Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-04 / 53. szám

HÉTFŐ, 2002. MÁRCIUS 4. -AKTUÁLIS­5 A tizenharmadik gyermek hivatalosan nem létezett Fél évig név nélkül élt Helyre­igazítás Balogh és Újhelyi estjén a jelöltek szót értettek egymással Tolerancia a politikában Vonza Felgyőn Aktuális agrárpolitikai kérdésekről tart előadást hétfő este 6 órától a felgyői iskola tornatermében Von­za András földművelésügyi és vi­dékfejlesztési miniszter. A fórum házigazdái: Vincze László or­szággyűlési képviselő és Ábel Ist­ván polgármester. a dorozsmai kislány Folytatás az 1. oldalról - Nagy felelősség, mégis boldog te­her egy ekkora család nevelése és fenntartása. Az augusztusban szü­letett kicsit már nem terveztük, de nagyon örülünk a kislánynak. Az anyakönyvezés késett néhány hó­napig, de nemrég már bejelentet­tük az újabb gyermekünket. Saj­nos kevés az időnk, a férjem a nagybani zöldségpiacon dolgozik a nagyobbakkal együtt. A kisebbek iskolába járnak, a legkisebbeket pedig hivatásos anyaként én gondozom, nevelem. Szerényen, mégis boldogan élünk - nyilatkozta lapunknak az édes­anya. Kisvártatva a beszélgetésbe a Vándor utcaiak közül többen is bekapcsolódtak: - Azt tessék megírni, hogy mi­lyen rendesek, tiszták és jól nevel­tek a gyermekeik - kérte Havjár Istvánná. - Szeretjük az egész csa­ládot. Tudjuk, hogy szegények, zárkózottak, mégsem nélkülöz­nek, hiszen a szülők és a nagyob­bak rengeteget dolgoznak, a ki­sebbek mind jó tanulók, szomo­rú, hogy az anyagiak miatt nem tanulhatnak tovább. A többi szomszéd is elismerés­sel beszélt a tizenöt tagú család­ról, és azt is elmondták, már több segélyszervezet is próbált kapcso­latba lépni a családdal, de ado­mányt senkitől sem fogadtak el. Czakó Attila dorozsmai gyer­mekorvos és Polyák Pálné védőnő hivatalosan nem erősítette meg, hogy anyakönyvi bejegyzés nél­küli gyermek él vagy élt a körze­tükben, bár azt nem cáfolták, hogy „nemrég előfordulhatott" ilyen eset. Hajdú Imréné, az anyakönyvi hivatal vezetője sem adott infor­mációt a „be nem jelentett újszü­löttről", de azt megerősítette, bár­mennyire ritka is, előfordul, hogy csak utólag, késve jelentik az ott­hon született gyermeket. - A helyzet érdekes jogi kérdés, hiszen ez a mulasztás annyira rit­ka, hogy nincs is gyakorlat a szankcionálására. Az igazi prob­lémát azonban nem is a formaság pótlása, hanem annak a bizonyí­tása jelenti, hogy valóban a je­lentkező nő szülte-e a csecsemőt - mondta a hivatalvezető. Az utólagos anyakönyvezéshez be kell jelenteni a születés idejét, valamint orvosi igazolás is kell arról, hogy a jelentkező valóban a gyermek édesanyja. Ha az anya személye biztos, és házasságban él, a férjet automatikusan apá­nak jegyzik be, tudtuk meg a hi­vatalvezetőtől. ILLYÉS SZABOLCS­OLÁH ZOLTÁN 2002. február 25-i számunkban Piac alatti árakon című írásunkban tévesen állítottuk, hogy az IKV Rt. nem hirdette meg a lakásokat. A valóság az, hogy a 2001. február 6-i Déli Apróban megjelent az előzetes jelentkezés alapján le nem foglalt lakások és garázsok értéke­sítésére vonatkozó hirdetés. Emel­lett mind a február 25-i cikkben, mind az arra közölt másnapi hely­reigazításban tévesen állítottuk, hogy ifj. Uppai Pál az egyik lakás tulajdonosa. A valóság az, hogy ifj. Lippai Pál egyik lakásnak sem tulajdonosa az érintett társasház­ban. Mindezekért az érintettek és az olvasók elnézését kérjük. A fizika hete MUNKATÁRSUNKTÓL Az országos kísérleti fizikaverseny döntőjével a hét végén elkezdődött A fizika hete elnevezésű rendez­vénysorozat Szegeden. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád megyei csoportja által szervezett program részeként március 4-én 13 órától a Nobel-díj száz évéről tart előadást Molnár Miklós, a Sze­gedi Tudományegyetem docense a kísérleti fizikai tanszék Fröhlich Tfermében. Délután hat órakor nap­jaink csillagászati eredményeivel ismerteti meg az érdeklődőket Szat­máry Károly csillagász, egyetemi docens a Budó tanteremben. A szolgáltató egy bizonyos határig megpróbál segíteni Nem kért haladékot a szerencsétlen asszony Folytatás az 1. oldalról Andrejcsikné Kiss Máriát, a Szege­di Távhőszolgáltató Kft. számlake­zelési és ügyfélszolgálati irodave­zetőjét megrendítette Ilonka néni halála. Mint mondta, a szolgáltató társaság nem tudhatott az idós asszony szociáhs helyzetéről, az őt ért családi tragédiákról (a néni lánya, majd veje is meghalt, így teljesen magára maradt). Az adósság azonban a körülmé­nyektől függetlenül is adósság ma­rad... Megtudtuk, hogy Ilonka né­ni 547 ezer forinttal tartozott a távfűtőknek. Ekkora adósságot négy-öt év alatt lehet fölhalmoz­ni; a néni hosszú ideje egyetlen fűtésszámláját sem fizette be. „Nagyon sajnálom, hogy Ilonka néni nem fordult hozzánk még az adósság keletkezésének kezdetén. Hátralékos ügyfeleinket minden évben levélben figyelmeztetjük tar­tozásukra, s kérjük őket, szem­élyesen beszéljük meg az elmara­dás kiegyenk'tésének lehetőségeit. Minden lehető segítséget mega­dunk azoknak, akik átmeneti pénzzavar, anyagi helyzetük meg­rendülése, vagy más családi okok miatt nem tudják kifizetni a szám­lát. Kaphatnak részletfizetési ked­vezményt: a tartozás összegét hat hónap alatt fizethetik be (különö­sen indokolt esetben akár hosszabb lejáratú részletfizetési időt is megjelölhetünk). A szoci­áhs szempontból segítségre szoru­lókat a polgármesteri hivatal nép­jóléti irodájára irányitjuk, ahol a rászorulók megtudhatják, milyen önkormányzati támogatásban ré­szesülhetnek" - mondta Andrej­csikné Kiss Mária. Hozzátette: segíteni azonban csak azoknak tudnak, akik fölkeresik őket. Igen sokan vannak ugyanis, akik nem veszik komolyan a tarto­zásra figyelmeztető leveleket, s csak akkor jelentkeznek a hőszolgálta­tónál, amikor már valóban kezel­hetetlen mennyiségű hátralék hal­mozódik föl. Ekkoi; ha az ügyfél semmiképpen sem tudja előteremteni az adósság összegét, már valóban nem marad más hátra, mint a végrehajtás - ha pedig az ingóságok értéke nem fe­dezi a hátralékot, akkor jön a leg­végső lépés: a kilakoltatás. A távhőszolgáltató társaság ügy­feleinek mintegy 10 százaléka tar­tozik kisebb-nagyobb összegekkel. A hátralék pontos mértéke üzleti ti­tok, annyi azonban tudható, hogy százmilliós nagyságrendű adósság­ról van szó. Ilonka néni tartozását a „behajt­hatatlan követelések" között tartot­ták számon, hiszen a részletfizetés­re elegendő nyugdíjjal, s értékes ingóságokkal sem rendelkezett. Az idős asszonynak három nappal a tragédia után kellett volna beköltöz­nie a Kálvária sugárúti szociáhs otthonba, ahol soron kívül bizto­sítottak számára helyet. A leadott önkormányzati lakásáért kapott „Ielépési díjból" Ilonka néni kifi­zethette volna az évek alatt összegyűlt fűtésdíjhátralékot is. NYILAS PÉTER Farsang a már halló gyermekeknek Farsangi mulatságot szerveztek szombaton a Szegedi Tudományegye­tem fül-orr-gége klinika implantációs centrumában dolgozó orvosok és ápolók a süketen született, ám a különleges készülékek beültetése után szinte teljes halló gyermekeknek. Az egész ország területéről csaknem száz „szegedi" hallókészüléket viselő kicsi érkezett szüleivel az orvosegyetem gazdasági hivatalának ebédlőjébe. A vidám összejövetelre eljött néhány felnőtt is, akik ugyancsak Szegeden kapták vissza hallásukat. - Műtéti és elektronikai szempontból is csúcstechnikának minősül a beültetés. A most együtt farsangoló, verselő, beszélgető, sót éneklő gyer­mekek a készülékek nélkül süketnémák lennének - mondta /óri József egyetemi docens. A hallókészülékhez azonban nem minden rászoruló jut hozzá azonnal, hiszen az ára rendkívül magas, darabonként csaknem öt­millió forint. Az egészségügyi pénztár az igényelt implantátumok alig ne­gyedét tudja finanszírozni, így hosszú az úgynevezett várólista, tudtuk meg Jóri Józseftói, aki azt is elmondta, hogy Szeged mellett még Budapesten végeznek ilyen beültetést. Szamosközi Alice, a Centrum logopedagógu­sa, valamint a rendezvény főszervezője jelmezversenyre hívta a maska­rába bújt kicsiket. A vetélkedést „szigorú" szakmai zsűri bírálta el, az el­nöklő Czigner fenő, a fül-orr-gége klinika igazgató-professzora és két se­gítőtársa krumpliorral értékelte a gyermekek produkcióját. Közben han­gos ováció fogadta az egyik, teljesen süketen született, de természetesen jelenleg már halló kisfiú énekprodukcióját. I. SZ. Együtt farsangoztak a felnőttek és a gyerekek. Fotó: Gyenes Kálmán Újhelyi István és Balogh László a Közéleti Kávéházban jelesre vizsgázott kulturált politizálásból. Nem rajtuk múlott, hogy az est végére elszabadultak az indulatok. Fotó: Gyenes Kálmán Balogh László, az MDF-Fidesz országgyűlési képvi­selője (s immár képviselőjelöltje), valamint Újhelyi István, aki az MSZP színeiben igyekszik győzelem­mel megvívni csatáját az áprilisi választásokon, volt a vendége a szegedi Közéleti Kávéháznak legutóbb. Senkit nem zavart, hogy egyikük jobbról „kanya­rodott" a rendezvényre, másikuk balról közelíti a problémákat. Különösen azután telepedett tisztelet­teljes csönd a Royal Szállóban a teremre, amikor az est házigazdái, Vass Imre és Zoltán Csaba rádiós szer­kesztők elmondták, dehogy lesz itt politikusi huza­kodás, mint ahogy választási programbeszédeknek sem kívánnak teret biztosítani. Mert hogy a Rádió 88 estjén a toleranciáról szeremének beszélgetni, ar­ról, ami - a műsorvezetők megítélése szerint ­mintha hiányozna a közéletből. Az est első perceiben úgy tűnt: ennél nagyobbat újságírók nem is tévedhetnek. Balogh László úgy vél­te: az idei választási kampány még véletlenül sem nevezhető túl harciasnak. A vita nem lépte át a jó ízlés határait, csak éppen mi, magyarok évtizedeken át elszoktunk a vitától. A világ más országaiban semmivel sem higgadtabbak a politikusok válasz­tások idején - nyugtatta meg az idegesnek akkor még egyébként sem tűnő közönséget. Újhelyi belépője sem sikerült kevésbé békésre. Sőt! Az ifjú szocialista politikus rózsacsokorral lep­te meg Baloghot, s ez a gesztus mosolyt csalt a széksorokban üldögélők arcára is. Az elkövetkező per­cekben ugyan Vass Imre is, Zoltán Csaba is megpró­bált felidézni néhány olyan kortesmomentumot, ami arra utalt, azért talán lehetne szelídebben is ne­kiveselkedni e honban a politikai ellenfeleknek. Am ezek a közbevetések nem igazán rendítették meg a beszélgetőket. Megtudtuk: az elmúlt parla­menti ciklusban a törvények nagytöbbségét igenis békés konszenzusban szülte meg parlamentünk (Balogh szavai). S bár elhangzott ilyen megjegyzés is: „Az elmúlt időszakban, nem éreztem igazán jól magam a politikában." (Újhelyi), úgy tűnt, a béke napfényes szigetén üldögélünk. Később néhány mondat utalt ugyan arra, hogy a két képviselőjelölt azért mégsem egy csónakban kötött ki e sziget part­ján, de e sorok írója szerint a jelenlévők csak a di­cséret szavaival illethették a meghívott vendége­ket. Am mégsem ezt tették. A kérdezésre jogosultak előbb csak terjedelmes felszólalásokkal térítették el a beszélgetést a fő témától („Tolerancia, uraim, tole­rancia!" - hangzott el többször is a figyelmeztetés), majd mind szikrázóbb szavak korbácsolták a kedé­lyeket. Amikor az egyik felszólaló gyilkosokat emle­getett, volt, aki vérvörös arccal pattant fel helyéről, más meg csak legyintett: „Na, nekem ebből elegem van!" És ekkor már csak nagyon kevesen emlékez­tek arra, hogy Balogh is, Újhelyi is a politikai kultú­ra javításának szükségességéről, békés voksolásról beszélt pár perccel korábban. Jómagam pedig egy ügyes mozdulattal el tudtam rántani jegyzetfüzete­met a mellettem elvágtató, talpig dühös úr elől. így most kimásolhatom a sebtében feljegyzett mondatot: „A politikusok felelőssége, hogy választások idején csökkentsék a hisztériát". Balogh László mondta, Újhelyi István nagyon egyetértett vele. Hát mit mond­jak, lesz munkájuk áprilisig, nem is kevés. BÁTYI ZOLTÁN Mikor legyen Újszeged napja 1 Három új klub a Bálint Sándorban Három új klub beindítását is tervezi Kiss Ernő, az újszegedi Bálint Sándor Művelődési Ház igazgatója. A Temesvári körúti épületben eddig is több, mint tíz öntevékeny közösség tartot­ta rendezvényeit, összejövetele­it. A három új szerveződés közül elsőként a Világmagyarság Klub kezdhetné meg működését - tájé­koztatott Kiss Ernő. - Pontos számot ugyan nem tu­dok mondani, de vélhetően csak városunkban száznál több olyan polgár él, aki életének nagy ré­szét külföldön, Nyugat-Európá­ban, Amerikában, netán Auszt­ráliában töltötte, ám idősebb ko­rára haza húzta a szíve. Megíté­lésem szerint nem csupán szá­mukra hasznos, ha esténként megbeszélhetik nálunk a világ dolgait, hanem Szeged is sokat profitálhat tapasztaltaikból - in­dokolta a klubalapítást Kiss Ernő. Az Újszegedi Társaskörről szól­va elmondta az igazgató: az évek során már bebizonyosodott, az újszegediek örömmel vesz­nek részt olyan rendezvénye­ken, amelyeken a városrészü­ket érintő problémákat vitathat­ják meg. - Nagyon számítunk a társas­kör tagjainak, s persze min­den újszegedinek véleményé­re azért is, mert eldöntésre vár egy fontos kérdés is: melyik napot nevezzük ki Újszeged napjává? Két jeles dátum közül lehetne vá­lasztanunk - mondta az igazgató. - Az egyik július 6-a, ugyanis 1880-ban ezen a napon egyesült Újszeged Szegeddel. A másik áp­rüis 19-e, amikor szintén egy XIX. századi eseményre, Újszeged mezővárosi rangra emelésére em­lékezhetnénk. Terveink szerint 2003-ban már színpompás város­résznap keretében szórakozhat­nának a környékbeliek. Az ala­kuló ülést március 12-én, este 6 órakor tartjuk. Kiss Ernő a harmadik szer­veződés, a Bálint Sándor Társas­ág céljait így összegezte: - A neves néprajztudós, mű­velődéstörténész és egyetemi ta­nár életművének feldolgozásához kívánunk segítséget nyújtani, s együttműködési lehetőséget bizto­sítunk mindazoknak, akik jelen­leg is a Bálint Sándori munkásság kutatásával foglalkoznak. B. Z. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom