újulnia az FKGP-nek, és ha az országos vezetés úgy dönt, minden szükséges lépést meg kell tenni, ha muszáj, akár a párt elnökét, Torgyán Józsefet is le kell váltani" - fogalmazott Pancza. Ehhez azonban meg kell várni a választások végeredményét. Csongrád megyében a makói körzetben 10 százaléknyi szavazatot szerzett Dán János nem lép vissza, és a második körben is megméreti magát. „Másfél éven belül olyan FKGP-t kell létrehoznunk, amely képes új alternatívákat mutatni, hiszen meggyőződésem, egy éven belül a parlamenti képviselet nélkül maradt mezőgazdasági termelőknek újra támaszt kell majd nyújtanunk" - emelte ki a közeljövő legfontosabb feladatát Pancza István. K.B. A MIEP-kudarc oka a két vezető párt ereje Ezt a versenyt elvesztettük jelentette ki Csurka István, miután kiderült: a MIÉP nem lesz jelen az új parlamentben. Hozzátette: az elemzést el kell végezni, hiszen a párt minden tőle telhetőt megtett. A MIÉP országos elnöke kijelentette: az életnek nincs vége, folytatják a küzdelmet, hiszen van még egy önkormányzati választás. Egyértelműen kudarc a választási eredmény a MIÉP számára, mivel kiszorult az országházból a legmarkánsabb nemzeti érdekképviselet - fogalmazott Kovács László, a párt országgyűlési képviselőjelöltje, megyei elnök. Ez azonban nemcsak a MIÉR hanem az egész nemzeti keresztény jobboldal kudarcát is jelenti. A Fidesz a megyei elnök szerint nyerhet, ám erre minimális az esélye. „A számunkra lesújtó eredmény elemzése még nem történt meg, de biztos vagyok abban, hogy nem magyarázható az országosan szerény eredmény azzal, hogy a választási részvétel meghaladta a hetven százalékot." Kovács László szerint az okok között szerepel, hogy a magyar média hónapok óta úgy élezte ki a kampányt, mintha csak a Fidesz és az MSZP között lett volna választás. Mint mondta, ez és a közvélemény-kutatók előrejelzései eltérítették eredeti szándékuktól azokat, akik eredetileg a kisebb pártokra kívánták leadni Csurka István (előtérben) a választási eredmények ismeretében kimondta: ezt a versenyt elvesztették. MTI Fotó: Illyés Tibor a voksukat. Ezenkívül számos egyéb ok is hozzájárulhatott a kudarchoz, hiszen a március 15-i Hősök terén rendezett MIÉP nagygyűlésen részt vett kétszázötvenezres tömeg önmagában is majdnem biztosította volna a párt parlamenti helyét. A megyei pártelnök szerint a MIÉP az országos átlagnál jobban szerepelt a megyében, de még így is szerény az elnyert szavazatok aránya. A vásárhelyi helyzetről szólva hangsúlyozta: visszafogott kampány jellemezte a küzdelmet, a jelöltek a józan érveléssel, értékeléssel kívántak hatni, nem pedig a korábban jellemző személyeskedéssel, mocskolódással. Az, hogy Lázár János nyert, nem lepte meg, de nem számított arra, hogy az első fordulóban, és ilyen arányú győzelmet arat. A MIÉP - miután elemezte az országgyűlési választási szereplésének összetevőit és rögzíti a tanulságokat - az őszi helyhatósági választásokon való sikeres szereplésre összpontosít. B.K.A. Biztos bejutók a megyében Utópia a médiáról