Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-30 / 75. szám

V •NAPOS OLDAL" SZOMBAT, 2002. MÁRCIUS 30. Vitray Tamás a magyar olimpiai tervekről és a mai televíziózásról Szánalommal nézem Anettkát ^ / „A képernyőn látható tanítványaimra büszke lehetek." (Fotó: Miskolczi Róbert) A RÁDIÓZÁS ÉS TELEVÍZIÓZÁS EGYIK HAZAI ÚTTÖRŐJÉNEK SZÁMÍTÓ VITRAY TAMÁS (KÉPÜNKÖN) ÉPPEN HUSZADIK ALKALOMMAL KÖZVETÍ­TETT OLIMPIÁT. AMIKOR LEGUTÓBB A SALT LAKÉ CITYBEN RENDEZETT TÉLI SPORTVERSENYEKRŐL SZÁ­MOLT BE A MAGYAR NÉZŐKNEK. Első televíziós szereplésekor is egy sportközvetítésben debütált: 1958. augusztus 5-én amerikai atléták­kal készített interjút. Nem csak sportriporterként, de talkshow-ival is műfajt teremtett. A Magyar te­levízióban történt elnökváltások­kal azonban az elmúlt években ö is fokozatosan a partvonalra szorult, és 1997-ben nyugdíjazták. Mosta­nában pedig a képernyőn is ritkán tűnik fel. - Bizonyára még friss élmény­ként él önben a téli olimpia. Hogy érezte magát Solt Laké Cityben i - Egy olimpia megrendezése ma már nagyüzemben történik. Az egész olyan, mint egy nagy gyár, a rádiós és televíziós központ egy óriási kiállítási csarnokban volt. A mostani olimpiát egyébként töké­letesen megszervezték. Élthez az is hozzátartozott, hogy végre először fűtött fülkékből lehetett közvetíte­ni, így nem vacogó foggal, több ka­bátban ülve kellett beszélni. - Azt hallottam, a téli olimpiá­kat joblxin kedveli. Igaz I - A téli olimpiákat azért szeretem jobban, mert el leltet látni a ver­senyzőkig, ezért ezeket a rendezvé­nyeket entberközelibbnek érzem. Szemben a nyári olimpiákkal, ame­lyek sokkal grandiózusabbak, és jó­val több sportoló vesz részt a verse­nyeken. - Melyik volt minden idők leg­jobb nyári olimpiája i - A müncheni olimpián a néme­tek mindent nagyon precízen meg­szerveztek, ezért ezt választanám, ha nem árnyékolta volna be az iz­raeli versenyzők elleni terrortáma­dás. így aztán azt kell mondanom, hogy a sidneyi olimpia volt a leg­jobb. - Mit gondol arról az elképze­lésről, hogy Magyarország a követ­kező évtizedben olimpiát kíván rendeznii - Örömmel hallottam, hogy a sportminiszter már 2016-ot is szá­mításba vette a magyarországi olimpia lehetséges időpontjaként. Igazán csak a választások után le­het megmondani, mekkora realitá­sa van a 2012-es vagy a 2016-os dá­tumnak. Bármikor lesz is az olim­pia, nagy lökést ad az ország fejlődé­sének. Szeretném, ha még én is közvetíthetnék róla, de minél később lesz, annál kevesebb az esé­lye, hogy részt vehetek rajta. - A közelmúltban felbukkant az egyik országos kereskedelmi té­vécsatornán is, ahol az ön áltiú év­tizedekkel ezelőtt kitalált Kap­csoltamot vezette. Aztán eltűnt a képernyőn)!. Miért1 - Ötven adást vállaltam a telefo­nos játékból, de huszonötnél abba­hagytam, mert a műsort áttették reggeli időpontra, ami nekem nem felelt meg. Aztán eladtam a műsor szerzői jogát a TV2-nek, így végül is jól jártam. - Sok tanítványa dolgozik a te­levíziókban. Kikre büszke, és van­nak-e, akikben csalódnia kellett 1 - Azt azért nem mondhatnám. Azt viszont igen, hogy sajnos van olyan, akire nem a képességeihez mért feladatot osztottak. Ilyen több is van, de erről ők nem tehernek. Akik a képernyőn láthatók, azokra mind büszke lehetek, ha ők is büsz­kék rám. A tanár-tanítvány viszo­nya ebben a szakmában sajátos, mert igazából azt tekinthetem a ta­nítványomnak, aki annak vallja magát. Sokan visszajárnak hozzám, hozzák a saját produkciójukat meg­mutatni. Ez nagyon jó érzés. Azt je­lenti, hogy valami apróság mégis hasznosítható volt abból, amit el­mondtam vagy megmutattam. - Ha televíziót néz, milyen műsorokat választ1 - Nagy szégyen, ha azt mondom, nem nagyon nézek tévét? Ez az igazság, pontosabban a sportot né­zem. - Milyen sportágakati - Mindent. Talán meglepődik raj­ta, de a terelőkutya-versenyt is él­vezem. Ez egy brit bajnokság, éven­te egyszer vagy kétszer játsszák az Egyesült Királyság országai. A ku­tyának kilenc juhot kell egy karám­ba beterelnie, és a tulajdonos csak füttyszóval irányíthatja az állatot. Fantasztikus, hogy egy kutya milyen hihetetlenül készséges, és mennyi mindenre hajlandó a gazdájáért. Óriási élvezettel figyelem, melyik kutya hajtja be előbb a karámba a juhokat. Ez is a sport része. - Számos ismert televízió-ripor­ter, műsorvezető nőtt fel az ön keze alatt. Mi a véleménye a leg­újabb üdvöskéről, a botrányairól híres Anettkáról 1 - Ha hiszi, ha nem, szánalommal nézem. Nem azért, mintha szána­kozni kellene rajta. Inkább azt saj­nálom, hogy oda jutottunk: valaki­nek ezt kell csinálnia ahhoz, hogy felhívja magára a figyelmet. Miről lehetett megjegyezni? Anettka nem az eszével tűnt fel, hanem azzal, hogy gátlástalanul levetkőzik. S most már elérte, hogy megjegyez­zék, a sajtó is felfigyelt rá. Hallga­tom, és úgy érzem, tjpgy - ahogy az én tanárom mondta annak idején - mozog benne valami. De nincs esélye. HEGEDŰS SZABOLCS Tanszék a régióért Hogyan lehet kijutni a gödörből? A NEMZETI ÜNNEP ALKALMÁBÓL PRO REGI0 KITÜNTETÉST KAPOTT A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOM­FÖLDRAJZI TANSZÉKE. A kitüntetést a kilencvenes évek elején alapították, a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium adományozza azoknak a személyeknek vagy közösségeknek, akik kiemelkedő szerepet töltenek be a területfejlesztésben, a régiók kö­zösségeinek összefogásában. A sze­gedi egyetem tanszéke mint önál­ló egység idestova negyvenéves, 1964-ben vált ki az akkori Földraj­zi Intézetből, három éve egészítet­ték ki a nevét, s lett a gazdaság­földrajzi tanszékből Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék. - Az oktatók és kutatók termé­szetesen már jóval korábban foglal­koztak a társadalom-földrajzi té­mákkal - magyarázza di. Becsei Jó­zsef tanszékvezető egyetemi tanár. - Ez a földrajznak a társadalom tér­beli magatartását vizsgáló ága, szak­területei a népesség-, a településföld­rajz, a szociálgcográfia, a gazdaság­földrajz, ezen belül az ipat; az agrá­rium, az infrastruktúra kutatása. A tanszék vezetőjét, valamint munkatársát, dr. Ahonyiné dr. Prlo­tds falán egyetemi docenst arra kér­tem, röviden mondják el, mi az a munka, amelyért a kitüntetést ki­érdemelték. Mosolyogva mutattak egy hatalmas könyvkupacra az író­asztalon. Tanulmánykötetek, mo­nográfiák sorozatára, amelyek több­ségükben a régió, azaz a Dél-Alföld három megyéjének gazdaság- és társadalom-földrajzi témáiról ké­szültek, újabban a határ menü tér­ségeket összefogó euroiégió, illetve a dél-alföldi kistérségek, városok és kisebb települések társadalom-föld­rajzi kérdéseivel foglalkoznak, s nemcsak az oktatók, hanem a leg­felkészültebb diákok kutatási ered­ményeit is tartalmazzák. Jelenlegi legnagyobb munkájuk egy átfogó tanyafelmérés. Nem ritkán önkor­mányzatok és más szervezetek fel­kérésére vizsgálódnak, ezek a ta­nulmányok nélkülözhetetlen infor­mációkat szolgáltatnak a valóság folyamatairól a döntéshozóknak. Nehéz lenne tehát röviden összefog­lalni több évtized könyvekben is dokumentált munkáját, inkább kér­dezzek - biztattak. - Mi az igazság 1A rendszervál­tozás óta gyorsan fejlődik, stag­nál vagy éppenséggel visszafelé lépdel a dél-alföldi régió 1 - Tüdni kell, hogy a hét tervezé­si-statisztikai régió közül ez a leg­nagyobb, de az infrastrukturális el­látottsága és a GDP-termelése alap­ján a hétből csak az ötödik helyet szkék a kitüntetésre. (Fotó: Gyenes Kálmán) tudja elfoglalni - mondja dr. Abo­nyiné dr. Palotás Jolán. - A koráb­ban kialakult gazdasági struktúra sem volt kedvező, a nemzetközi környezetről ugyanezt mondha­tom. A rendszerváltozás utáni fejlődést visszafogja, hogy a kül­földi működő tőke kisebb ér­deklődést mutat a térség iránt, mint az ország eleve fejlettebb régiói iránt. A témát tíz éve kutatjuk és pontosan ismerjük, milyen té­nyezők - legalább huszonötféle ­játszottak szerepet ebben. Megkü­lönböztetett jelentősége van a köz­lekedési infrastruktúrának, a meg­felelően képzett munkaerőnek ­szellemi tőke, egészségügy -, vala­mint az úgynevezett fogadókész­ségnek. Mindent összevetve: nagy­ságrendjébenkisebb, időben elcsú­szott és elaprózottabb ide a tőkeá­ramlás, mint a fejlettebb régiókba, ennek következtében a fejlődés di­namikája jóval lanyliább. A rend­szerváltozás óta a hazai régiók kö­zött meglévő fejlettségi különbsé­gek nemhogy csökkentek volna, hanem egyre nőnek. A mi régiónk leszakadó régió. - Mit kellene csinálni 1 - Húzóágazatokat kellene megho­nosítani, korszerű gépipart, mik­roelektronikát, informatikát, vegy­ipart... Az itt hagyományos élelmi­szer- és könnyűipar a fejlődés mo­torja funkciót most nem tudja be­tölteni, tehát sürgősen meg kellene változtatni a térség gazdaságának szerkezetét. Mindemellett a terület­fejlesztési elveket be kell tartani: ha a fejlesztési-támogatási, erőfor­rás-elosztási politika szubjektív szempontokat is tartalmaz és nem a gazdaságosság a legfőbb kritériu­ma, akkor ennek elkerülhetetlenül káros következményei adódnak - A közvélekedés szerint Kecs­kemét gyorsabban fejlődik, minti Szeged. Igaz-e ez és milyen kö­vetkezményei lehetnek 1 Mondjuk átveszi a régióközpont-szerepkört 1 - Kétségtelenül gyorsabb ütemű Kecskemét fejlődése mint Szegedé - veszi át a szót dr. Becsei József pro­fesszor. - Egyrészt közelebb van az ország legnagyobb innovációs köz­pontjához, Budapesthez, másrészt évek óta autópályán megközelít­hető. A régióközpont-szerepért el­indult a konkurenciaharc a három megyeszékhely között, ez azonban inkább politikai téma. A tudomá­nyos kutatások szerint legalább 28 fontos feltételnek kell megfelelni ehhez a szerephez, s ebből Szeged gyakorlatilag mindegyiknek meg­felel, a másik két város pedig nem. Következésképpen, ha nem a poli­tikai megfontolások, hanem a va­lóság folyamatai alapján szemléljük a dolgot, Szeged regfonálisközpont­szerepe nem vitatható el. S.E. Szív Ernő A lipcsei könyvvásár Az idei esztendőben a „Nehéz szomszédság" volt a lipcsei könyv­vásár témája, és hát erről nekünk, magyaroknak, vannak tapasz­talataink. Nem mintha egy cipnisi török jobban kijönne a cipmsi göröggel. Vagy egy ír az angollal, holland a belgával, cseh a német­tel. Az ősszel egy Maria nevű norvég lányról azt hittük, hogy svéd, lettek következmények. Európa már csak olyan politikai képződmény, hogy a szomszédok nem igen kedvelik egymást, há­borúk. országtépések, lelketlen dekrétumok, kitelepítések mérgez­ték évszázadokon át a kapcsolatokat. Lipcse ebből a szempontból most kifejezetten a földrész vérrel áztatott dél-keleti féltekét figyel­te. A vásár fő szónoka a Németországban megbecsült Konrád György volt, és amikor arról beszélt, hogy mindenkinek meg kell adni a jogot arra, hogy ott éljen, ahol szeretne, megtapsolták. A hp­csei könyvvásár négy napon keresztül tartott, s amíg az utcákat je­ges, március szél sepregette, s a félhalott külvárosban hó kavargott, addig az űrközponthoz hasonlatos vásári terület hatalmas üvegbu­rái alatt nyolcszáz író mintegy ezerkétszáz fölolvasást abszolvált. Lipcse olvas, hirdette a vásár főplakátja mindenfelé. A világ is ol­vas. Nem, nem kell félni, hogy elvész a könyv. S ha a méreteiben nagyobb és híresebb frankfurti könyvvásár az üzletről, a kiadók és a terjesztők financiális törekvéseiről szól, akkor a lipcsei esemény valóban az olvasást, pontosabban az írót és a közönségét helyezi előtérbe. Úgy kell ezt elképzelni, hogy jólesően bolyongsz egy hatalmas üveg­csarnokban, ahol mindenféle könyvcellák, mesterséges kiskávéhá­zak, nézőterek és pódiumok szabdalják fel a teret. És leülsz vala­hol, itt egy osztrák író olvas, amott egy cseh költőnő silabizál, ez meg a borzalmas kinézésű könyvekkel telepakolt orosz mesestand. Vagy éppen egy kuvaiti költő verseit olvassák, az Öböl-háborút ki­váltó kegyetlen iraki megszállásról szólnak. A Németországban hírhedt Sascha Anderson saját magáról írt könyvet, nagyon várat­lanul az a regény címe hogy Sascha Anderson. Az író az egykori Ke­let-Németország egyik leghíresebb értelmiségi Stasi-ügynöke volt, úgynevezett három per hármas, tágja, spicli, vamzer, szó szerint még a szüleit is besúgta. És most írt egy könyvet, és a német irodalmi élet meghökkenve tapasztalta, hogy az egykori spicli még annyit is képtelen odapökni az áldozatainak, hogy bocsánat. Vagy valami ha­sonlót, de nem, mert az egykori besúgó önfeledten mentegeti és saj­nálja szegény maga-magát. Csak a mértékek miheztartás végett: a könyvvásár alatt olvassuk egy lipcsei napilapban, hogy a Stasi na­pi 90000(1) levelet bontott fel az egykori NDK-ban. Parti Nagy Lajos a Hősöm tere című regényéből olvasott, és ami­kor ezt tette, a közönség soraiban eg\' < lekoratív hölgy szép, zöld sá­lat kötögetett. Például. Az egyik porondon látunk egy fekete kala­pos német írónőt, előadását mindössze egy ember hallgatja, de az nagyon hallgatja. Vajon ki lehet, az apukája vagy a gimnáziumi nagy­szerelme • Régi jó ismerősünk a bosnyák Dzevad Karahasan, aki Graz és Szarajevó közt ingázva él, író és színházi ember, a szarajevói szín­ház dramaturgja. A legjelentősebbnek tartott élő bosnyák író. Az In­sel Kiadó fogadásán arról beszél, hogy Szarajevó a háború után sem talált magára, a mindennapi élet borzasztóan drága, munka nincs, az emberek szegények és roppant elkeseredettek. Dzevad Karaha­san muszlim vallású. Ezennel ajánljuk a közép-európai Kafka című folyóirat legújabb, a vallás jövőjével foglalkozó számát, amelyben a muszlim Karahasan nagyon fontos és megrázóan szép írást tesz közzé szeptember 11-e kapcsán. Két magyar író pedig egy zsúfolt olasz pizzériában Szegedről, Iha Mihályról és Baka Istvánról beszélgetett - kihallgattuk - igazán po­zitív felhanggal. Az iszonyatos méretű hpcsei állomáson egy is­merős japán írónővel találkozunk, egészen véletlenül Yoko a neve, a szeles Hamburgban él, és egy sajtos melegszendvics meggyilko­lása közben kijelenti, hogy a magyui írók arról híresek, hogy nagyon, nagyon sokat isznak. Igyekeztünk ellenpéldákat hozni, büszkén je­lentjük, tudtunk is. De például a földkerekség momentán leghíre­sebb, Németországban is nagyot hódító magyar írójának, Márai Sán­dornak, a Szindbád hazatér című könyvében található egy komoly, filozofikus passzus, amikor a hajós azon elmélkedik, vajon milyen lehet az, amikor az ember betér egy fehér abroszos vendéglőbe, és négy - 4! - deci bort rendel. Hm 1 Ajánlott olvasmány lenne ez is. A lipcsei könyvvásáron föllépett még Esterházy Péter, Főidényi F. László, Balla Zsófia, Dalos György és Karádi Éva, a Lettre folyóirat szerkesztője. Lipcse idén csúcsot döntött.. Csaknem nyolcvanezren keresték fel, 27 országból jöttek a kiadók, és a regisztráció szerint 1957-en voltak. Elhunyt Billy Wilder (MTI) Beverly Hills-i otthonában 95 éves korában elhunyt Billy Wilder világ­hírű filmrendező, aki nem csupán rendezett, hanem forgatókönyvet is írt, valamint producerként is te­vékenykedett. Ő volt az első olyan filmes, aki ugyanazon évben há­rom Oscar-díjat is nyert. Ez 1960­ban, a Legénylakás című produkció diadalakor történt: a mű megkap­ta a legjobb film, a legjobb rendezés és a legjobb forgatókönyv díját is. Wilder három másik Oscart is el­nyert - pályája során összesen húsz kor 1933-ban Németországban Hit­alkalommal jelölték az amerikai ler hatalomra jutott, először Párizs­filmakadémia díjára. Ó rendezte ba menekült, majd onnan az Egye­egyebek közt a Ninocska, A vád ta- sült Államokba költözött. Anyja és núja, a Van, aki forrón szereti, az Ir- több rokona Auschwitzban halt ma, te édes című filmeket - és 6 meg. Wilder úgy érkezett Ameri­szerepeltette először együtt Walter kába, hogy nagyjából száz szót ha Matthaut és Jack Lemmont. . tudott angolul, de Hollywoodban Billy Wilder Ausztriában, egy Su- már a negyvenes évek elején rámo­cha nevű településen született, ami- solygott a siker.

Next

/
Oldalképek
Tartalom