Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-28 / 73. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. MÁRCIUS 28. "AKTUÁLIS" 3 Tízezer emberből több mint húsz használ drogot Veszélyeztetett a megye Tízezer főre eső drogfogyasztók száma 2000-ben Budapest 42,7 (43/5) Az országos átlag: 12,7. A zárójelbe tett adatok 1999-re vonatkoznak. Az országos átlagnál jóval ma­gasabb a drogfogyasztók aránya Csongrád megyében. A szakem­ber szerint új módszerekre van szükség a kábítószer elleni fellé­pésben. A főváros és az észak-magyarorszá­gi régió mellett Szegedet és környé­két nevezte a drogfogyasztás szem­pontjából legveszélyeztetettebb tér­ségnek Környei László, az Oktatá­si Minisztérium helyettes államtit­kára egy pedagógusnak tartott ta­nácskozáson. A kijelentést statisz­tikai adatok is alátámasztják: míg 1999-ben tízezer lakosból 15,6 fő használt kábítószert Csongrád me­gyében, addig 2000-ben már 22,8 fő. - Ezek a drogfogyasztók persze nem kizárólag erről a területről származnak - magyarázta az ada­tokat Zelenai Károly, a szegedi drogcentrum vezetője. A kábító­szer-használók egy része Bács-Kis­kun és Békés megyéből jön Szeged­re, mert ott nem működnek spe­ciális egészségügyi intézmények. A kábítószer-fogyasztás legnagyobb mértékben a középiskolás korosz­tályt veszélyezteti. Robbanássze­rűen elterjedtek körükben a parti­vagy diszkódrogok. A szórakozó­helyre járó fiatalok átlagosan 30-40 százaléka használ valamilyen amfetamin-származékot, például Speedet vagy Ecstasyt. Mivel sokan csak a hétvégéken fogyasztják eze­ket a szereket, nem jelentkeznek náluk olyan tünetek, amelyekkel az egészségügyi intézményekhez for­dulnának. Éppen ezért Zelenai Ká­roly szennt ezeknek a szakszolgá­latoknak, amelyeket alapvetően az ópiát típusú drogok használatá­nak terjedése miatt hoztak létre, most szemléletet kell váltaniuk. ­Ma már nem az intravénás hero­inhasználat jelenti a fő problémát, hanem a rejtve maradó drogfo­gyasztók széles tábora, akiket a hagyományos eszközökkel nem lehet „előcsalogatni". Sajnos eb­ben a szórakozóhelyek sem segíte­nek bennünket, mert nem ismerik el, hogy ott drogot fogyasztanak a fiatalok, és be sem engedik a szak­embereket - mondta a drogcent­rum vezetője. Zelenai Károly sze­rint a tapasztalatok azt mutatják, az elrettentés technikája nem vált be, a tiltás és fenyegetés helyett más hangnemet és kommunikáci­ós technikát kell találni. Az új módszerek egyike az le­het, hogy iskolai drogkoordináto­rokkal erősítik a megelőzést a fia­talok körében. Eddig országszerte 540 pedagógust képeztek ki erre a feladatra a középfokú oktatási in­tézményekben, az általános isko­lákban oktatók felkészítése pedig elkezdődött. Zelenai Károly sze­rint a kiválasztott tanároknak az is­kola egészségmegőrző tevékenysé­gét kellene összehangolniuk, vala­mint azoknak az eszközöknek és módszereknek a felkutatása lenne a feladatuk, amelyek a felvilágosí­tás érdekében beépíthetők a tan­tervbe. A pedagógusok ezen kívül rendszeres kapcsolatot tartanának a segélyszervezetekkel, hogy a drog­használók megfelelő kezelést kap­hassanak. Egyelőre azonban nagy a bizonytalanság a tanárok fejé­ben, mert még nem született sza­bályozás a drogkoordinátorok munkájára. Pedig Zelenai Károly szerint az iskola szerepe a megelőzésben na­gyon fontos. A fiatalok képzett szakembertől ismerhetik meg a kábítószer veszélyeit, mielőtt el­döntenék, hogy használjanak-e drogot vagy sem. A felkészített pe­dagógusokat negyedévente tovább­képzik. A drogcentrum vezetője hasznosnak tartaná, ha a tanárok internetes hálózaton keresztül rendszeres kapcsolatot tudnának tartani egymással és a szakembe­rekkel, ehhez azonban egyelőre nincs meg mindenhol a szüksé­ges infrastruktúra. HEGEDŰS SZABOLCS Afgán lámpa KIS IMRE FERENC Nyilván Afganisztánban él napjainkban a világ legszerencsétle­nebb népessége. Náluk húzta meg magát a sátáni cselekedeteiről elhíresült dollármilliomos, Oszama bin Laden. A tavaly szeptem­beri terrortámadás után kivívták a világ (de főleg az amerikaiak) haragját, így hónapokon át dúló polgárháborúnak, fegyveres öldök­lésnek lehettek részesei. Ennek