Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-29 / 74. szám

PENTEK, 2002. MÁRCIUS 29. • A K T U A L I S • 3 A ñcké és a Paprikáé lett a konzervgyár Mamutokkal versenyezni A Szegedi Paprika Rt. vásárolta meg a Szegedi Konzervgyár eszkö­zeit, a termeléshez szükséges összes berendezést. A Pick Sze­ged Rt tulajdonába tartozó céghez kerültek át a dolgozók is. Nem sokáig termelt önálló gazda­sági egységként a 2001. december 3-án újraindított Szegedi Konzerv­gyár, új nevén a Szeko 2001 Rt. Háló Páltól, a részvénytársaság igaz­gatóságának elnökétől már koráb­ban megtudtuk, február 4. óta együttműködési megállapodás kö­ti össze a Szekót a Szegedi Paprika Rt.-vei. Mint akkoriban elmondta, a vezetés nem látta értelmét annak, hogy két szegedi konzervgyártó cég egymással mérkőzzön meg az amúgy is nehéz helyzetben lévő hazai feldolgozóiparban. Közösen szerezték be a húst a Paprika tulaj­donosától, a Pick Rt.-tői, s a gyár­tókapacitást is az igényeknek megfelelően csoportosították át hol az egyik, hol a másik üzem ja­vára. - Kiderült, hogy csak egy cég­ként tudjuk közösen felvenni a versenyt a mamutokkal, ezért volt szükség a fúzióra - erősítette meg tegnap a hírt Háló Pál, aki majd valószínűleg a Szegedi Paprika Rt. igazgatóságának elnöki posztját is betölti (eddig a szék üresen állt). - Tbdni kell, hogy amikor 2001 elején bezárt a konzervgyár, a cég piacait a Paprika vitte el, az egye­sülés tehát logikus lépés volt. A A konzervgyáriak a Paprika állományába kerülnek. Fotó: Schmidt Andrea konzervgyár dolgozói jogutódlás­sal kerülnek át a Paprika állo­mányába. - Nehezen élne meg két hason­ló profilú cég a piacon, úgy a bent­lévő, mint a visszakapaszkodó ­nyilatkozta Bartos András, a Sze­gedi Paprika Rt. vezérigazgatója. - Hiszen a belföld nem rendel több terméket, az export pedig az állami szubvenció hiánya miatt visszaszorul. Az egyesülést kö­vetően Magyarországon immá­ron nem egy nagy, a Glóbus és két SZEKO - OKTOBERTOL MÁRCIUSIG A Szeko 2001 Rt. - a szegedi önkormányzat és a Micromeat Kft. által 20 milbó forinttal, 50-50 szá­zalékos tulajdoni hányaddal alapított társaság ­vásárolta meg október 11-én a volt tulajdonostól, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt.-től a csak­nem egy éve álló gyárat, a 17 hektáros területet az épületekkel, eszközökkel együtt. Az 1 milliárd forintos vételárat 11 havi részletben kell törlesz­teniük részint a banknak, részint az összeghez 300 millió forintos tagi kölcsönt nyújtó önkormány­zatnak. Egyműszakos munkarendben 104 embert alkalmaztak. Szegedi Finomságok, röviden Szefi néven új termékcsaládot mutattak be, amely há­rom májkrémből, négy vagdalt húsból és hat ké­szételből áll. 2002-re 2 milliárd forintos árbevé­telt terveztek. kisebb cég vetélkedik majd egy­mással, hanem két nagy. A Pap­rika Rt. (azaz a Pick) csak az esz­közöket vásárolta meg, a telek és az ingatlanok maradtak a Szeko 2001 Rt. birtokában. A szalámi­cég ezeket az épületeket, köztük a hűtőkapacitást is bérh a 17 hek­táros területen. A Szeko 2001 Rt. nem adta föl ipari parkról szóló el­képzeléseit, a vételár hátralévő részleteit többek között a betele­pülő cégek bérleti díjaiból fizeti vissza a Magyar Fejlesztési Bank­nak és a szegedi önkormányzat­nak. A jövőben a Szegedi Paprika Rt. úgynevezett második telep­helye is az ipari park egyik cége­ként szerepel. FEKETE KLÁRA Elfagyott barackosban tartottak metszésbemutatót Még bizakodnak a szatymazi gazdák A Dél-Alföldön a fagy a barackfák termőrügyeinek szinte száz szá­zalékát elpusztította. A gazdák azonban bíznak abban, hogy jövőre ismét ehetünk az itteni termőtájról származó gyümölcsből. Szaty­mazon tegnap konferenciára és szakmai bemutatóra várták az őster­melőket. - Ilyenkor már vígan virágoznának a barackfák, csak hát a fagy elvitt mindent - panaszolta az egyik gaz­da a tegnapi szatymazi barackkon­ferencián. A művelődési házban reggel óta előadásokat hallhattak, bemutatókat láthattak a barackkal foglalkozók. Kopasz Pólóknál apáról fiúra szállt a barack szeretete. - Hagyomány ide, hagyomány oda, négy éve fel­számoltam az egész ültetvényt ­mondta a szatymazi gazdálkodó. A telepítés egy része kiöregedett, a belvíz is kipusztított egy csomó fát, a maradék helyén meg autópálya fog épülni. A család most is mezőgaz­dasággal foglalkozik, szántóföldi ve­teményekre váltottak. Pali bácsi azért elment az előadá­sokra. - A metszési bemutató érde­kel, hiszen én is űzöm ezt a mes­terséget - folytatta. A metszést nem lehet könyvből megtanulni, csak sokéves gyakorlattal lehet elsajátí­tani. A laikusok úgy vélik, hogy a fa ágait csak le kell vágni, aztán kész is. Pedig a metszés egy külön szakma. Csányi István az egykori helyi téesz faiskolájában ismerkedett A bő termés alapja a szakszerű metszés, Szél István megmutatta a helyes technikát. Fotó: Miskolczi Róbert meg a metszés alapjaival. - Szaty­mazit nem kell erre megtanítani, bennünk van szinte az egész tudo­mány - jegyezte meg tréfásan. Most van itt a tavaszi metszés ideje. A fáknál mindig meghagyják a legerősebb ágakat, hogy bő ter­més legyen. A gallyakat ritkítják, hogy elég napfény érje a fejlődő gyü­mölcsöket. Júhusban jön a zöldvá­gás, vagyis az újabb ritkítás. A Dél­Alföldön az idén ezt nyugodtan el lehet hagyni, hiszen száz százalék­ban elfagytak a termőrügyek. A mostani károkhoz csak 1987 tele hasonlítható. Az akkori mínusz húsz fokok Zákányszék környékén teljesen kipusztították az érzéke­nyebb fajtákat. - Az idén nem eszünk a szatyma­zi termőtájról származó barackot, marad az ország más részéről és külföldről hozott gyümölcs, ami felnyomja az árakat - mondta Szél István, a Dél-alföldi Őszibarack­termesztők Szövetségének elnöke. Szatymazi termőtájnak nevezik a szakemberek a Dél-Alföldet. Közel tizenöt település tartozik ide. Mint­egy kétezer hektáron nyolcszáz csa­lád foglalkozik barackkal. Az itteni barack igen híres. A sok napfény, a kedvező talaj édes, lédús gyümölcsöket érlel. Tizenegy éve Szatymaz közelében, az 5-ös főút mellett a Szél és a Budai család megalapította a bemutatókertjét. Mostanra mintegy nyolcvan fajta barackfát nevelnek itt. A tegnapi tanácskozás után itt ismertették a szakszerű metszést. Hiszen a gaz­dák bíznak abban, hogy pár éven be­lül kiheverik az ültetvények a fagy­károkat, és lesz jövője a szatymazi baracknak. KORMOS TAMÁS KOVÁCS ANDRAS A közeli múlt talán első racionális döntése született meg azáltal, hogy a paprika megvette a konzervgyárat. Vagyis a nagyhal meg­ette a kishalat. Azt ugyanis egy percig sem gondolhatta senki ko­molyan, hogy a Pick-torony árnyékában, saját alapanyag nélkül nye­reségesen gyártható a húskonzerv, miközben a Picknek, a tulajdo­nában lévő paprika mellett, a győri Ringónál is működik ilyen so­ra. És akkor még nem beszéltünk a logisztikai támogatásról. Szeged gazdasági alpolgármestere október végén még arról beszélt, hogy a konzervgyár zöldség- és gyümölcsvonalának működtetésé­re jelentkezett egy komoly referenciával bíró osztrák vevő. Erről több szó azóta nem esett. Tímár László még február elején is határozot­tan cáfolta a konzervgyár eladását és bezárását, pedig akkor már képbe került a paprika is. Bezárásról egyelőre szó sincs, a főzőüs­tök és a dolgozók azonban Pick (paprika) fennhatóság alá kerül­tek, s tulajdonképpen csak a telek maradt... Amikor a Pick először foglalkozott a konzervgyár megvásárlásá­nak gondolatával, még nem lett belőle semmi. Amikor városi tá­mogatással - gazdaságon kívüli kényszerrel - újraindult a munka­helymegtartó húsvonal, csupán a fejüket csóválták a legnagyobb magyar élelmiszeripari csoport szakemberei. Utána meg csak vár­tak, mikor kopogtat be hozzájuk a konzervgyár, mondjuk alapanya­gért, esetleg munkáért. Azután Bartha László szegedi polgármester meglehetősen várat­lanul bekerült a Pick felügyelőbizottságába, s elég hamar megszü­letett az együttműködési megállapodás. Bevallom, először azt hit­tem, polgármesterünk egyszerűen megkérte a Picket, segítse „víz felett tartani" a konzervgyárat, mert az mégis nagy csúfság lenne, ha a nem sokkal karácsony előtt - síppal, dobbal, fehér köpenyes politikusokkal - újraavatott üzem munka hiányában leállna. Azt már csak én gondolom tovább, hogy ha bizonytalan sorsú konzerv­gyári dolgozók transzparensekkel kezdenek sétálni az üzem tömb­je körül, egészen könnyen találkozhattak volna a sarkon - mond­juk, a hasonló okból vonuló ruhagyáriakkal. Ezzel azért már he le­het kerülni a kereskedelmi televíziók híradójába és ez választások előtt nem nyerő. Ha szegedi városvezetésnek van rassz osztályzat a bizonyítványá­ban, az a munkahelymegtartással, az újak teremtésével függ össze. Ezen a héten gyakorlatihg tulajdonost váltott mind a ruhagyár, mind a konzervgyár, a dolgozók nem kerültek az utcára. Egy azonban biztos, az új tulajdonosok sokkal inkább racioná­lis döntéseket hoznak majd, mint a korábbiak és ebbe a felfutta­tástól a bezárásig bármi belefér. Pick-közgyűlések MUNKATÁRSUNKTÓL A Pick Szeged Rt. igazgatósága áp­rilis 29-ére hívta össze a társaság éves rendes közgyűlését. A meghí­vó napirendje szerint a plénum sza­vaz a Pick 2001. évi eredménybe­számolójáról és dönt a nyereség fel­osztásáról. Az osztalékra azonban nem tett javaslatot a Pick a közgyűlési meg­hívóban. Ehhez tudni kell, hogy a Pick Szeged Rt. a 2000. évi nyere­sége után nem fizetett osztalékot. A részvénytársaság legutóbbi gyors­jelentése szerint 2001-ben 1 milli­árd 631 milbó forint konszolidált adózott nyereséget ért el, ami 56,5 százalékkal elmarad az előző évi eredménytói. A kimutatás szerint a cégcsoport 2001-ben 28 száza­lékkal, 77,7 miibárd forintra nö­velte árbevételét. Március végén a Pick kérte teljes töizsrészvényso­rozatának tőzsdei kivezetését. Ezt a március 11 -én megtartott rendlóvü­b közgyűlésen határozták el, miu­tán a Pickben az Arago Rt. a 2001. december 7. és 2002. január 7. kö­zött érvényes nyilvános véteh aján­lat keretében csaknem 40 száza­léknyi szavazatot szerzett, amivel szavazati aránya több mint 84 szá­zalékra nőtt. A szegedi cég külön­ben ápribs 3-án rendkfvüb közgyű­lést is tart. Ennek napirendje egyet­len pontból áll, a plénum igazgató­sági tag megválasztásáról elönt. Vita a kártérítésről Folytatás a; 1. oldalról A szélesítésre váró 47-es út kisho­moki szakaszánál még tárgyalnak az út menti telektulajdonosokkal. A Péter Pál söröző működtetőjé­nek a tiltakozás hatására a koráb­bi vételárnál egymiüióval többet kí­nált a kártalanítás lebonyoh'tásá­val megbízott Limit Kft. A vállalko­zó azonban nem tartja megfelelőnek ezt az ajánlatot sem. A 47-es főút szélesítése már meg­kezdődött, az előkészítő munka ne­heze azonban még hátravan: meg kell egyezni a kishomoki kerttulaj­donosokkal. Az érintettek össze­fogtak, s ügyvédet fogadtak érde­keik védelmében. A szintén „út­ban lévő" Péter-Pál söröző tulajdo­nosa nem vitatja, hogy a szélesítés­re szükség van. - Az építtetők lakossági fórumot i^tartottak ez ügyben, majd meg­jelent egy szakértő, aki megállapí­totta, hol mekkora teriilet után kell kártalanítást fizetni - sorolja a tör­ténteket Musza Péter Pál. - Aztán jött a kártalanítást lebonyolító Li­mit Kft.-tői egy levél, melyben fel­ajánlottak nekem 2 milbó 101 ezer forintot. Ebben állítólag minden károm benne van, az úthoz szük­séges terület a telkemből, s az üz­letem megszüntetése. Am ha itt kész lesz az út, akkor nem lehet megállni nálam, azaz vége a sö­rözőnek. Musza Péter Pál válaszle­velében mígnevezett egy általa mél­tányosnak vélt összeget, a Limit pedig visszaírta, hogy ez sok, legfel­jebb 3 millió 150 ezer forintot fizet­het. Azóta is vár a Limit válaszára, de fél év alatt egy sort sem kapott. Hegyes Lajos, a Limit Kft. mun­katársa kérdésünkre annyit mon­dott: a cég a Csongrád Megyei Ál­lami Közútkezelő Kht. megbízásá­ból dolgozott, s részleteket nem árulhat el az ügyről. Basa Zoltán, a Közútkezelő Kht. ügyvezető igazgatója lapunknak el­mondta, hogy a kisajátítások jelen­leg is folynak. Törekszenek arra, hogy megegyezzenek az érintett kis­kerttulajdonosokkal. Akivel ez nem sikerül, annak az ügyét a kht. a megyei közigazgatási hivatalhoz to­vábbítja. KOROM ANDRÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom