Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-05 / 54. szám

KEDD, 2002. MÁRCIUS 5. • EGY SZÁZALÉK7 A vagyonára áldoz az ügyfél VEZETŐ BIZTOSÍTOK DÍJBEVÉTELEI, MILLIÁRD FORINTBAN Társaság 2000. 2001. változás december december % Allianz Hungária 103,13 120,01 116,4 GeneraliProvidencia 66,15 71,74 108,5 ÁB-Aegon 57,88 53,6 92,6 ING-NN 55,17 52,64 95,4 OTP-Garancia 38,84 42,27 108,8 Axa-Colonia 17,73 21,62 121,9 A hazai biztosítótársaságok teljes tavalyi díjbevétele meghaladta a 416 milliárd forintot, s bár a számok a laikus számára mesésnek tűnnek, a tény mégis az: a biztosítók egy esztendőbeli, nyolcszázalékos növekedési üteme az infláció alatt maradt. A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) évösszesítő adatai szerint a növekedés 8,35 százalékos mutatója egy százalékponttal marad a 2001 -re várt éves infláció alatt, miközben ugyanez a szám tavalyelőtt a pénzromlás mértékének csaknem háromszorosa volt. A gyenge évet a szakértők annak tulajdonítják, hogy a befektetési, ezen belül főként az egyszeri díjas életbiztosítások terén súlyos visszaesés jellemezte 2001-et. A biztosítók csak életre vonatkozó garanciáiból mintegy 177 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le, ám ez több mint 3 százalékkal „múlta alul" az előző évit. Ezen belül az egyszeri díjas módozatok összesen 52 milliárdos forgalma csaknem 42 százalékos nettó visszaesést mutatott a 2000es adatokhoz képest. A szépreményű unit-linked (befektetéssel kombinált, egyszeri díjas) biztosítások az előző éviekhez képest kifejezetten rosszul szerepeltek. Ezzel szemben nőtt a vagyonbiztosítások iránti kereslet, e terület közel 250 milliárdos forgalmat és 18 százalékos eredménynövekedést produkált. A vagyonbiztosítások kiemelkedően jó mutatóit elsősorban a casco- és a nagy értékű ingatlanszerződések húzták felfelé. A szakértők szerint a vagyonbiztosítások növekedésére továbbra is számítani lehet, hiszen ezeket a szerződéseket a gazdasági növekedés, s a stabilizálódó hazai tulajdonviszonyok befolyásolják leginkább. Nem kizárt, hogy a vagyoni ág növekedésének üteme a következő két évben eléri a korábban felfutóban lévő életbiztosításokét. A hazai biztosítók díjbevétel szerinti rangsora egyébként a fenti trendeket látszik igazolni: azok a cégek, amelyek profiljában kiemelt helyet kapott az életbiztosítás, 2001 -ben visszaestek, míg a hagyományosan nagy „cascósok és vagyonosok" szép évet zártak. O.K.K. Devizaárfolyamok 043 izaárfolyamai Tíntban) ^ngfll Xusztrál dotíár 402,54 146,79 Cseh korona Dán korona •7,78 337TT re- * Jorvcg korona Svájci fraok 5ved korona Zehn Fran 166,75 27,12 Diesch Francs Kamarai hírek Szakma- és gyakorlatiképzőhely-választás Elkészült a legújabb kamarai tájékoztató füzet, amely a most szakmát választó fiataloknak nyújt segítséget a megfelelő képzőhely kiválasztásához. Közel 2200 tanulót várnak a megyében a gazdálkodó szervezetek. A füzetben városonként, szakmánként és iskolánként csoportosítva található a képzési kínálat. Örvendetes, hogy a cégek nagy többsége tanulószerződést köt a fiatalokkal, amely havi 3000-15 000 Ft juttatást jelent. A füzet a tanulószerződésről, valamint a gyakorlati képzésről részletes jogszabályi tájékoztatást is tartalmaz. A kiadványhoz az érdeklődők hozzájuthatnak a szakképző iskolákban és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Oktatási Igazgatóságán (Szeged, Tisza L. krt. 2-4.) Európa klub ACSMKIK Európa Klubjának következő rendezvénye Az Európai Unió támogatási filozófiája; a strukturális alapok fogadása címmel kerül megrendezésre március 21-én, 15 órai kezdettel a kamara II. emeleti rendezvénytermében (Szeged, Tisza L. krt. 2-4.). Fenti témában Kopasz Róbert, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. gazdaságfejlesztési osztályvezetője tart előadást az érdeklődőknek. A rendezvényen való részvétel ingyenes, minden érdeklődő jelentke- csongrád megyei .... KERESKEDELMI zeset varjuk! ésiparkamara Tározókkal az árvíz ellen Vízügyesek Vásárhelyi-terve A szükségtározók csökkentenék az árvízszintet. A legtöbben egyszerűen „új Vásárhelyi-tervnek" nevezik, de, mint ahogy azt Török Imre György, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója mondja, a hivatalos elnevezés: „A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése". Nagyszabású vízügyi koncepció, amely megoldást kínál az árvizek elleni védekezésre az egyre szélsőségesebb vízjárású folyók korszakában. Vészhelyzet idején az eddigi metódus az volt: ha magasodnak az árvízszintek, magasítsuk a töltéseket is - de ennek a folyamatnak nem látni a végét. A továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv, amelynek jelenleg a társadalmi vitája zajlik, a vízszint csökkentésével mérsékelné az árvízveszélyt. - A koncepció elnevezése arra utal, hogy nem veti el teljes egészében a Vásárhelyi Pál által az 1800-as évek közepén elkészített tervet, mely alapján a Tisza szabályozása létrejött. Jól látom-e? - Csupán módosítja a tervet, az azóta változott hidrológiai viszonyok, gazdasági-társadalmi igények alapján továbbfejlesztve. A megvalósításhoz szükséges felméréseket, hidrológiai, hidromechanikai számításokat, a különböző műszaki megoldásokat kidolgozta már a vízügy. - Mi az, ami marad az eredeti tervből, és mi jelenti a módosítást, továbbfejlesztést 1 - Vásárhelyi Pálék töltésrendszer létrehozásával ármentesítettek óriási területeket százötven évvel ezelőtt. E töltésrendszert megtartjuk. A módosítás? Több elemet tartalmaz. El kellene érni, hogy szomszédaink a Tisza és mellékfolyói vízgyűjtőjén mérsékeljék a víz gyors lefolyását. Meg kell vizsgálni, hogy a főmeder és a hullámterek mennyire töltődtek föl az elmúlt évtizedekben. Sokhelyütt olyan mértékű lehet a feltöltődés, hogy jelentősen csökkenti a vízbefogadó-képességet. A medret és a hullámtereket tehát kotorni kell, s eltávolítani a víz lefolyását lassító létesítményeket. A módosított Vásárhelyi-terv leginkább legszembetűnőbb eleme a szükségtározók kialakítása. Ide árvízveszély esetén olyan mennyiségű vizet lehet kivezetni, mely érzékelhetően mérsékli a vízmagasságot. Tizennégy ilyen tározót tartalmaz a terv, ez összesen másfél milliárd köbméter víz befogadására elég. Végül a tervet meg kell ismertetni a társadalommal, hogy az emberek meggyőződjenek hasznosságáról. Minden jel arra mutat: az árvízszintek egyre magasabbak lesznek a megváltozott hidrológiai helyzet következtében. Ha a „hagyományos" védekezést választanánk, nem lenne más hátra, mint folyamatosan magasítani a töltéseket, a végtelenségig. Ez nem járható út, helyette kínál megoldást a továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv. - Környékünkön hol épülhetnek szükségtározók? - Csongrád megyében egy tározó épülne, Baks és Dóc között, a Tisza jobb partján, 187 millió köbméter viz befogadására alkalmasan. - Mennyibe kerül a módosított Vásárhelyi-terv megvalósítása ? - Száz milliárd forintba, ennyiFotó: Veréb Simon bői három év alatt végrehajtható, ha a kormány és a parlament jóváhagyja. A társadalmi vita már megvolt, ezután tárcaközi egyeztetés következik, s várhatóan ez év első felében megszületik a létrehozásával kapcsolatos kormánydöntés. - A szükségtározóknak nemcsak az árvízszintek mérséklése lehet feladatuk. - Legföljebb tízszázalékos telítettséget folyamatosan biztosítana a tározókban a vízügy, ez elegendő lenne arra, hogy háborítatlan vizes élőhelyek alakuljanak ki. Az említettnél nagyobb mérvű tározótelítettségre nincs mód, hiszen akkor nem lenne hely az árvizek befogadására. De így is jelentős területeket adnánk vissza a természetnek, amit egykor a folyószabályozás elvett, s ami az ökoturizmus révén jelentős összegeket biztosíthatna az országnak. S a fő cél is megvalósulna: az árvizek elleni hatékony védekezés, a töltések folyamatos magasításának kényszere nélkül. FARKAS CSABA Az ezredforduló és a szegénységi kockázat Nőttek a jövedelmi különbségek A Társadalomkutató Intézet (Tárki) minden évben elvégzi átfogó háztartás-monitor vizsgálatát, melyben a magyar családok jövedelmi és munkaerő-piaci helyzetét, megélhetési lehetőségeit, valamint megtakarítási hajlandóságát kutatja. A nemrégiben napvilágot látott friss elemzés többek között arról tanúskodik: egyre jobban nőnek a jövedelmi egyenlőtlenségek. Ma Magyarországon a legfelső és a legalsó népességtized jövedelmei között nyolcszoros a különbség. Ez a „szorzó" a nyolcvanas évek első felében négyszeres volt, az évtized végére elérte az ötszörös értéket. A társadalomban egyébként ettől az időszaktól számítva egyre inkább szétnyílik az olló a jövedelmi helyzet szempontjából „gazdagnak" és „szegénynek" titulált rétegek között. E differenciálódás a rendszerváltás előtt kezdődött, egyebek között azzal, hogy a vállalkozási formák liberalizálódtak, s beindult a sokak által jól ismert „géemkázás", „maszekolás". Az egyes rétegek jövedelme közötti különbségek két alkalommal erősödtek jelentősen: a kilencvenes évek fordulóján és a Bokroscsomag idején. Rövid stagnálás és enyhe emelkedés után a jelenleg csaknem nyolcszoros szorzó gyakorlatilag „beállt". Tény, hogy a gazdasági visszaesés, a recesszió növeli, a fellendülés pedig enyhíti a jövedelmi különbségeket, a kutatás azonban a szárnyaló konjunktúra ellenére sok ponton nem ezt igazolja. Miközben ugyanis az alsó és a felső társadalmi rétegek közötti jövedelemarány az utóbbi években stabilizálódott, addig a gazdasági növekedés kedvező hatásait inkább a középső jövedelmi kategóriákban, elsősorban az úgynevezett piaci jövedelmekből élő háztartások érzékelték. A magyar otthonok életszínvonalát három fontos tényező Banki hitellel és megtakarítással rendelkező háztartások aránya az egyes jövedelmi csoportokban Banki hitelek Megtakarítások" Százalék 1. ötöd 2. ötöd 3. ötöd 4. ötöd 5. ötöd Átlag Megjegyzés: 1. - legkisebb. 5. = legnagyobb jövedelmű ölöd " Biztosítások nélkül I <» ÍK Forrás: Tárkl határozza meg: a családtagok iskolázottsága, a családon belüli keresők és a gyermekek száma. Emellett negatív differenciáló tényező a nyugdíjból, vagy a munkanélküli járulékból élő családtagok száma. A roma családok szegénysége kirívóan gyakori, az országos jövedelmi átlag felét a cigány lakosság közel hetven százaléka nem éri el. Az elmúlt két év adatai szerint a hazai háztartások 77 százaléka részesült piaci jövedelmekből, 36 százalékuk öregségi nyugdíjból, 20 százaléka vett igénybe táppénzt, 32 százalék kapott családi pótlékot, gyest, gyedet. Megállapítható, hogy hazánkban a piacgazdaságnak kiszolgáltatott piaci jövedelmekből élnek a legtöbben. S ezekből a jövedelmekből futja spórolásra, tartozásra egyaránt. A háztartások 60 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással. Az eladósodott családok aránya 27 százalékos, legtöbben pénzintézetnek tartoztak, a „maradék" pedig rokonnak, ismerősnek, közszolgáltatónak, munkahelynek, önkormányzatnak volt adósa 2001-ben. Mint az az ábrán is látható, a magyar családok átlagosan 19 százaléka hiteltartozással büszkélkedhet, s csaknem a felének van biztosítások nélküli megtakarítása. O.K.K.