folyományaként azután mintegy hárommillió ember vált menekültté, gyűlölt számkivetetté, kenyér­telen földönfutóvá. Most, miután bekövetkezett a „demokratikus fordulat", a nyugati segítséggel hatalomra került Északi Szövetség vezetői kinyitották a mozikat, a vendéglőket, megnyitották az is­kolákat, egyetemeket, olyan szörnyű földrengés rázta meg az or­szág északi részét, hogy falvak tűntek el a föld színéről, aminek kö­vetkeztében mintegy tízezer ember halt meg. E szerencsétlen sorsú népről érkezett a napokban egy szánalmat keltő képsor, amelyen tantermet láthattunk (az bizony engem in­kább juhhodályra emlékeztetett), benne kicsi nebulókkal, tanító­nővel. Merthogy az információ érdekessége is az volt, hogy az af­gánoknál megszűnt a diszkrimináció és a jövőben a nők is tanít­hatnak, az új kormány nem tiltja a gyengébbik nem szerepvállalá­sát a közéletben sem. Nos, ebben a csupasz falú, kiégett helyiség­ben a gyerekek a földön ültek, se füzet, se ceruza nem volt a ke­zükben, fény is alig szüremlett be piciny ablakokon, a tanító néni pedig a piszkosszürke, vagy inkább fekete falra véste az ott érvé­nyes ábécé betűit. Megdöbbentő. Szánalmat és részvétet keltő tudósítás az ázsiai országban uralkodó állapotokról. Ilyenkor persze azonmód átvil­lan az ember agyán: milyen jó nekünk, a gyerekeinknek már nem kell ilyen körülmények között tanulniuk. Tiszta, szellős, világos tan­termek, asztalok, székek, a szemléltető eszközök gazdag tárháza. S már a falusi iskolákban is van számítógép. Van iskolatej, uzson­na, ebéd, a tehet&sebbike egy-két banánt is csúsztat a táskájába, hogy biztosított legyen a napi vitaminadagja. Szóval, el vagyunk lát­va. Nem tartozunk a világnak (saccolva Ls mintegy hárommilliárd­nyi) azon népességéhez, amely napi 1 vagy annál is kevesebb dol­lárbóléi. Kénytelen vagyok csalódni. Merthogy itt, egészen közei hoz­zánk, szűkebb környezetünkben Ls élnek még emberek, akik nem ismerik például a villamos energia civilizációs áldásait. A bordányi tanyavilágban többgyermekes családok élik mindennapi életüket: petróleumlámpa mellett! Thdom, varázsütésre nem változhat meg a világ nagyon nagy a lemaradásunk, lassan pótoljuk majd a hát­rányt. (Utóvégre ezt teszik most az utánunk fényévnyi lemaradás­sal kullogó afgánok is.) Tudod, nagy dolog az elektromosság szokta mondani egyik ba­rátom, éppen e történelmi vívmány kontextusában. Bizony, az. Úgy tűnik, még a XXI. század elején is. BBC-s szemmel A katonai ügyész cáfolja a rendőri erőszakot A gyanúsított levele a börtönből Fotó: Schmidt Andrea Sándorov Péter (képünkön) hosszú ideig volt a BBC londoni magyar adásának főszerkesztő­helyettese és egyik meghatározó egyénisége. Jelenleg szabadúszó újságíró, s London, Budapest és Újvidék között ingázik. Sándorov Pétert egyebek mellett arról kérdeztük, hogy Angliában miként viselkedik a sajtó a válasz­tások idején. Az egykori főszer­kesztő-helyettes ezzel kapcsolato­san elmondott egy esetet abból az időből, amikor még Margaret That­cher volt a miniszterelnök. - A Vaslady éppen Nigériába ké­szült. A külügyminisztériumból egy titkár felkereste a BBC illetékes szerkesztőjét, s arra kérte, hogy leg­alább arra az időre, amíg a minisz­terelnök asszony az afrikai ország­ban tartózkodik, mérsékeljék az emberi jogok megsértése kapcsán el­hangzó kritikai megjegyzéseiket. Az akkori igazgató válaszát min­den BBC műsorban közreadták, miszerint ők igazán megértik a kül­ügyminisztérium rövid távú érdeke­it, de azf soha nem rendelhetik alá a BBC hosszú távú érdekeinek. Sán­dorov szerint a beavatkozási kísér­letek a hatalom természetéből adód­nak. A hatalom és a pohtika min­dig úgy véli: amit pénzel, azt irányít­hatja is. Az igazi demokráciában azonban ez nem így működik. A BBC-s zsurnahszta véleménye szerint nálunk nem értékelik elég­gé a szabadúszó újságírók tevé­kenységét. Pedig éppen a válasz­tási hadjáratban lenne nagy szük­ség a pártatlan, az eseményeket tárgyilagosan közvetítő újságírók­ra - fogalmazott a londoni kollé­ga. Erre a meggyőződésre angliai tapasztalatai juttatták Sándoro­vot, hiszen a választási csatározá­sok közepette ott is van pártosan elkötelezett sajtó. - A „jobbra-balra" írás azonban semmiképpen sem abból áll, hogy a másik felet bemocskoljuk, befe­ketítjük. Az érvek és tények felso­rakoztatását várják az olvasók, a nézők és a hallgatók, nem pedig az ellenfél lejáratását - mondta la­punknak a BBC egykori főszer­kesztő-helyettese. K.F. A tizenkilenc éves magyarcsaná­di sorkatona azt üzente a börtön­ből, nem ő a gyilkos, a rendőrök kierőszakolták beismerő vallo­mását. A katonai ügyészség sze­rint semmi nem utal a fiú állítá­saira, a rendőrségen tett, majd a helyszínen videóra rögzített val­lomása önmagáért beszél. MUNKATÁRSUNKTÓL Az új év első napjának hajnalán, mint megírtuk, kigyulladt egy csa­ládi ház Magyarcsanádon. A tűz­oltók mentés közben fébg elszene­sedett női holttestre bukkantak. Értesítették a rendőrséget, mert a körülmények miatt felmerült, hogy esetleg bűncselekmény történt. A rendőrség szakértői vizsgálatokra alapozva még aznap úgy döntött,­hogy ismeretlen tettes ellen embe­rölés miatt nyomozást rendel el. Kilenc nappal később őrizetbe vet­ték a gyilkossággal alaposan gyanú­sítható, korábban tanúként két­szer is kihallgatott Mátó Árpád 19 éves sorkatonát, magyarcsanádi lakost, aki magára vállalta a bűn­cselekményt. A faluban egyébként továbbra sem hiszi el senki, hogy a borzalmas gyilkosság tettese ke­rült rács mögé. Az emberek Ma­gyarcsanádon azóta is találgatják, ki a tettes. A jelenleg előzetes letartóztatás­ban lévő Mátó Árpád néhány nap­ja levelet írt a Csongrád Megyei Bí­róság Katonai Tanácsának és szer­kesztőségünknek. A 19 éves fiú azzal kezdi levelét, hogy „ezúton szeretném leírni az igazat..." Rész­letesen taglalja, hogy mi történt az első, január 1-jei, majd január 6-i kihallgatásán, amikor még ta­núként jelent meg a rendőrségen. Mátó Árpád azt állítja, a nyomo­zók megengedhetetlen eszközöket Mátó Árpád szülei bíznak fiuk ártatlanságában. alkalmaztak vele szemben. (Mátó Árpád édesapja, Mátó Antal, mint megírtuk, ugyanerre hivatkozva a Csongrád Megyei Ügyészségi Nyo­mozó Hivatalnál feljelentette a Csongrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság fia ügyében eljáró nyomo­zóit. A vizsgálat még nem zárult le.) A levél folytatásában a gyilkos­sággal gyanúsított hatalember azt írja, hogy január 10-én idézésre, harmadszor is megjelent a rendőr­ségen, ahol már gyanúsítottként hallgatták ki, ám azt nem enged­ték meg neki, hogy szüleinek tele­fonáljon és ügyvédet kérjen. (A ki­hallgatáson kirendelt ügyvéd vett részt. - a szerk.) Dél körül pohgrá­fos, azaz hazugságvizsgálatnak ve­tették alá. „A vizsgálat előtt olyan információkhoz jutottam a vizsgá­latot végzőtől, amit csak a tettes, tettesek tudhatnak." Mátó Árpád azt állítja, ezután el kellett mondania, hogy mit hallott, ezt jegyzőkönyvbe vet­ték, majd „kivittek a helyszínre, és el kellett mutogatnom, a tör­ténteket. Ez elég könnyű volt, mivel ismertem a helyszínt, és nagyjából mindent elmondtak a helyszínnel és a történtekkel kap­csolatban." A Szegedi Katonai Ügyészség ve­zetője, Papp János ezredes elmond­ta: a levelet nem látta, hozzájuk még nem érkezett meg. A nyomo­zati iratoktól szerinte semmi nem támasztja alá a levélben leírtakat. Papp ezredes azért sem érti Mátó Árpád állításait, mert a sorkatona a beismerő vallomásán kívül a bűncselekmény helyszínén is meg­Fotó: Schmidt Andrea mutatta, hogyan és hol közelítet­te meg a házat, hol ment be az épületbe, hogyan végzett áldozatá­val, amit videokamerával rögzítet­tek. Az ezredes egyébként nem le­pődött meg a fiú levelének tartal­mán. Megjegyezte: a különböző bűncselekmények gyanúsítottjai letartóztatásuk után rendszerint élni szoktak ilyesmivel. Mátó Árpád megbízott ügyvéd­je, Krajkó Zoltán azonban hisz vé­dencének. A szegedi ügyvéd el­mondta, a fiú beismerő vallomá­sa ellentmondásos, nem életszerű, olyan kifejezések szerepelnek ben­ne, amiket az átlagember nem használ. Krajkó arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy a bűncselekményt csak a gyanúsított vallomása tá­masztja alá, tanúk, szakértői véle­mények nem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom